Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-19 / 271. szám

Menetrend szerint A bioszféra védelmében I essélyben as ember környezete Októberben rendezték meg a "Magyar Tudományos Akadémia ez évi tudományos ülésszakát. Az Akadémia átszervezése óta ez volt az első ülésszak, és té­maválasztásban jelentősen eltért az előzőektől. Olyan komplex témákat vitattak meg a tudósok, amelyeknek rendkívül szoros kapcsolata van nemcsak a tu­domány egészével, hanem az egész lakossággal, sőt az egész emberiséggel. Az egyik ilyen té­macsoport az ember és környe­zetének a jelenével és jövőjével foglalkozott. A világ tudósai már szám­talan alkalommal felhívták a figyelmet arra, hogy a Föld felszín ama viszonylag szűk rétegében, amelyben az élet- jelenségek lejátszódnak, te­hát a bioszférában, a civilizá­ciós tevékenységek, a techni­kai fejlődés, következménye­ként sok helyen megbomlott az égyensúly. A természetes egyensúly helyett mestersé­ges, labilis egyensúlyi helyzet állt elő, mint pl. a mezőgaz­dasági területeken. Egyes he­lyeken a rombolás olyan mér­tékű, hogy a tudósok vélemé­nye szerint a helyzet a ka­tasztrófa felé halad. Balogh Já­nos akadémiai levelező tag előadásában azokkal a sür­gős feladatokkal foglalkozott, amelyeket ebben a helyzetben sürgősen foganatosítani kell Sürgős feladatként jelölte meg, hogy a bioszféra termé­szetes életközösségeinek a tör­vényszerűségeit feltárja a tu­domány, és ezzel együtt kidol­gozza- a civilizációs életközös­ségek új egyensúlyi törvénye­it. A bioszféra — tehát az em­ber 'és valamennyi élőlény élettérének — védelme, amelyről manapság annyi szó esik, csakis a környezet komplex vizsgálata alapján oldható meg. Víz, talaj, levegő Bogárdi János akadémiai le­velező tag, a vízkészletek mennyiségi és minőségi vál­tozásáról tartott előadást, amely az ember beavatkozása nyomán következett be. A bioszférában az élőlények nél­külözhetetlen éleme a talaj, a levegő és a víz. Nyilvánvaló, hogy a két előbbi tényezőnél mennyiségi probléma nincs, korlátlanul rendelkezésre áll­nak, itt legfeljebb a szennye­zés folytán előállott minőségi romlásról beszélhetünk. A víz — ezen belül különösen az édesvíz mennyisége —, azon­ban korlátolt. Az emberiség­nek tehát életbevágó érdeke, hogy a meglévő vízkészlet mennyiségére és minőségére egyaránt ügyeljen. A veszély jelenleg éppen a víz vonatko­zásában a legnagyobb: a vi­lág számos folyója annyira szennyezett, hogy abból víz- hasznosítás már semmilyen célra sem lehetséges. Es a helyzet hazánkban sem ked­vező e téren. A vita során számos felszólaló hangsúlyoz­ta a vizek védelmének szük­ségességét, amelyet törvény is biztosít, a kielégítő végrehaj­tásnak azonban sokszor gaz­dasági akadályai .vannak. Re- dig a takarékosság itt rosszul értelmezett érdek, hiszen pénzben ki nem fejezhető ér­téket kockáztatunk a további vízszennyezésekkel. Pécsi Márton levelező tag a talajban — emberi hatásra — bekövetkező változásokkal, a talajpusztulás veszélyeivel, Pungor Ernő levelező tag pe­dig az iparosodás, és a moto­rizáció nyomón egyre veszé­lyesebbé váló levegő-szeny- nyeződés problémájával fog­lalkozott. Táplálék és egészség A kétnapos tudományos ülésszak második részében Móosy Jánqs akadémikus az állatvilág helyzetét foglalta össze a bioszférában, és az emberi táplálkozásban. Is­mertette az állatvilág múlt­ját és jelenét, a természetbe való beilleszkedését, az élel­miszerellátásban való . szere- , pét. Megállapította, hogy az utóbbi időkben különösen a vegyi anyagok, és a gépesítés térhódítása következtében drasztikus változások léptek fel az állatvilág eddigi hely­zetében, vagyis a természet rendjében. Feladatként jelöl­te meg, hogy a jövőben gon­dolni keli egyrészt az állat­világ várható alakulására, másrészt Idejében tervezni kell azokat a teendőket, ame­lyek az állatvi!*? s ezzel együtt az emberi letköz'is- ség helyzetének a javítására szükséges. A civilizációnak közvetlenül az ember egészségé fenyegető veszélyeit foglalta össze Sós József levelező tag. Kifejtet­te, hogy az un. civilizációs be­tegségek nagy része idült jeK legű, és egyiknek '-órnV. sem lehet egyetlen tényezőre visszavezetni, hanem fel kell ismerni a részokok egész so­rozatát. Felsorolt-' • vibráció, a zaj, a vegyszerek egészség­károsító hatásait, és megje­lölte az ellenük való véde­kezés útjait, lehetőségeit. Nemzetek feletti tudomány Az ülésszakon még számos előadó ismertette a bioszféra védelmének egyes vonatkozá­sait, és számos hozzászóló egészítette ki a képet. Erdei Ferenc, az Akadémia főtitká­ra hangsúlyozta a probléma komplex jellegét, és elmond­ta, hogy a kérdéssel nemcsak a tudósok foglalkoznak, ha­nem a kormány is, sőt a prob­léma a KGST vonatkozásá­ban is komoly együttműkö­dést tesz szükségessé. Erdey —Grúz Tibor, az Akadémia elnöke pedig arra buzdította a felszólalókat, hogy javasla­taikkal járuljanak hozzá az Akadémia által kidolgozásra kerülő és a kormány elé ter­jesztendő távlati tudományos kutatási tervhez. Az akadémiai ülésszaknak a bioszférával foglalkozó szek­cióján elhangzott előadások, javaslatok jó példája volt an­nak, mint válik a tudomány egyre jobban emberközelivé, az emberiség sorsát egyre in­kább közvetlenül befolyásoló tényezővé. És, amint Láng Ist­ván, az Akadémia főtitkár- helyettese ismertette, az em­beri környezet védelmének a témája nemcsak a magyar tu­dománynak a problémája, ha­nem a nemzetek feletti prob­léma, amit jól példáz, az ENSZ környezetvédelmi vi­lágprogramja is. HORTt JÓZSEF A tankkocsi ' prüszkölve erőlködik az országúton. A vezetőfülkében sűrű olajszag. A vezető, Molnár Miklós, megszokott mozdulattal rá­gyújt. — Milyen utat tesz meg az olaj, amíg a kocsijába töltik? — Nem nagyon tudom, de nem is érdekel. Kék Wartburg előzi meg a kocsit. A sofőr rámnéz, el­mosolyodik : — Azt gondolják. már megint összeszedtem valami kislányt. Néha elviszi a stopposokat, de amióta befürdött... Zala­egerszegről jött a levél Mol­nár Miklós áfor-gépkocsiveze- tő részére, eldőlt a gyerektar­tási per, vagy fizessen, vagy hozza el a gyereket. Vissza­küldte a papírt, tévedés volt. Molnár Miklós Eogyiszlón lakik, felesége a konzerv­gyárban dolgozik. Tizenhárom sertést nevelnek, harmadosban kétezer ölet művelnek, és a nagyapának is besegítenek. Mennyi megtakarított pénzük van? —- Nem tudom. Az asszony­tól kellene megkérdezni. Anyósomnak adtunk kölcsön tízezret, azért van otthon 'ét-háromezer, hogy a ku­tyák.™ Nagydorog, Dunaföldvár, Eáta által határolt területre szállít naponta fűtőolajat, benzint. Egy-egy útján het- venhárom hektolitert. . A magyar forradalmi mvn- í kás-paraszt kormány 1038 1969. j (X. 12.) határozatában felhívta az illetékesek figyelmét arra. hogy fejleszteni kell a lakos­ság részére történő szolgál ta­tásokat, különösen az ipari szolgáltatások területén elma­radottabb falvakban és közsé­gekben. E határozat végrehaj­tása a gyakorlatban, az egy év tapasztalatát figyelembe véve, hogyan néz ki olyan kis köz­ségben, mint Mórágy? Ebben a faluban nincs férfi- és női fodrász, cipész, villany­szerelő, ács, bognár, nem is beszélve az olyan szolgál ta­tásról, mint az építőipar. .4 községben mind jobban sza­porodnak a háztartási gépek, olajkályha stb. Azonban ezek javítása meghibásodás esetén, különösen a szavatossági idő lejárta után nem megoldott. A község szervezetei vagy erőfeszítéseket tettek a hely­zet javítása érdekében, ez azonban csak részeredménye­ket hozott. A községben a Tolna megyei Szolgáltató Ktsz az előbbi években működte­tett egy férfi- és női fod­rászüzletei, a lakosság leg­nagyobb örömére. Ugyanígy a Cipész Ktsz-nek is működött kihelyezett cipészműhelye. Nem tudni milyen megfonto­lásból időközben mind a két­irányú szolgáltatást megszün­tették. A lakosságnak ilyen irányú szolgáltatás miatt 'más, távolabbi helységekbe kell el­járnia, amely nemcsak munka­kiesést, hanem sok bosszúsá­got is jelent. Még a dologhoz tartozik az is, hogy a Fodrász Ktsz-nek a Mórágyon hosszabb idő óta bezárt üzletében évek óta kihasználatlanul fekszik a technikai felszerelése. Időnként akadozik a pb-gáz kiszállítása is annak ellenére, hogy a községben 120-nál több a fogyasztó, illetve két csere­telep is létesült. — Nem szakma ez, csak egy foglalkozás. És nem is életbiztosítás, egyik lábam a temetőben, másik a sárga házban. Szürke ruháját az olaj csak sötétíti. Tenyere, ujjai az olajtól szinte feketén tapad­nak a volánhoz. — Nem irigyli a minisztert? — Ilyen nagy embereket nem, de vannak, akiket irigy­lek, a fiatalokat. — Mit mondana, ha ön­magát kellene jellemezni? — Nehéz válaszolni. Néha ideges vagyok. Szeretek mu­latni, szeretek elmaradni, de nem a nőkkel, a társaságom­mal ultizni. Megnézni a fi­atal lányokat, a helyesebbe­ket. Beszélgetünk a munkájáról, az ellátásról. Mostanában ke­veset tudtak szállítani, ügy tudja, vagonhiány miatt. Tankkocsival hozták az ola­jat Százhalombattáról, így az­tán mindenhová kevés ju­tott. És mint mondta: „az autós urak hamar beírják a panaszkönyvbe”. Ilyenkor a főnökök ellenőrzik, ki a hi­bás, a kutas, vagy ők? — Mindig igazat ad a fő­nökének? — Lehet, hogy nem, de még nem szálltam szembe vele. Egy éve dolgozom itt, a legfiatalabb gépkocsivezetőnek számítok. A mórágyi tanács élt azzal a lehetőséggel, hogy oDÉDÁSZ illetékeseitől számon kérje az áramszolgáltatással kapcsola­tos problémákat. A DÉDÁSZ képviselője ígéretet tett testü­leti ülésen, hogy a szolgálta­tásban előforduló hibák kija­vítására intézkedés történik, s a jövőben az ilyen hibákat■ igyekeznek elkerülni. Sajnos azonban azóta is elég gyako­riak a hibák. A fogyasztók ál­tal bejelentett hibákat csak késve javítják ki, nem be­szélve a, közvilágításról. A körzeti szerelők arra hivat­koznak, hogy kevés a lét­szám, nagy a rájuk bízott te­rület, s képtelenek idejében kijavítani a hibákat. A lakos­ságnak viszont különösen téli időben kellemetlen, hogy mel­lőzzék a lámpafényt. Ami az építőipari tevékeny­séget illeti, a faluban egy iparengedéllyel rendelkező kő­műves kisiparos van. Ez vi­szont sem a lakosság igényeit, különösen a közületi felújítá­sokat, tatarozásokat nem képes kielégíteni. Lényegében nem- különb a helyzet a környező többi kisközségben sem, mint Bátaapáti, Mőcsény, Grábóc. Ezek után gondolom, jogos a kérdés olyan irányú felve­tése, hogy a kormányhatározat ilyenképpen való végrehajtá­sából milyen előnyei származ­nak a falun élő embereknek? Nem lehetne ezen sürgősen változtatni a gazdaságossági szempontok figyelembevétele mellett is? Lovák András Mórágy 1910. november 19, Betonüzem — 20 óra alatt Közúton a helyszínre szállítható, ott kb. 20 óra alatt összeállítható és üzembe helyezhető betongyártó üzemet ké­szít az egyik nagy francia cég. A konstrukció teljesítménye 40 köbméter kész beton óránként (1500 literes űríarlalmó keverővei). Egy-egy cementsiló 30 köbméter befogadóképes­ségű, az adalékok számára négy darab 20 köbméteres tar­tály szolgál tárolóhelyül. A kis betonüzem vízigénye 30 köb- méter/óra: a vízadagolás automatikusan történik. A villamos- berendezés lyukkártyán beprogramozott, teljesen automatikus üzemet biztosít. A külön alapozást nem igé" '' " megfelelő nagyságú fém-, vagy kőlapon felállítható brio igen nagy segítségére lehet a gyorsan és folyamatosan építkezni akaróknak, csak győzzék alapanyaggal ellátni.,, HORVÁTH TERÉZ o A lakosság érdekében AZ ÁFORGS

Next

/
Thumbnails
Contents