Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

A helytállás hétköznapjai 1 Közéletünk Együttes, ünnepi tanácsülés Dombóvárott © Mindennap 337 dolgozó áll munkába a várdombi Uj Ta­vasz Tsz-ben. A növényter­mesztők reggel héttől délután ötig dolgoznak, a tehenészek fél hatkor kezdenek. Még a jószágot tartó háziasszonyt is leghamarabb ötkor veri fel a vekker. Trágyáz, etet, taka­rít, úgy mondja: ellátom a háztartást. Az átlagkereset ezerhatszáz- tíz forint, de van olyan te­henész is, aki a 40—50 ezer forintot is megkeresi évente. Azt kérdezem az emberektől, akikkel sikerül találkoznom, (mert hisz hétköznap van, dologidő, szanaszét vannak a határban) azt kérdezem, hogy mikor van a legnagyobb, a legtöbb dolog? Mindig. Január X-től decem­ber 31-ig. © A termelőszövetkezetben ritkán ül össze a fegyelmi bizottság. Orbópusztán a nappaliőr a botjára támaszkodik, a süve­ge alól mondja: — Mikor egyéni voltam, volt, hogy tízkor feküdtem le. Mégse volt eredménye. Mióta tsz van, nyolckor fekszek és szereztem egy házat. — Szerezte? — Vettem. Kétszoba, kony­ha, kamra. Cserepes házat vettem, gulyás voltam, külső­belső gulyás, meg fejő gulyás. Qfbópusztán Juszt Henrik tehenészt keressük,, de tízóra húszkor már nem találjuk sehol. Szárat vág a határban. Tíz órakor ért véget a mun­kaideje az istállóban, utána •kiment a kukoricaföldre. Hanákné éppen bent - van- az irodán. Dicsérik, hogy jól dolgozik, sokat, meg hogy ügyesen. Plusz éve. Earomfi- gondozó, a tojótyúkokat lát­ja el, meg még munkaidő után adminisztrál, mert hogy az is hozzátartozik. Reggel, este, nappal otthon, és a munkahelyén, mindig talpon van. Azt mondja: munkája olyan „sokfelé figyelős”. „Csi­nálom ezj; is, de már közben azt is kell csinálni, a tojást válogatni, a "motort bekap­csolom.” Hat óra este, mire hazaér. Főz. „Gázom van.” Igaz, mire egy valamirevaló vacsorát megfőz, másfél órá­ba is beletelik. Ha úgy esik, vasárnap is dolgozik, min­den hatodik napon szabad. Este foltoz, horgol, de a tévé­műsor elején sokszor kiesik a kezéből a tű. Szükség van minden kézre. Azt mondja a párttitkár, ki­csit nagyobb lendülettel kel­lene dolgozni. A dolog össze­torlódott, de a munkák me­netében. nincs különösebb baj. Jönnek naponta, rendületle­nül az asszonyok, a férfiak. Vasárnap is. Ilyenkor nincs ünnepi ebéd. Hétköznap van. © A tsz három falut fog ösz- sze, Alsónánát, Várdombot, Sárpilist. Három szorgalmas falut. Az állatok hét major­ban, pusztán, telepen szana- • szét vannak. Juhász János állatgondozó nappal otthon van. Piszkos nadrággal nem ül az ágyra. Nekem a széken csinál helyet, ő a küszöbre kucorodik. — Bontottam, építettem. Meg kell nézni az udvart. Alighogy hazajövök, máris dolgozok. Juszttal, a társam­mal igen jól megvagyunk a marha mellett. (Szorgalmas, rendes ember, van benne egy kis svábos beütés.) Kilencven­nyolc jószág mellett vagyunk mi ketten. Fél hatkor kezdünk, abrakolunk, trágyázunk kilen­cig, tízig. Ha napos vagyok, délre is bemegyek, különben délután csak háromra me­gyünk és hatkor már vég­zünk. — Sör? — Az megy. Meg a nagy- fröecs — az olcsóbb. Van úgy, hogy „bekap” az .ember. Nem voltam én se maszek, semmi. Mindig ilyen helyen dolgoztam, állami gazdaság­ban is. Tavaly az évi átlag- keresetem 2827 forint volt. — A többiek? Azok, hogy dolgoznak? — Van aki elkutyul. Ki parancsol nekem? — mond­ják. A munkakönyvét úgy­sem adják ki. Nincs munka­könyv. Bevenni sem tudják, meg ki sem adni. Én olyat nem csinálok, hogy meggon­dolom és nem megyek. Bőg a marha az istállóban. © A főállattenyésztő: — Van egy pár ember, akibe, „belei verték” az állami gazdaság­bán az üzemi fegyelmet. Hét­nyolc emberrel 3—400 hízó­marhát értékesítünk évente Itt sincs több munkaidő, mint az iparban. A dolgozók, zöme megbízható, bármikor számíthatunk rájuk. Az elnök elégedett: — Az asszonyok hétköznap a kuko­ricát törték, vasárnap a sző­lőt szüretelték, pedig ők is anyák, családos asszonyok. Megértik, tudják, hogy mit akarunk. A dolgozók 95 szá­zalékára lehet számítani. He­lyes irányba veszik a tempót. A 35 fős traktoros brigád éjjel-nappal dolgozik. A gya- korlottabbja lámpa mellett, az „újoncok” főleg nappal. Nyit­va van a gépműhely. Szakad­nak a láncok. Míg be nem áll a hó, ez így lesz. A föld száraz, a rendes, hatméteres simítóval 36 hold is „megmegy” naponta, ezzel a kétméteressel jó, ha 12 hol­dat elrendeznek. Glöckner Albert fordul egy kört Megvárom. Lakatos szakmunkás a műhelyben. — Nyáron aratok, ősszel szántok. — Jobb a kereset? — Sürgős a munka 1970.. október. VARGA MÁRTA A Déldunántúli Textil Nagyker. Vállalat szek­szárdi lerakata azonnali belépéssel FELVESZ 1—3 FÖ SZAKMAI KÉPESÍTÉSSEL, GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ KONFEKCIÓ ELABÖT, KOCSIKÍSÉRŐT, KONYHAI FELSZOLGÁLÓT, kazánházi segédmunkást. Jelentkezés a lerakatve- zetőnél. (432) Dombóvárott, a mintegy 8 milliós költséggel épült, há­romszintes, új városi tanács székházában együttes ülésen emlékeztek meg a városi és a járási tanács tagjai a taná­csok megalakulásának 20. év­fordulójáról. Az együttes tanácsülésen Vaszkó Szilveszter, a városi tanács megbízott elnöke mon­dott ünnepi beszédet, ezt kö­vetően köszöntötte az ülés résztvevőit, közöttük a régi tanácstagokat. K. Papp Jó­zsef, az MSZMP megyei bi­zottságának első titkára, majd dr. Polgár Ferenc, a Tolna megyei Tanács VB. titkára elismerő okleveleket és em- lékpláketteket nyújtott át a legrégebbi tanácstagoltnak. Az ünnepi tanácsülés vé­geztével nyitották meg a já­rási művelődési központban azt a kiállítást, ami Dombó­vár és a dombóvári járás 20 éves fejlődését demonstrálja. A kiállítás november 8-ig látogatható. Emlékezve a tanácsok meg­alakulásának, 20. évfordulójá­ra, tegnap két járási szék­helyünkön is tartottak ünnepi tanácsülést. Pakson délelőtt kilenc óra­kor kezdődött a jubileumi tanácsülés, dr. Kiss Frigyes Országosan előtérbe kerül a szénhidrogén-tüzelés. A gaz­daságossága mellett igen hi­giénikus és olcsóbb. Ez a fű­tési mód kevés embert, de magas képzettségű "fűtőt igé­nyel. Az Országos Energia Gazdálkodási Hivatal és az Energia .Gazdálkodási Intézet t’mogatja a szénhidrogén el­terjedését. Vissza nem térí­tendő hitelt kapnak azok a vállalatok, intézmények ame­lyek áttérnek az új fűtésre. Megyénkben a legnagyobb kazánházzal rendelkező szek­szárdi kórházban rövidesen bevezetik az olajtüzelést. Az ötmillió forintot meghaladó vb-elnök ünnepi megemléke­zésével. Ezt követően a járási tanács ülésének résztvevői a paksi járás kereskedelmi há­lózatának helyzetét, fejlesz­tésének — igények és adott­ságok szerinti^ — lehetőségeit vitatták meg ’ Vas János vb- elnökhélyettes. beszámolója alapján. Részt vett az ünne­pi tanácsülésen dr. Vígh De­zső, a Tolna megyei Tanács' vb-elnökhelyettese. Tamásiban szintén a kora délelőtti órákban kezdte meg munkáját a járási tanács. V:i- dóczy László vb-elnök ünne­pi beszédének elhangzása után a járási tanács egészségügyi állandó, bizottsága tevékeny­ségéről tett jelentést dr. Vá-* rady János, az áb. elnöke. Mint ezt a járási tanácsülés résztvevői megállapították, az egészségügyi állandó bizott­ság — az 1967-ben történt megalakulása óta eltelt idő­szakban — munkájával je­lentős mértékben járult hoz­zá a járás egészségügyi és szociális helyzete javulásához. Az ünnepi tanácsülésen részt vett dr. Gyugyi János, a Tolna megyei Tanács vb-el- nökhelvettese és Jankó Já­nos, az MSZMP járási bizott­ságának titkára is. beruházás, kiviteli .terve el­készült; -Az átalakítás két; szakaszban valósul meg. A biztonságos tüzeléshez háromszáz köbméter olajat kell tárolni. Ezért először a külső berendezéseket és a tartályokat szerelik fél, 1971. április . és szeptember között. Majd 1972 tavaszán beépítik az olajégőket. Az elképzelés szerint. 1972-ben már „teljes gőzzel” .üzemel. Végezetül egy adat, hogy a kórházban mit jelent az olajtüzelés. Eddig tíz-tizenkétezer tonna szenet égettek el évenként, viszont olajból csak négyezer tonna szükséges. .4 szolgáltatás és a közérzet j\[ apjainkban még a dolgök természetes rendje, hogy a szolgáltatás sokszor egyet jelent az állampolgár egy­fajta kiszolgáltatottságával. Ha szabadságunk terhére egész nap várjuk a tévé-szerelőt, akkor legfeljebb amiatt hábor- gunk, hogy nem jött, holott bejelentkezett. Ha a városgaz­dálkodási vállalat a fűtési szezon megkezdése előtt utasítja a bérlőt, hogy. ekkor, meg ekkor saját érdekében tartózkod­jék otthon, akkor legfeljebb az a bosszantó: a bérlő a meg­jelölt időpontban hiába tartózkodott otthon, a fűtőtestek el­lenőrzése elmaradt. 1 Ott még nem tartunk, hogy a szolgáltatások alkalmaz­kodását követeljük, ott tartunk csak, hogy kérjük: Szün­tessék meg a nagyvonalúnak közel sem nevezhető „átve­rést”. Rengeteg bosszúság eredője, főleg a községekben, a szolgáltatások helyenként kritikán aluli színvoriala, ami mi­att olykor az életszínvonal növekedését sem érzékeljük a maga valóságában, mert a megszerzett javak egy idő után inkább bosszúságot okoznak, öröm helyett. C' éppen az életszínvonal növekedésének a velejárója, hogy egy idő óta indokolatlan sok szó esik a szol­gáltatások minőségének javításáról. Az ötvenes években mesterségesen sorvasztották abból a meggondolásbólx hogy improduktív munka. Azóta a szemlélet hivatalosan is vál­tozott, s polgárjogot nyert az a nehezen cáfolható felfogás, amely szerint a kellő színvonalon történő szolgáltatás végső soron, ha közvetve is, de a termelést szolgálja. F lérkezett az ideje, az elmaradottságot fokozatosan fel- -*-y számolni. Azért is elérkezett ennek az ideje, mert Tolna megyében a lakosság étiről évre többet fordít ruház­kodásra, vegyes iparcikkekre, tartós fogyasztási cikkekre. A megyei pártértekezleten, a megyei pártbizottság beszámoló­jából tudjuk, Tolna megye a megyék sorrendjében az egy főre jutó évi átlagos iparcikkvásárlásban a negyedik, ruhá­zati cikkekben hatodik, vegyes iparcikkek tekintetében az ötödik helyet foglalja el. 1965—1969. között, tehát négy év alatt Tolna megyében megközelítően minden második csa­lád vásárolt mosógépet, rádiót, gáztűzhelyet, televíziót, min­den ötödik család hűtőszekrényt és porszívó gépet, minden nyolcadik család motorkerékpárt. A tízezer lakosra jutó személygépkocsik számát tekintve Tolna, megye a megyék sorrendjében a hetedik helyen áll. tj' z a felsorolás is jól érzékelteti a szolgáltatásokkal ■*-* szemben támasztott új igényekéi, új követelményeket. Eljött ezen a területen is a minőségi változások ideje annál is inkább, mert bár a minisztériumi és a tanácsi vállalatok lakosság részére végzett szolgáltató tevékenysége évről évre növekedett, de a kisipari szövetkezeteké számottevően visz- szaesett. Tennivalókat sürget az a körülmény is, ‘ hogy az egy lakosra jutó szolgáltatás megyei értéke az országos szint alatt van, s a Központi Statisztikai Hivatal Tolna me­gyei Igazgatósága az idei első félévet összegezve megállapít­ja: a megye egészére nézve kedvezőtlen tendencia kialaku­lásának egyik legjelentősebb oka. hogy a jelenleg is érvény­ben levő rendelkezések, szabályozók, árszintek kellőképpen még nem ösztönöznek a lakossági tevékenységek bővítésére, s ezért a gazdl’kz-'-j szere • e.ek inkább a számukra előnyö­sebb, árutermelést növelik. Borbősaviizeiii Kunfehéríón Népgazdaságunk új jelentős üzeme készült el Kunfe- hértón, az Állami Gazdaságban. Rövidesen megkezdi mun­káját a borkősavüzem. Hazánk, sőt a KGST országok kö­zött is egyedüli ez a gyár. Az eddig kárbaveszett, szőlőiör- kölyből és borsepröböl a gyógyszeripar egyik fontos alap­anyagát, az eddig 520 ezer dollár értékben importált borkő­savat gyártják majd itt. Melléktermékként pedfg pálinka,, valamint egy magyar szabadalom a Karbavitid fehérjetar­talmú takarmány is készül. Képünkört: az új üzem egy részlege, ahol a borkősav alapanyaga, a kalciumtartorát készük ...j.. , ; Ötmillió forintot meghaladó beruházás a szekszárdi kórházban

Next

/
Thumbnails
Contents