Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-19 / 271. szám
Kongresszusra *k észülve A legnagyobb osztály A munka és a munkás rangja 2. „A negyedik ötéves terv. . . az egy főre jutó jövedelem 25—27 százalékos, az egy keresőre jutó reálbér 16—18 százalékos növelését irányozza elő. A munkások és alkalmazottak, valamint a parasztok jövedelmének növekedési üteme azonos legyen. . . Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedjék a jól dolgozó, a társadalomnak többet nyújtó munkások és alkalmazottak kereseté, termelőszövetkezeti. tagok jövedelme. A differenciálás 'az általános kereseti színvbnal emelkedésével együtt, fokozatosan, mehet végbe. . .»* (Az MSZMP Központi Bizottságának X. Kongresszusi irányelveiből). ............... ... .i. A pártalapszerveze'tek kongresszusi ■ irányelveket .megvitató és vezetőséget választó, taggyűlésein a járási, városi, megyei pártértekezleteken a. legtöbbször , szóba kerülő témák egyike: volt - a jobb munka, s, ezzel a jobb munkások fokozott megbecsülése-, az anyagi és erkölcsi- elismerés növelése. Voltak,- akik az eddig elért eredményekre alapozva kívánták ezt. a többet, mások arról szóltak, hogy néhány esztendeje a fizikai munka anyagi megbecsülése a kelleténél jóval kisebb mértékben haladt előre. Nehéz, mert bonyolult összefüggésekkel terhes kérdéscsoport ez. Nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy a fizikai munka megbecsülése nem fejlődött az elmúlt években. Ugyanakkor azt sem lé- het 1 állítani, hogy minden rendben van ilyen tekintetben. Változó jövedelmek Vannak jól, közepesen és rosszul kereső munkásrétegek- Vannak jól, közepesen és szegényen élő munkáscsaládok. Nem a szavakkal játszottunk föntebb, hanem érzékeltetni kívántuk, hogy a munkásosztályon belül is jelentősek az' eltérések, akár a kereseteket, akár a család egy-egy tagjára jutó jövedelmeket tekintve. A harmadik ötéves terv eddig lezárult négy esztendejében a reálbérek évi átlagban 3,1 százalékkal, a társadalmi juttatásokat is tartalmazó és a foglalkoztatottság változását is magában foglaló reáljövedelmek pedig 5,1 százalékkal emelkedtek. E növekedési ütem jóval nagyobb, mint amelyet a második ötéves terv esztendeiben sikerült elérni. A jövedelmek általános növekedése azonban nem jelenti azt, hogy a munkásosztály minden tagja, minden munkáscsalád jobban, könnyebben él, mint három vagy öt esztendeje. Ezt egyrészt bizonyítja az, hogy azoknak a családoknak a kategóriájában, amelyeknél az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a havi 800 forintot, még mindig sok munkáscsalád található, másrészt az, hogy a bérek nem eléggé differenciált emelése továbbra is gyakran összemossa a jó és a gyenge munkás közötti határvonalat, s ilyen esetben a jó munkát végző életszínvonalának emelkedésében alig, vagy Népújság 3 1970. november 19. egyáltalán nem mérheti - le munkája értelmét". A VV.’.Í ,.,•/■ . ■„ A mérce : az érték A taggyűléseken erről elhangzott vélemények nemcsak megszívlelendők, hanem egyenesen kötelezik is az érintetteket a határozott cselekvésre. Igazuk van azoknak, akik joggal követelik, az anyagi elismerés mércéje a végzett munka társadalmi hasznossága. értéke kell, hogy legyen. S e mércétől soha, egyetlen esetben és sehol sem lehet eltekinteni. Csakis ez a mérce felel meg a munkások — s általában a becsületes emberek igazságérzetének, erkölcsének, mert hiszen amennyire nem irigylik a feltaláló, a nagy tehetségű színész, s más alkotó jövedelmét, a gyárat felvirágoztató igazgató, vagy műszakiak keresetét, annyira felháborítónak tartják a haszonlesők, a konjunktúralovagok manipulációit. Érdemes azonban itt néhány mondat erejéig elidőzni. Amellett, hogy tökéletesen igazat kell adnunk azoknak, akik szenvedélyesen bírálják a gazdasági élet e vadhajtásait, s követelik azok minél határozottabb s minél előbbi nyesegetését, hangsúlyoznunk szükséges azt is, hogy a fizikai munka fokozott megbecsülése nem állítható szembe más tevékenységek anyagi elismerésével. Nem arról van tehát szó, hogy kapjon kevesebbet a mérnök, a közgazdász, a százak munkáját irányító középszintű gazdasági vezető, a gyár, a vállalat egészét dirigáló igazgató és helyettese, hanem arról, hogy a bérpolitika tökéletesítésével, a jövedelemelosztás korszerűsítésével, a törvényes rendelkezések szigorú betartásával, fokozott ellenőrzéssel, az adózási rendszer egyértelműbbé tételével kell megteremteni azokat a kereseti és jövedelmi viszonyokat, amelyek éppúgy megfelelnek a munkásosztály érdekeinek, mint a társadalom egészének. Ez azonban még mindig csak a dolgok égyik része. A másik rész az, hogy ugyan fokozatosan, de az eddigieknél sokkal következetesebben szükséges érvényt szerezni á munkások körén belül is a differenciálás elvének. Napjainkban ugyanis, bár mindenki egyetért a jó és a gyenge munka és munkás megkülönböztetésével, ha ennek gyakorlati érvényesítésére kerül sor, a nagy töbhség amellett áll ki, hogy ne néhányan kapjanak többet, hanem inkább többen kapjanak kevesebbet. Ennek következménye, hogy a betanítást nem igénylő munkát végzők keresete alig marad el a betanított munkásokétól, s hogy ez utóbbiak szintén alig valamivel kevesebbet keresnek, mint a szakmunkások. A többért többet A munkásosztály egészének helyeslésével találkozott — s ez ismét példa a munkásosztály érdekeinek érvényesítésére — a párt- és a kormány- vezetés azon határozott álláspontja, amely szerint a vállalati nyereség gyarapodásával arányban kerüljön első helyre a munkások közötti keresetek differenciálása, a jelenlegi bérskála széthúzása. Aki többet tud, nagyobb rutinnal dolgozik, aki igyekvő és szívvel-lélekkel végzi dolgát, az ne kényszerüljön arra, hogy mellékállással, fusizással növelje jövedelmét, hanem találja meg számítását a gyáron belül, azaz a többért ott kapja meg a többet. Ha ennek fokozatosan és mindenütt érvényt szereznek, ha majd a munkások éppúgy, mint a társadalom egésze azt tapasztalhatják, hogy a kiváló képességű, kvalifikált szakmunkás a képessége legjavát adva a kétszeresét, a háromszorosát is megkeresi annak, mint a rutinmunkát végző, vagy az önállótlanul, ímmel-ámmal dolgozó, akkor a fizikai munka megbecsüléséről már nem kell sok szót ejteni, hiszen beszédesen vallanak arról a tények. A munka és a munkás rangja természetesen nem kötődhet kizárólagosan a bérekhez. Közrejátszik ebben az erkölcsi elismerés sokféle lehetőségének kihasználása éppúgy, mint a párt és a kormány szociálpolitikájának érvényesítése. Ez utóbbira gondolva, s a példákat találomra választva, hivatkozhatunk a családi pótlék tervezett emelésére, a nyugdíjrendszer fejlesztésére, a munkakörülmények javítására, elsősorban a nehéz fizikai igénybevételt megkövetelő, illetve az egészségre ártalmas munkakörökben, s aiz egészség- ügyi és szociális ellátás egyéb területein tervezett fejlesztésekre. A fizetési borítékon kívül is tehát növekszik a társadalom elismerése a fizikai munka, s a munkások iránt. S ha ez az eddigieknél is következetesebbé, világosabbá válik, ha a munkásosztály kevésbé tudatos tagjai számára is felismerhetővé lesz, akkor, a ma még nem egyszer megkérdőjelezett mondat, hogy anyagi és erkölcsi értelemben rang-e munkásnak lenni, kijelentő módba kerül, mert tt ! nyék serege bizonyítja mai a kijelentő mód jogosságát. t Tegnap délelőtt tartotta soron lévő ülését a KISZ Tolna megyei. Bizottságának Végi rehajtó Bizottsága. A testület tagjai megvitatták azt a jelentést, amit Király József, a KISZ megyei bizottsága munkatársa terjesztett a végrehajtó bizottság elé, a szakmunkástanulók között végzett KISZ- munka főbb tapasztalatairól. Megyénk területén jelenleg 58 olyan KISZ-alapszervezet működik, • "amelynek tagságát szakmunkástanuló fiatalok alkotják, Ez év első negyedévében 73 volt az alapszervezetek száma, 2005 a taglétszám — a mai 1688 fős taglétszámmal szemben. A harmadik negyedévben beállott csökkenés a végzős tanulók kiválásából, átigazolásából adódott, s noha megkezdődött, javában folyik az első osztályosok KISZ-föl vétele, a szérvezettség foka nem növekedett számottevően. A szervezeti. élet alakulásának eredményei mellett sem lehetünk elégedettek — állapította meg a vb. A szakmunkásképző intézetek tanulólétszámának gyors emelkedése folytán nagy az intézményekben a zsúfoltság, ami elsősorban helyiséghiányban fejeződik ki, így az eleven, színes szervezeti élet megteremtésének alapfeltételei legtöbb helyen hiányoznak. Persze nem kis mértékben gátolja a KISZ-életet az sem, hogy a tanulóknak több mint 50 százaléka bejáró. A jelentés részletesen tért ki a szakmunkástanulók, KISZ-szervezetek tevékenységének vizsgálatára, mérlegelve a KISZ- és iskolavezetés együttműködésének pozitív és negatív tapasztalatait, a politikai képzés, illetve önképzés hatékonyságát, az érdek- védelmi munka helyzetét, a kulturális és sporttevékenység teljes kibontakoztatásának gátló tényezőit. Ezt követően a végrehajtó bizottság a KISZ megyei küldöttértekezletének beszámolóját, illetve ennek egy részanyagát tárgyalta meg. Napirenden az öregek szociális támogatása Annakidején hírt adtunk arról, hogy az Egészségügyi Minisztérium országos anké- tot rendezett Budapesten. Az ankét napirendjén a társadalmi erők fokozottabb bevonása az időskorú állampolgárok szociális támogatásába — szerepelt. Az országos tanácskozást követően kerül sor Szekszárdon november 26-án egy hasonló célú ankétra, amit a Vöröskereszt, az SZMT, a Hazafias Népfront, a KISZ, a megyei tanács egészségügyi osztálya, a MÉSZÖV, a tsz- szövetség, a KISZ ÖV és KIOSZ megyei szervei rendeznek meg a Babits Mihály művelődési központ márvány- termében. Az ankét referátumát dr. Pap Tibor egyetemi tanszék- vezető professzor tartja, a korreferens Nagy Zoltán, az SZMT szociális bizottságának vezetője lesz. A szociális gondozás új útjait kereső tanácskozás, amely arra hivatott, hogy feltárja az eddig még fel nem használt társadalmi erőket, összegezze a gondozást új szintre emelő lehetőségeket, reggel 9 órakor kezdődik. Programja pedig így alakul: referátum, korreferátum, vita. Ez utóbbinak biztosít legtöbb időt az ankét rendezősége. , 1968. végén a vidéki ipar telepítés programjában megindult a termelés a szentesi Kontakta Alkatrészgyár új gyár- e ységében. A több mint 10 millió forintba kerülő üzemben elsősorban az aszonyok találtak munkát. (MTI foto: Herczeg István felvétele — KS). A III. ötéves terv ered menve • • t Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága
