Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-07 / 235. szám

!J UiAÁAÁAUá4AAUAÁÁUAiAAAUUAUÁAAUAAAAAAUAlAAUAU4AAAá UÁUliiiAAAUAAAAUAAAAA. 2 5. — Menekülnöm kellett. Ahhoz, akitől a fel­adatokat kaptam. Tudtam, hogy ez kockázatos, de nem volt más választásom. Jól dolgoztam, bíztam benne, hogy megmentenek. Még sok szolgálatot tehetek. Vagy külföldre visznek, vagy itt bújtatnak el... Az utóbbit választották. Egy ötvenhatban disszidált, s közben beszervezett vasutast küldtek haza. Kinti központunk tudo­mást szerzett Medgyes terveiről. A családi tra­gédia, a leváltás nagyon megviselte az idegeit. Nem látott kiutat. Külföldi rokonainál akart fe­ledést keresni. Ez kapóra jött nekünk. Egyik emberünk Szolnokra utazott. Közölte az új ál­lomáshelyére készülődő Medgyessel: ha akarja, lányával együtt még az éjjel túl lehet a hatá­ron. Idézett a leveleiből, átadta a kint élő ro­konok üdvözletét. Medgyes azonnal kapott egy TEFU-kocsit. Gyorsan összecsomagoltak, és el­indultak — névleg — Bakonyfürtre. .. — De sohasem érkeztek meg. Beke halkan kijavította Kertész ezredest: — Megérkeztek, csakhogy a tükrös szekrény­ben. Holtan... A nő könnyedén odavetette: — Adnak egy cigarettát? . Mohón rágyújtott, a füstöt tüdőre szívta, majd VyvvVty'rVO inffTfT V-fyyyvVVVifViVyVTvyv^VvyyyyyyVvTTVf WV» vVvVv hosszan maga elé fújta. Hallgatott. Tompán koppant a következő kérdés. — Hogyan gyilkolták meg Medgyeséket? — Emberünk úgy beszélte meg a férfival, hogy Herend után a tizedik kilométerkőnél ál­líttassa meg a kocsit. Jobb felől áll egy tanya. Mondja azt a sofőrnek, hogy rosszul lett a lá­nya, görcsök kínozzák a lábát, azonnal ecetes borogatást kell rá rakni. A tanyán várakozik a megbízottunk, aki majd gépkocsival elviszi őket a határnak egy olyan pontjára, ahol nyugodtan átsétálhatnak. — Még manapság is akadnak olyanok, akik bedőlnek az ilyen meséknek — jegyezte meg fejcsóválva Ébert százados. A nő gúnyos mo­sollyal folytatta: — Dehát a tanyáig sem jutottak. Amikor a te­herkocsi hátulján lekászálódtak, két ütéssel vé­geztünk velük. A vas rögtön csontot tört. A holt­testeket földobtuk a kocsira, fölszálltunk mi is. A vezetőfülkébe nyíló ablakon át szóltunk a so­főrnek, hogy jobban lettem, indulhatunk tovább. Gyorsan átöltöztünk, én felcsatoltam a járógé­pet. Medgyest és a lányát pedig a szekrény al­jában helyeztük el. Bakonyfürtön még hajnal­tájt elástuk őket a vasútállomás kertjében. Figyelmesen elnyomta a cigarettavéget. Beke őrnagy ennyit tett a nő szavaihoz: — S ezzel elkezdődött a nyugalmas vakáció. A jól végzett nyolcadik általános után. Meddig tartott a gondtalanság? — Egy hónapig. Augusztus közepén „apámat" Pestre rendelték. Főnökei ismertették vele az új akció elgondolását. A terv arra épült, hogy én tizenöt esztendős lány vagyok. Be kellett tehát iratkoznom a gimnáziumba. Itt az volt a fel­adatom, hogy megszervezzem: egy tavaszi had­gyakorlaton a katonák „tragikus véletlen” foly­tán semmisítsék meg az éppen ott kiránduló diákcsoport ot. — De hiszen maga is közöttük lett volna! — Elfeléjti, hogy a MÁVAUT-busz csak meg­közelíti a Vadgalamb turistaházai. A megállótól egy darabig gyalogolni kell. Mi a barátnőmmel lemaradhattunk volna. A lábam, ugyebár. . . — A harminc gyerek pedig elpusztult volna! Az elhárítótisztek sok kegyetlenséggel talál­koztak már hivatásuk teljesítése során, de a nő elvetemültsége még őket is megdöbbentette. Hosszú másodpercek teltek el néma csendben, míg Kertész ezredes újra megszólalt. — Ismertesse a terv részleteit! — Mivel a tanulmányi kirándulásokat az osz­tályfőnökök vezetik, először Sárkány tanárnőt kellett kiismernem. Nem volt nehéz. Szimpla élet, egyetlen nagy szerelemmel. Azután házas­ság, más férfival, gyerek, kulimunka az iskolá­ban. A veszprémi orvos — a nagy szerelem — tudtán kívül az események egyik kulcsfigurája lett. Tudomására hoztuk, hogy Sárkány tanárnő még mindig szereti őt, szívesen találkozna vele. Ekkor megindult közöttük a titkos levelezés. De ez csupán az egyik, eléggé bizonytalan szál volt, amelyre még nem lehetett építeni. Fontosabb­nak látszott az ügy katonai oldala. Itt várhatóan jól ki lehetett használni diáklány mivoltomat. Amikor megtudtam, hogy az egyik osztálytárs- nőm a násfai tüzérlaktanyával szemben lakik, nyomban hozzájuk költöztem. — Ekkor lépett színre Király őrmester, A nő lebiggyesztette az ajkát. Vagyis inkább én léptem színre. Esténként a szobaablakban. Jobb szerettem volna, ha egy csinosabb fiúval akadok össze, dehát nem vá­logathattam. Be kellett érnem vele... — Ment a levél a kedves kukucskálónak... — Látom, ezt tudják, kár lenne ismételni. Mi­re kíváncsiak? , — Maga mire volt kíváncsi? — Mindenre, ami a laktanyában történik. Sok katona azt hiszi, hogy bennünket csupán az or­szágos adatok, meg a különleges haditechnikai kísérletek, az új fegyverek, felszerelések érde­kelnek. Hát persze azok is, de nem csak azok. Ilyen vonatkozásban Király őrmester jó infor­mátornak bizonyult. — De az okmányokhoz ő sem juthatott hozzá. — Ehhez kellett a macska. Bevált, megbízható módszer. A miniatürizált optikai és akusztikai berende­zéseket maguk ís jól ismerik, nyilván rendelkez­nek is velük. Központunk ellátott ezekkel ben­nünket. Először tehát az őrmester segítségével beszoktattam egy macskát az ezredparancsnok irodájába. Utána „apám" egy kis műtétet haj­tott végre rajta. A jószág egyik szemét kiemel­te, s egy parányi áutomata fényképezőgépet tett a helyébe. Mici folytatta a kirándulásokat. Az alezredessel megbarátkozva, esténként ott do­rombolt körülötte. A parancsnok a titkos okmá­nyokba mélyedt, közben simogatta, vakargatta a macska füle tövét.. Az pedig szépen fotózott. „Apám” időnként meglátogatott, magával vitte a dögöt, s a házi kis laboratóriumában előhívta a filmeket. Persze, sok használhatatlan felvétel készült, de azért akadt közöttük néhány értékes darab is. Ilyen volt a májusi hadgyakorlat ter­ve. — Ezzel a helyszín és az időpont birtokába ju­tottak. (Folytatjuk.)-«I •S a •s < < < < < < < ◄ ◄ ◄ ◄ ◄ 4 ◄ ◄ ◄ 4 •4 4 ◄ 4 4 ◄ 4 4 ◄ ◄-4-4 wAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A kamerák mögött Szavaztunk már villannyal és Hámos György, a kitűnő humorista azt is megírta, ho­gyan ugrik meg a Vízművek fogyasztásmérő készülékének mutatója Budapesten, amikor az Angyal sokatmondó mo­sollyal átadja a rendőrségnek az elfogott bűnözőt. Az utolsó hangok már rendszerint a für­dőszobában, vagy a mellékhe­lyiségben találják a nyájas né­zőt, s ilyenkor 5—10 percre ijesztő mennyiségű víz fogy a fővárosban. Valószínűleg vidé­ken is — csak ott nincs mérő­óra. Egyszóval, életünk ritmu­sát, legalábbis az esti órákban a képernyő szabja meg. S most csütörtöktől változik a ritmus, hiszen a műsorban egyetlen fix pont volt: a nyolc­órás Tv-híradó. Ezután félórá­val előbb kezdik. Az indok: sokan, elsősorban a vidékiek, nehezményezték, hogy a fő­műsor túlságosan későn, majd­nem fél 9-kor kezdődik, ilyen­formán tíz előtt ritkán van vége, márpedig aki reggel 5- kor, vagy még korábban kel, az nehezen tartja nyitva a sze­mét este 10 óra körül, — még ha szeretné is. Súlyos ok. s hozzátehetjük még, hogy ősz- Szel, télen a korai sötétedés ugyancsak indokolja a korábbi kezdést, de talán nem ártana a nyári hónapokban ismét visszatérni a 8 órához. * Egyébként nemcsak a Tv- híradó műsora változik — és időtartama is. hiszen húsz perc helyett félórás lesz —hanem ezzel együtt más változásokat is bevezetnek ezen a héten. Például azt, hogy a Híradó 2. kiadása rövidebb lesz, mind­össze tíz perc. S végre meg­nyugodhatnak a szülők, mert Pistit és Marikát hamarabb lehet az ágyba tenni, a fogát. mosó Mackó ezután mindig pontosan 7 óra 15 perckor je­lenik meg a képernyőn. A legjelentősebb változás a Tv jelenti megszűnése és he­lyette A hét című műsor va­sárnapi jelentkezése. Az új ro­vat szerkesztőségében az iránt érdeklődtünk, mi lesz az első két számban? Mint a Rádió Újságból már értesülhettek a nézők, az október 11-én jelent­kező 1. számban Vitray Tamás lesz a vezetőriporter, és kü­lönböző emberektől azt fogják megkérdezni: mit tartanak a hét legfontosabb eseményé­nek, továbbá készítenek egy körinterjút a levegő szennye­ződéséről. A másodikban, amit Szepesi György vezet A hét 7 érdekes emberét szeretnék megszólaltatni, ezenkívül Csa- nády György, Dimény Imre minisztereket és Sarlós Ist­vánt, a Fővárosi Tanács elnö­két, hogy beszéljenek a téli fel­készülésről. Elmondták a rovat szerkesztői, hogy kalandos kö­rülmények között utazott el két munkatársuk Ammanba, Jor­dánia fővárosába, hogy már az első számban filmbeszámolót adjanak a világ figyelmének középoontiába került városról, rhrudinák Alajos utazott el — aki egyébként arabul is beszél — és Sch Ober Róbert, még­hozzá azzal a különrepülőgép- rw>I. amely Losonczi Pált, az rünöki Tanács elnökét vitte Na«q7pr elnök temetésére, Kairóba. Kairóból utaznak to­vább Ammanba. és bíznak ab- - ban hogy 11-én este már lát­hatják a nézők a filmbeszámo­lót. A második adásban az ENSZ ünnepi közgyűléséről készítenek New York-ban in­terjúkat, és 18-án este ez az esemény szerepel maid A hét­ben. Nemcsak a lapokban, hanem a tévé stúdiójában sem ültek még el a hullámok amiatt a bizonyos Híradó-kommentár miatt, amelyik­ben egy katedrán álló. kis raj­zolt pedagógusfigura zsebében tűnnek el a forintok. A felhá­borodott levelek és újságcikkek a pedagógusokat védelmezik, a tv-t pedig szidják. Csak több-kevesebb joggal. Az eset ugyanis példa a ,,jú szándék nem elég” tipikus esetére. Ez a kis kommentár ugyanis a népi ellenőrzés egy vizsgálatáról számolt be, amely szerint a szükséges és nem cse­kély kiadások mellett mintegy 70 milliót többnyire feleslegesen vesznek ki évente a szülők zse­béből. Az ügyről hasonló a véle­ményük a pedagógusoknak is, akik gyakran kényelmetlen és megalázó körülmények között hajtják végre az idevonatkozó Utasításokat. Az ügyetlen rajz és néhány rosszhiszemű mondat az adás legfőbb szövetségeseit, a pe­dagógusokat fordította maga ellen. Most mindenki felháborodva szid­ja a kommentár készítőit, közben mintha azokról megfeledkeznénk akik végül is ezt a 70 milliót ki- kunyerálják, vagy kikényszerítik a szülők zsebéből. A Tv egyébként szép soro­zattal tiszteleg a Bartók-év- fordulón a nagy zeneszerző emlékének. A fából faragott királyfi és A kékszakállú után a jövő szombaton A csodálatos mandarint is megismétli, így mindhárom Bartók-mű látható másfél hét alatt a képernyőn. Látható, — ha megnézik. Bizo­nyára nem annyian, mint a legutóbbi Angyalt. Ámbár megtekinthettem egy augusz­tusi mintahét satisztikáját, amelyen 68 százalékkal a Ha­mis Izabella volt a listavezető, de ettől nem messze már Ka­rinthy Ferenc Gellérthegyi ál­mok című színművének közve­títése szerepelt 58 százalékkal, ami minimális becslések sze­rint másfél—kétmillió nézőt jelent. A fából faragott királyfi közvetítése után megkértem, mutassák meg a telefon-nap­lót, ahová a műsor utáni hívá­sokat jegyzik. Mindössze há­rom bejegyzés szerepelt. Kettő gratulált, egv telefonáló azt kérdezte: ott is fut a kép? Nem futott, Minden szerdán műsorülést tartanak a televízió vezetői, ahol a következő két hét adár sait beszélik meg. A legutóbbin Sándor György müsorigazgató javasolta, hogy egy programot szombat délutánról szerda es­tére, a főműsor-idöbe tegyenek át. (Október 14. este 20 órára.) A vérségi krónikásasszony a műsor címe és egy 57 éves öz­vegy parasztasszonyról szól. aki fiával és menyével él együtt, nagy szorgalommal és a vezetők legnagyobb megelé­gedésére kapálja a krumplit, töri a kukoricát, szedi a bor­sót a tsz-ben — és est?, éjsza­ka könyvet, regényeket ír. Ket­tő már meg is jelent. Igaz me­sék volt az egyiknek a címe és Vérségi hétköznapok a má­siké. Szerzőink összesen négy elemit végzett és egy gyomor­vérzés. a kórházi tétlenség vé­tette elő vele a ceruzát — mert akkor még tolla sem volt. mint A néphadsereg nevelési kér­déseivel foglalkozó sorozat újabb kötete a korábbiak szerkesztési elveinek megfele­lően a hadsereg parancsnokai­nak, kiképzőinek, tudományos munkatársainak pedagógiai és pszichológiai tárgyú tanulmá­nyai meílett ezúttal elsősor­ban a szociológiai kutatások kaptak nagyobb hangsúlyt a kötetben. Ä könyv témaköre rendkívül változatos. Alapve­tően érvényesül az a gondo­lat, hogy a konkrét katona­szociológiai kutatásokkal se­gíteni kell a vezetés színvo­nalának emelését, a harc- készültség fokozását. De mi­ért nélkülözhetetlen a veze­tés számára a szociológia, s ••»ilyen segítséget nyű írhat a «zervezői. nevelői feladatok jobb megoldásához? A kato­elmondotta —. hogy megírja a maga igaz meséit. Amikor megjelent a Vérségi krónika, először botrány tört ki a fa­luban. szidták, elmarasztalták. Most már büszkék rá. Leg­utóbb egy megyei vetélkedőn már „téma” volt. Marton Pai­ne. azaz Erzsi néni szerepelt a fejtörő rejtvényei között. Mi­kor a könyvkiadó vállalat két hétre beutalta a szigligeti al­kotóházba. leszállt a vonatról. és megkérdezte: merre van az. mindenáron a tsz-üdülöbe akarták küldeni. így vall ma­gáról: „Könyv nehezebb kö­rülmények között nem szüle­tett a világra, mint az enyém. És soha meg nem tud születni, ha bennem nincs az a vágy. hogy segítsek írásaimmal a magamhoz hasonlóknak.” A nézők valószínűleg egyet­értenek majd a műsor-időpont cseréjével. BERNÁTH LÁSZLÓ naszociológiai azzal, hogy sokoldalúan feltárja és elem­zi a hadsereg és társadalom viszonyát, a hadseregnek, mint sajátos intézménynek strukturális és funkcionális kapcsolatát, a hadsereg bel­ső, társadalmi mozgását, a hivatásos pályára jelentkezés szociális és motivációs ténye­zőit, a katonai hivatás társa­dalmi presztízsét — igen ha­tásosan segíti a különböző szintű katonai vezetőket, fe­lelősségteljes munkájukban. A katonaszociológiai iránt érdeklődő parancsnokok, ta­nárok, tudományos kutatók, növendékek, s a hadsereg éle­tével megismerkedni kívánó polgári olvasók is haszonnal forgathatják a Tanulmányok a katonai nevelés köréből so­rozat legújabb kötetét. Könyvismertetés Tanulmányok a katonai nevelés köréből

Next

/
Thumbnails
Contents