Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-10 / 238. szám
Kerékasztal - beszélgetés Útmutatás, mérlegkészítés a megyeszékhely pártértekezletén Napirenden (Folytatás az 1. oldalról) fogadási, módosítási, vagy elutasítási indítványa az előterjesztésben a reális helyzettel számolva, érvekkel alátámaszt, va szerepelt. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül közlünk néhányat, annak előrebocsátásával, hogy változatlan tartalommal elfogadásra ajánlották az irány, elvek jó néhány fejezetét és pontját. Mihd elméleti, mind gyakorlati téren cáfolták a munkásosztály vezető szerepének leegyszerűsítését, annak csupán képviseleti alapon való felfogását és kiemelték, az a döntő, hogy mindenütt minden felelős poszton egyértelműen és ingadozás nélkül szerezzenek érvényt e politikának. Helyeselték, táffiogatták azt a felfogást, hogy az üzemi demokrácia fejlődéséért a párt- szervezetek viseljenek politikai felelősséget. Indítványozták, a munkásarisztokrácia mai kialakulását valló elszórt nézetek elutasítását, mivel azok a műszaki-technikai fejlődés változásaiból, az anyagi érdekeltség, a munka szerinti elosztás gyakorlatából levont, hibás következtetéseket tükrözik. Szót emeltek a végzett munka alap. ján történő javadalmazás érvényesítése, fokozása mellett. Az egyik taggyűlés állást foglalt, hogy frissítsék az országgyűlést, s négy év után a képviselők 40 százaléka ne kerüljön újjáválasztásra. A vb. olyan módosítással továbbítja; megfontolandó, hogy a képviselők bizonyos aránya (felénél kevesebb) kettő, esetleg három ciklusban legyen tagja az országgyűlésnek. A szocialista gazdasági építőmunka témakörében a szekszárdi kommunisták többsége egyetértett az irányelvek értékelésével, reálisnak tartották a feladatokat és megtoldottak kiegészítésekkel. Az észrevételekre reflektálva javasolták, hagyja jóvá a pártértekezlet, hogy a fogyatékosságok felszámolásával hatékonyabban foglalkozzanak az üzemi pártszervezetek. Egyetértőén támogatta a vb. a vitaindítóban az indokolatlan áremelések elleni fellépést, de az ármerevséget követelő megjegyzések elvetése mellett érvelt. A kategorikus és alaptalan vezetőellenes megnyilatkozásokat bírálták és kiemelték: „A gazdasági vezetőknek nagyobb teljesítményt kell nyújtaniuk, legyenek olyan politikai felelősséggel dolgozó szakértők, akik érvényesítik a párt gazdaságpolitikáját”. Ajánlották, hogy a pártértekezlet ne fogadja el a más ágazatok beruházásának csökkentése árán történő építőipari fejlesztés indítványát. Előbbiekhez hasonlóan cáfolták azt. a felfogást, mely szerint az árszínvonal növekedése meghaladta az életszínvonal fejlődését. „Jogosnak, továbbításra alkalmasnak tartjuk' a párttagság azon észrevételét, hogy az alacsonyabb keresetűek, a nagycsaládosok reáljövedelme az átlagosnál jobban növekedjék”. Viszont a sokak által javasolt nyugdíjkorhatár csökkentését korainak kell tekinteni. Bármennyire humánus, jelenleg és a közeljövőben nem reális, mivel az ország teherbírása, a nagyfokú munkaerő- hiány és egyéb okok miatt ma megvalósíthatatlan. Az élet- színvonal növelésének igénye nem szakítható el a termeléstől. A szervezeti szabályzat alap. vető változtatásának igénye nélkül foglalkoztatta a párttagságot a jogok-kötelességek összhangja, a választás időpontjának meghatározása, a tagdíjfizetés differenciálása. A felvételi korhatár leszállítását minden taggyűlés helyeselte, ellenzése szórványos volt. A pártdemokrácia kiteljesedését bizonyító felelősségteljes, alkotó viták olyan légkör és munkastílus kialakítására, serkentik a pártszervezeteket, amelyben egyetlen vélemény, javaslat,' kritika nem veszhet a feledés homályába. E gondolat testesült meg a javaslatok ■ részletéit feldolgozását tartalmazó vitaindító sokoldalú gazdagságában is. Következetes osztálypolitikát folytatunk Az egész napos tanácskozás vitájában a megyeszékhely fejlettségének, lakossága és párttagsága összetételének megfelelően helyet kapott szinte minden fontos téma. Kiegészítették, új gondolatokkal gazdagították, tartalmasabbá tették a felszólalók a tanácskozást. Huszonketten kaptak szót a vita folyamán. Többen megbízatásuk szerint foglalkoztak küldőik, a kommunista kollektíva által elkészített számvetés ismertetésével. A hozzászólók többsége okfejtéssel, önvizsgálattal is egybekapcsolta a helyben kovácsolt tervek ismertetését, a pártértekezlet színe előtt mondta el, hogyan kívánnak a maguk posztján helytállni a kommunisták. Kicsendült jó néhány felszólalásból, mire ösztönöznek helyben az irányelvek, mit kívánnak tenni a világnézeti, gazdaságpolitikai fejlődés gyorsítása érdekében. K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára hozzászólásában foglalkozott a kongresszusi okmányok néhány alapgondolatával, kitért a beszámolókban foglaltakra. Bevezető szavaiban méltatta a megyeszékhely utóbbi négy esztendejében kifejtett párt- bizottsági irányítást, elismeréssel szólott a város szorgalmas lakóit mozgósító kommunisták tevékenységéről. — Kedvezőek a városfejlesztés feltételei, jó alapot adnak a keretek, hogy a fejlődés ütemét valamelyest fokozzák. Érdemes küzdeni a célok megvalósítása, az előrehaladás gyorsítása érdekében. Biztosítékot adnak ehhez a tettrekész kommunisták, a város építé- sén-szépítésén fáradozó szekszárdi dolgozók. Miután kifejtette, hogy a kongresszusi irányelvek széles körű megvitatása hozzájárulás a párt politikájához, kitért a dokumentumok néhány sarkalatos tételére. — Formainak tűnik a helyes politika továbbfolytatásának rögzítése. Tartalma a stabilizáció mellett kifejezi az intenzív fejlesztést, az erkölcsileg, világnézetileg fejlett, közéleti ember szocialista formálását, a dolgozó ember boldogulását szolgáló gazdasági eér lókat és azok teljesítését. Aki többet ad a munkában, felelősségben, családnevelés terén, kapjon többet a társadalomtól, — hangsúlyozta.' Szólott a megyei első titkár a kritikus közvélemény, a javaslatokat tevő dolgozókkal folytatott eszmecsere előre- hajtó erejéről, majd kitért a szekszárdi párttagság egy részét foglalkoztató, vitatott kérdések közül néhányra. — Igényeli, kifejezi a párt: nagyobb megbecsülés jár a munkásoknak, a dolgozó rétegeknek. A munkásosztály vezető szerepe a párt politikájában testesül meg, mely osztálypolitika magában foglalja az egész társadalom érdekeit, társadalmi normává emeli. Következetes osztálypolitikát folytatunk és valósítunk meg az élet minden területén. Elméleti, politikai érveléssel, a szocialista elosztás védelmében szállt síkra a munkásarisztokrácia hangoztatása mögött rejlő, alapjában helytelen felfogással szemben. Az üzemi demokráciához tartozik a dolgozók jogainak biztosítása, kötelességeik teljesítése, a tudományos igényű vezetés, a vezetettek véleményének kikérése. „Az üzemi demokrácia vitatásakor ne fogadjuk el a szélsőségeket, se a demagóg vezetőellenességet, se a vezetés igénytelenségét” Kapcsolódott az egyik taggyűlésen kifejtett megjegyzéshez, mely korainak tekintette a nőtanácsok megszűnését. Nem az elnevezés a fontos, hanem a nőtársadalom helyzetének gyakorlati javítása, a dolgozó nők politikai, közjogi és egyéb egyenjogúsítása. — Előfordul, hogy a bérezésben, a kádermunkában háttérbe szorítják a nőket, fel kell lépni ellene. Alapvető, hogy a szemléleti akadályok leküzdésével együtt mit tesznek a nőtársadalom érdekében. Cselekedjenek, ne várják az üzemek, a szövetkezetek, az intézmények a kormány intézkedését és a nők is hallassák szávukat, ha róluk, az ő ügyükről döntenek. Óva intett a megyei első titkár a paraszti jövedelmek el- túlzásától, felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaságilag erős Tolna megyében elérték ugyan a paraszti jövedelmek a munkásátlagot, azonban a falu életkörülményei, a parasztság életmódja eltérő képet mutat. Felhívta a figyelmet az ipari nyugdíjkorhatár csökkentési igényének megalapozatlanságára. Egyik oldalon a termelésből kivontak számának gyarapítását, a másik oldalon az évi hatezer forintnál magasabb kereset ■ engedélyezését ajánlják, gyakorta nehezen mennek nyugdíjba, akik már mehetnének, viszont a parasztság emeltebb nyugdíjkorhatára is különbözik a többiekétől. A pártmunka stílusáról és tartalmáról szólván kifejtette a megyei első titkár, hogy nem elvont elvieskedésből, felső régiókban járó bölcselkedésből, vagy a részletekben való el- merülésből áll ma a pártirányítás. „Az adott terület fejlődését biztosító politikai, vagy politikai súlyú döntésekbe ezután is beleszól a párt- szervezet”. A két napirend lezárása előtt szavaztak a küldöttek, jóváhagyták a vitában elhangzottakkal kiegészítendő beszámolókat és azokat a pártértekezlet állásfoglalásává emelték. Az esti órákban záruló tanácskozás küldöttei zárt ülésükön megválasztották a 49 tagú városi pártbizottságot és a megyei pártértekezlet 44 küldöttét. A pártbizottság első titkárává ismét Rúzsa Jánost, titkárává dr. Péter Szigfridet választották meg. SOMI BENJAMXNNÉ a szülői munkaközösség A szülők és a padagógusok nevelői együttműködése szerepelt azon a kerekasztal- beszélgetésen, amelyet a Hazafias Népfront Szekszárd városi Nőbizottsága rendezett csütörtökön délután a városi népfront helyiségében. A szülői munkaközöss égnek, a szülők és nevelők kapcsolatának erősítéséről, a tennivalókról tartott vitaindítót Szenczi László, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője. A vitaindító foglalkozott ez év februárjában megjelent ifjúságpolitikai párthatározattal. A határozat — minden olyan fórumon, ahol pedagógusok és fiatalok vettek részt — szenvedélyes vitát váltott ki. Élénken foglalkoztak az ifjúsággal, a felnőttek felelősségével, az ifjúsági szervek feladataival. A vitaindító nagy aktivitást vátott ki. Szülők, szülői munkaközösségi tisztségviselők, a művelődési intézmények vezetői, tanárok, óvónők mondtak véleményt. fenyvesi János gimnáziumi igazgató példákkal . mutatta be az iskola nevelőmunkáját támogató szülőt. Megismertük az elfogult és a közöm-, bős szülőt is. — Az előadást valamennyi szülőnek hallani kellett volna. A szülői munkaközösség összejöveteleit olyan fórummá kell kialakítani, ahol a szülő a családon belüli neveléshez kaphat segítséget — mondta Lencsés I ászióné, óvodai felügyelő. Sokan foglalkoztak a kettős neveléssel, amelynek következménye a cinikus „kétarcú” fiatal, -aki baráti köréti károsan befolyásolja. Dr. Lennert Aladár, az I. számú általános . iskola szülői munkaközösségének elnöke okvizsgáló módon a gyermekével szemben elfogult szülő problémáját feszegette. A szülői szeretet bizonyos elfogultsággal jár. Ezt táplálja a fiatal is, aki a maga módján mondja el ötösről, hármasra történt visszaesésének okát. Nehéz dolog, de meg kellene ismerni, hogyan, jutott el a szülő odáig, hogy. az iskolát, helyesebben az osztályzatot adó tanárt okol-' ja. ' A szülők részéről tett észrevételek amellett szóltak, érzik, hogy gyermekeiket csak úgy készíthetik fel jól az életre, ha együtt lépnek az iskolával az új emberi eszmény kialakításáért. Vitafórum volt a népfront városi nőbizottságának rendezvénye. Kifejtésre jutott: a felnövekvő nemzedék életre való felkészítése közügy, társadalmi érdek. POZSONYI IGNACNÉ Ünnepeltek a Társadalombiztosítási Igazgatóság dolgozói Bensőséges ünnepség színhelye volt október 8-án a szekszárdi BM-klub. Húsz éve annak, hogy a társadalom- biztosítás igazgatását a SZOT irányításával a szakszervezetek vették kezükbe. £ nagy fontosságú esemény ünneplésére mintegy 100 társadalom- biztosítási dolgozó gyűlt ösz- sze a BM-klub nagytermében. Az ünnepségen megjelent dr. Bartis István főigazgató, dr. Palotai Károly főigazgatóhelyettes, a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság hazánkban tartózkodó társadalombiztosítási vezetői, valamint Schrottner Károly, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. Heitzmann Frigyes h. igazgató üdvözölte az igazgatóság dolgozóit, valamint a vendégeket. Bakos Ferencné igazgató ünnepi beszédében rövid történelmi áttekintést adott a társadalombiztosítás fejlődéséről. Az igazgatónő méltatta az apparátus dolgozóinak áldozatos és lelkiismeretes munkáját, melyet a biztosítottaktól beérkező elismerő levelek is bizonyítanak. Bakos Ferencné szavai után a főigazgató üdvözölte az igazgatóság dolgozóit és röviden beszélt a társadalombiztosítás. előtt álló megoldásra váró feladatokról, majd átadta a külföldi vendégeknek, valamint Bakos Ferencné igazgatónak, Heitzmann Frigyes h. igazgatónak. Asztalos Dénes főkönyvelőnek, Schrottner Károly SZMT vezető titkárnak, Egyed Mihály SZMT-titkárnak és Nagy Zoltán TB-elnöknek a társadalombiztosítás 20. évfordulója alkalmából alapított törzs- gárdajelvényeket, a vele járó oklevelet és a bányatárs- ládák kialakulását szimbolizáló ötvösládát. Továbbiakban pedig Bakos Ferencné igazgató átadta két dolgozónak a 25 éves munkájának elismeréseképpen a törzsgárda arany fokozatát, hétnek az ezüst és 11-nek pedig a bronz fokozatot. Ezenkívül az 5—15 évi társadalombiztosításban eltöltött szolgálati idő elismeréseképpen mintegy húszán oklevelet vettek át és az ezzel járó pénzjutalmat. Sz. M. Közéletünk Ülést tartott a Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap, a délelőtti órákban. Az ülésen először Egyed István tervcsoportvezető és Soltész János költség- vetési csoportvezető előterjesztését vitatták meg. A közösen készített beszámoló a költség- vetési üzemek működésének tapasztalatairól és további feladatairól szólt. * A Tamási Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén — Szternáth Alajos mezőgazdasági-élelmezési osztályvezető előterjesztése alapján a tsz-ek szakember-ellátottságával 0s a szakmunkás- képzés helyzetével foglalkozott., Dr. Szaiff István vb-titkár a szabálysértési munkáról adott értékelést. Szternáth Alajos osztályvezető ezután több áfész kérelmét terjesztette a ■ végrehajtó bizottság elé. Az, áfész-ek Iregszemcsén, Nagy-' szokolyban, Fürgédén és Nagy- kónyiban , kívánnak szikvíz- üzemet létesíteni.
