Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-18 / 270. szám
Kongresszusra készülve A legnagyobb osztály Vezető erő9 minden tekintetben „Társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. A termelésben, a társadalmi életben és a politikai szervezetekben elfoglalt helyénél fogva a szocializmus építésének vezető ereje. Vezető szerepe a párt, a népi hatalom útján érvényesül. . (Az MSZMP Központi Bizttságá- nak X. kongresszusi irányelveiből.) A vezető osztály egyben a társadalom legnagyobb osztálya is. A népszámlálás időpontjában, 1970 elején öt- millióan voltak azok, akiknek rendszeres kereső foglalkozásuk volt, tehát az úgynevezett aktív keresők. Közülük 74 százalékot tett ki a fizikai dolgozók aránya. Ezen belül a legtöbben — 1736 ezren — az iparban és az építőiparban dolgoztak. A szocializmus építésének vezető ereje a munkásosztály az elmúlt években számbelileg is tovább gyarapodott, s súlya, szerepe fokozódó jelentőséghez jutott a gazdasági tevékenységben éppúgy, mint a társadalmi életben. Nem véletlen, hanem törvényszerű tehát, hogy a párttaggyűléseken és a pártértekezleteken sok szó esett a munkásosztály helyzetéről, vezető szerepének érvényesüléséről, s arról, hogy a következő esztendőkben a munkásosztály helyzetével összefüggő kérdésekre jusson az eddigieknél is nagyobb figyelem. A munkásosztály több mint két évtizede tartó számbeli gyarapodása a legkülönbözőbb társadalmi csoportokból származó embereket formált és formál munkásokká. Régi, tősgyökeres munkáscsaládok tagjai ma éppúgy megtalálhatók, a gyárak, vállalatok falain belül, mint tegnap még a földeken serénykedő parasztok, s szép számmal akadnak az úgynevezett egyéb társadalmi rétegekből, a kü- löböző alkalmazotti csoportokból, önállókból származó kétkezi dolgozók is. Érthető tehát, ha vita folyt és folyik a munkásosztály fogalmának meghatározásáról, de ugyanígy érthető az is, hogy a számbeli növekedés, a sokféle ember, s a sokféle ember által képviselt nézet nem is ritkán ellentmondásosnak tűnő helyzetet teremt. A kongresszusi előkészületek jegyében lezajlott taggyűléseken és különböző szintű pártértekezleteken észrevételek, bírálatok, javaslatok tömege hangzott el. Az üzemi demokrácia erősítése, a munkások beleszólási jogának bővítése éppúgy szerepelt a felszólalásokban, mint a vezetők és a munkások kapcsolata, a bérezés, teljesítmény szerinti differenciálása, a törzsgárdának adott nagyobb megbecsülés, a mun- kascsaládok etetKörülményei- nek további javítása. A felszólalások lényege joggal figyelmeztet arra, hogy elméleti és gyakorlati tekintetben egyaránt nagyobb figyelmet szuícseges szentelni a legnagyobb osztály problémáinak, a vezető erő maradéktalan érvényesítésének, azaz: nap- ról-napra válaszolni kell a fejlődés szülte kérdésekre. A munkásosztály vezető szerepének hangsúlyozása, e vezető szerep érvényesülésének elemzése napjainkban sem vesztett aktualitásából Találkozni ugyanis azzal a nézettel, amelynek vallói a korunkban végbemenő tudományos-technikai forradalom láttán úgy vélik, a munkás- osztály vezető szerepét az értelmiség veszi át és gyakorolja. Akadnak olyan nézetek is, amelyek a társadalom különböző osztályainak és rétegeinek egymáshoz való közeledéséből, a nemzeti egység erősödéséből azt a következtetést szűrik le, hogy napjainkban csökkent a jelentősége már annak a kérdésnek, melyik osztály vezet. A legfőbb tanú, a történelem igazolja, hogy a munkás- osztály vezető szerepe gazdasági és társadalmi törvényszerűségek érvényesülésének terméke, s nem átmeneti jelenség, hanem alapvető történelmi igazság. Aligha kell különösebben bizonygatni, hogy a kapitalista társadalom megdöntésében a kizsákmányolt, a nincstelen, az éhező, a jogfosztott proletáriátus volt a leginkább érdekelt, s ezért a tőkésrend megdöntésére irányuló forradalmakban a vezető szerepet vállalta és vállalja napjainkban is. Törvényszerű, s ugyanakkor világos az az összefüggés is, hogy a munkás- hatalmon alapuló szocialista rendszer erősítésének gazdagításának vezető ereje csakis maga a munkásosztály lehet, s hogy az ezt szolgáló munkáspolitikát a munkásosztály pártjának politikája és programja testesíti meg. A nagy kérdésekre a legtöbbször egész egyszerű a felelet. Arra a kérdésre, vajon a társadalom többi csoportja elismeri-e, s ha igen, miért ismeri el a munkásosztály vezető szerepét, az a felelet: azért, mert a munkásosztály érdekei egybeesnek a társadalom egészének alapvető érdekeivel,' mert a szocializmus felépítése, a munkáshatalom erősítése nem csupán a vezető osztálynak, hanem a társadalom minden osztályának és rétegének többet nyújt, gazdagabbá, emberibbé formálja a jelent, s Ígéretessé a holnapot. Tegyük fel a második kérdést- mivel a vezető szerep a fontiek alapján aligha vonható kétségbe, miként érvényesül az a gyakorlatban? A felelet itt is egyszerű, bár sokféle tényezőre támaszkodik. A vezető szerep érvényesül a párt politikájában, amely osztály- politika. A népi hatalom az élet minden területen a munkásosztály alapvető érdekeit. _ s ezzel a társadalom égé s zének alapvető érdekeit — szolgálja. A munkások, s a munkásosztály sorából kinőt vezetők ott vannak az állam- hatalmi és társadalmi vezető r t testületekben, az irányító posztok ezreit foglalják el, s ahogy az országban, úgy napjainkban és egészében egyetlen munkahelyen sem történhet semmi a munkás- osztály érdekei ellenére, a munkáshatalom rovására. A munkáshatalom megteremtése és megszilárdulása nemcsak anyagi értelemben emelte fel a proletársorsból és annak minden szenvedéséből a munkásosztályt, hanem felemelte erkölcsi értelemben is. A gyárak, vállalatok hatalmas munkásserege napjainkban természetes jogának érzi, hogy gazdája a hatalomnak, hogy nemcsak lehetősége, hanem egyenesen joga van beleszólni mindenbe, ami az országban történik, s ami a gazdaság vagy a társadalom bármely kérdésével összefügg. Igaz, napjainkban olykor nem annyira szembetűnő a munkások e joga, mint volt a „fényes szelek” idején, a bankok, bányák, gyárak államosításakor, az államigazgatás népi hatalommá való átszervezésekor, a szocialista tervgazdálkodás megkezdésekor. Akkor köny- nyebb volt elválasztani egymástól az igazt és a hamisat, a társadalmilag -hasznost és a helytelent. Könnyebb volt tehát a tömegeket is meggyőzni arról, mi áll érdekükben, s mi nem. Napjainkban, amikor úgynevezett apró dolgokban ölt testet a munkásérdek, a szervezettebb termelésben, a termékek minőségének javításában, a gazdaságfejlesztés helyesebb arányainak megteremtésében, az életkörülmények igazságosabb, a társadalmi csoportok sajátos helyzetét jobban mérlegelő javításában, már nehezebb megértetni és elfogadtatni, hogy mindez szerves tartozéka a vezető szerep érvényesítésének, s ahogy régen, úgy e feladatok valóraváltá- sához is a tömegek alkotó együttműködése szükséges. A munkásosztály létszáma 1949-től napjainkig megkétszereződött. A mennyiségi fejlődésen belül örvendetes, hogy elsősorban azokban az iparágakban nőtt a munkások száma, amelyek a legfejlettebb technikával dolgoznak, következésképp tehát az itt tevékenykedő munkások is tanultabbak, műveltebbek. 1949-hez mérten 1969-ben a híradástechnikai iparban mintegy hatszorosára, a műszeriparban közel hétszeresére, a vegyiparban három és félszeresére nőtt a munkások száma. Ha e számbeli növekedés mellé társítjuk azokat a tényeket, amelyek a munkások műveltségének, szakmai tudásának gyarapodására mutatnak — így például azt, hogy 1970-ben a fizikai dolgozók 55 százalékának legalább nyolc általános, vagy annál magasabb iskolai végzettsége volt, hogy az' állami iparban a szakmunkások 11,2 százaléka már középfokú végzettséggel rendelkezik — akkor világosan láthatjuk, hogy a legnagyobb osztály, a szocializmus építésének vezető ereje nemcsak számbelileg, de tudásban, felkészültségben, tapasztalatban is együtt nőtt, erősödött . a maga teremtette rendszeriéi. K. S. Külföldi professzorok küldöttsége látogat Tolna megyébe Nemzetközi állategészségügyi tanácskozást tartanak november 20-án a budapesti Állatorvostudományi Egyetem dísztermében. Másnap, 21-én, szombaton a tudományos tanácskozáson részt vevő, mintegy 25 külföldi professzort Tolna megyei látogatásra hívják meg. Dr. Kováts Jenő, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója ebből az alkalomból elmondotta: — Az állategészségügyi teendők igen jelentős részét kell, hogy képezze az állathigiénia, kezdve a telepek elhelyezésétől, az épületek megalkotásáig, szellőztetéséig, az állattartásból, — gondozástól a fertőtlenítésig, stb. Az elmúlt évtizedben, gyakorlatilag nagy lendület tapasztalható ebben a témakörben, keleten, nyugaton egyaránt. S magyar részről vetődött fel a gondolat, hogy éppen ezért, nemzetközi szinten létre kellene hozni egy állathigiéniai társaságot. A kezdeményezés, amely dr. Kovács Ferenctől, az Állatorvostudományi Egyetem állathigiéniai intézetének vezetőjétől indult, általános tetszésre talált egész Európában, úgyhogy november 20-án megtartják Budapesten a Nemzetközi Állathigiéniai Társaság alakuló ülését. — A vidék bemutatásából Tolna megyére esett a megtisztelő választás. Miért? Kik jönnek? — Ebben szerepet játszik az is, hogy a részt vevők jelentős része szorosabb kapcsolatban van a Tolna megyei Állategészségügyi Állomással, így a belgrádi, a zágrábi, a bécsi, a müncheni, a hohen- heimi, a berlini és a lipcsei állatorvostudományi, illetve mezőgazdasági egyetemekről jönnek professzorok, s várunk szovjet, lengyel, bolgár, csehszlovák és más országokból való tudósokat. Ismeretes, hogy 1967-ben Tolna megyéből nyolc tagú állatorvos-küldöttség járt Jugoszláviában a belgrádi egyetem meghívására, az idén zágrábi meghívásra valósult meg nyolcnapos jugoszláviai tanulmányút, én pedig Bécsben jártam. 1967- ben a müncheni egyetem cso.- portja volt nálunk, 1966-ban személyesen egy hónapot töltöttem ott, s három héttel ezelőtt szintén arra jártam. Tavaly a Stuttgart melletti hohenheimi egyetemen voltam kéthetes tanulmányúton, a lengyelekkel pedig budapesti üléseken ismerkedtem meg. — Mi lesz a vendégek Tolna megyei programja? — Az egyetem autóbuszán szombaton délelőtt 10 óra körül érkeznek Szekszárdra, ahol a megyei TIT-szervezet klubjában fogadjuk őket. Ezután az Alsótengelici Kísérleti Gazdaságban megtekintik az újonnan épülő szarvasmarha-farmot, majd a fertőt- lenítési gépi bemutatót. A látogatási programban szerepel a Szekszárdi Állami Gazdaság is, majd a paksi halász- csárdában fejeződik be a külföldi professzorok Tolna megyei tanulmányi kirándulása — közölte dr. Kováts Jenő. (— bás) Még megyeszerte vetik a búzát Az őszi mezőgazdasági munkákról, a vetésről és a betakarításról szóló legfrissebb jelentések cseppet sem biztatóak. A mezőgazdasági üzemekben még nagyon sok a töretlen kukorica, néhány állami gazdaság és termelőszövetkezet kivételével november közepéig még sehol nem fejezték be e fontos takarmány- növény betakarítását. Az időjárás egyelőre kedvez. A november eddig valósággal főnyeremény a mezőgazdaságnak. Annál is inkább, mert még megyeszerte vetik a búzát is. A szekszárdi járásban mintegy félezer hold, a paksi járásban szintén félezer hold várja még a magot. A vetést, illetőleg a tervet kizárólag a bonyhádi járás mezőgazdasági üzemei teljesítették november 15-ig. Megkezdték a munkát a Pátria dombóvári üzemében Mintegy két éve kezdődtek tárgyalások arról, hogy Dombóvárra nyomdát telepítsenek. A tárgyalások végülis a Pátria Nyomdával jártak eredménnyel. A fővárosi nyomdának nincs arra lehetősége, hogy jelenlegi telephelyén bővítse üzemeit, ezért keresett egy olyan vidéki települést, amely alkalmas nyomdaipari üzem létesítésére. Dombóvárott a jelenlegi T?) Z ÉP-telepet jelölték ki a Pátria helyéül. Megállapodtak a Pécs—szekszárdi TÜZÉP vezetőségével, hogy rövid idő alatt kitelepítik a tüzelő- és építőanyagokat a Kossuth Lajos utcai telepről. A költözködés késik. Vaszkó Szilveszter, a városi tanács elnöke elmondotta, hogy már felszólították a TÜZÉP-et, költözködjék. A felszólítás eredménytelen, a legutóbbi határidő a tanácselnök szerint október 30,-a volt. A TÜZÉP-re még mindig szállítják az építő- és tüzelőanyagot. A városi tanács két hónappal ezelőtt úgy határozott, hogy a Pátria üzemét el kell indítani. Építettek egy üzemcsarnokot a kertvárosban, és itt rendezték be a Pátria első gépeit. A munka megkezdődött az üzemben. Több mint harminc munkásnő ismerkedik a nyomdai , munkával, s amint az úi üzem felépül már munkaigényesebb nyomdai termékek is kikerülnek a Pátria dombóvári üzeméből. Népújság 3 1970. november 18,
