Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

TTTTTTTT r rvvrrvrvvvvyvYrrTrrTrTnnnrvYVTrvTrrYTtrrvrvYTTrTyTrfrrTrrvy wrfTwrrrrrrrrrrfrrwrrrrrrrrrrrrwrrwwwTrTrrrrrTrrfmrrrr\ ► ► ► ► ► t E t ► E Jfe* A120DY JA NŐJ KMAN60J röRTÉNcrc Azon a reggelen a múzeum karbantartásával megbízott vállalkozó ellenőrző körútja során sokat időzött Mona Lisa arcképe előtt. „Ez a világ legértékesebb festménye” — suttogta, el- merülten nézve a rejtelmes mosolyú Giocondát. Egy órával később a takarítószemélyzet ugyan­azon az úton halad visszafelé. A „Négyszögű Szalonból” azonban hiányzik Mona Lisa... „Ó! Bizonyára féltek, hogy ellopja valaki — mond­ja egy munkás. — Biztonságba helyezték.” S a nap eltelt anélkül, hogy más valaki észrevette volna a „La Joconde” eltűnését. Másnap egy képmásoló festő beül a „Négyszögű Szalonba” s a múzeumlátogatók zsargonján megkérdi az őrtől: „Hol a „Vinci” ?” „Fényképezik” vála­szolja magabiztosan a teremőr, mint aki szá­mára a kép hiányának nem lehet más magya­rázata. Dél felé a képmásoló türelmetlenkedni kezd. Szeretne végre munkához látni, de Mona Lisa még mindig nem tért vissza a fényképészektől. Az őr elmegy a műterembe és holtsápadtan tér vissza: „Nincs náluk! Nincs ott!” És kitör a botrány, amelynek szétgyűrűző hullámai kiter­jednek Párizsra, Franciaországra, az egész vi­lágra. Rendőrök százai kutatják lázasan végig a Louvre óriási épületét, de semmit sem talál­nak. Azaz, hogy megtalálják a „Joconde” üres keretét, amelyen ott vannak a tolvaj ujjlenyo­matai. A Le Matin felhívást intéz a lakossághoz és rövidesen százával érkeznek a levelek e lap, a többi újság és a rendőrség címére. Csupa hasz­nos gondolat, tanács, elképzelés. „Mona Lisa úrhölgynek Párizs, Louvre Múzeum” címzéssel is érkeznek levelek. Szerelmes episztolák, lán­goló szenvedélyes vallomások egy olyan nő szépségéről, mosolyáról, akinek szíve négy év­százada megszűnt dobogni. Az ám, Gioconda mosolya! Mondják, hogy Leonardo da Vinci zenészekkel, énekesekkel, bohócokkal vette kö­rül modelljét, nehogy, ajkáról lehervadjon az isteni mosoly... Halomra gyűlnek' a jelentések a nyomozást vezető Drioux vizsgálóbíró aszta­lán. A Föld minden részéről érkeznek a hírek, az egész világ rendőrsége Mona Lisát keresi. Különös ismertetőjele: rejtelmes mosoly... A „La Joconde” eltűnése óta már két év és három hónap telt el, amikor 1913- december 11- én Alfredo Geri firenzei képkereskedő furcsa levelet kap: „Olasz vagyok. Én, vittem el Mona Lisát a Louvreből”. „Ismét egy bolond” — gondolja magában Geri, de mégis válaszol a le- augusztus 21-én egy ismeretlen tol- vélre. És két nappal később találkozik is a le­vél írójával. Rosszul öltözött férfi, kis harmad­18. HÍRES LOPÁSOK Említésre méltó, hogy „amint azt az Interpol vizsgálatai kimutatták, a műtárgyak, főleg pe­dig a festmények eltulajdonítása nem annyira szervezett csoportok, mint inkább egyének mű­ve. ..” Felmerül- a kérdés: hogyan értékesítik a tol­vajok a világhírű festményeket? íme, a válasz: ha a szóban forgó festményt magángyűjtemény­ből lopták el, a tulajdonos többnyire szívesen fizet „váltságdíjat”, csakhogy a képet ismét gyűjteményében láthassa. A múzeumi lopások esetében, amelyeket rendszerint magányos tet­tes követ el, a lopott kép nem értékesíthető, és előbb-utóbb visszakerül a helyére. Felmerül a második kérdés: ha a világhírű festmények nem értékesíthetők, miért gyakorolnak mégis oly ellenállhatatlan vonzóerőt a tolvajokra? Ha megvizsgálunk néhány ismertebb esetet, meg­állapíthatjuk, hogy az indítékok szempontjából a tolvajok több csoportra oszthatók. EGY REJTELMES MOSOLY..: „La Gioconda” — így nevezik az olaszok. „La Joconde” — így a franciák. Mona Lisa, amely talán a világ leghíresebb festménye, Francesco del Giocondo feleségét ábrázolja, s 1504-ben ké­szítette Firenzében a felülmúlhatatlan Leonardo da Vinci. 1518-ban a festményt 4000 skudóért vásárolta meg I. Ferenc "francia király. Kezdetben Fontainebleauban, aztán Versailles-ben tartot­ták, majd 1804-ben Louvreba került, innen lop­ta el 1911 vaj.., rangú szállodában lakik. A hotelszoba ágya alól előkerül egy fából készült utazóláda, amely­nek dupla feneke vörös selyembe burkolt, la­pos tárgyat rejt. A selyemhuzat lekerül, s a nyomorúságos szobát egyszerre beragyogja Gioconda mosolya. 1913. december 31-én, húsz rendőrfelügyelő kíséretében Mona Lisa visszatér Párizsba. Leonardo Perrugia szobafestő egyike annak a négy munkásnak, akik 1910-ben védőüveget sze­reltek Mona Lisa arcmása elé. Beleszeretett volna Mona Lisába? Vajon ezért lopta el, ez lett volna az ok, amiért egymagában élt, csak a festmény társaságában, szerény és csendes szál­lodai szobácskájábán? „Nem — jelentette ki Perrugia a vizsgálat során. — Olvastam, hogy a La Giocondá-t Napóleon rabolta el Firenzéből. Én hazafi vagyok, vissza akartam juttatni Olaszországnak.” Perrugia tehát nem ismerte Leonardo da Vinci festményének igazi történe­tét. E tájékozatlanság nem befolyásolta azon­ban a törvényszéket, amely 1914. június 4-én egy év és tizenöt nap szabadságvesztésre ítélte Perrugiát. A büntetést azonbap két hónapra csökkentették, s amikor Perrugia útban szülő­faluja felé Firenzében megszakította útját, régi szállodája a „Tripoli-Italia” helyén egy teljesen újjáalakított épületet talált. Fő bejárata fölött frissen festett cégtábla: „Hotel della Gioconda”. GÁTAT a TOLVAJOK ÚTJÁBA A világ 12 000 múzeumát évente 220 tnillió látogató keresi fel. Az óvintézkedések napja­inkban tehát szükségesebbek, mint bármikor. Nem az UNESCO, hanem a múzeumok nemzet­közi szervezete is szoros kapcsolatban áll az Interpollal. Ha valamely lopott műtárgy felté­telezhetően külföldre került, a nyomozás nem­zetközi jelleget ölt, következésképpen az Inter­pol hatáskörébe tartozik. Ilyen esetekben az Interpol, miután tájékoztatták az ügyről, az OK I-k útján haladéktalanul értesíti hálózatát a lopás körülményeiről, megküldi a műtárgy fényképét és részletes leírását, a képlopással foglalkozó gonosztevők nyilvántartó lapjait és ujjlenyomatait. Ily módon szakemberek széles köre részletesen megismeri az eltűnt festményt, szobrot, vagy mellszobrot, gobelint vagy ék­szert. A műkincsüzérkedés, a lopott műkincsek továbbadása így szinte lehetetlenné válik. A szélhámosok számára nem marad más lehető­ség, mint a zsarolás és a váltságdíj. (Folytatjuk.) AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA t AAAAA AAAAAAAAAA A AA A AAAAAAA A A A A A A iAAáiiiimt A A A AA AAAAA ORION Rádió és Villamossági Vállalat V. gyáregysége, Ta­mási adminisztratív gazdasági vezető beosztásra felvételt hirdet. Feltételek: mérlegképes ok­levél, több éves szakmai gya­korlat. Jelentkezés: személyesen, vagy írásban a gyáregység személy­zeti osztályán. (287) A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat FELVÉTELRE KERES KAZÁNKEZELÖI VIZSGÁVAL RENDELKEZŐ FŰTÖKET, MAGASNYOMÁSÚ FÜTÖVIZSGÁVAL RENDELKEZŐ FŰ­TŐKET OLAJTÜZELÉSRE, valamint KÖZPONTI FŰTÉS KEZELÉSÉBEN JÁRTAS FŰTÖKET ÉS SEGÉDFÜTÖKET Jelentkezni személyesen, vagy a 12—471-es tele­fonon lehet, a vállalat Hunyadi u. 2. sz. alatti épületében. (405) Népújság 1970. október 31. AZONNALI BELÉPÉSSEL ÉJJELIŐRÖKET FELVESZÜNK. Szekszárdi Állami Gaz­úaság Borkombinát. • (390) A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat köz­ponti telepén azonnali ha­tállyal alkalmaz segédfűtőhet, karbantartó segéd­munkásokat. Jelentkezés: a központi telepvezetőnél. (371) Felveszünk: lakatos és hegesztő szakmunkásokat, BETANÍTOTT és SEG ÉDMUNKÁSOKAT. Gépjavító Állomás, Tamási (16) FELVÉTELRE KERESÜNK hegesztő szakmunkásokat, térti es női segédmunkásokat könnyű fizikai munkára, napi 6 órás munkaidőben is! Gépjavító Állomás, Bonyhád (372) Megjelent a Kincses Kalendárium Negyedszázados múlt még egy kalendárium életében is jelentős idő. Az 1971. évi Kin­cses Kalendárium pedig 1945 óta már a huszonhatodik. A Kincses e negyedszázad alatt azonban cseppet sem öregedett, ellenkezőleg: tartalmában is, külsejében is egyre fiatalabb! Se szeri, se száma a sok ér­dekes írásnak, amit az olvasó az 1971. évi Kincses Kalendá­riumban talál, csak a példa kedvéért: színes fényképekkel illusztrált írást a szeszélyes időjárásról, aztán a tudós, a szí­nésznő, a politikus, az Európá­ba j nők úszónő és a szövetkeze­ti elnök válaszát arra a kér­désre, hogy mi lesz 2000-ben, a hírnév felé indult, harminc éven aluli költők és írók al­kotásait, színes írást az ejtő­ernyőzés történetéről — és még sok-sok érdekes, lebilin­cselő olvasnivalót. A Kincses képanyaga való­ságos meglepetés lesz az ol­vasónak. A mélynyomású fény­képek hosszú sora a múlt esz­tendő krónikáját idézi fél, az árvíztől a külföldi csodaboga­rakig. A Kincses színes offset- nyomással készült részében pedig a Szabad Föld 1970. évi gvermekrajzpályázatára bekül­dött legszebb munkákban gyö­nyörködhet az olvasó. Divat és kézimunka, a gye­rekeknek sok-sok játékos öt­let és olvasmány, sport és sok humor gazdagítja az 1971-es Kincses Kalendáriumot. Jó szívvel ajánljuk az olva­sók figyelmébe! BORSODI VEGYI KOMBINÁT SZEKSZÁRDI GYÁREGYSÉ­GE FELVÉTELRE KERES lakatosokat, villanyszerelőket, érettségizett munkavállalókat, betanított munkásokat és munkásnőket. Jelentkezés 8—16 óráig, a gyár telephelyén, Palánki út. (Mű­szergyár mellett.) . (374) / ►AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA tAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

Next

/
Thumbnails
Contents