Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

A parasztság mai arculata TVT ilyen ma a tipikus pa­. rasztember? Erre egy mondatban nehéz, sőt lehetet­len válaszolni. A csizmás, bajszos parasztfigurák a való­ságban nem léteznek többé, öltözködésben napjainkban a fiatal munkást aligha külön­böztetjük meg a fiatal tsz- tagtól, s igazi parasztarcot leg­feljebb az ötven feletti föld­művesek társaságában látunk. A parasztember ennek ellené­re ma is sokféle, attól füg­gően. hogy kinek milyen a képzettsége, az érdeklődése, az intelligenciája az egészsége, a családi helyzete. A termelő- szövetkezetekben mégis a sok­féleség adja az egységet, hi­szen abban a tsz-tagok mind egyformák, hogy az új termelő közösségekben jól .érzik magu­kat, a termelőszövetkezetet el­fogadták, megszerették, az új élet- és munkakörülmények­kel megbarátkoztak, azokhoz valósággal hozzánőttek. Ez így talán túlzás? Nem. A termelőszövetkezetekben a ta­gok csakugyan jól, biztonság­ban érzik magukat, még akkor is, ha olykor elégedetlenek, még akkor is, ha sokszor pa­naszkodnak. Egy dologban a mai parasztemberek nagy több­sége maradéktalanul egyetért. S ez nem más, mint a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás maradéktalan igenlése. A ke­nyérgondok megszűntek, el­múlt a földműves emberek fé­lelme a jövőtől, s kiveszett be­lőlük a szorongás amiatt, hogy vajon mit hoz a holnap. Nap­jainkban a termelőszövetkezet egyenlő a biztonsággal, az eg­zisztenciával. Ennek megfele­lően a paraszti arcokon el­simulnak á redők, s nem „szűk. ségesék” ma már á gond- barázdák. A termelőszövetkezeti ta- gok változatlanul sokat dolgoznak, nyáron tíz, tizen­négy órát, télen nyolc, tíz órát naponta, de sokkal több idő jut szórakozásra, pihenésre, ta­nulásra, mint tíz, vagy tizenöt évvel ezelőtt. Azt még nem •mondhatjuk el, hogy túl sok szabad idővel rendelkeznek a traktorosok, növénytermesztők, az állattenyésztők, de azt már igen. hogy szinte mindegyik tv-néző, s újság-, . folyóirat- olvasó paraszt. , Ném ülnek ugyan minden este a tv-készü- lék elé, fáradtabbak annál, szombaton és vasárnap vi­szont ők, a-legaktívabb közön­ség. Általános és nagyon jellem­ző a mai paraszti életformára a növekvő igényesség. Miben nyilvánul ez meg? Ha másban nem, hát abban, hogy a pará­nyi, vaksi ablakot 'tágas, nagy ablakra cserélik ki A régi bú­torokat újakra .,váltják”. Meg­lepően nagy az érdeklődés a külföldi és a belföldi turista­A KISZ Tolna megyéi Bi­zottsága mellett működő If­júmunkás Tanács legutóbbi ülését a Bonyhádi Cipőgyár­ban tartotta. Ez alkalommal a fiatal műszakiak és közgaz­dászok tanácsának szükséges­ségét vitatták meg. Mi az FMKT feladata? A társadalmi munkabizottság a helyi KISZ-szervezetek ré­szeként a fiatal mérnökök, technikusok, közgazdászok érdekeit hivatott képviselni. Ezen kívül a műszaki, ter­melési feladatok jobb, koor- dináltabb elvégzése, új tech­nológiák bevezetése, munka- szervezési javaslatok megtéte­le. Ezek azok a fő feladatok, amelyek elsősorban a meg­alakítandó FMKT-ra várnak mind a mezőgazdasági, mind az ipari üzemekben. Az el­sődleges cél azonban az, hogy lépjen fel az FMKT a tehet­Az FMKT szerepével és jelentőségével foglalkozott az Ifjúmunkás Tanács séges fiatalok jó ötleteinek megvalósításáért! A gazdasági életben az if­júmunkásokra bízott felada­tok fontossága és nagysága ugyanis sokszor alatta marad képességeinek, szakértelmük­nek, rátermettségüknek és az átlagot meghaladó műveltsé­güknek. Akitivitásukat gyak­ran akadályozza a bizalom hiánya, a bizonyítás lehetősé­gének elégtelensége. Ezen a helyzeten kívánnak változtatni a KlSZ-alapszer- vezetek társadalmi munkabi­zottságai. A Bonyhádi Cipő­gyárban már ez év elején megalakult az FMKT — ami ma már nem nélkülözi a munkahely párt- és gazdasá­gi vezetőivel való együttmű­ködést — így a tanácskozás tapasztalatátadással majd üzemlátogatással fejeződött be. — rá — utak, országi elfedező kirándu­lások, üzemlátogatások iránt. Sokan mindazt pótolni szeret­nék, amit életük során eddig elmulasztottak, szórakozásban, táplálkozásban, öltözködésben, utazásban, tanulásban. Ezzel magyarázható talán egyebek között az is, hogy a jól dol­gozó termelőszövetkezeti csa­ládokban a nag5'lány, vagy a legény ruhatára semmiben nem tér el az értelmiségi foglalko­zású családok hasonló korú gyermekeinek ruhatárától. t\| inden évben, mindegyik iT't termelőszövetkezetből el­indul néhány tag, — többnyire még jutalomként —, hogy a nyár egy részét külföldi pihe­néssel töltse. Felfedezték a szövetkezeti gazdák Harkány- fürdőt, Hajdúszoboszlót és részben Visegrádot. meg a Ba­latont is. Ki gondolta volna két évtizeddel ezelőtt, hogy a hetvenes években a dolgozó parasztok életmódja sok felü­leten teljesen megegyezik az alkalmazottaik és a munkások, a városi emberek életmódjával. Nyilvánvaló, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás tette ezt lehetővé. A mai parasztság közéleti, közösségi érdeklődése nő. Első­sorban ezzel magyarázandó, hogy a tsz-tagok kritikusabb szemmel nézik a vezetőség munkáját, mint évekkel ez­előtt. Jobban törődnek a ter­melőszövetkezet ügyeivel. A többség -csakugyan gazdaként végzi a munkáját, és mind­inkább igényli jogai gyakorlá­sát. A z idősödő tíz-tagokat el- ■ ső helyen- a^ nyúgdíj- korhatár foglalkoztatja. Nincs olyan rendezvény, hogy ne te­gyék szóyá a tsz-tagok nyugdíj- jogosultságára vonatkozó tör­vény kétségkívül meglévő fo­gyatékosságát. Való igaz, ez a nyugdíjtörvény jobb, tökélete­sebb és társadalmi aspektusból nézve igazságosabb lehetne. De egyelőre még ez is nagyon jó, hisz hozzá hasonló a világon nincs sehol. Nem lenne teljes a mai pa­rasztságról alkotott kép, ha nem beszélnénk a munkáról, a szorgalomról, amely kétségkí­vül a szövetkezeti gazdák fő erénye és erőssége. A szövet­kezeti gazdák a munkában utolérhetetlenek. Az agrárpoli. tikai intézkedések nagymérték­ben .javították a parasztság közérzetét, növelték munka­kedvét, szorgalmát, s alkotó­kedvét. Ez az új úton járó pa­rasztság egészségesebb, tettre- készebb és vidámabb. Meg­szabadult a nehéz fizikai mun­kák többségétől, s gépeken ül­ve, nem annyira erővel, in­kább ésszel dolgozik. Jó ütemben ha­lad Szekszárdon a pártszékház építése. Foto: Gottvald Emlékezés /-• • a.-*.-. . Szalvai Mihályra Magáénak vallja őt Nógrád megye, mert Zagyvarónán született, — ott őrzi emlékét a márványtábla, — magáénak érzi Zala, mert sok éven át a határőrség parancsnoka volt, ismerték, megszerették Zala­egerszeg, Zalaszentgrót lakói; neves fiai közt tartja számon Kecskemét — mellszobra áll az állomás előtti téren, mert nehéz időkben ott szolgálta a hazát. Szekszárdon, ahql ut­ca viseli nevét, 1946—49-ben az 1. önálló magyar hadtest parancsnoka volt. Példaadó életű, hű fiai közt tartja szá­mon a magyar nép, de tiszte­lettel és megbecsüléssel em­lékeznek rá a szovjet, a jugo­szláv, a spanyol hazafiak is, akiknek fegyverrel a kezében, bátor társuk volt a népek szabadságáért vívott küzdel­mekben. Munkások fiaként született, maga is kőműves lett, már tizenhét éves korában belépett azok közé, akik a nagyobb kenyérért, a jobb megélheté­sért, elég bátrak voltak fel­lépni munkaadóikkal szemben. Ebből az . iskolából került Szalvai Mihály 1919-ben a Vö­rös Hadseregbe. Húszéves korában az ellen- forradalom bírósága tizenöt évi börtönre ítélte, de meg­szökött, s élete ettől kezdve szüntelenül viaskodás volt az ellenséggel. Csehszlovákiába ment, onnan Becsbe, majd Berlinbe, aztán Brüsszelbe, később Párizsba. Társuknak ismerték a kommunisták, - Csehszlovákiában, Ausztriá­ban, Németországban, Belgi­umban, Franciaországban. Mindenütt az első sorokban volt található, kitűnt áldozat- készségével, merészségével. * 1936-ban az elsők között ér­kezett Spanyolországba, hogy önként jelentkezzék a Nem­zetközi Brigádba. Az európai országokból összesereglett, „ezer nyelvű és egyszívű bri­gád” soraiban megszámlálha­tatlan ismerősre talált, ért­hető, hogy a bizalom megtisz­telő rangra emelte: kinevez­ték. a magyar zászlóalj pa­rancsnokává. önfeláldozóan, küzdött Madridnál, az estra- madurai fronton, Aragonnál és az Ebro folyó körüli csaták­ban. Hősiességének híre be­járta a spanyol földet, közis­mertté lett Európa szerte azok között, akik lélegzetvisszafojt­va figyelték, s minden lehet­séges módon támogatták a spanyol nép szabadságküzdel­mét, Hitler és Mussolini in­tervenciós seregei és Franco tábornok fasiszta seregei el­len. így emlegették: A ma* gyár Csapajev. A spanyol szabadságharc el­bukása után újra Franciaor­szágba került, ott folytatta a harcot. Többször letartóztat­ták. 1943-ban kijutott a Szov­jetunióba. Ott sem pihent. Ju­goszláviába ment, a partizá­nok soraiban harcolt, majd a felszabadító szovjet hadsereg oldalán küzdött. Egyike lett a felszabadult hazában a de­mokratikus inagyar honvédség első kommunista törzstisztjei­nek. Alezredes lett, majd ez­redes, tábornok; altábornagy. Minden beosztásában a szó igazi értelmében szerény for­radalmár vezetőnek bizonyult, akinek elkötelezettségét, hatá­rozottságát sose tudta megin­gatni sem a csalódás egyes emberekben, sem másféle megrázkódtatás. Az igazi pro­letár-internacionalizmus szel­leme élt benne, a párt hű fia volt, az égés? népet szolgálta, s végső soron az emberiséget, a béke, a haladás ügyét. Mindenki aki ismerte, csak tisztelni és szeretni tudta, ezért őrzik emlékét megbecsü­léssel az emberek, s ezért gon­dolnak rá a hősöknek kijáró tisztelettel, ma is, halála ti­zenötödik évfordulóján. rr Őszintén, közvetlen hangon... így lehetne összefoglalni annak a tanácstagi beszámo­lónak a hangulatát, amelyet dr. Nedólt Pál vb-elnökhe- lyettes, a szekszárdi IV-es számú választókörzet tanács­tagja tartott az ifjúsági presz- szóban. A választópolgárok érdeklődésére jellemző adat­ként annyit: „telt ház” volt, s a jelenlévők közül vagy tí­zen tettek észrevételt, s mondtak véleményt. Dr. Nedók Pál beszámoló­ja a város egyetemes fejlő­désével, ezen belül a körzet eredményeivel, gondjaival foglalkozott. Vázlatosan ismer­tette a harmadik ötéves terv eredményeit és a negyedik ötéves terv beruházásait, mely szerint 1400 lakás épül Szekszárdon. Gondolnak az idős emberekre is, részükre 50—60 lakásos állami ház építését tervezik. Tovább ja­vul a kulturális, szociális, az egészségügyi ellátottság, a ke­reskedelmi és vendéglátó há­lózat. Jelentős összegeket for­dítanak a város fejlődésére, közművesítésére. A négy-öt évyel ezelőtt létesült újvárosi KISZ-telep is tovább épül. A Bottyán-hegy alatti részen KISZ Il-es ütem néven csa­ládi házak épülnek. A beszámoló kötetlen be­szélgetéssel folytatódott. Ja­vaslatot tettek a közterhek I arányosabb elosztására. A vá­ros tisztasága, a közlekedési l csomópontok rendezése, a ke­reskedelem fejlesztése is szó­ba került. Kérdéseket tettek fel a város iparosítási tervei­vel s a körzet lakosságát köz­vetlenül érintő útépítési költ­ségek megtérítésével kapcso­latban. A kérdezők őszinte választ kaptak. A város tovább ipa­rosodik, de elmarad a daru­gyár építése. A megye ugyan­is nem tudja biztosítani az iparfejlesztés címén kért 50 millió forint hozzájárulást. Az Ezerjó utca útépítésének költ­sége közel hárommillió forint­ba került, s a májusban meg­jelent minisztertanácsi rende­let értelmében közműfej­lesztési hozzájárulás címén bi­zonyos összeget a lakosságnak kell megtéríteni. A beszámoló és a kérdések­re adott válaszok alapján a választópolgárok meggyőződ­hettek arról, hogy a városi ta­nács jól gazdálkodik a ren­delkezésre álló an 3-agi eszkö­zökkel és a város további fej­lődésénél reálisan számol az adottságokkal. Pozsonyi Ignácné —aas» /tmematmsmtmM Népújság 3 1970. november 21,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents