Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-24 / 250. szám

A szovjet kultúra napjai Díszbemutató a Panoráma í Filmszínházban A „Szerelmi álmok“ főszereplői Szekszárdon Jegyek korlátozott mennyiségben igényelhetők — Ezzel a filmmel, ezzel a munkával olyan ajándékot kaptam az élettől, amit nem lehet soha elfelejteni — val­lotta a Liszt Ferenc életéről készült, Szerelmi álmok című, magyar—szovjet koprodukcióban készült film főszereplője, Sinkovits Imre. A Szerelmi álmokat a szovjet kultúra napjai alkalmából mutatják be, október 28-án díszbemutató keretében Buda­pesten, a Vörös Csillag Filmszínházban. A kétrészes, színes, szélesvásznú, magyar—szovjet koprodukcióban 1-aészült filmet vidéken először Szekszárdon, a Panoráma Filmszínházban ve­títik, 30-án, délután 6 órakor. A vidéki díszbemutatón töb­ben részt vesznek a film főszereplői, alkotói közül. A pazar kiállítású, monumentális film a komolyzene­kedvelők érdeklődésére és a romantikus életrajzfilmeket szerető nézők figyelmére egyaránt számíthat. A címszereplő Sinkovits Imre mellett a magyar és a szovjet színművészek színejava szerepel a filmben. A közreműködő szovjet szí­nésznők — Ariadna Sengeleja és Klara Lucsko — ismertek a magyar nézők körében. A magyar színművészek közül pe­dig Pécsi Sándorral, Latinovits Zoltánnal, Major Tamással, Básti Lajossal, Bessenyei Ferenccel, Tolnay Klárival és Szirtes Ádámmal találkozhat a néző. A film operatőre Hil­debrand István, zenéjét összeállította és részben szerezte Farkas Ferenc. A Liszt-műveket Cziffra György, a Chopin- és Beethoven-műveket Szvjatoszlay Richter játssza. A film valamenyi helyszíne — Weimár, Róma, Leningrad,: illetve Szentpétervár, Velence — eredeti. Minden egyes jelenetet abban a környezetben filmeztek, ahol az a nagy zeneszer­zővel megtörtént. Rendező: Keleti Márton, oly sok nagy­sikerű magyar film alkotója. A Szerelmi álmok szekszárdi bemutatójára jegyet, koriá. tozott mennyiségben az üzemi közönségszervezőknél és a Panoráma Filmszínház pénztáránál, — vagya 12—334-es .te­lefonszámon — lehet igényelni. A szovjet kultúra napjait a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat a Liszt-film bemutatásával nyitja a megyében. Ezt követően több, korábban nagy sikert aratott szovjet felújí­tott filmet játszanak majd a megye filmszínházaiban. Jelenet a Szerelmi álmok című kétrészes, színes, szélesvásznú, szovjet—magyar kopro­dukciós filmből. Pályázati felhívás! A KISZ és a MOKÉP az 1970. évi szovjet kultúra nap­jai alkalmából ifjúsági film­pályázatot hirdet. A pályáza­ton régzt vehetnek a 14—24 év közötti diákok, ipari tanulók, dolgozó fiatalok. A következő 15 kérdésre adott választ 1970. november 30-ig kell beküldeni a MOKÉP-hez, Budapest, V., Báthory utca 10. 1. Ki írta alá és mikor az orosz filmvállalatok államosí­tásáról szóló rendeletet? 2. Jelentős szovjet filmszí-, nesz, Alekszandr Nyevszkijt alakította Eizenstein: Jégmezők lovagja című filmjében. 3. 1954-ben készült Shakes­peare: Othello című drámájá­nak szovjet filmváltozata. Jii rendezte? Ki volt Othello és Desdemona alakítója? 4. 1936-ban készült a Kron­stadt tengerészek című film. Mi a témája, ki írta a forgató- könyvet, és ki rendezte? 5. Világsikert aratott szovjet film egy-egy jelenetét; művé­szi megoldását ma'már klasz- szikus példaként emlegetik. Nemzetközi diadalútját az 1958. évi, Cannes-i nagydíj vezette be. Mi a film címe és ki ren­dezte? 6. Ki játszotta az Egy év ki­lenc napja című film férfi fő­szerepét? Nevezzen meg két filmet, amelyben a kérdéses művész nem színészként, ha­nem rendezőként dolgozott. 7. Ki az a szovjet rendező, aki a Hamlet filmrevítele kap. csán a következőket nyilatkoz­ta: „Nem az az elvem, hogy Shakespeare-t idomítsam a mozivászonhoz, hanem fordít­va: a mozivásznat Shakespeare- hez”. 8. Világhírű szovjet rende­ző, a II. világháborúban Ma­gyarországon is harcolt és meg. sebesült. Első önálló rendezé­sét B. Lavronyev novellájából készítette, a főszerepeket Oleg Sztrizsenov és Izolda Izvoc- kája alakította. Ki a rendező, és mi a címe első filmjének? Sorolja fel két másik alkotását. 9. Ki játszotta az Egy az ezerhez című film női főszere­pét? Említse' meg a művésznő legnevezetesebb, világsikert aratott filmjét. 10. Nem koprodukcióban ké­szült alkotás, de Kozák And­rás partnereként egy fiatal szovjet színészt is láthattunk az 1965. januárjában bemuta­tott és 1970-ben felújított ma­gyar filmben. Mi a filpi cí­me, és ki az említett színész? 11. Említsen két, — nálunk is bemutatott — filmet, melyek az ismert szovjet író, Csingiz Ajtmatov nevéhez fűződnek. 12. Ki rendezte az 1968-ban bemutatott, Kortársaink című filmet? 13. Az Anyegin 1958-ban készült színes filmváltozatá­ban Tatjánát alakította. Ki a művésznő és milyen szerepet játszik a Szerelmi álmok című színes 1 magyar—szovjet kopro­dukcióban? 14. A vizsgálóbíró szerepét játsza a Bűn és bűnhődés filmváltozatában. Nevezze meg a művész másik három film­jét. 15. Ki játszotta Tánya szere­pét a Nagykorúság című szov­jet filmben? Sorolja fel a művésznő további két filmjét. A pályázatok értékelése de­cember 15-ig megtörténik. Azok között, akik valamennyi kérdésre helyes választ adtak, lemezjátszót, táskarádiót, köny­veket, továbbá két személy ré­szére társasutazást sorsolunk ki, az 1971. évi. moszkvai film- fesztiválra. A pályázók nevük és lakcímük megjelölése mel­lett tüntessék fel születési évüket is. (320) o Székely szövőnő J A lengyeli művelődési otthon előtt galamb­házas székely kapu áll. Díszesre faragott, csak­nem pontos mása a Székelyföldön láthatóknak. Azért mondom, hogy csaknem, mert a lengyeli kapu tetőzetét palával borították, Székelyföldön pedig fazsindelyesek a galambházas kapuk. A hagyomány és a modern építési anyag kombi­nációjában egy kicsit benne van sC Tolna me­gyében letelepült székelység életének kettőssége: együtt található a múlt megannyi nyomával, néha nyűgös terhével az új élet számos örven­detes jele. | Lengyel községet is sok székely család lakja. .Bekopogtatunk Rózsáékhoz. A híres szövőasz- iszonyt, Rózsa Andrásnét keressük. Otthon ta Táljuk. — Állandóan szövök. Nekem ez a fő dolgom. — Szereti ezt a munkát? — Szeretem. Igazán. Annyira, hogy nem is tudnék élni nélküle. — Mikor tanult meg bánni ezzel a faszerke­zettel? — Még odahaza Andrásfalván. Kislánykorom­ban. Talán még .hétéves sem voltam, amikor megismerkedtem a szövéssel. — Ez azt jelenti, hogy előbb megtanulta a szövést, mint az ábécét? — Bizony előbb. Az ábécét még ma sem is­merem. A nevemet nagy nehezen le tudom írni. Alig jártam iskolába ... Az én gyerekkorom más volt, mint a maiaké. Ha nem akartunk éhen- halni, mindennap dolgoznunk kellett már gye­rekfejjel. Abból tengettük magunkat, amit a szövésért kaptunk. Muszáj volt megtanulni a szövőszék kezelését, abból éltünk. Szerencsére nekem valahogyan jó érzékem volt hozzá, és könnyebben ment. mint másnak. — A szövőszék? Látom, jó öreg, erősen meg- kopott.. . — Ezt még Andrásfalváról hoztuk magunkkal Állandóan dolgozom vele. Alig győzöm a so1 nunkát. Tagja vagyok a pécsi népművészet' ■•övetkezetnek, és a szövetkezeten keresztül sok i megrendelésem. Természetesen székely min­tákra. Külföldre viszik a munkáimat. Mos1 például a holland imák készítünk tarisznyákat. — Megtalálja vele a számítását? •— Elég szépen keresek. Hadd dicsekedjek el vele, hogy most. vettünk új bútort 14 000-ért. —<■ A család? — Tizenhárom gyermeket hoztam a világra. Nagyobb ■ részük már itt született Lengyelen. A 13 közül 8 maradt életben. Akad köztük fel­lőtt is, gyermek is. A legkisebbik, az Olga 10 éves; és amikor nincs az iskolában, néha próbál­gatja a szövőszéket. Kedvtelésből. N-»m ' ­szerből. Neki a tanulás a fő gondjá. nem a min­dennapi megélhetés. Szerencsére elértük idős korunkra, hogy nincs megélhetési gondunk.-a -c Rózsa néni egyik munkája

Next

/
Thumbnails
Contents