Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-19 / 271. szám
TrrTTVTVVVTTVVTVVTTTVTT^TTTVTTVVTTVTTTTVV’ITTVVTVTTTVT’rTTTTT VTTTTTVTVTTVTT^ ► ► ► ► t ► ► ► ► ► ► > P► ► ► ► ► ► ► > ► ► ► ► > ► a Dobosy Imre : Újra lehet kezdeni 7. eddig kitűnő tanuló voltam, itt is kitűnő tanuló akarok lenni. Leülhetek, osztályfőnök úr?” A fagyott mosoly rádermedt arcára, mikor leült, csak mosolygott tovább. Mándoki nem volt rossz ember, talán nem is az ő ötlete volt, hogy Desővel elmeséltesse ezt az egészet, de mindnyájunk köz t ő szégyellte magát legjobban, mindjárt ki is ment az osztályból. Desővel el lehet mondatni bármit, kegyetlenül őszinte tud lenni önmagához is. De lebeszélni arról, amit a fejébe vett, reménytelen vállalkozás. Tizenegy óra múlt. Lehet, hogy otthon már vár a behívó. De ha ma nem, holnap biztosan. Tizenkettőkor napi eligazítás a vezérigazgató irodájában. — Nézd, Kálmán — mondtam halkan, hogy Gallai ne hallja —, téged ismerlek, barátom vagy, de lásd be... Azt mondta, a jófcág egyszer majd úgy elhatalmasodik az embereken, hogy igazi testvérek lesznek. Akinek semmije nincs, nem akarja erővel elvenni a másikét: akinek mindene van, nem akarja erővél megtartani a magáét. Lehet, hogy apám ezt ott találta ki, nem tudom. Askalits úr azonban másnap behívatta őt. Ott ült nála Csoszra Kis is, selyemhuzatú széken, azonmód büdösen, ahogy a kondától berendelték. A földbirtokos megkérdezte, na fiam, Csoszra Kis, hát egyformák legyünk mit ketten? A kanász a nyálát nyelte ijedtében. Csak a kezével, hadonászott, hogy nem. Apám azonban makacskodott, igenis, minden ember egyformán jó. A földbirtokos dühbe gurult: maga pedig, tanító úr, igenis hülye. Ez aztán ráragadt apámra, a hülye tanító elnevezés. Engem is kezdtek úgy hívni, a hülye tanító fia. Egyszer sírva mentem haza, de apám rám szólt, ne sírjak, nem énnekem van sírnivalóm. Akkor én megfogadtam, és azóta egyszer sem sírtam. De mikor apámat a majorban is elkezdték hülye tanítónak mondani, és meghallotta, hogy Csoszra Kis disznópásztor is kárörvendve hülyézi a háta mögött, akkor valahogy nem bírta tovább. Vett valakitől egy ócska forgópisztolyt, bebújt a méhesünkbe, főbelőtte magát. Harmadszorra sikerült neki, két patron csütörtököt mondott, ott hevertek golyóstól a deszkaágy mellett. Apám homlokán füstös szélű, vörös lyuk volt. Én találtam meg a méhesben, ebédelni hívtam volna. Két hónapja idejöttünk lakni a Gesztenyés utcába. Anyám hatvan pengő kegydíjat kap, varr is, már a majorban elkezdett varrni, de a rendelőkkel én beszélek mindig, ő nem tud beszélni. Az orvos azt mondja, kisebb agyvérzése volt, attól némult meg. Én Felállt. — Erről szó sem lehet. — Ne szaladj, az istenit. Én csak. — Nem követelőztem. Megkérdeztek, segíthetsz-e. De csak mindnyájunkon. Ez az ügy... harmadik hete húzódik. Eleinte úgy látszott, nem lesz belőle semmi, félreértésként kezelik. Az október tizenötödikét követő felfordulásban nagyobb félreértések is adódtak. De aktán a németek nem hagyták elaludni a dolgot. Holnap kilenckor hadbíróság elé kell állanunk. Én először azt gondoltam, oda is állok, és elmondok mindent, amit neked elmondtam. De... minek? Védekezzem, amiért magyar merészeltem lenni, olyanok előtt, akik német utasításra járnak el ellenem? Nem. És nemcsak magamra gondolok, négyen vagyunk... Előírás szerint fegyveres kísérettel kellett volna a fővárosba jönnünk, fegyvertelenül. Az ezredparancsnok azonban, aki kedvel engem, — az ezred egyetlen arany vitézségi érmes tisztje vagyok —, csak így magunkban indított útnak, tegnap délután. Azt mondta, mulassatok egyet, utoljára. Érted? Ez világos beszéd: utoljára. Hát én... én nem lövöm főbe magam. Szolgálni nem szolgálok tovább, nincs kit. Nincs mit. Félreállok. Ha megérem a háború végét, egy katedra majd csak akad nekem is ha másutt nem, elemi iskolában. Ezt se bánom. Ha ugyan... ebben az országban még fognak magyar történelmet tanítani. Nem figyeltem rá, Gallait lestem lopva. A másik kettőt is megnéztem volna. Deső azonban biztosan félreérti, ha most kimegyek a szobámból. Szamárság volt finnyáskodni. Banda? Hát aztán, csak annál jobb. A helyzet éppúgy megszabja a használható tulajdonságokat, mint az időjárás a viselhető öltözéket. Becsületesen, ilyen időkben, semmire se lebet menni. Épp ezekhez a Gallai-féle, vastagbőrű, elszánt fickókhoz kell csatlakoznom, nagyobb biztonságban leszek köztük, mint Artus király lovagjai között. Gallai zsírosán vigyorgott. — Én megfogadtam az ezredparancsnok úr tanácsát — mondta, párásán fénylő orrát dörgölve. — A főhadnagy úr nem, de hát ő már ilyen, két év alatt még rókázni se láttam, remek tiszt, istenemre, de valahogy mégis furcsa szerzet, például a kurvákkal sem szimpatizál. Én, kérlek, elballagtam a Maison Fridába, tudod, a Magyar utcába, két üveg konyakot is vittem. De bejöttek a nyilasok, kérlek, és elverték az egész hölgykoszorút. Én is kaptam egyet a derékszíj csatos végével, itt ez a púp . a fejem búbján. — Miért éppen én jutottam eszedbe? — kérdeztem Desőtől. Nem is tudom, miért kérdeztem. Már rég azon gondolkoztam, hol lapulhatnánk meg eny- nyien. — Te vitted közülünk legtöbbre — mondta Deső rögtön. — Meg március tizenötödikén, a Körben, hiszen emlékszel rá: az egész helyzetről még senkit nem hallottam olyan bátran és becsületesen beszélni. Nem tudta, nem tudhatta, hogy egyszerre kettőt döfött rajtam. Tavaly nyáron kineveztek a vállalat cégvezetőjévé, huszonnégy éves se voltam, egész Gáld lázbajött, a Körben vacsorát rendeztek tiszteletemre. Páratlan karrier, a legfiatalabb főtisztviselő, és így tovább, hatszáz pengőmet megettek-megittak. Egy pillanatig kísértett, már ittas is voltam, hogy elmondom az egészet, hülyék, szerencsém volt, semmi más, Az öreg Konkoly cégvezetőt épp akkor rúgták ki, a zsidótörvény miatt, amikor én sebesülésemből felépülve, egyenruhásán, kardosán, ér- demkeresztesen beállítottam a vezérigazgatóhoz, munkára jelentkezni. De én nem vagyok Deső, én nem tudom elmondani az ilyesmit. Kurzus-karrier, ennyi az egész, és talán — most már — soha nem fogom megtudni, vajon a magam erejéből felkapaszkodhattam volna-e. Március tizenötödike s e jobb ennél. Nyomott nap volt, átkozottul nyomott, a kormányzót Hitlerhez rendelték, valami a levegőben lógott, este a Körben a polgármester reszketeg hangon, óva- ítosan és könnyezve emlegette negyvennyolcat. (Folytatjuk^ AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*. IAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Üzemszerű próbák a debreceni házgyárban A gépek szerelésének utolsó szakasza és az üzemszerű próbák megkezdése jelzi, hogy a debreceni házgyár építése befejezéséhez közeledik. A III. ötéves terv legnagyobb Hajdú- Bihar megyei beruházása évente 2500 lakást készít majd, amely Hajdú-Bihar megye és Nyíregyháza lakásgondját enyhíti. Képünkön: az 5-ös csarnokban a homlokzati elemek próbagyártása folyik. (MTI foto: — Balogh László felvétele — KS) Kozmikus gyémántok Nyugat-Ausztrália szavannáin a vadászok találtak egy ki- logrammnyi súlyú követ. El sem tudták képzelni, hogy egy hatalmas kozmikus katasztrófa, az aszteroidok összeütközésének bizonyítéka került a kezükbe. Nem tudták azt sem. hogy ennek a kőnek az értéke jóval nagyobb, mint az a szerény jutalom, melyben a megtalálókat Perth város múzeumának igazgatója részesítette. Az ausztrál szakemberek sem tételezték fel, hogy ez a kis meteorit, amelyre 1961-ben bukkantak, gazdag gyémántokban. Csak egy dolog volt ismeretes, mégpedig az, hogy ez a Földre jutott meteoritdarab az ureilit típushoz tartozik, amelyekre a viszonylag magas, 3 százalékos szén tartalom jellemző. A METEORIT TITKA A meteorit titkát csak nyolc évvel később fejtették meg. Szovjet tudósok közlése szerint az ausztrál kollegák által hozzájuk eljuttatott mintadarabból szilárd szénmagot sikerült kiszedni, amelynek átmérője 1 mm volt. A mag röntgenvizsgálata bebizonyította, hogy ez lényegében a földitől semmiben sem különböző gyémánt. Ez már az ötödik meteor volt, amelyben gyémántot találtak. Az utóbbi 80 év alatt előkerült három, szintén az ureilit típushoz tartozott. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen ritkák az ilyen meteorit kőzetek, akkor az öt nem is tűnik olyan kevésnek. Egy héttel később egy másik hívatlan értesítés is érkezett, hogy ugyanabban a körzetben egy újabb „kozmikus” gyémántot fedeztek fel. Habár mind a két gyémántot tartalmazó meteorit megtalálási helye ugyanabban a körzetben volt, vegyi összetételükben mégis észrevehető különbség van. A szakemberek véleménye szerint ez azt bizonyítja, hogy becsapódásuk független egymástól. KOZMIKUS ÜTKÖZÉS Hogyan jön létre a kozmikus gyémánt? Az utóbbi 20 év alatt a tudósok lázasan keresték erre a feleletet, egymás után állítottak fel különböző téziseket. Ősi bolygók darabjai, vagy más csillag- rendszer „küldöttei”? Lehet, hogy a Hold, vagy a Vénusz kozmikus energiája által 100 millió évvel ezelőtt a világűrbe kilövellt részecskék? A legújabb feltételezések szerint az ureílitekben a gyémánt az aszteroidok összeütközésének az eredménye. A nemrégen talált meteoritok kristály jellege, és az a tény, hogy a meteoritban a gyémánton kívül lonszdolit is előfordul, azt bizonyítja, hogy a gyémántok intenzív ütközés következtében jöttek létre. MINDEN SZÁZADIKBAN. .. Ha ez a hipotézis bebizonyosodik, várni lehet, hogy a gyémántot tartalmazó ureilitok korának segítségével az ilyen összeütközések gyakoriságát hozzávetőlegesen meg lehet állapítani. Több szakember azon a véleményen van, hogy ez a hozzávetőleges megállapítás különösen érdekes információt adhat a Föld körüli aszteroid halmazok mozgásának dinamikájáról és jellegéről. Azonban van még egyenlőre megmagyarázhatatlan tény is — a gyémántot tartalmazó meteoritok nagy százaléka. Jelenleg körülbelül 1800 meteoritot írtak lé, amelyek negyede jelentős mennyiségű szenet tartalmaz. A széntartalmak közül pedig szinte minden századikban gyémánt van. Pedig nehéz elképzelni, hogy az aszteroidok összeütközése ilyen mindennapi jelenség lenne a világűrben. Akárhogy is van, a gyémántok egyre „hullanak” a világűrből, annak ellenére, hogy a tudósok nem boldogulnak ve- .lük. Lehetséges, hogy „szerencsénkre” a Föld is egy ősi összeütközés nagyszámú maradványainak zónájába került? Elektromos csónakmotoi* Miközben a villamos meghajtású autómotorok feltalálására még javában folynak a la'oora. tóriumi erőfeszítések, néhány ügyes amerikai cég elektromos csónakmotordkat hozott forgalomba. Ezeket a gyártmányokat kifejezetten halászhájók számára készítették. A motorok előnye, hogy zajtalanok, csekély sebességűek és kevés üzemanyagot használnak fel. iAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA
