Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-24 / 250. szám
YYYYVVVYYYVYYVYVYYYVYYYYYYVYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYYVYYYYY TVVVVYTYYYVVVVfVVVVVWVVVVVVVVVWVWVVVVYYYYYVVYVYYYWVN £ ► I fi* t h * * fe* * ► a> *► ► ► ► ► ► ► E i> ► ► ► ► * I* é ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► I »■ ► ► KALANDOS TÖRTÉNETE 13. 1920. április 20-án jegyezték fel „a szervezett bűnözés” korszakának első nagyméretű támadását. Ezen a napon Colossimo harminc embere megrohant egy raktárt, s elrabolt 24 000 üveg whiskyt. A támadás „aránylag könnyen ment”, mindössze két rendőr életét kellett kioltani ... De hiába, a feketepiac igényelte hatalmas italmennyiség előállítása az Egyesült Államokban lehetetlennek bizonyult. Ekkor indult be az alvilág újabb nagy üzlete: az alkoholcsempészet. Mint a feketepiac valamennyi áruját, a szeszt is méregdrágán árusították. A viszonylag kevés kockázattal járó, de ugyanakkor nagy nyereséget eredményező akciók úgy vonzották a gyilkosokat, mint a legyet a méz. Üjabb és újabb bandák alakultak tehát, s ugyanakkor életre-halálra folyó versengés tört ki az egyes bandák között. A gyilkosok tálkáin belül pedig egyes, nem kevésbé pénz- és hataloméhes banditák kezdtek akcióba, hogy „félreállítsák” a főnököt, és helyébe lépjenek. Ezek egyike, Johny Torrio, úgy vélte, hogy egyedül is vezetni tudná az üzletet. Megbeszélte a dolgot egyik kedvencével, egy sebhelyes arcú fiatal banditával, aki egyetértőén bólintott, s még aznap lelőtte Colossimót egy kávéházban. Ez a „megértő” fiatalember Alfonso Capone volt, aki később a rövidebb A1 Capone néven, félelmetes és gyászos hírnévre tett szert. A heges arcú gengszter tehát Torrio után a banda második embere lett. Az üzlet virágzott, amikor egy napon valaki gépkocsiból rálőtt Torrióra. „Chicago császára” — így nevezték Torr jót — bölcsebbnek bizonyult, mint bármelyik más „boss” a gengsztervilág történetében, összeszedte millióit, átadta az üzletet A1 Capo- nénak, s visszatért Szicíliába. A szeszcsempészet és az erőszak birodalmának teljhatalmú ura így A1 Capone lett, egy olasz fodrász fia. Az Egyesült Államokban a gengszterizmus első hulláma A1 Capone nevéhez fűződik, noha nem ő volt a „geng”-ek első és egyetlen nagy „boss”-a. A legelső volt viszont, aki bizonyos immunitást „szerzett”, illetve vásárolt magának a törvény előtt. Ebből a szempontból még napjainkban is akadnak tanítványai. A1 Caponét sohasem érték tetten, mert soha nem tartózkodott abban a helységben, ahol parancsára bűntettet követtek el. Kevésbé értékes, tettenért embereit vagy bárkit, aki ellene vallhatott volna, még a kivizsgálás során „likvidáltatta”. Akadtak ellenben hamis tanúk, jónevű ügyvédek, s politikusok, akik mind A1 Caponét, mind pedig embereit kirántották a bajból, mert a főnök nem sajnálta a pénzt, ha hű társai megmentéséről volt szó. A szervezetben kíméletlen terror uralkodott. Ez hozzátartozott a banda biztonsági rendszeréhez. Az elfogott bandita vigyázott, nehogy eláruljon valamit is azokról, akik a háta mögött álltak. Jól tudta, hogy ha „Csiripel”, vagyis elárul valamit vagy valakit, az életé annyit sem ér többé, mint egy pipa dohány. A banda hosszú keze a rácsok mögött is eléri. A „geng”-ek konkurrenciaharcának kegyetlensége még a legsikerültebb rémregények szerzőinek fantáziáját is felülmúlja. 1929. február 14-én reggel Moran bandájának hét tagja egy chicagói garázsban várakozott a főnökre. A gengszterizmus e zavaros éveiben ez a banda szeszcsempészettel foglalkozott. Moran azonban késett. És ez mentette meg életét. Fél tizenegykor ugyanis a garázs előtt lefékezett egy autó, belőle a chicagói rendőrség egyenruháját viselő két férfi ugrott ki. „Fel a kezekkel! Arccal a falnak!” — utasították a garázsban várakozó banditákat. Mögülük előtűnt két golyószórós civil, s pár pillanat alatt mind a hét bandita a földön hevert. A rendőrség hét hullát és nem kevesebb, mint hetven kilőtt töltényhüvelyt talált a garázsban. Feltételezték, hogy ez a mészárlás A1 Capone műve volt: neki állott érdekében likvidálni a konkurrens bandát. A rendőrségnek azonban semmiféle bizonyítéka nem volt, hogy gyanúját váddá változtassa. Akkortájt már nem kevesebb, mint 227 gyilkosság szerepelt A1 Capone „kontóján”. Ebben az 1929-es évben, amikor a gazdasági válság alapjaiban megrendítette a tőkés világot, A1 Capone több mint 100 millió dollárra rúgó vagyonnal rendelkezétt, s megszervezte az első országos gengszter-konferenciát, amelyen huszonhárom alvezére jelent meg. Ezek közül húsznak gyémántköves aranyövet ajándékozott. A másik három — golyót kapott. Még aznap. „Ezek az urak árulók voltak!” — jelentette ki A1 Capone bizonyos pedagógiai célzattal; ezzel az ügy le is zárult. Az amerikai igazságszolgáltatás, egyéb híján, jövedelemeltitkolásért és adócsalásért emelt vádat A1 Capone ellen. Csak így sikerült elszigetelnie ezt a szuperbűnözőt a társadalomtól. A1 Capone könyvelési naplói voltak az egyedüli tanúk, amelyeknek „elnémítását” a bandavezér szem elől tévesztette ... A1 Capone 1931-ben került börtönbe, 1939-ben szabadult, 1947 januárjában pedig természetes halál tett pontot életére... „CAMORRA”, „MANÓ NERA”, „MAFFIA” Colossimo, Torrio és A1 Capone félelmetes bandavezérek utódai szintén olaszok voltak: Lucky Luciano, Frank Costello, Albert Anastasia, Vitone 'Genovese. E jelenség magyarázatát a múltban, a szicíliai titkos szervezetek eredetében kell keresni. Aki felvételét kérte a Camorrába, előbb pici- otto, azaz jelölt lett. A banda teljes jogú tagjává csak azután -válhatott, miután tanújelét adta bátorságának: tehát miután meggyilkolta azt a személyt, akit a banda főnökei kijelöltek. Ha erre nem adódott lehetőség, una tiratá-ra kényszerítették, vagyis egyfajta párbajt kellett vívnia valamelyik társával. Sok évi ellenőrzés után a piciottó-t vechi-vé avatták a régi tagok előtt, esküt kellett tennie, hogy örök ellensége lesz a hatóságoknak, hogy semmilyen kapcsolata nincs a rendőrséggel, s hogy soha nem fogja feljelenteni a tolvajokat. Lombroso leírja a Camorra egyik tagjának esetét, akit felettesei arra kény szeri tettek, hogy ölje meg legjobb barátját. Tudta, hogy a szervezet vasfegyelme alól nincs kibúvó, s ezért megkérte barátját, hogy válasszon: melyik halálnemet tartja elviselhetőbbnek. Ez a kolerát választotta (Nápolyban éppen kolerajárvány dühöngött). Ráfeküdt egy alig valamivel előbb meghalt ágyára; a hullaszállítók összetévesztették a halottal, s a közös sírba vetették. Sikerült megmenekülnie ebből a pokolból, ámde nem a Camorrától, amely őt is, barátját is meggyilkolta. • (Folytatjuk.) Szamarkand a 2500 éves város Földünk egyik legrégibb lakó-települése, Szamarkand városa október 24—25-én ünnepli fennállásának 2500. évfordulóját. A szovjet éra hajnalán, bár a szovjethatalom nagy nehézségekkel küzdött, pénzt biztosított a szamarkandi műemlékek restaurálására. Az elmúlt három év alatt az állam több mint másfél millió rubelt fordított erre a célra. Szamarkand a szovjethatalom évei alatt hatalmas közigazgatási, ipari és kulturális centrummá fejlődött. Ma 55 nagyvállalat működik a városban, a többi között a Krasznij Dvigatelj (Vörös Motor) gyár, amely autó- és traktoralkatrészeket gyárt, a gyapotbetakarító gépek gyára, a Kinan szuperfoszfát-gyár, továbbá felvonó-művek, hűtőgépgyár, teaosztályozó és -csomagoló vállalat. A városnak hét főiskolája, tucatnyi technikuma van, amelyekben 50. ezer diák tanul. Az elmúlt három év alatt korszerű repülőtér, három szálloda, szélesvásznú mozi épült, szobrot emeltek Dzsami-nak és Navei-nek, a két nagy költőnek és bölcselőnek, és Ulugbek- nek, a középkor híres csillagászának. Városr történeti múzeum és népgazdasági kiállítás nyílt a városban. A jubileumi ünnepségekre a világ 22 országából várnak vendégeket. (APN) Ser — dór medresze (Kádas Géza felv. — KS.) így készül a cukor Akik jártak már cukorgyárban, jól tudják, hogy egyik legfontosabb cukorgyártási folyamat a létisztítás művelete. A létisztítást nagy mennyiségű mésztej adagolásával végzik; feleslegét a mésztejbe vezetett széndioxiddal kalciumkarbonát formájában választják ki. Ez a cukorgyárakban a hatalmas (gyakran 12 m magas, 3 m átmérőjű) 80 "C hőmérsékletű szaturátorokban folyik le. A kalciumkarbonátnak fontos a szerepe: megköti a cukortartalmú oldatból a káros szennyezést jelentő nem cukor anyagokat. A következő feladat az, hogy a kalcium- karbonátot is el kell a létől választani! Az elválasztást szűréssel végzik, s ha a szűrőn már fennakad (természetesen a szennyező anyagokkal együtt) a kalciumkarbonát, átlátszó, tiszta aranysárga lé halad tovább a bepárlók felé. „MITŐL” LESZ JÓ A CUKOR? A szűrés nagyon kényes része a cukorgyártás folyamatának! A szűrés sebessége és jósága nagyban függ a folyadékok savasságának — lúgosságának jelzőszámától, az ún. pH-értéktől. (Emellett az is befolyásolja a szűrés eredményességét, mennyire sikerül a kalciumkarbonáttal megkötni a szennyeződéseket.) A pH-ér- ték mérését eddig körülményes, összetett módszerrel, ún. titrálással végezték. A titrólás azonban nem megfelelő, mert csupán kézi szabályozást tesz lehetővé. A KÉZI BEAVATKOZÁSTÓL AZ AUTOMATIZÁLÁSIG A gyártás szempontjából nem mindegy, hogy a titrálás- :or a pH-érték meghatározását hogy végzik, és az sem közömbös, hogy ennek alapján hogyan avatkoznak be (a már említett kézi szabályozással) a cukorgyártás folyamatába. A megoldás egyetlen lehetséges módja: megfelelő, objektív műszer alkalmazása és ennek alapján olyan automatikus szabályozási rendszer kidolgozása, mely megbízhatóvá teszi a műveletet. Itt nyílik szerepe a Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium által kidolgozott és a hatvani cukorgyárban máris eredményesen működő pH-mérő rendszernek. Nagyfokú automatizálást tesz lehetővé: a folyamatba iktatott pH-mérő — emberi beavatkozástól függetlenül — jelet szolgáltat, ezt egy elektropneumatikus jelátalakító pneumatikus jellé alakítja (népszerű nyelven: a jel- átalakító a pH-mérő által szolgáltatott információnak megfelelően kisebb, vagy nagyobb légnyomást hoz létre.). BEAVATKOZIK A LEVEGŐ Ez a pneumatikus jel, vagyis légnyomás-érték szelepeket nyit, vagy zár, befolyásolva a mésztej vagy széndioxid adagolását. A lényeg az, hogy automatikus műszer az emberi hibaforrásoktól, kifáradástól függetlenül pH-ellenőrzést és beavatkozást tesz lehetővé! Az új rendszerű pH-mérés és szabályozás kihat a termelés önköltségére. Máris egész sor cukorgyár érdeklődik a megoldás iránt, mely cukor- gyártásunk termelésének egészét is messzemenően befolyásolja. Szolnok, Hatvan, Selyp, Ercsi, Sarkad, Sárvár. Ács és Mezőhegyes cukorgyárának eredményei is igazolhatják a műszeres pH-mérés jelentőségét. így szól bele a korszerű műszerezés az élelmiszertermelés mindennapi gyakorlatán keresztül életünkbe. ► IAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA.
