Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-17 / 269. szám

Pártértekezlet után A HUSZADIK, — kongresszus előtt Követte a tett a határozatot f . . ni. Dr. Fodor László,' a rende­lőintézet ‘ idéggyógyász-főorvo- sa, ismerős a pártmunka kü­lönböző szintjein. Az utóbbi években' több ízben Járt a megyében . a partbizottság megbízásából taggyűléseken, járási párt vb-üléseken. A betegellátás rövid szüne­telje időzített beszélgetést ki­használva, máris kérdezem a kommunista főorvost, mi , tet­szett, mit hiányolt a megyei pártértekezleten. , Először kissé szabódik, mi­vel szerinte viszonylag kevés szó esett.a pártértekezlet vi­tájában társadalom-politikai és.ideológiai témákról. — Feltétlen szükségesnek tartom, mondják el, mi a jó, mi a rossz. De van-e értel­me ezen a fórumon benyújta­ni az anyagi természetű he­lyi kívánságokat? Helyette valójában többet lehetett vol­na politizálni arról, - ami erre a fórumra tartozik. Illik-e fél óra hosszúra nyújtani a fel­szólalást? Próbára teszi a tü­relmet, lankasztja a figyel­met, kevesebbnek jut szó. Le kell szűkíteni. De érdemes lett volna alkalmazni — miként a tudományos tanácskozásokon is szokás —, hogy negyedórá­ban szabják meg a hozzászó­lások időtartamát. Ezáltal pergőbbé is válik a vita. — Mint látom, hiányérze­tei vannak... — A vitában kevés szó esett az emberek magatartá­sáról, a munkamorálról, ar­ról, ami kifogásolható, amit gyakran lehet észlelni. A gon­dolkodásmód fejlődésé és vál­tozásai többet érdemeltek vol­na, adott ehhez alapot a be­számoló. Én kissé sokallottam a termelési dolgokat, keves- lettem az előbbieket Jöttek á kisebb helyi hibákkal és a nagy kérésekkel, ami erősen pénzigényes. A másik, amit hiányolok. . Ott voltak szép számmal a fizikai munkások, nagyon jó, hogy részvételüket szorgalmazzák, csak nem hal­lottunk közülük egyet sem. Valóban ügyesen továbbította a munkások véleményét a Si- montornyai Bőrgyár titkára, mégis jó lett volna hallani, ők mag üli hogyan látják. — Mi az, ami tetszett Fo­dor elv társnak a pártértekez­leten? — Sok minden tetszett, félre értés ne essék. A be­számolók reális politikai cél­kitűzéseket adtak, tetszett, hogy magasabb szinten foly­tatjuk a szocializmus építését. Mértéktartó, jó a megyei poli­tikai vonalvezetés és a prog­ram. Kiegyensúlyozott, ked­vező a légkör,, rpelyben meg lehet csinálni, a, terveket, de többet is .szabad tenni. Mindezeket magukban foglal­ták a beszámolók, tjrültem, hogy .a nők:■ helyzétéroí, és az ifjúságpolitikáról? hozott ha­tározat nyomán jött a tett. Mind a beszámolóban, mind a felszólalásokban arról ■ beszél­tek, mit valósítottak eddig meg. Teljes mértékben helyes­lem, hogy megkívánják szün­tetni, a nők, éjszakai műszak­ját. Jó lenne elérni, hogy he­tente még égy napot kapja­nak, és a . vasárnap a család­anyáknak valóban pihenőnap legyen, Megtérülne, Döntően övék a gyermeknevelés gond-, .ja, fontos, hogy egészséges szellemű,' . nyugodt idegzetű gyermekek _ nevelődjenek, a nő adja meg a család alap­hangulatát. — Milyennek látja a kom­munista ideggyógyász a párt-. értekezlet hangulatát? — Akkor ilyen természetes és fesztelen á hangulat, ha van eredmény, van mit mon­dani, ha nyugodt a politikai légkör, alkalmas a békés al­kotásra, a kritikára. Úgy éreztem, hogy a megyei ve­zetés erősítette ezt és a fel­szólalók éltek is ezzel a bá­torítással. Kultúrált ellátás­sal, kényelmes körülmények között, tolongástól mentesen zajlott a tanácskozás, ünnepé­lyessé tette a szép környezet. Van mit figyelni egy ilyen kétnapos értekezleten, fontos a jó közérzet, kell az elmé­lyültebb szellemi munkához. — Figyelemreméltó megál­lapítást tett az egyik felszó­laló, amikor ezt mondta: a diploma ne válasszon el. Meg­kockáztatom, megkérdezem erről a véleményét, mivel tu­dom, hogy az ön esetében ez nam okoz gondot. De akad még ellentét. . . — Valóban, én nem érzem a magam részéről, hogy elvá­lasztana. Sok kisebb végzett­ségű jóismerősöm és állandó szórakozópartnerem van. Én nem hiszem, hogy valóban eleven probléma lenne az ma­napság. — Falun sem? — vetem el­lene. — Lehetséges, hogy ott még igen, zavarhat talán az értelmi különbség. Szekszár- don már annyi okos munkás, értelmes és sokoldalú ember él, akikkel kölcsönösen tu­dunk szórakozni, beszélget­ni. , ^ Városban az efajta el­különülés már nem szempont, bár kettőn áll a vásár. — vá­laszolja végül. A mondat má­sodik felében elhangzott meg­állapítással teljes mértékben azonos véleményen vagyunk. SOMI BENJAMINNÉ Helyzetkép a bonyhádi Petőfi Tsz-il Termelőszövetkezetünkben az őszi mező­gazdasági munkák elvégzése igen nagy erő­feszítést követelt a tsz vezetőitől és tagjaitól egyaránt. Erőfeszítéseink, úgy érezzük, nem voltak Inába valóak, mert a nehéz körülmé­nyek ellenére is, őszi feladataink nagy részét időben és sikeresen megoldottuk. A mi gazdaságunkra is jellemző az, hogy gépparkunk elavult és műszaki állapotuk sem. kifogástalan, kevés a jó és korszerű munka­gép. rossz 'az alkatrészellátás. Őszi felada­tainkat növelte a nagy beruházások építésé­nek rengeteg problémája (tehenészeti telep, lit, juhhodály, szénaszárítók, üvegház). Erőink okszerű kihasználásával sikerült elérni azt, hogy az őszi munkák' túlnyomó részét be­fejeztük. November 3-án befejeztük az ezer katasztrális hold őszi búza vetését, a cukor­répa betakarítását és a 200 katasztrális hold napraforgó is tető alá került. A kukoricát le­törtük, azonban még 200 mázsa elszállításra vár. A közeljövőben erőinket a kukoricaszár bi takarítására és a még visszalevő 800 kata.sz: ralis hold őszi mélyszántására összpontosítjul Őszi feladatainkat úgy hajtottuk végre, hog. nagy gondot fordítottunk a talajerő vissza­pótlására. Az 1971-es év érdekében minden eddigit meghaladó műtrágyát használtunk fel, egy katasztrális holdra 107 kilogramm hatóanyagot adtunk. Szervestrágya-felhaszná- lásunk is egyedülálló a tsz történetében • 1970. év nyarán és őszén 427 katasztrális hold területet trágyáztunk meg. 1970. évi gazdálkodásunkról az összkép kezd kialakulni. Annak ellenére, hogy az 1970-fis év tsz-ünkben is sok objektív nehézséget okozott, az anyagi helyzetünk a tervünknek megfelelően alakul. Nagyobb kiesésünk csak búzából volt, katasztrális holdanként 2.6 má­zsa, a tsz-vezetés ennek pótlásáról időben gondoskodott. A búzakiesésből a tsz vezető­sége levonta a megfelelő következtetést, és ezt a jövő évi búzatermelésünknél figyelem­be vettük. Anyagi helyzetünket a körülményekhez ké- képest jónak tartjuk. A tsz vezetősége úgy látja, hogy a tagság jövedelme 1970-ben nem csökken az előző évhez viszonyítva. Mindezt úgy akarjuk elérni, hogy a saját magunk ál­tal képzett 2 millió körüli biztonsági tartalé­kunkhoz komolyabban hozzányúlni nem kell. A tsz vezetősége nagyon fontosna.k tartotta ctzt, hogy a helyzetünkről a tsz tagsága tájé­koztatva legyen most, a nagy őszi munkák idején. A pártszervezet október havi taggyű­lésének fő napirendi pontja volt: „Tájékoz­tató a tsz helyzetéről”. Ezen a taggyűlésen a párttagokat megbíztuk azzal, hogy az egész tagságot tájékoztassák arról a helyzetről, amely a tsz-ben jelenleg van. Ennek hatása a nagy feladatok közben pozitívan jelentke­zett. Hátralevő feladatainkat novemberben sze­retnénk megoldani, mégpedig úgy, hogy szán- tatlan földterületet a hó ne takarjon el ha­tárunkban. Feladataink megoldását gátló té­nyezők is vannak, például a közlékedésren- dészet a szántó traktorokról a rossz gumi miatt leveszi a rendszámot, vagy akadozik a gázolajellátás. ' Azt szeretnénk, ha a tsz vezetősége az el- izöv étkezendő hónapban nyugodtan tudna foglalkozni a; zárszámadás előkészítésével és megszervezésével. Nyugodtan csak akkor tu­dunk készülni, ha őszi feladatainkat mara­déktalanul végrehajtjuk és reméljük, ez si­kerül. t, A tsz-pártszervezet vezetőségének az a vé­leménye, hogy a tsz 1970. 'évi' zár számadó közgyűlésén nem lesz szükség a vezetőség magyarázkodására. A tsz vezetősége és tag­sága bátran és. tiszta lelkiismerettel nézhet egymás szemébe. TAKÁCS ZOLTÁN tsz-párttitkár \1 őst . adta ki a Központi ' 1T-' Stótis.ztíkái Hivatal me. ' gyei.'igazgatósága jelentését az 1970. éy í—III, negyedévéről. A huszadik negyedév közepére fordult a naptár, a harmadik ötéves terv végét járjuk. Más­fél hónap múlva a negyedik ötéves terv célkitűzéseit kezd­jük megvalósítani. Nem mind­egy, milyeri alapra helyezzük negyedik ötéves tervünket. Összességében a helyzet , jó, megvan a reális lehetőség ah­hoz, hogy megalapozott gaz­daság fogjon hozzá Tolna me­gyében a negyedik ötéves terv feladatainak megvalósításához. Az 1970-es év a harmadik öt­éves terv utolsó éve, három negyedévének értékelése azt bizonyítja, hgoy sikeres volt Tolna megye dolgozóinak mun­kája. Örvendetes tény, hogy a la­kosság bevételei jelentősen nőt­tek, Különösen a paraszti jel­legű pénzvebételek dinamikus növekedése — 14 százalék — figyelemreméltó Egy évvel ko_ rabban viszont a munkások és alkalmazottak bevételei emel­kedtek hasonló arányban. A Lakosság vásárlásai azt bizo­nyítják, hogy az országos szin­tet elértük. A tervidőszak éveinek azonos szakait figye­lembe véve, megállapítható, högjr a legdinamikusabb fej­lődés az utolsó tervévben kö­vetkezett be, Az -áruforgalom gyors növekedését mutatja', hogy az idén az első három­negyed évi ; összforgalom fo­gyasztói folyó áron számítva több mint 1966, illetve 1967. egész évi forgalma. A megye szocialista ipará­■ • nak* termelésié a meg­szokott módon, úgy minta megelőző négy tervévben, egyenletesen emelkedett az ötödikben is. Az ipari terme­lés az előző év azonos idősza­kához képest, közel 11 száza­lékkal nőtt <és ez a növekedés négy százalékkal haladja meg az országos átlagot. Az ipari termelésben szembe­tűnő : néhány terméknél az ingadozás, illetve a termelés­növekedés ellenére is a fo­gyasztási, igény; kielégítetlen, sége. ‘Az -oíajkályhák - termelé­sét a tanácsi ipar például 36 százalékkal növelte, a keres­letet mégsem tudták kielégíte­ni. A téglagyárak hét száza- • lékkai termeltek kevesebb tég­lát, mint a múlt év azonos idő­szakában. Nem alakult kedve­zően a termelékenység. A ter­melésfelfutás extenzív módon történt, ez a tény adja meg a további feladatokat is. Amíg a foglalkoztatottak létszámának emelkedése országosan nem érte el az egy százalékot, ad­dig az utolsó háromnegyed év­ben Tolna megyében ez hat százalékot tett ki. , A mezőgazdasági termelés az ismert körülmények következ­tében nem éri el a tervezettet. Nem sikerül pótolni teljes egé­szében a különböző intézkedé­sekkel sem a nagy kiesést. Az állami gazdaságoknál 35, a tér. melőszövetkezeteknél 160 mil­lió forintot tesz ki a hozam­kiesés. Természetszerűen ez ha_ fással lesz majd a tsz-tagság közösből származó jövedelmé- - re is. örvendetes viszont, hogy az állattenyésztés némely ágá­ban kimagasló eredményeket értek el a mezőgazdasági üze­mek. Az 1970. szeptember 30-1, . reprezentatív állattszámlálás szerint a megye sertésállomá­nya 425 ezer. Ilyen nagy ser­tésállományt még soha nem ír­tak össze Tolna megyében. A harmadik ötéves" terv főbb célkitűzéseit Tol­na megyében is sikerült elérni, annak ellenére, hogy a mező- gazdasági termelés az idén nem a kívánt módon fejlődött. Ismeretes a harmadik ötéves terv első négy évének eredmé­nye? a dinamikus fejlődés; aü a tény, hogy Tolna megye szo­cialista ipara, mezőgazdasága felnőtté vált, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megtalál­ták a gazdálkodás legjobb, is­mert formáit, módjait, az ipar­ban a korszerűsítés eredményei kézzelfoghatók 'és á kereske­delem is mindinkább kielégiti a lakosság egyre növekvő igé­nyeit, megnyugtató a negyedik ötéves terv előtt. ~ P.Í ­A Veszprém megyei Hús ipari Vállalat pápai gyárában évek óta készítenek külföldi megrendelésre dobozos sonká­iul lünlegességet. E népszerű csemegéhez a dobozt eddig külföldről importálták. Nemrég — 15 milliós beruházással — konzervdoboz-gyártó részlegei hoztak létre, mely a napi 3200 darabos termelésével kielégíti a gyár saját szükség­letét, sőt eladásra is termel. (MTI foto: Jászai Csaba felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents