Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

El kell érni az építőipar országos átlagos fejlődési ütemét

Tolna megyében is

• •

l lést tartott a megyei tanács

Tegnap a délelőtti órákban ülést tartott Tolna megye Tanácsa Szekszárdon. Az ülésen részt vett Bergida László az Építési és Városfejlesztési Minisztérium közgazdasági főosztályának helyettes vezetője és dr. Lévai Tibor, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője.

Az első napirend előterjesztője dr. Vígh Dezső vb-étóökhelyettes' volt. Témája; Tolna megye építőiparának helyzete és feladatai a IV. ötéves terv‘.végrehajtásában.

Ezt követően került sor a megyei főügyész, dr. Szilcz Ákos tájékoztatójára, amelyben a megye törvényességi helyzetéről számolt be a megyei tanács testületének. A tájékoztató különös gonddal beszélt gazdasági reformmal kapcsolatos jogszabályok végrehajtásáról. E témához, dr. Szilcz Ákos szóbeli kiegészítője után Vidóczí László, a Tamási Járási Tanács VB elnöke, dr. Lőrincz János, a megyei Munkaügyi Döntőbizottság elnöke, Egyed Mihály, az SZMT helyettes titkára, dr. Polgár Ferenc, a megyei janács vb- tit Icára, dr. Lévai Tibor és Keserű János, a Tolna megyei Cipész Ktsz elnöké szólt hozzá.

A továbbiakban a testület még különböző bejelentéseket vitatott meg. . A tagokkal szót értve

. Ä megyei tanácskozásokon az utóbbi időben gyák- ran hangzott el olyan észrevétel, hogy a megyei szervek határozatai, elképzelései, elgondolásai, állásfoglalásai nem jutnak el maradéktalanul a községekbe, a termelőszövetkezetekbe, az állapli gazdaságbkba, egyáltalán a termelő üzemekbe. Feltehető, hogy olykor a járásoknál eresztik le a sorompókat, s onnét nem jut tovább mindaz, aminek feltétlenül tovább kell jutnia. A jobb tájékoztatás elősegítése érdekében a bíráló észrevételek jogosságát elismerve, konkrét intézkedések történnek. Ezek jegyében október első napjaiban járásonként értékelik a mezőgazdaság helyzetét és a zárszámadások előkészítésével kapcsolatos politikai munka lebonyolításának módját.

Első lépésként szeptember második felében Somor- jai Sándor, a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tájékoztatta a járási és a városi pártbizottságok és a járási, városi tanácsok vezető munkatársait a megye mezőgazdasága helyzetének egészéről. Következő lépésként tegnap a bonyhádi járás közös gazdaságainak párt- és gazdasági vezetőit hívták össze értekezletre, s ez alkalommal az ottani helyi eredményeket és hibákat össze-. gezik. Hasonló tanácskozásra kerül sor október elején a járásokban és a Városokban mindenütt.

A végső cél az, hogy az önkritikus megyei alaphang eljusson valamennyi termelőszövetkezetbe, s ott az adott üzem eredményeit és termelési kudarcait tegyék mérlegre a tagok és a vezetők még a X. pártkongresszus megtartása előtt. Gazdaságpolitikai tevékenységről van szó, s arról;- hogy menjünk az esemé- . nyék elé, és ne kullogjunk az események után. Az arra illetékes megyei szervek minden további nélkül nyilvánosságra hozták: a

megyé közös gazdaságaiban különböző okok miatt 200—250 millió forintos kieséssel -kell az idén számolni. Nincs értelme semmiféle mellébeszélésnek. Kívánatos, hogy a járási tanácskozásokon, maid ezt követően a termelőszövetkezeti megbeszéléseken ugyanolyan őszintén beszéljenek a valóságos helyzetről, mint, ahogyan tették ezt megyei- és országos szinten.

A tagokkal szót értvg nem érheti meglepetés sem a közös gazdaságok vezetőit, Sem pedig gazdáit. Mindenkinek tudnia kell,, sőt mindenkinek joga van tudnia, hogy év végére mire és mivel számolhat.

Ezek után kizárólag- a járási tanácskozások színvonalán, a termelőszövetkezeti vezetők hozzáállásán múlik, hogy a megyei értékelések a mezőgazdaság helyzetéről, eljutnak-e ma-„, radéktalanul a tagokig, vagy sem?

a V - ' 9?\ Gc' -) ‘ 'i " : ■ * r ó;><

Jon a tél

A >1ÉK zavartalan ellátást ígér —

1

.Szeretnék kulturáltabbá tenni a hazai

konvliát

»

— A megye építőipari szervezetei a III. ötéves terv időszakában, mintegy 80 százalékkal növelték termelésüket, szemben az országos 52—54 százalékos emelkedéssel — kezdődik dr. Vígh Dezső elő-- terjesztése. — Ennek ellenére, főként a technológiai elmaradottság következtében felkészültsége a megnövekedett feladatok elvégzésére nem elegendő.

A beszámoló ezután részletesen taglalja valamennnyi megyei építőipari vállalat III. ötéves tervbeli fejlődését. Beszél arról, hogy a legnagyobb volumenű és legdinamikusabban fejlődő vállalat a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat termelése 2.5-szeresére nőtt. A Tolna megyei Tanácsi Építő és Szerelőipari Vállalat előre láthatóan nem tudja teljesíteni a III. ötéves tervben részére feladatul megjelölt 35 —40 százalékos termelésnövekedést.

A beszámoló szól a szövetkezeti iparról, a házilagos építőbrigádokról, s fejlődésükről- is.

Az építési kapacitás másfélszeresére nőjön

— A megye településhálózatának fejlesztése a jövőben az építőipart még nagyobb feladatok elé állítja, s a tervekben szereplő célkitűzések megvalósítása valamennyi szoktor- ban megköveteli az építőipari szervezetek fejlesztését, az építőipari kapacitás fokozottabb ütemű növelését. A negyedik ötéves terv időszakában megyénkben az építési kapacitás több mint másfélszeresére, a jelenlegi mintegy évi 1,3 milliárdról több mint 2 milliárd forintra nő. Ezen belül kiemelt feladatként jelentkezik öt év alatt a mintegy 7—8000 lakás felépítése. Az igények a tervezőit építőipari kapacitás növelésénél is nagyobbak.

A hozzászólások

Az általunk csak nagy vonalaiban ismertetett előterjesztés élénk vitát váltott ki. E vitában többek között a következők hangzottak el.

— A meglévő és a kialakítandó építőipari kapacitásra tervezhetünk biztonságosan, s nem számíthatunk más megyékre — hangsúlyozta többek között dr. Ordas József, a Tolna megyei Beruházási Vállalat igazgatója. — Bár a korábbi években a megyei építőipar fejlődése magasabb volt az országos átlagnál, meg kell mondani, hogy ez nem volt egyenletes, s hogy könnyen ment, mivel rendkívül alacsony alapról indult. Ha ehhez hozzáteszem, hogy a most előirányzott fejlesztés csupán 50—55 százalékos, akkor mindebből egyenesen következik, hogy a negyedik ötéves terv célkitűzéseit nem tudjuk teljesíteni. Ezért fokozottabb fejlesztést és ehhez fokozottabb állami támogatást javaslok.

— A járásoknál főként a ktsz-ekkel kell végrehajtani a negyedik ötéves' terv építési feladatait. Az építőipari ktszek többsége fejletlen, technológiával dolgozik, Ezektől a kis vállalatoktól csak úgy várhatunk komoly és tartalmas munkát, Ha fejlesztésükkel is törődünk. A gépésité's színvonalának javítására kellene, hogy támogatást kapjanák. Enélktil kilátástalan a helyzet — mondotta Juhász József, a Bonyhádi Járási Tanács VB-elnöke. — Az építőipari árakkal is foglalkozni kellene . magasabb szinten, mert már a csillagoknál járunk!

— Az építőiparban az árfegyelem javítását szolgáló intézkedések szükségesek — mondotta többek között Császár József, a Szekszárdi Városi Tanács VB-elnöke. — Ügy gondolom, hogy a további években az építőiparnak tényleges kapacitásnövelésre van szüksége, mert véleményem szerint a jelenlegi termelés- növekedés nagy részben áremelkedésből adódik. — Császár József arról a feszültségről beszélt még, arpely a meglévő általános építőipari kapacitás mellett Szekszárd külön problémája. Elmondotta, hogy nagyobb volumenű karbantartórészlegekre volna szükség, s több építőipari kapacitás kellene a saját erőből épülő családi házak , és OTP-lakások megépítéséhez.

— Paszler József, a Tolna megyei Tervező Vállalat igazgatója az építőipari vállalatokon kívüli problémákról beszélt. Többek között a következőket mondotta: — A gépesítés alacsony színvonala és hiányossága a termelékenységre igen rósz hatással van. Az állandóan felbukkanó anyaghiány sok esetben megbontja a tervezett épület egységét. A munkaerőhiány következménye az-építőiparban, hogy a kisebb üzemek silányabb munkáért is magasabb bért fizetnek a vándorló szakmunkásoknak.

— Bergida László minisztériumi főosztályvezető sok egyéb között az állami támogatás mértékéről beszélt.

— Az építőipar fejlődéséhez eddig soha nem tapasztalt mértékben járul hozzá az állam a negyedik ötéves tervidőszakban. A kivitelezői rész 14,2 milliárd, az építőanyagipari rész pedig 18,2 milliárd forintot használhat majd fel fejlesztéséhez. Ebből az összegből 2,9 milliárd forint az állami támogatás. Ebből kell többek között a házgyári hálózatot kiépíteni és a közúti építkezés fejlesztését is biztosítani. A fennmaradó összeggel tudják támogatni az építőipari vállalatok egyéb fejlesztéseit. Éppen ezért a rendelkezésre álló szerény eszközöket a legfontosabb feladatokra kell' felhasználni és a tényleges építőipari kapacitás növelését kell szorgalmazni.

A megyei tanácsülés után a vb tagjai ellátogattak a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat központi telepére, ahol Tarjáni Lajos igazgató röviden ismertette a vállalat tevékenységét. A látogatáson részt vett Somi Benjámin, az MSZMP Tolna megyei Bizottság

Az árkérdésről elmondotta, hogy az építőipari vállalatok rendkívül nehéz helyzetben vannak. Az építkezésekhez szükséges 50—60 féle anyagfajta többsége szabadáras. Többletköltséget okoz az a körülmény is, hogy az építőanyagok egy része importból származik. A magyar állam csak ebben az évben a tervezett 30—32 millió dolláros építőanyag-vásárlási

tervezett költsége várhatóan 42 millió dollár lesz, s mindemellett képtelen bizonyos anyagokat beszerezni, mert azok semmilyen áron sem kaphatók a világpiacon sem.

Tarjám Lajos, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója arról beszélt, hogy a vezetése alatt álló vállalat termelése lÜ75-re 650 millió forintra fog nőni. Ha a jelenlegi tervbe vett fejlesztéseket sikerül végrehajtani, azonban már most tudja, hogy ez nem elégíti ki az igényeket. Előreláthatóan

800—850 milliós évi termelést kellene elérniük, hogy a legfontosabb igényeket kielégíthessék.

— Ma is 15—20 százalékkal többet tudnánk termelni, ha folyamatos volna az anyagszállítás. Például a szekszárdi 160 lakásos bérház építkezését említeném. ahol körülbelül 2 hónapja stagnál a munka, nem tudunk végezni a szereléssel, 140 elem hiánya miatt. Az árakban az ilyen dolgok is benne vannak. Az építőipar egyik legnagyobb problémája az építőanyag-ellátás, ezen okvetlenül változtatni kell.

—- Javaslom, hogy rögzítsük határozatban: a tanácsülés elismerését és köszönetét fejezi ki a megyei építőipari vállalatok vezetőinek és dolgozóinak, azért az erőfeszítésért, amelyet a harmadik ötéves terv során tettek, hogy a megye beruházási feladatait végre tudták hajtani — mondotta Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke. Részletesen, számadatokkal beszélt a megyei építők korábbi években végzett munkájáról. Egyben hangsúlyozta azt is, hogy a negyedik ötéves terv feladatai jóval nagyobjiak. Szabópál Antal is elmondotta: a megyének saját építőipari kapacitására kell támaszkodnia. Beszélt arról is, hogy a termelésfelfutáshoz szükséges fejlesztéshez nemcsak állami támogatást várunk, hanem a megy^ is jelentős anyagi támogatást kíván adni.

— Az igaz, hogy figyelembe kel" venni a lehetőségeket, hogy fejlesztési terveinknek megalapozottaknak kell lenniük, de számolni kell az igényekkel is, és okvetlenül el kell érni az építőipar országos, átlagos fejlődési ütemét Tolna megyében is.

— László István a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat igazgatója amellett kardoskodott, hogy az építőiparban az új technológiák bevezetése megköveteli a teljes vertikum fejlesztését.

A tartalmas vita dr. Vígh Dezső zárszavával ért véget.

gának titkára is. A vb tagjai megtekintették az új üzemrészeket, telephelyeket, majd végigjártak néhány jelentősebb építkezést. így ellátogattak a Gemenc Szálló építkezésének színhelyére és a Zrínyi Utcai tornacsarnok építéséhez is.

Köztudott, országosan a várt. nál gyengébb termés mutatkozik a zöldségfélékből. Mégis, milyen lesz a téli ellátás a megyében? Kérdésünkre Nika Károly; a MÉK igazgatója válaszolt:

— A. múlt évhez viszonyítva rosszabb minőségű és nehezen tárolható zöldségféléket takarítottak be a szövetkezetek.

— Sok a gombafertőzéses és a beéretlen burgonya. A minő. ségromlás a tárolásnál is érződik. Tavaly 180 vagonnal tartalékoltunk, idén csak 150nel. A megye szükséglete tavaszig száz vagon. Ezt a meny. nyiséget egészséges, válogatott burgonyából biztosítottuk.

— Sajnos a fejes káposztánál

sem jobb a helyzet. Torzsarothadással kell számolnunk, ami csak néhány héttel a terítés után jelentkezik. Ennek ellenére-----ígérhetem —. zav

artalan lesz az ellátás, húsz vagon áll rendelkezésünkre.

— A csapadékos időjárás következtében a sárgarépa meg- duzzadi, így a prizmázás nehezebb. A szedése két hét múlva kezdődik. A tervezett mennyiség másfélszeresére számítanak a gazdák. A többlet- termést a takarmányozás és az ipar területén értékesítjük.

— Tavaly a tél kellős közepén is vásárolhattunk almát. Mi. a helyzet, idén? Kevesebb termett, mégis lesz. Vevőink

azonnali 1 fogyasztásra körülbelül háromforintos áron vásárolhatnak december közepéig. A szép, exportképes álma valamivel drágább, tárolásra viszont kiválóan alkalmas. E héten harminc vagon téli alma került hűtőbe: Jo.- nathán, Starking, Golden deli- ciosus és Húsvéti rozmaring.

— Országosan felmérték a hagymaigényeket és újra szét-» osztották az idei termést; Ennek következtében minden szerződésben vállalt kötelezettség alól mentesültünk. A megyében betakarított hagymával szabadon rendelkezünk. Ötvenhatvan vagonnal terítünk, noha a szükséglet harminc ■Vagon, Tehát nem kell feltölteni otthon a pincéket, lesz hagyma végig. A tárolásra alkalmatlan tételeket a konzervipar hasznosítja.

— Fokhagymát, karalábéig kelkáposztát, céklát, fekete retket a téli hónapokban is árulunk. Nagydorogi üzemünkben öt ven-ötvenöt vagon savanyú paprikát, káposztát, paradicsomot, uborkát, céklát tartósítunk.

— Forgalomba hoztuk a külföldön oly kedvelt szárított hagymát és sárgarépát. Szeretnénk kulturáltabbá tenni a hazai konyhát — mondta Nika Károly igazgató;

Ht,

A vb tagjainak látogatása az állami építi*iparnál