Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
„Légvárak44 épülnek Elkészült a felfújható ház Nem sokkal a második világháború befejezése után az egyik amerikai kutatóintézet egy sarkvidéki lokátorállomás telepítésekor azt a feladatot kapta, hogy az érzékeny műszerek és a kezelőszemélyzet számára gyorsan , védelmet nyújtó, könnyen, bárhol felállítható építményt konstruáljon. így született meg a felfújható sátor ötlete, s-néhány 'év leforgása alatt ebből fejlődtek ki a pneumatikus épületek. . Ehhez persze arra is szükség volt,’ hogy a műanyagipar egyre könnyebb, tartósabb anyagokat bocsásson a ,,légvárak” tervezőinek rendelkezésére. Napjainkban a pneumatikus épületeknek két fő típusa alakult ki. Az egyikben a sürített levegőt a gumimatrac-szerű szerkezeti elemek („hurkák”) belsejében „raktározzák el”. Levegővel merevített falszerkezetek, felfújt légpárnák jellem, zik e típust, ajtói tárva-nyitva lehetnek, akkor sem „omlik össze”, A másik rendszerű „légvárba” csak zsiliprendszerű kapun lehet ki-be járni, a sürített levegő ugyanis az egész belső teret kitölti, s ekként támasztja alá, tartja magasban á „falakat”. Olcsósága miatt ez az utóbbi típus, a ballonház, az elterjedtebb. Hogyan készül a ballonház ? A ballonház poliészter, vagy poliamidszövetből készül, amelyet mindkét oldalán lágy PVC-réteggel vonnak be. A felfújható épület két vége rendszerint negyedgömb alakú, amelyek közé elvileg bármilyen hosszú egyenes rész beiktatható. Van rá eset, hogy az egész ,,kupolát” hegesztéssel teljesen egybefüggőre készítik és úgy szállítják a felállítás helyére. Sokkal gyakoribb, hogy kisebb elemekből, (szelvényekből) különleges íég- és vízzáró fűzéssel a telepítés helyén „szerelik össze” a műanyag „falazatot”. A ballonházak sima talajon rövid idő alatt felállíthatok, gyorsan szétszerelhetők és más helyen ismét felszerelhetők. Az épület fő méreteinek ismeretében a talajra rájelölik az alaprajz kontúrjait, majd meghatározott távolságokban karikával ellátott vascövekeket vernek a földbe. A helyére tett, (de még „petyhüdten” a földön heverő) „sátorlap” alsó szélén lévő visszahajtásba behúznak egy acélsodronyt, átvezetve a lehorgonyzó cöve- kek karikáin. Ezt követően csatlakoztatják a befúvást szolgáló, a ventillátorcsonkhoz erő_ sített nyomótömlőt, s máris megkezdődhet a felfújás művelete. Minden ballon-épülethez rendszerint két ventillátor tartozik. Egyidejű működtetésük csak a felfújás alkalmával szükséges, továbbá erős szélvihar esetén, (akkor ugyanis jobban ki kell feszíteni a „sátrat”). Egyébként a második ventillátor Miért nem fog a rozsda a régi korok vas- és fémtárgyain? A régészek gyakran találnak a talajban olyan vas- és ■fémtárgyakat, amelyek aránylag épségben kerülnek elő, a rozsda csak kevés kárt tett bennük. A Veszprémi Nehéz- vegyipari Kutató Intézet korróziós osztályára már több ilyen mintát küldtek be a múzeumokból, szakvéleményezésre. A vegyészmérnökök minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a régi korákban nem alkalmaztak semmiféle különleges szert az 'említett tárgyak konzerválására. Az előkerült ekevasak például egytől-egyig annak köszönhetik megmaradásukat, hogy a talajban bizonyos körülmények között korrózió elleni védőanyagok alakulnak ki. A Veszprém megye területén talált egyes régiségek felületén különleges sóréteg rakódott le. A szakemberek szerint a huminsavakból bizonyos körülmények között úgynevezett humátok képződnek, amelyek védelmet nyújtanak a rozsda ellen. Egyes tárgyak csak úgynevezett szelektív korróziót szenvednek, ami azt jelenti, hogy a régi korok ötvözetből készült emléke csak részben pusztult el. Például az ötvözetből kikorrodált a horgany, vagy más fém, a tárgy lényegében megőrizte eredeti formáját. A veszprémi kutatók nemrég a Bakony Múzeum törökkori emlékeiről mondtak szakmai véleményt. csak tartalékként szolgál. Az üzemben lévő légsűrítő (ventillátor) automatikus vezérlésű, ha a belső nyomás túllép egy bizonyos értéket. kikapcsol. Meleg levegő befúvásával még a ballonépítmény fűtését is meg lehet oldani. Természetesen annak sincs semmi akadálya, hogy villanyvilágítást szereljenek a „légvárba”. Raktár, sportcsarnok, hangár A pneumatikus épületek segítségével a hideg, az eső, a szél, a napsütés (fényvisszaverő, fehér festékkel való bevonással), — vagyis gyakorlatilag valamennyi időjárási tényező — hatása kiküszöbölhető. A hatvanas évek elején még csak raktározásra használták a ballon-épületeket. Ma már a legkülönbözőbb célú sportcsarnokokat ilyen „anyagból készítik”, de kutatási és tudományos célokra is szívesen alkalmazzák a felfújható épületeket (radarállomások befedésére azért is különösen alkalmas, mert akadálytalanul átbocsátja a rádióhullámokat). Szép számmal találhatók szerte a világon felfújható cirkusz, sátrak, kiállítási csarnokok, hangárok, sőt, ipari gépcsarnokok is. Pehelysúly A ballonházak önsúlya nem sok, — a héjazat négyzetméterenként mindössze 50—80 dekagramm —, ez ad magyarázatot arra, hogy miért nem kell nagyobb belső túlnyomás (belépéskor a nyomáskülönbség fel sem tűnik, „kizsilipeléskor” azonban gyenge zúgást érzünk fülünkben). Nagy havazások idején könnyen összeroppanhatna a ballonház, ami ellen úgy védekeznek, hogy a burkolat hirtelen eíernyesztésével időnként megtörik a rárakódott hó- és jégréteget, ami így a ballon ismételt, felfújásakor lecsúszik. Ma már nem lehetetlen, hogy eljön az idő, amikor télen akár egész települések fölé átlátszó ballont fognak kifeszíteni, amely megkíméli a lakosokat az időjárás viszontagságaitól. Népújság 6 1910. október 1. AkÄlAM&OL Ittasan vezetett gépjárművet Bogdán János fáeánkerti lakos, a tolnai Aranykalász Tsz tagja. A szekszárdi járás- bíróság ezért öthónapi javító-nevelő munkára ítélte 15 százalékos bércsökkentés mellett. Bogdán megszegte a KRESZ 46. § (3) bekezdését, s ezzel a tettével összeütközésbe került a BTK 194. §-ával. A járásbíróság ítélete a múlt év végén emelkedett jogerőre. „Az elítélt megkezdte büntetése kitöltését”, — szokás írni a bírósági tudósítások végére. Bogdán is megkezdte. Megkezdte az után, hogy az ítélethirdetést követően a büntető tanács vezető bírája szinte atyai hangon intette: tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől, mert az ellenkező esetben nem csupán a javító-nevelő munkát kell átváltoztatni szabadságvesztésre, de az elítéltnek ki kell töltenie azt a nyolchónapos, társadalmi tulajdont károsító lopásért kiszabott szabadságvesztésbüntetést is, amelynek végrehajtását a bíróság 1968-ban háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Nem a bíró — és nem a törvény — hibája, hogy a figyelmeztetés nem ért semmit. Túl azon, hogy Bogdán kifogásolható módon viselkedett munkahelyén, ez év áprilisának elején ismét az után ült motorkerékpárra, hogy több mint két: liter bort megivott. Indulás előtt Strasser János, Bogdán brigádvezetője nyomatékosan intette a fiatalembert, hogy megint tiltott dologra készül, sőt a motorkerékpárból az indítókulcsot is kivette. Bogdán durvasággal viszonozta a jóindulatot, — és ittas fejjel nekivágott az útnak. A közúti ellenőrzésben őt is megállították. Az igazságügyi orvosi vizsgálat magas véralko- hol-ezreléket mutatott ki... A szekszárdi járásbíróság Bogdánnal még mindig nem alkalmazta a törvény teljes szigorát, és a megbánást mutató vádlottra nem hat-, csupán kéthónapi végrehajtható szabadságvesztés-büntetést szabott ki. Mellékbüntetésül két évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. És ami az elítélt számára még fájóbb: a javítónevelő munka hátralévő hányadát szintén átváltoztatták szabadságvesztésre, és ki kell tölteni a már említett nyolc hónapot is. Egészen nyilvánvaló, hogy nincs, — és nem is lesz —, a világnak olyan bora, amelyből két liternyi megérné, hogy csaknem egyévi szabadságvesztés-büntetést álljon ki érte aa ember. Túl sok hozzáfűzni való nincs Bogdán János szomorú esetéhez; történetét a szüreti idény csábításaira figyelemmel tártuk az olvasó elé. Azzal a megjegyzéssel, hogy Strasser János brigádvezető igyekezete sikertelensége ellenére is dicséretre méltó. A jó, az okos szó nem mindig vész kárba. Bajt, balesetet, börtönt lehet megelőzni vele. DPRER Az „A” betű szárai között elhelyezkedő „D”, Albrecht Dürer jellegzetes kézjele tűnik fel jövőre a Német Szövetségi Köztársaság bélyegén. l&71-ben a nagy festő és grafikusművész születésének 500. évfordulóját ünnepeljük. A jubileumból részt kér a Magyar Posta is, blokk formájában népszerűsítjük a középkori mester egyik remekművét, amelyet a budapesti Szépművészeti Múzeum őriz. Dürer Békés megyei ötvös - családból származik, de apja Nürnbergben telepedett le és elnémetésedett. A német emléksorozat a „mesterek mesteréinek (így emlegetik Dürert) szülővárosát mutatja be második értékén. Művei a német szellem megtestesülését jelentik, de olasz mesterek is hatással voltak alkotásaira. Dürer metszetei, festményei számos ország múzeumait díszítik, többet már bélyegről (Németország, Csehszlovákia, Kanada, Niger, Eurundi, Uj-Zéland kiadásában) megismerhettünk. Szépművészeti Múzeumunk őrzi a mester öccséről festett arcképét, amelyet 1942-ben a német megszállás alatt álló Lengyel- ország adott ki bélyegen, mert Hans Dürer a krakkói udvar festőjeként dolgozott. BARACKFIŰ Az 1960. évi mesesorozat 2 forint névértékű bélyegén a Momo Taro című japán mese egyik jelenete szerepel. Tíz év múltán az osakai világkiállítást köszöntő mongol bélyeg szelvényein találkozunk a világ mesekincsének legjavával, köztük a magyar bélyegen életre keltett japán történettel. Egy japán filatelista jóvoltából röviden leírhatjuk a Barackfiú (japánul Momo Taro) életét, talán a hazai fiatal gyűjtők, vagy a még fiatalabbak között is olyan népszerű lesz, mint Távol-Keleten. „Sok, sok évvel ezelőtt egy öreg házaspár éldegélt egy folyó menti házacskában. Az egyik nap, mosás közben a víz csodálatosan szép őszibarackot sodort az asszonyhoz. Az öreg néni hazavitte a gyümölcsöt és férjének adta. A bácsi késsel bontotta meg a barackot, amelyben egy kisfiút talált, A magyar bélyegen a néni éppen kezében tarta az emberpalántát. Az öregek a gyermeket Barackfiúnak nevezték, és sok szeretettel nevelték erős, derék emberré. Az egész vidéket szörnyű démonok tartották rettegésben, akik szigeten lévő tanyájukról rárohaD- tak a falvakra és sok ártatlan embert megöltek. A Barackfiú búcsút vett nevelőitől, mert elhatározta, hogy a szörnyetegekhez megy és megfékezi őket. A szigetre vezető úton Momo Taro egy kutyával, egy majommal és egy fácánnal találkozott. A jószívű vándor az állatok között szétosztotta az útra kapott pogácsáját, így barátságot. kötöttek és együtt indultak tovább. A tengeren csónakkal keltek át a démonok szigetére, Onigashimarára. Itt. a szörnyetegeket a Barackfiú és három állatból álló serege egyszerre rohanta meg. Borzalmas harc után a démonok kegyelemért könyörögtek és megígérték, hogy ezentúl nem bántják az embereket. Momo Tarot kincsekkel ajándékozták meg, a mongol kiadáson a győztes és gazdag Barackfiú vidáman tér visz- sza a három szövetséges állattal. \