Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-19 / 271. szám

Szövetkezeti belügy vagy közügy ? A X. kongresszus tiszteletére Vállalták —12 nappal előbb teljesítették EZ ÉV JANUAR elsejével megalakult a Tolna megyei fo­gyasztási szövetkezetek beszer­zési társulása. Két szövetkezet — a bátaszóki és a gyönki — nem lépett be a társulásba, de időközben ők is bekapcsolód­tak a közös beszerzési tevé­kenységbe. A társulás műkö­déséhez a tagszövetkezetek hozzájárulásából költségvetést létesítettek. Nem kétséges, a társulás létrejötte önmagában is tük­rözte gazdálkodási rendünk belső átalakítását, azt a széles körű, önállóságból fakadó szükségszerűség szülte. Sóik vi­ta, elemzés, kalkulálás után a szövetkezetek vezetői belátták, hogy ezzel az önállóságukkal nem sokra mennek, ha szét- forgácsolódik a szövetkezeti mozgalom ereje. A belátták szót azonban mindjárt meg is kell kérdőjelezni. Az idő múl­tával mind több jel mutatja, hogy a szövetkezetek külön­böző szintű vezetőinek, szak­embereinek a társulási meg­győződése nem egyértelmű. Odáig még csak eljutottak, hogy végül is kimondták az igent a megalakításra. De már az is sokáig vajúdott, nehezen jött létre, a majdnem egyéves gyakorlatban pedig elég gyér eredményeket tud felmutatni. Ami javára írható, csak annak a példázása, hogy irhit lehetne és kellene tenni, de nagyon ke­vés a reálisan felmerülő igé­nyekhez képesít A társulás másfél millió fo­rinttal hozzájárul a Szekszárdi Vasipari Vállalat termelésfej­lesztéséhez, s ennek fejében jelentős mennyiségű olajkály­hát kapnak a társult szövet­kezetek a vállalattól. Vitatha­tatlanul jó lépés volt ez, hi­szen ezáltal fontos árucikkből tudják javítani az ellátást. A megye kisipari termelőszövet­kezeteivel és megyén kívüli üzemekkel is lebonyolítottak néhány ügyletet. De mind­ennek az összértéke csak mint­egy 30 millió forint, s ez el­enyészően csekély a szövetke­zetek évi 1 milliárdos beszer­zési volumenéhez képest. Még akkor is, ha figyelembe vesz­Alapos, igényes összefogla­lója tíz év történetének, de nem csak egyszerűen króni­ka. Tanulmány is, amely rész­letesen foglalkozik a megye egy tekintélyes részének ter­melésével, illetve a vízrende­zésnek, a talajvédelemnek a termelésre gyakorolt hatásá­val, a jövő lehetőségeivel. És mindezt így együtt a Kop­pány völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat tíz éves tevékenységének tükré­ben tárja az olvasó elé. „Az első években az évti­zedek óta rendezetlen és a mezőgazdasági termelés biz­tonságát is gyakran veszé­lyeztető káros vizek elveze­tése volt a cél. Néhány év ta­pasztalata azonban arról győ­zött meg bennünket, hogy csak a vízrendezési feladatok megoldásával nem lehet meg­valósítani a mezőgazdasági üzemek vízgazdálkodási prob­lémáját. Az egyre növekvő feladatok teljesítésének mind­inkább nélkülözhetetlenné váló feltételét: a komsplex me­zőgazdasági vízgazdálkodás megvalósítását is napirendre tűztük-.’” — írja a bevezető. A társulatot tíz évvel ezelőtt a használhatatlanná váló víz- rendezési feladatok elvégzé­sére hozták létre, fi Azóta, a vízrendezés révén ismét termelésbe foghattak az érdekelt mezőgazdasági üze­mek tizenkétezer holdnál ná­szúk, hogy a 30 millió forin­tért elsősorban úgynevezett kurrens cikkeket biztosítottak a szövetkezeti bolthálózat ré­szére. CSAK DÖCÖG ez a társulás. Pedig nem hiszem, hogy akad még téma az áfész-mozgalom- ban, amelyikről olyan sokat beszélnének, mint erről. Nem múlik el értekezlet, ahol ez ne kerülne szóba. Nemcsak a MÉ­SZÖV vezetői sürgetik az ak­tívabb ténykedést, hanem a szövetkezetiek is. Ügyszólván mindenki érvelt már mellette a különböző fórumokon, kötet­len beszélgetések során, de a társulás valahogyan nem tud az elvi síkról a gyakorlat ta­lajára jutni. Néha az az ér­zése az embernek, hogy olyan, „fogjuk meg és vigyétek” ala­pon képzelik el egyesek ennek a sorsát: Az értekezleti érvek, sürgetések után a mindennapi munkában mintha valósággal bojkottálnák a társulást: jár­ják a maguk külön beszerzési útjait, drága költséggel és sze­rényebb eredményekkel Nem az összefogáson a hangsúly, ha­nem az önállósdin. Minden szövetkezetnek joga .társulni és nem társulni, s az is, hogy aktívan, vagy csak formálisan kapcsolódjék a tár­sulás tevékenységébe. Nincs szándékunkban beleavatkozni a fogyasztási szövetkezetek bel- ügyeibe, sem ilyen, sem olyan formában. Itt azonban már nem egyszerűen szövetkezeti belügyről, hanem összlakossági érdekről van szó. Nagyon is közügy, hogy milyen ma és várhatóan b' \ alakul az áruellátás. A -ye lakossá­gának túlnyomó többsége a fo­gyasztási szövetkezetek boltjai, ra van utalva. Bár hivatalosan megszűnt a régi ellátási köte­lezettség, felelősség, a keres­kedelem területi elhelyezke­dése, szerkezete azonban adott, s ha ez időközben módosul is, az általános kép alapjában nem változik. A lakosság na­gyobb része Tolna megyében továbbra is az áfész-boltokra lesz utalva. Eddig sok el­ismerést kaptak — méltán —, gyobb, korábban mocsaras, nádas, terméketlen területet. Ez a terület a szövetkezetek­ben mintegy 43 millióval, az állami gazdaságokban tizen- négymillió forinttal növelte a termelési értéket. A vízrendezéshez, a víz- hasznosításhoz kapcsolódóan a társulat érdekeltségi terüle­téhez tartozó mezőgazdasági üzemek kilencszáz holdnál na­gyobb halastó-víztározó terü­lettel rendelkeznek, közel öt és fél millió köbméter víz- mennyiséggel. A tamási Szé­chenyi Tsz-ben végzett jöve­delmezőségi számítás szerint a 40 hold felületű tározó hal­termelésből, pecsenyekacsa­nevelésből és öntözésből 900 ezer forinton felüli jövedel­met hozott az előző évben. A vízrendezés célja nem csupán a víz elvezetésére, ha­nem a megtartására irányul. Vagyis, arra, hogy a lehul­lott csapadék nagyobb része a talajban maradjon, ott fejtse ki termésfokozó hatását. A társulat öt évvel ezelőtt meg­kezdett talajvédelmi tevé­kenységének eredményei is egyre inkább gyümölcsöznek. Tizenhat üzem készíttetett már eddig talajvédelmi ter­vet, tizenháromban már a ki­vitelezés is megkezdődött. A legnagyobb értékkel és volu­mennel a talajjavítás szerepel ezekben a tervekben, dé mik­a lakosság ellátása érdekében tett erőfeszítéseikért. A gazda­sági reform előtti kötöttsé­geik közepette is sok mindent kezdeményeztek, rugalmasan intézkedtek a tagság, a lakos­ság érdekében. Jelen pillanat­ban sem kell szégyenkezniük. De könnyen megváltozhat a helyzet, ha nem veszik komo­lyan a társulást. A dömping­áruk beszerzésével általában nincs baj, az jön, csak rendel­ni kell, de a választók bőví­tése, a kurrens cikkek beszer­zése mind nehezebb a kis vo­lumenű igénnyel jelentkező szövetkezetek részére. Kétségtelen, az egyes fo­gyasztási szövetkezetek közt konkurrenoia van, Legyen is. De az összefogásból származó előnyöket sem a kicsik, sem a nagyok nem nélkülözhetik. Egyes megyékben sokkal elő­rébb állnak a szövetkezetek e tekintetben. Baranyában példá­ul még közös, műanyag és más fogyasztási cikkeket gyártó üzemét is tartanak fenn — a jó áruellátás érdekében. Érde­mes megjegyezni, hogy á Bonyhádi Áfész is társult a baranyaiakkal. Miért ne le­hetne hasonlókat kezdemé­ny ezni Tolna megyében is? A TÁRSULÁSOK alakítását, munkáját kormányszinten is támogatják, hiszen éppen ez az önállóság egyik feltétele. Nem. régiben rendelet is jelent meg velük kapcsolatban. A társulási lehetőség tehát adott, csak élni kell vele Tolna megyében is. Csak nem úgy, mint eddig. Több áfész-vezető járt Tolna megyéből Franciaországban, de más, élénk kereskedelmet foly­tató nyugati országban is. Meg­lepődve tapasztalták, hogy mi­lyen széles körű a fogyasztási jellegű szövetkezetek gazda­sági összefogása. Bár más kö­rülmények közt dolgoznak a mi szövetkezeteink, de nálunk is mind nagyobb szükség len­ne az erők egyesítésére. Ezt követeli a lakosság érdeke. BODA FERENC ro- és makroterraszok kiala­kításával, réteg vonalas talaj­műveléssel is csökkentik az erózió káros hatását. De vajon milyen lesz a tár­sulat jövője, hogyan tudja se­gíteni a mezőgazdasági üze­mek gazdálkodását? A terület vízmérlegét figyelembe véve kidolgozták, hogy összesen 3600 holdnyi vízfelülettel le­het tározókat építeni, 38 mil­lió köbméter víz befogadásá­ra, amely öntözés, halászat és víziszárnyas-nevelés révén újabb, közel százhúszmillió forinttal növeli az érdekelt mezőgazdasági üzemek ter­melési értékét. Öntözőfürtök megépítésével 10 300 holdat le­het öntözni. Ezenkívül to­vábbi, nagy feladat a talaj- védelem, a fokozott talajvé­delemnek megfelelő termelési szerkezet kialakítása. Végül, meg kéll emlékezni a kiadvány szerkesztőiről is; Kovács József, Dévényi György, Topa György, Szaszák György, Ludas András, Stei­ner Irén közreműködésével szerkesztette Berecz László mg.-szakmérnök, a társulat el­nöke, lektorálta Palóc Tamás, agrármérnök, .tsz-elnök, és Farkas István agrármérnök, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi oszté'yve- zető-helyettese. Előszót Vidó- czy László, a tamási járási ta­nács elnöke írt, BL Szerdán délelőtt telefonon értesítette szerkesztőségünket kongresszusi versenyvallalásuk teljesítéséről Brückner Fe­renc, a Bonyhádi Vasipari Ktsz mázai üzemegységének vezetője. A ktsz-nek a volt bányaüzemben létesített rész­lege, annak munkásai koráb­ban november 30-i határ­idővel vállalták ez évi hét és fél milliós tervük teljesí­tését és azt, hogy óránként munkásonként 40 forint ter­melési értéket állítanak elő. Mint hírül vettük, saját határidejüknél 12 nappal ko­rábban, szerdán reggel érték el a kongreszus tiszteletére vállalt éves tervük teljesíté­sét. Hogy mennyire saját ügyüknek tekintették a mun­A több mint 500 munkást foglalkoztató Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz ez évi termelés; terve, — vál­tozatlan munkáslétszám mel­lett — 46 millió forint volt. A kollektíva vállalta, hogy a párt X. kongresszusa tiszte­letére, — annak ellenére, hogy 20 munkással kevesebb van a tervezettnél — IP millió forinttal túlteljesítik évi ter­melési tervüket. Állták sza­vukat. November 1-én már Kétnapos szakmai árubemu­tatót rendez Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési ház kiállítási termében a Baranya —Tolna megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat a megye állami és szövetkezeti boltjainak veze­tői és dolgozói részére. Az árubemutató célja, hogy a kereskedelmi dolgozók meg­ismerkedhessenek a szakma újdonságaival. A nagykeres­kedelmi vállalat ezért mutat­ja be az általa forgalmazott termékek egy részét. Milyen áruféleségek „szere­pelnek” a kiállításon? — ez iránt érdeklődtünk Münster Jenő osztályvezetőnél. Bemutatjuk többek közt a DÉLKER Vállalat által im­portált árukat, édesárut igen bő választékban, külföldi ciga­rettákat, halakat, gyümölcs­ös húskonzerveket, szovjet és •lengyel vodkákat, likőröket, gyümölcsborokat. Szeretnénk megkedvelteim a közönséggel a Szekszárdi Állami Gazdaság borait, ezért mutatjuk be a gazdaság most beindult pa­lackozó üzemének újdonságait. A COMPACK Csomagoló és Kereskedelmi Vállalat új ká­vékészítményeit is elhoztuk a bemutatóra — a COMPACK- trió, a Columbia, a Rió, vala­mint a már közismert Omnia kávét, és megismerkedhetnek a kiállítás látogatói a most megjelent olcsó és finom Kon­gó kávéval. Itt lesznek a ki­állításon a COMPACK által forgalmazott teaféleségek, a Liptons tea, valamint az újra kapható és népszerű grúz teák, a rövid idő alatt köz­kedveltté vált filteres Gar- con tea. — Mint értesültünk róla, import tevékenységet végez a kások a versenyt, sokat mon­dó adatuk: az óránként, mun­kásonként kitűzött 40 forint­nyi termelési értékkel szem­ben sokkal többet, 56 forint értéket állítottak elő. Élen jártak e a versenyben az asszonyok: Simon Pálné, Si­mon Sándorné, Mindum Ist­vánná, és nagy akarással küzdöttek a célért a fiatalok: Kiss István, König István és Bálint József. Nem tekintik befejezettnek a kongresszusi versenyt, foly­tatják az év végéig. Koráb­bi vállalásuk teljesítése után most a mázai üzemben azt tűzték ki célul, hogy decem­ber végéig újabb másfél millióval több termelési ér­téket teljesítenek. a túlteljesítésen dolgozott a kollektíva, mert október utol­só napjáig a 46 millió forint értékű árut továbbították ren­deltetési helyére. A vezetőség felmérte a lehetőségeket, ta­nácskoztak a kollektívával, s úgy döntöttek, hogy az év végéig 10 millió forinttal túl­teljesítik termelési előirány­zatukat. Ennek a jelentése kü­lönösen azért nagy, mert a szövetkezet termékeinek túl­nyomó részét exportálja. Baranya—Tolna megyei Élel­miszer- és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat is. A vál­lalat által importált terméke­ket is bemutatják? — Igen, egy részét. Így a Bulgáriából behozott Mecsek és Ipari Vásár cigarettát. El­hoztuk az árubemutatóra a Kozmetikai és Háztartásvegy­ipari Vállalat készítményeit is, köztük igen sok az újon­nan megjelent szappan, rúzs, krém és mosószer. Az érdek­lődők — a boltvezetők és dol­gozók — megismerhetik az 1969—70-ben forgalomba ho­zott kozmetikai, háztartási és norinbergi áruféleségeket. Mint az árubemutató ren­dezőitől megtudtuk, a kiállí­tás ma és holnap lesz nyitva, 9-től 16 óráig. Pénteken — párhuzamosan a kiállítással — a Kozmetikai és Háztartás­vegyipari Vállalattal közösen a Baranya és a Tolna megyei illatszer- és háztartási bolt vezetők részére szakmai an­kétet rendeznek, amelyen dr. Szabó Jenő, a kozmetikai gyár kereskedelmi igazgatója, vala­mint a vállalat mérnökei tar­tanak szakmai tájékoztatót. A város nődolgozói részére a hangversenyteremben a rádió­ból közismert dr. Buga László főorvos tart előadást péntek délután fél négykor „Egészség, tisztaság, szépség” címmel, <x) Népújság 3 1970. november 19, Vízgazdálkodás, talajvédelem A Koppány völgyi társulat tíz éve után Fűszer és vegyi árubemutató Szekszárdon Teljesítette éves termelési tervét Tolna megye legnagyobb árutermelő ipari szövetkezete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents