Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
LISZT FERENCRE EMLÉKEZIK SZEKSZÁRD A közlelkiismeretnek ép- *’*' pen úgy szabályoznia, vezetnie és emlékeztetnie kell a közösséget, mint teszi ezt a lelkiismeret az egyes emberrel. Kell lennie egy hangnak, vagy talán egy sejtésnek, amely egyszerre többek lelkében kél, egyszerre szól és felelősségre von, ha elérkezik az évforduló. Féltő gonddal kérdi, hogy miképpen gazdálkodik ez a nemzedék azzal a kinccsel, amelyet a történelem a kezére bízott. Ez a közlelkiismeret mozdult meg a város dolgozóiban, a helytörténeti szakkör egyik ülésén, amikor határozat született Liszt Ferenc 1870. évi szekszárdi tartózkodásának 190 éves évfordulója megünnepléséről. Sokak előtt köztudomású, hogy az emberiség egyik legnagyobb géniusza Magyar- országon, Budapest után Szek- szárdon tartózkodott legtöbbet, Augusz Antal vendégeként. így volt ez 1870-ben is, amikor három1 és fél hónapot időzött a város falai között. Ekkor dúlt a francia—porosz háború és a Weimarban élő, de Párizsban nevelkedett Liszt Ferenc feltehetően éppen azért szerencséltette az Augusz- családot és a szekszárdiakat, ilyen hosszú tartózkodással. Liszt szerfelett megszerette az Augusz-hajlékot. Gyakran töltött itt heteket, hónapokat. Már 1846-ban, első szekszárdi tartózkodása alkalmával dicsérte az Augusz-ház kényelmét. Később pedig a tornyos épületnek, a 60-as évek végén történt elkészülte után, még inkább adva volt számára a kényelemnek minden módja. Az új épületben, annak kertre néző három szobáját foglalta el és szívesen időzött a park fái alatt is. Szekszárd és az Augusz-család iránti szere- tete világlik ki abból az 1869. november 9-én írt leveléből is, amelyet magyarul kezdett el: „Éljen Szekszárd”, — majd így folytatta: „Drága Barátom! A háza nekem oázis lesz, ahol az ön, és hozzátartozói körében megkóstolhatom majd a legédesebb pihenést”. A Mester szekszárdi idő- -tr%- zcsei közül az 1070. évi volt a legzajosabb. Már augusztusban Szekszárdra érkezett egyik tanítványával és innen tett különböző látogatásokat a környékre. Járt Pécsett, Kalocsán, közben meghallgatta a Budai Dalárdát is. Mire visszaérkezett Szekszárdra, már egész művészkolóniát talált a városban. Itt volt Mentei- Zsófia, Reményi Ede, Mi- halovich, stb Az itt időző társaság szeptember 25-én hangversenyt rendezett a mostani Garay-szálló nagytermében, a Szekszárdi Nőegylet javára. Ereded leg ugyan Liszt nem szerepelt yolna a hangversenyen, de Reményi megbetegedett és így nem tudott kiférni a közönség tomboló lelkesedése elől. Egyik rapszódiáját szólaltatta meg. Hálából a szekszárdiak fényesen megünnepelték a Mester születésnapját, október 22-ét. Erre az al. kálómra a magyar művészvilág számos képviselője érkezett a városba. A születésnap előestéjén a várost kivilágították, a váfosban sok helyütt görög- tüzeket gyújtottak. A várős dolgozói pedig fáklyás menetben vonultak a kastély elé. A felvonulók félkörben körülvették az épületet és a szónok arra kérte az ősz művészt, maradjon most már végleg hazájában. A felvonulás után 200 személyes vacsora volt, amelynek során Vizsoly! Gusztáv alispán- köszöntötte az ünnepeltet, dr. Gályási Lajqs kórházi főorvos alkalmi költeményt szavalt, a budapesti művészvilág nevében pedig Ábrányi mondott pohárköszöntőt. |y| ásnap a templomi misén iT'1 L'szt, Reményivel a Koronázási mise Benediktuszát játszotta el. Délben Augusz Antal adott ebédet a Mester tiszteletére. Az ebéd után Liszt Reményivel valóságos kis koncertet rögtönzött. Kinyitották az ablakot is, hogy az utcán hullámzó tömeg is gyönyörködhessék játékukban. Erre az évfordulóra emlékezik Szekszárd a Liszt Ferenc-emlék- napokkal és a közeljövőben azzal is, hogy 6 millió forintos költséggel az Augusz-kastélyt revonáltatja a város és annak emeletét a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola rendelkezésére bocsátja, a földszint egy részét árkádosítják, a másik részében pedig az idegenforgalmi hivatal kap majd helyet. Az emléknapok programja 30-án 18 órakor a Panoráma Filmszínházban a „Szerelmi ál. mok” című szovjet—magyar koprodűkciós film ünnepi bemutatójával kezdődik meg, amelyen részt vesznek a film egyes szovjet és magyar szereplői, a film rendezője és közéletünk számos kiválósága is. November 1-én délelőtt 10 órakor kerül sor a Lisztemlékkiállítás megnyitására. Köztudomású, hogy a Tolna megyei Levéltáf közel 60 darab Liszt-levelet őriz, amelyet a Mester zömmel franciául- irt. De sor kerül más Liszt-emlékek bemutatására is. Szekszárd ígéretet kapott arra, hogy az AxigusZ-kastély elkészülte után az épület emlékszobájában rendezendő kiállításhoz a budapesti Liszt-múzeum számos kincsét engedi át. November 2-án, 19 órai kezdettel a Babits Mihály művelődési központ hangverseny- termében kerül sor a nagy érdeklődéssel várt Liszt-emlék- hangversenyre, amelyen Delly Rózsi, Bartha Alfonz, a Magyar Állami Operaház művészei, Sziklay Erika, az Országos Filharmónia szólistája, valamint Husek Rezső, Thész László és Lányi Péter, a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatója, illetve tanárai működnek közre, megszólaltatva a Mester, legszebb alkotásait. TV ovember 3-án délelőtt 10 1 ' órakor lesz a Lisztemléktáblák megkoszorúzása. Gyülekezés n \ 10 és 10 óra között, a zeneiskola nagytermében. A menet a zeneiskolából az Augusz-kastélyhoz tart, majd innen, az emléktábla megkoszorúzása után, a megyeháza nagyterme a végcél, ahol koszorút helyeznek el az első szekszárdi hangverseny emlékét hirdető emléktáblára. Ezután kerül sor a zeneesztétikai tanácskozásra, amelyen az ország legnevesebb Liszt-kutatói tartanak előadást; NAPIRENDEN: az iskolai osztályozás Az oktatási reform nyomán a diákok osztályozását illetően is előtérbe kerül a korszerűsítés, az igazságosságnak, a realitásnak jobban megfelelő módszerek keresése és meghonosítása. Ennek főbb elveiről kért tájékoztatást az MTI munkatársa a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályán : — Az értékelés, az osztályozás, végső fokon a tudás ellenőrzése terén annak a jó gyakorlatnak az általánosítását tartanánk célszerűnek, amely szerint az érdemjegyeket a tantervi követelmények teljesítésének sokoldalú és folyamatos ellenőrzésére és nem a mechanikus átlagszámításra alapozzák a pedagógusok. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy gyakran az osztályozás mechanikussá, gépiessé válik, különösen, ha nagyon sok tanuló van egy osztályban. — Alapvető jelentőségűnek tartjuk, hogy a tanulók ismereteinek ellenőrzése, produktumaik értékelése, tehát az osztályozás ne szűküljön le csupán az érdemjegyek megállapítására, hanem lendítő, serkentő hatású is legyen, ösztönözzön még jobb teljesítményekre, ne váltson ki bennük ellenkező irányú hatást. Itt arról van szó: a pedagógusok ne azt nézzék elsősorban, hogy a gyerek mit nem tud, hanem azt, hogy mit ért el. Ezt kell értékelni oly módon, hogy további teljesítményekre serkentsük a tanulókat és egyben azt is mutassuk meg, hol vannak a gyenge pontok. Ösz- szegezve: a teljesítmény értékelésének, ellenőrzésének olyan pedagógiai eszközzé kell válnia, amely nem egy rideg aktus, hanem a fejlődésben levő gyerekek személyiségét fejlődésében tükrözi. Területfejlesztés a IV. ötéves terv folyamán A tervgazdálkodás bevezetése óta a gazdasági fejlettség, az életszínvonal és az élet- körülmények tekintetében megszűntek az elmaradottságot jelző „fehér foltok” hazánk térképén. A III. ötéves terv folyamán alapvetően kiegyenlítődött társadalmunk két osztályának, a munkásságnak és a parasztságnak élet- színvonala, vannak azonban még olyan vidékek, ahol az életszínvonal és az életkörülmények tartósan és jelentősen elmaradnak az országos szinttől. Ezek egyben gyengén iparosodott körzeteink is, ahonnan a kevés helyi munkalehetőség következtében nagy az elvándorlók és az ingázók száma. A IV. ötéves terv kidolgozása során az említett területek közül jelölték ki — a gazdaságosság figyelembevételével — az iparfejlesztési övezeteket, ahol a kormány az 1,4 milliárd forint összegű területi iparfejlesztési alap segítségével ösztönzi a vállalatokat új vidéki munkahelyek létesítésére. A központi támogatásra kijelölt területek magukba foglalják a magas természetes szapdrodású alföldi megyéket és Dél-Dunántúl gyengén fejlett járásait. Pécs város kijelölését az iparszer- k^zet megváltoztatása teszi szükségessé, mivel eddig a foglalkoztatottak nagy részét a visszafejlődő szénbányászat alkalmazta. Az 1971—75-ös tervidőszakban Szabolcs-Szatmárban 8— 10 ezer, a többi alföldi megyében 14—15 ezer új munkahely létesül, Dél-Dunántúlon pedig 20 százalékkal nő a foglalkoztatottak száma. (A területfejlesztést szolgálja még a 0,8 milliárd forint értékű fővárosi iparkitelepítési alap és az a közel egymilliárd forintnyi támogatás, amely a bányászkörzetek foglalkoztatottsági szerkezetének megváltoztatását segíti elő.) A területfejlesztés eredményeként előreláthatóan 5—6 százalékkal növekszik a városi lakosság, a távlati iparfeljesz- tés szempontjából legkedvezőbb helyzetű kilenc nagyvárosunk pedig mint az ipar- fejlesztés vonzáscentruma 9— 10 százalékos lakosságnövekedéssel számol. A IV. ötéves terv végére azoknak a városainknak a száma, ahol 20. ezernél több lesz az iparban t M mm yi3§zohQ.Y.y BIHAR M \Mezöfiúi}\Szeghah-ru if ? 4 Mi f*r\-sjr I BQÍ&*a£$$£3[ ■StWiS'J fa 1; ' K/fiAí/.V-> U ' re/feá5^ír«!|ipj •./..; • Dombóim71 TOlftÁVr ■kaposvárO. C^fl gSKÍfe2ea ■ #$1 JJ. viőves íervíd&szakban feliig ,«- ,-■ 1 '^Kr, .«/OOzd _ 7FUPIEN>X '- *80#\ __ ' ' eZ3r@) r KOMÁROM-' 3V0R SOPRON Taíay.nya- _ZEMPLEN>''*r' *80$ © _^>SZAbOlCS , @ SZATMÁR /25CW jri #^v • De‘’iec*n *Í“S?Í?: í ^A,.s&i,äS 1 ÉáfáreyáVjfiB 2 Sinspstzk 3 KütCSff ■ • ••• 4 Kmzefíináfhr, j. f&£fttruma A ' í (iáN|$fgö2ót fogíalk r>r1ntó foglalkoztatott, legalább 15 lesz. Ez az 1965-ös állapotnak több mint kétszerese, eloszlása pedig egyenletesebb ha- rülmények és az életszínvonal zánk területén. A növekvő vá- gyorsabb javítását is lehetővé rosiasodás egyben az életkö- teszi.
