Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

LISZT FERENCRE EMLÉKEZIK SZEKSZÁRD A közlelkiismeretnek ép- *’*' pen úgy szabályoznia, vezetnie és emlékeztetnie kell a közösséget, mint teszi ezt a lelkiismeret az egyes emberrel. Kell lennie egy hangnak, vagy talán egy sejtésnek, amely egy­szerre többek lelkében kél, egyszerre szól és felelősségre von, ha elérkezik az évforduló. Féltő gonddal kérdi, hogy mi­képpen gazdálkodik ez a nem­zedék azzal a kinccsel, amelyet a történelem a kezére bízott. Ez a közlelkiismeret moz­dult meg a város dolgozóiban, a helytörténeti szakkör egyik ülésén, amikor határozat szü­letett Liszt Ferenc 1870. évi szekszárdi tartózkodásának 190 éves évfordulója megünneplé­séről. Sokak előtt köztudomá­sú, hogy az emberiség egyik legnagyobb géniusza Magyar- országon, Budapest után Szek- szárdon tartózkodott legtöbbet, Augusz Antal vendégeként. így volt ez 1870-ben is, amikor három1 és fél hónapot időzött a város falai között. Ekkor dúlt a francia—porosz háború és a Weimarban élő, de Pá­rizsban nevelkedett Liszt Fe­renc feltehetően éppen azért szerencséltette az Augusz- családot és a szekszárdiakat, ilyen hosszú tartózkodással. Liszt szerfelett megszerette az Augusz-hajlékot. Gyakran töltött itt heteket, hónapokat. Már 1846-ban, első szekszárdi tartózkodása alkalmával di­csérte az Augusz-ház kényel­mét. Később pedig a tornyos épületnek, a 60-as évek végén történt elkészülte után, még inkább adva volt számára a kényelemnek minden módja. Az új épületben, annak kert­re néző három szobáját fog­lalta el és szívesen időzött a park fái alatt is. Szekszárd és az Augusz-család iránti szere- tete világlik ki abból az 1869. november 9-én írt leveléből is, amelyet magyarul kezdett el: „Éljen Szekszárd”, — majd így folytatta: „Drága Barátom! A háza nekem oázis lesz, ahol az ön, és hozzátartozói köré­ben megkóstolhatom majd a legédesebb pihenést”. A Mester szekszárdi idő- -tr%- zcsei közül az 1070. évi volt a legzajosabb. Már au­gusztusban Szekszárdra érke­zett egyik tanítványával és in­nen tett különböző látogatáso­kat a környékre. Járt Pécsett, Kalocsán, közben meghallgatta a Budai Dalárdát is. Mire visszaérkezett Szekszárdra, már egész művészkolóniát ta­lált a városban. Itt volt Men­tei- Zsófia, Reményi Ede, Mi- halovich, stb Az itt időző tár­saság szeptember 25-én hang­versenyt rendezett a mostani Garay-szálló nagytermében, a Szekszárdi Nőegylet javára. Ereded leg ugyan Liszt nem szerepelt yolna a hangverse­nyen, de Reményi megbetege­dett és így nem tudott kiférni a közönség tomboló lelkese­dése elől. Egyik rapszódiáját szólaltatta meg. Hálából a szekszárdiak fényesen meg­ünnepelték a Mester születés­napját, október 22-ét. Erre az al. kálómra a magyar művészvilág számos képviselője érkezett a városba. A születésnap elő­estéjén a várost kivilágították, a váfosban sok helyütt görög- tüzeket gyújtottak. A várős dolgozói pedig fáklyás menet­ben vonultak a kastély elé. A felvonulók félkörben körülvet­ték az épületet és a szónok ar­ra kérte az ősz művészt, ma­radjon most már végleg hazá­jában. A felvonulás után 200 személyes vacsora volt, amely­nek során Vizsoly! Gusztáv al­ispán- köszöntötte az ünnepel­tet, dr. Gályási Lajqs kórházi főorvos alkalmi költeményt szavalt, a budapesti művész­világ nevében pedig Ábrányi mondott pohárköszöntőt. |y| ásnap a templomi misén iT'1 L'szt, Reményivel a Koronázási mise Benediktuszát játszotta el. Délben Augusz Antal adott ebédet a Mester tiszteletére. Az ebéd után Liszt Reményivel valóságos kis kon­certet rögtönzött. Kinyitották az ablakot is, hogy az utcán hullámzó tömeg is gyönyör­ködhessék játékukban. Erre az évfordulóra emlékezik Szek­szárd a Liszt Ferenc-emlék- napokkal és a közeljövőben az­zal is, hogy 6 millió forintos költséggel az Augusz-kastélyt revonáltatja a város és annak emeletét a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola rendelkezé­sére bocsátja, a földszint egy részét árkádosítják, a másik részében pedig az idegenfor­galmi hivatal kap majd helyet. Az emléknapok programja 30-án 18 órakor a Panoráma Filmszínházban a „Szerelmi ál. mok” című szovjet—magyar koprodűkciós film ünnepi be­mutatójával kezdődik meg, amelyen részt vesznek a film egyes szovjet és magyar sze­replői, a film rendezője és közéletünk számos kiválósága is. November 1-én délelőtt 10 órakor kerül sor a Liszt­emlékkiállítás megnyitására. Köztudomású, hogy a Tolna megyei Levéltáf közel 60 da­rab Liszt-levelet őriz, amelyet a Mester zömmel franciául- irt. De sor kerül más Liszt-emlé­kek bemutatására is. Szekszárd ígéretet kapott arra, hogy az AxigusZ-kastély elkészülte után az épület emlékszobájában rendezendő kiállításhoz a buda­pesti Liszt-múzeum számos kincsét engedi át. November 2-án, 19 órai kez­dettel a Babits Mihály műve­lődési központ hangverseny- termében kerül sor a nagy ér­deklődéssel várt Liszt-emlék- hangversenyre, amelyen Delly Rózsi, Bartha Alfonz, a Ma­gyar Állami Operaház művé­szei, Sziklay Erika, az Orszá­gos Filharmónia szólistája, va­lamint Husek Rezső, Thész László és Lányi Péter, a szek­szárdi Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatója, illetve tanárai mű­ködnek közre, megszólaltatva a Mester, legszebb alkotásait. TV ovember 3-án délelőtt 10 1 ' órakor lesz a Liszt­emléktáblák megkoszorúzása. Gyülekezés n \ 10 és 10 óra kö­zött, a zeneiskola nagytermé­ben. A menet a zeneiskolából az Augusz-kastélyhoz tart, majd innen, az emléktábla megkoszorúzása után, a megye­háza nagyterme a végcél, ahol koszorút helyeznek el az első szekszárdi hangverseny emlé­két hirdető emléktáblára. Ez­után kerül sor a zeneesztétikai tanácskozásra, amelyen az or­szág legnevesebb Liszt-kutatói tartanak előadást; NAPIRENDEN: az iskolai osztályozás Az oktatási reform nyomán a diákok osztályozását illetően is előtérbe kerül a korszerű­sítés, az igazságosságnak, a realitásnak jobban megfelelő módszerek keresése és meg­honosítása. Ennek főbb elvei­ről kért tájékoztatást az MTI munkatársa a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási fő­osztályán : — Az értékelés, az osztá­lyozás, végső fokon a tudás ellenőrzése terén annak a jó gyakorlatnak az általánosítását tartanánk célszerűnek, amely szerint az érdemjegyeket a tantervi követelmények telje­sítésének sokoldalú és folya­matos ellenőrzésére és nem a mechanikus átlagszámításra alapozzák a pedagógusok. A tapasztalatok azonban azt bi­zonyítják, hogy gyakran az osztályozás mechanikussá, gé­piessé válik, különösen, ha na­gyon sok tanuló van egy osz­tályban. — Alapvető jelentőségűnek tartjuk, hogy a tanulók isme­reteinek ellenőrzése, produk­tumaik értékelése, tehát az osztályozás ne szűküljön le csupán az érdemjegyek meg­állapítására, hanem lendítő, serkentő hatású is legyen, ösz­tönözzön még jobb teljesítmé­nyekre, ne váltson ki bennük ellenkező irányú hatást. Itt arról van szó: a pedagógusok ne azt nézzék elsősorban, hogy a gyerek mit nem tud, hanem azt, hogy mit ért el. Ezt kell értékelni oly módon, hogy to­vábbi teljesítményekre ser­kentsük a tanulókat és egy­ben azt is mutassuk meg, hol vannak a gyenge pontok. Ösz- szegezve: a teljesítmény érté­kelésének, ellenőrzésének olyan pedagógiai eszközzé kell válnia, amely nem egy rideg aktus, hanem a fejlődésben levő gyerekek személyiségét fejlődésében tükrözi. Területfejlesztés a IV. ötéves terv folyamán A tervgazdálkodás bevezeté­se óta a gazdasági fejlettség, az életszínvonal és az élet- körülmények tekintetében megszűntek az elmaradottsá­got jelző „fehér foltok” ha­zánk térképén. A III. ötéves terv folyamán alapvetően ki­egyenlítődött társadalmunk két osztályának, a munkásság­nak és a parasztságnak élet- színvonala, vannak azonban még olyan vidékek, ahol az életszínvonal és az életkörül­mények tartósan és jelentősen elmaradnak az országos szint­től. Ezek egyben gyengén ipa­rosodott körzeteink is, ahon­nan a kevés helyi munkalehe­tőség következtében nagy az elvándorlók és az ingázók szá­ma. A IV. ötéves terv kidol­gozása során az említett te­rületek közül jelölték ki — a gazdaságosság figyelembe­vételével — az iparfejlesztési övezeteket, ahol a kormány az 1,4 milliárd forint összegű területi iparfejlesztési alap se­gítségével ösztönzi a vállala­tokat új vidéki munkahelyek létesítésére. A központi támo­gatásra kijelölt területek ma­gukba foglalják a magas ter­mészetes szapdrodású alföldi megyéket és Dél-Dunántúl gyengén fejlett járásait. Pécs város kijelölését az iparszer- k^zet megváltoztatása teszi szükségessé, mivel eddig a foglalkoztatottak nagy részét a visszafejlődő szénbányászat al­kalmazta. Az 1971—75-ös tervidőszak­ban Szabolcs-Szatmárban 8— 10 ezer, a többi alföldi megyé­ben 14—15 ezer új munkahely létesül, Dél-Dunántúlon pedig 20 százalékkal nő a foglalkoz­tatottak száma. (A területfej­lesztést szolgálja még a 0,8 milliárd forint értékű fővárosi iparkitelepítési alap és az a közel egymilliárd forintnyi tá­mogatás, amely a bányászkör­zetek foglalkoztatottsági szer­kezetének megváltoztatását segíti elő.) A területfejlesztés eredmé­nyeként előreláthatóan 5—6 százalékkal növekszik a városi lakosság, a távlati iparfeljesz- tés szempontjából legkedve­zőbb helyzetű kilenc nagyvá­rosunk pedig mint az ipar- fejlesztés vonzáscentruma 9— 10 százalékos lakosságnöveke­déssel számol. A IV. ötéves terv végére azoknak a váro­sainknak a száma, ahol 20. ezernél több lesz az iparban t M mm yi3§zohQ.Y.y BIHAR M \Mezöfiúi}\Szeghah-ru if ? 4 Mi f*r\-sjr I BQÍ&*a£$$£3[ ■StWiS'J fa 1; ' K/fiAí/.V-> U ' re/feá5^ír«!|ipj •./..; • Dombóim71 TOlftÁVr ■kaposvárO. C^fl gSKÍfe2ea ■ #$1 JJ. viőves íervíd&szakban feliig ,«- ,-■ 1 '^Kr, .«/OOzd _ 7FUPIEN>X '- *80#\ __ ' ' eZ3r@) r KOMÁROM-' 3V0R SOPRON Taíay.nya- _ZEMPLEN>''*r' *80$ © _^>SZAbOlCS , @ SZATMÁR /25CW jri #^v • De‘’iec*n *Í“S?Í?: í ^A,.s&i,äS 1 ÉáfáreyáVjfiB 2 Sinspstzk 3 KütCSff ■ • ••• 4 Kmzefíináfhr, j. f&£fttruma A ' í (iáN|$fgö2ót fogíalk r>r1ntó foglalkoztatott, legalább 15 lesz. Ez az 1965-ös állapotnak több mint kétszerese, elosz­lása pedig egyenletesebb ha- rülmények és az életszínvonal zánk területén. A növekvő vá- gyorsabb javítását is lehetővé rosiasodás egyben az életkö- teszi.

Next

/
Thumbnails
Contents