Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-23 / 249. szám
Mit hoznak a küldöttek? Szombaton és vasárnap, k ét napon át tanácskoznak Tolna m -gye kommunistáinak kül döttei. Lezajlottak az alapszervezeti taggyűlések, a községi, a járási pártértekezletek. A legmagasabb fórumon adnak számot a küldöttek arról, hogyan dolgoztak a kommunisták az elmúlt évek alatt, a legutóbbi választás óta. Most 250 küldött tanácskozik két napig, a megyei pártbizottság székh ázában. Néhánnyal közülük arról beszélgettünk, mit mon danának el; ha nem jutnak szóhoz, miről hallanának szí vesen. A válaszok figyelemreméltó, izgalmas témákról szól nak. Differenciált elbírálást TEGNAP: Ülést tartott a II. úttörőparlament Szekszárdim Fólmeg János, a Délkeletdunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságának gatterfűrész-kezelője. Húsz éve párttag, az alapszervezet titkára. — Nem tudom, kapok-e szót. Annyian akarnak sok, érdekes dologról beszélni; mindenki nem jut szóhoz. A napokban beszélgettünk itt, a gazdaság vezetőivel, hogy a mi speciális ügyünket kellene szóvá tenni. Arról van szó, hogy a gazdasági mechanizmus keretei kö. zött a különböző szabályozók a kis gazdaságokat hátrányos helyzetbe hozzák. A mi fejlesztési lehetőségünk egyenlő a nullával. Egy példán keresztül szeretném igazolni. A gazdaság összes bruttó állóeszközértéke 66 millió forint, idén ötmillió körüli nyereséggel zárunk, s ebből alig negyed millió forint jut fejlesztési alapra. Holott egy négyszázas tehénistálló harmincmillió forintba kerül. Ha történetesen az idei nyereségünk fölött egymillióval leszünk majd jövőre is, akkor is csak negyedmilliónál valamivel több összeg jut fejlesztésre. Ennyi kell a selejtezésre szoGőgös János, a tamási költségvetési üzem raktárosa, 1967 óta párttag, harmincegy éves. — Arról szeretnék hallani eligazítást, vagy útmutatást, hogyan akarja a kormány, a párt a fegyelmet megszilárdítani, minden munkahelyen? Nem elég azt mondani, hogy fegyelmezetten dolgozzanak, emberek! Olyan légkört kellene a munkahelyeken teremteni, hogy az emberek szégyelljék, ha lógós van közöttük, hogy szinte ne érezze jól magát az, aki csak bejár a munkahelyre, de nem dolgozik. Persze az igazsághoz tartozik, hogy a munkahelyi körülményeket is meg kell javítani, akkor lehet fegyelmet követelni. Amíg a dolgozóknak csak egy lavórjuk van mosdásra, és ölükből eszik ebédjüket, — mint nálunk is —, nem sokat lehet követelni. Az emberek mindenütt arról beszélnek, hogy lassan, ráfizetéssel megy a munka. Miért? Azért, mert sok a csellengő, sok i.az íróasztal. Sok ember talál magának munkát — ha már íróMilánkovfcs György negyvenkilenc éves, huszonhét éve dolgozik a vasúton, tizenhét éve párttag. Pályamunkásként kezdte, jelenleg oktató tiszt a dombóvári MÁV forgalmi szolgálatnál. — Engem, s munkatársaimat legjobban a munkaerő-vándor, lás kérdése izgat, ez szorít. Fel akarok szólalni a kommunisták megyei tanácskozásán. Elmondanám, hogy a munkaerővándorlás most már olyan méreteket öltött, — hogy ha nem is veszélyes —, de a népgazdaság számára káros. A kongresszustól is azt várom, hogy valami módon majd változást kezdeményez e kérdésben. Az a véleményem, hogy ezt az ügyet nem adminisztratív móruló gépek pótlására. Ezzel szemben egy nagy állami gazdaság. akár a szekszárdi, vagy dalmandi esetét vesszük, idén csak tízmillió körüli nyereséget ér el. mégis nagyobb lehetősége van fejlesztésre, mert eszközállománya 1967-ben magasabb volt, legalább nyolcszor- tízszer annyi, mint a miénk. Differenciálni kellene az ilyen készlethitel-, beruházásihitelpolitikát. Tulajdonképpen úgy kellene mérni, hogy az adott egység milyen költséggel termel bizonyos gabonát, húst, és úgy dönteni a hitelről... Problémánk megoldására volna lehetőség, társulás, szövetkezés útján is. De sajnos, olyan környezetben vagyunk, hogy egyetlen mezőgazdasági üzem sem rendelkezik kellő anyagiakkal, s mi sem. így aztán nem tudunk társulni, hitelt nem kapunk. Pedig az állóeszközök már felújításra, pontosabban lebontásra érettek. Oj technika csak sok pénzért kerülhetne hozzánk. Pénzünk meg nincs. Erre a kérdésre szeretnék én választ kapni a megyei tanácskozáson: Hogyan, s mit tegyünk? asztalt kapott... Szorosan a fegyelem megszilárdításához tartozik, s erről is szeretnék beszélni a tanácskozáson, ha szóhoz jutok, hogy a vezetők hogyan viszonyulnak a dolgozókhoz. Ma elvétve látni csak gazdasági vezetőt a munkások között, — így van ez nálunk is. — A termelési tanácskozással, — negyedévenként, félévenként egyszer —, elintézik a dolgozók közötti megjelenést. Időközben mi történik a munkahelyen, hogyan élnek ott az emberek, milyen a hangulat? — még megszűrve sem jut el hozzájuk, mert a szakszervezet csak immel-ámmal foglalkozik a kérdésekkel. Fegyelemhez tudom sorolni ezt a kérdést. Mert egy kommunista gazdasági vezetőnek elsőrendű kötelessége a beosztottak véleményének ismerete. A párt hármas követelményt állít a gazdasági vezetők elé. Szigorúbban kellene venni ezt a kérdést, és aki nem hajlandó a hármas követelmény szerint élni, dolgozni, azt le kell váltani. Valószínű, e kérdésről hallunk majd a kétnapos tanácskozáson. dón kell rendezni. A Munka Törvénykönyve passzusaiba nem illik bele, — az embereknek szabad költözködés jogát már rég megadták, minek vegyük mi el! Azt kellene tenni, hogy minden munkahelyen, azonos munkáért, azonos bért fizessenek. Például: a kőművest egyformán fizesse az állami vállalat, a tanácsi vállalat, a ktsz, a TÖVÁL, a magán, kisiparos, a tanácsi költség- vetési üzem. Most az a helyzet, hogy ha a vasúton dolgozó esztergályosnak a ktsz egy forinttal magasabb órabért ígér, itthagy minket. Ha a ktsz-nek a rendelése elmegy, nincs annyi munka, csökkenti a bért, a munkás újabb helyet keres, jobb pénzért, örök körforgás, — ezt kell megszüntetni. A megfelelő bérszabályozó rend. szer kidolgozásával lehet a munkaerő-vándorláson csökkenteni. Kiszámították már, hogy egy ember állásváltoztatása mi pénzbe kerül. De ezen túl az illetékesek nem jutottak. Tenni is, nemcsak beszélni kell a munkaerő-vándorlás megfogásáról... A másik kérdés, „miről beszélni akarok, a vasút krónikus munkaerőhiánya. Az utazószemélyzet közül legtöbben 260—300 órát dolgoznak egy hónapban. Nagy igénybevétel. Sokáig nem lehet ezt az állapotot fenntartani. A vasútra több fiatalt kell irányítani, — „ kereseti lehetőségek jók, az előmerietel is biztosított, korszerű munkaesz. közök vannak már és emberünk alig-alig. A dombóvári forgalomnál az átlagos életkor negyvenöt év. Magas! Ha csak ezt a tényt mondom el a párt- értekezleten, akkor az elvtársak azonnal megértik, milyen nagy gondunk a munkáshiány. Korszerűsíteni a demokrácia elemeit Kovács Ferenc, a döbrö- közi Zöld Mező Tsz tagja, párttitkár. — A járási pártértekezleten elmondtam véleményemet Most azt szeretném, ha megerősítenének benne. Arról van szó. hogy korszerűsítésre érett a szövetkezeti demokrácia. Most még előfordul, hogy az a szövetkezeti vezető, aki a többség érdekében szigorú, nem el. néző, választáskor attól tart hogy majd ellene szavaznak a hangadók, s ennek nyomán a többség. Mert a népszerűtlen feladat-végrehajtás csak az első napokban népszerűtlen, utána már értelme van, az ellenzői is elismerik. De amikor szavazni kell, akkor csak az jut eszükbe, hogy nekik káruk lett. Itt van a mi esetünk. Most az tartja az embereket lázban, hogy tavaly nem osztottunk száz forintot, — nagyon helyesen, mert többet akartunk termelésfejlesztésre fordítani. Évek óta a pártszervezetünk azért kardoskodik, hogy fejlesszük a gazdaságot, ne osz- szunk ki mindent. Kevés eredményt érünk el, mert a többség a napi pénz híve. Tehát annak, arcú ma zsebébe kerül. Azt mondják, hogy dolgozzon majd az is, aki utánunk jön. Nem akarják a termelést, a tsz-t megalapozni. Mindent kiosztani, ez az elv. S ha ezt a hangot átvenné a pártszervezet is, meg a veztőség is, bajok lennének. Most csak harc, küzdelem egy-egy jó intézkedés elfogadtatása. Mert a szövetkezetnek mégis csak kilenc- száz tagja van. S az emberek, sajnos, most még csak rövid távra gondolnak, évekre nem terveznek előre. Éppen ezért a szövetkezeti demokrácia korszerűsítésével valamilyen módon elejét kellene venni az olyan lehetőségeknek, hogy a többség rossz akarata érvényesüljön, a kisebbség megvizsgált, bebizonyított jobb szándékával, tervével szemben. Ha erről a témáról valami újat hallok és a megoldás útját is netán megjelölnék, akkor azt hiszem, nekem nagyon sokat nyújtana a kommunisták megyei tanácskozása. PÁLKOVÁCS JENŐ Tegnap délelőtt Szekszárdon a megyeháza nagytermében tartotta második összejövetelét az úttörőparlament. Az ülésen részt vett Császár József, a szekszárdi városi tanács vb-elnöke, Jurij Hlopcev szovjet Komszomol- titkár, Varjas János, a Tolna megyei Uttörőszövetség titkára, valamint Keresztes János, a KISZ szekszárdi városi bizottságának titkára. Szekszárd általános iskolásait mintegy száz úttörő képviselte az úttörőparlamentben. Számos, a gyerekeket érdeklő és érintő iskolai, iskola- politikai, sport- és kulturális kérdést intéztek a meghívott vendégekhez a kis képviselők. Ezt követően Szabó József, az úttörőmozgalom elmúlt 25 évéről emlékezett meg. A gyerekek írásban benyújtott kérdéseire Császár József válaszolt: — A harmadik ötéves terv időszakában nem kevesebb, mint 1,3 milliárd forintot forA Bonyhádi Cipőgyár szak- szervezeti bizottsága szocialista brigádok részére kétfordulós vetélkedőt rendez — írja tudósításában Horváth József. A cipőgyárban 34 szocialista brigád tevékenykedik 450 taggal. A vetélkedő első fordulóján kétszáz brigádtag vett részt, s hatvannégyen válaszoltak különböző kérdésekre. A kérdések a szakma, az irodalom, a képzőművészet és a politika területéről tették próbára a vetélkedő résztvevőit. A vetélkedő második fordulójára október 3'-én keA Tamási Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén Nagy Imre művelődési osztályvezető értékelte az ifjúság helyzetét az 1016/1967 Korm. sz. határozat alapján. Vidóczy László vb-elnök a végrehajtó bizottság tevékenységét ismertette: ezzel a témával október 30-i ülésén foglalkozik majd a járási tanács. Szternáth Alajos mezőgazdasági-élelmezési osztály- vezető az iregszemcsei, a A PVC-fólia egyre újabb területekre tör be. Felbecsülhetetlen szolgálatot tett ez az új anyag az árvízi védekezésnél, kiválóan lehet hasznosítani a kertészetben. S most az új anyag a téglaiparba is bevonult. A szekszárdi téglagyárakban és Kö- lesden is a nagyméretű PVC- fóliákat nyers tégla takarására használják. így az olcsó fedőanyaggal meg tudják menteni az esőtől a nyers és kazalba rakott téglát. Most azt kísérletezik, hogy a fólia feldítottunk városfejlesztésre. Iskolák, tantermek épültek, az első úttörőparlament óta eltelt két év során. Van miről beszámolni tehát, de nagyon sok a tennivalónk, a következő ötéves terv időszakában is. A további iskolai férőhelybővítések mellett játszótereket, parkokat, labdarúgó-pályákat kell építenünk. Ezekhez természetesen a ti segítségetek is szükséges. — mondotta a városi tanács vb-elnöke. Szünet után az úttörők ez évi munkájukról, örömeikről, gondjaikról számoltak be a városi tanács és az úttörőszövetség képviselőinek. Kedves színfoltja volt az úttörőparlamentnek — az a pillanat, amikor a Babits Mihály általános iskola vízi-úttörői csónakmodellt ajándékoztak a megyei úttörőszövetségnek. Az úttörőparlament ülése új mozgalmi dal- és csatakiáltás tanulásával fejeződött be. rül sor. Az első helyezett nagyösszegű pénzjutalomban részesül, ezenkívül értékes díjakkal jutalmazzák a verseny végleges helyezettjeit. A szocialista brigádok vetélkedőjének első részén kiállítást is rendeztek: Bemutatták a gyár szocialista brigádjainak naplóit, valamint a Dunai Vasmű, a Szekszárdi Műszergyár, a Tisza Cipőgyár, a Szombathelyi Cipőgyár és a Pécsi Bőrgyár egy- egy brigádnaplóját. Legnagyobb sikert a Szekszárdi Műszergyár Zipernovszky Károly elnevezésű brigádjának naplója aratta. gyönki és a tamási áfész kérelmét terjesztette a vb elé; a szövetkezetek Szárazdon, Gyönkön, Tamásiban és Ma- gyarkeszin kívánnak szikvizet és üdítő italt előállítani. Bács Ottó pénzügyi osztályvezető Pincehely, Nagyszokoly, Ireg- szemcse, Fürgéd és Tamási községi tanácsa számára, valamint a gyönki szociális otthon kisegítő gazdasága részére pótelőirányzat engedélyezését kérte. használásával lehet-e nyújtani a téglagyártási szezont Abban bíznak a gyárak vezetői, hogy a fóliával letakart közvetlen présből kijött nyers tégla nem fagy meg, erősebb lehűléstől is megvédi a vizes téglát. Népújság 3 1970. október 23. A fegyelmet szilárdítani minden szinten A munkaerő-vándorlást csökkenteni Közéletünk Fólia a téglaiparban Szocialista brigádok vetélkedője a cipőgyárban
