Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-22 / 248. szám
fTTVVVTVTTVTVTVTTTrTrrTVVVVVV»VtVVVVTVTVVVVVTVVTTVVVTVTVTT*T TVVTVVVyrrVTVTTTVVVVVVVT E ► E ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► «► ► ► ► ► ► ► ► t ís- »> ► ► ► í I »• E ► * c ► £ ► E * ► t ► ► £ » I t ► ► ► ► t KALANDOS TÖRTÉNETE 11. HAMISÍTVÁNYOK ÉS HAMISÍTÓK Ha ezek történetét szándékoznánk elmesélni, a koronás pénzhamisítókkal kellene kezdenünk. Azokkal a császárokkal és királyokkal, akik csaknem teljesen értéktelen fémből verették a pénzt, s kötelezték a népet, hogy elfogadja, mint tette például VIII. Henrik, a híres angol király, aki ezüsttel befuttatott réz schillingeket hozott forgalomba. Erre azonban itt nincs mód. Ugorjunk át tehát a XVIII. századon is, amelynek vége felé — 1790—1796 között — Anglia nagy mennyiségű francia frankot gyártott, hogy aláássa a francia forradalom vívmányait, s térjünk át közvetlenül a bankjegyek korszakára. 1865-öt írt a naptár, amikor Hugh McCulloch, az amerikai kincstár államtitkára megalakította a Secret Service-t, az első szövetségi rendőrhivatalt. Az 1861—1865-ös amerikai polgárháború kezdetén megállapították, hogy az Egyesült Államokban forgalomban lévő pénz egyharmada hamis. Abban az időben több bank foglalkozott pénzkibocsátással s a bankjegyek nyomására sokféle módszert alkalmaztak. Az Egyesült Államok csak. 1863-ban vezetett be nemzeti pénzegységet; ekkor bocsátották ki a „greenbacks’-nak nevezett első amerikai bankjegyeket. Nemsokára azonban ezeket a bankjegyeket is hamisítani kezdték. A> kormány kénytelen volt erélyes intézkedéseket tenni. Ebben az időpontban született meg a Secret Service is. A „BERNHARD-MŰVELET” Most pedig hadd beszéljünk a nemzetközi hamisítások történetének minden rekordot megdöntő legnagyobb pénzhamisítójáról: Adolf Hitlerről. .. Julius Mader könyvének, a Haramiák kincsének egyik fejezete A papírfegyver címet viseli; pregnáns jellemzése ez a cím annak a célnak, ^amelyet a történelem legnagyobb pénzha- misítasi akciója tűzött maga elé. A III. Birodalomnak azért volt szüksége e hamis bankjegyekre, hogy hadiipara számára csak devizával beszerezhető nyersanyagokat vásárolhasson a semleges országoktól, hogy megfizethesse „ötödik hadoszlopának” zsoldosait, valamint kém- és szabotőrhadseregét, s végül, hogy aláaknázhassa Hitler ellenfeleinek gazdasági életét. A hamis bankjegyek gyártását az SD-re bízták (Sicherheitsdienst, aki fordításban biztonsági szolgálatot jelent, lényegében azonban a Himmler vezette kémszolgálatot jelölte). Az „Andreas-művelet” fedőnevű akcióban a legjobb német szakértők: matematikusok, papírgyárosok, vésnökök, litográfusok, nyomdászok stb. működtek közre. Az akció 1939-ben kezdődött. 1941. márciusában az SD egy megbízottja Svájcba utazott agrünewaldi (Berlin) kis műhelyben készült első hamisított font sterling bankjegyekkel. Egy zürichi bankba vitte a pénzt, s kérte, vizsgálják meg, mert a feketepiacról szerezte be őket... A svájci szakértők semmit sem kifogásoltak a font sterlingek tökéletes utánzatok voltak. Később egyébként az Angol Bank szakértői sem fedeztek fel semmilyen különbséget az igazi és a hamis font sterlingek között. 1942 őszén a „vállalkozás” irányítását Bernhard Krüger SS-Hauptsturmführerre bízták, aki a Birodalmi Biztonsági Főhivatal, az RSHA VI. hivatala ,,F”csoportjának főnöke volt, Krüger abban a megtiszteltetésben részesült, hogy neve után az akciót „Bernhard-művelet”-nek keresztelték el. Bernhard Krüger egyébként a „fekete egyenruhás hóhérok” világának más ismert alakjaival — Schellenberggel és Skor- zeny-vel — működött együtt. A kis műhelyt a sachsenhauseni láger 18/19-es tömbjébe költöztették, s ettől kezdve a „Bernhard-művelet” külföldi pénzt gyártó nagyüzemmé alakult át. Az üzem munkásait a sachsenhauseni, buchen- waldi, dachaui, auschwitzi hitlerista gyűjtőtáborok foglyai közül válogatták ki; 1944 elején a munkások száma száznegyvenre emelkedett. Nincs pontos adat arra nézve, mennyi bankjegyet gyártottak Sachsenhausenban. Julius Mader véleménye szerint az itt nyomott angol bankjegyek száma 8 900 000 darabra tehető, ösz- szesen 134 600 000 font sterling névértékben. Jelentős összeg volt ez, hiszen 1933-ban a brit birodalom egész aranykészlete 137 000 000 font sterlingre rúgott. A nácik nyomtatta hamis bankjegyek névértéke tehát csaknem egyenlő volt a birodalom aranykészletével, amelyet az Angol Bank őrzött a londoni Threadneedle Street-en. Más becslések szerint Európában, Ázsiában és Afrikában kb. 12 000 000 font ösz- szegű hamis angol bankjegyet hoztak forgalomba. Az amerikai titkosszolgálat által a háború után előterjesztett úgynevezett McNally-jelentés azonban, amely ezt a számot említi, a hamisított bankjegyek egész mennyiségének csak 9 százalékát tudta felölelni. Angliában 1943 vége felé figyeltek fel először a hamis bankjegyekre. Az Angol Bank azonnal beszüntette a tíz fontnál nagyobb értékű bankjegyek kibocsátását 1945. március 24-én pedig be is vonta ezeket a bankjegyeket. Csakhogy a „papírpénz-bombázás” (ez volt a „Bernhard-művelet” másik neve) idején a nácik rengeteg ötfontos bankjegyet is nyomtak. Pár héttel a hitleristák fegyverletétele után az Angol Bank kénytelen volt bevonni, pontosabban visszaváltani az ötfontos bankjegyeket is. A „papírpénzbombázás” elnevezés nem volt véletlen. íme, mit ír Walter Schellenberg, a hamisítók egyike, emlékiratában: „Eredetileg az volt a tervünk, hogy ezekkel a hamis bankjegyekkel „légi csatát” rendezünk Anglia fölött. E csata során repülőgépeink bomba helyett tonnaszámra hamis pénzt szórtak volna a brit szigetekre ...” 1944 végén a sachsenhauseni üzem megkezdte hamis dollárok nyomósát is. A „Bernhard II- művelet” fedőnevű akció során 5, 10, 50, 100 és 1000 dolláros bankjegyeket nyomtak. Az SD „forgalmazó szervei” — kezdésképpen — 500 millió dollárt rendeltek Berndhard Krügernél. (Folytatjuk.) <4 4-<• 4 4 4 •4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 <1 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 A kamerák mögött A televízió első emeletén, a stúdiókhoz vezető folyosón kaptak helyet az úgynevezett sminkszobák, ahol a fellépésre készülő művészek — és civil szereplők — barna pudert, vagy egyéb, a szerephez szükséges kikészítést megkapják. A sminkszoba felvétel színhelye még nem volt, talán ez az első alkalom, hogy az egyikbe kamerával költöztek be néhány percre. A székben Kiss Manyi ült, s mellette Szepesi György, aki interjút készített vele mint A hét 7 érdekes embereinek egyikével. Kiss Manyit abból az alkalomból interjúvolta' meg, hogy Pécsett a VI. Magyar Játékfilm Szemlén a legjobb női alakítás díját kapta a Sziget a szórazföldön című filmben nyújtott alakításáért. Szepesi György a felvétel után megmutatta egy kedves néző levelét, névszerint Agócs Géza nyugdíjas tanárét, aki az új műsornak elküldte „lapelődjét”, Kiss József A hét című folyóiratának egy példányát. A levelet nem, de a folyóiratot meg is mutatják a nézőknek. — Nagy igyekezettel készülünk erre az új műsorra, s nekem az a véleményem, hogy a fontos, izgalmas és súlyos külpolitikai, gazdasági kérdések mellett biztosítani kell a nézők számára apróbb színes érdekességeket is. így került sor erre az ötletre, hogy megszólaltatjuk egy-másfél percben a hét 7 legérdekesebb emberét. Nem tudjuk megéri-e a sok fáradságot, mindenesetre megpróbáljuk. Nagy érdeklőéssel várjuk a közönség reagálását. * A közönség reagálására természetesen a televízió minden osztálya kíváncsi. Ezért várták nagy izgalommal annak a rövid idő alatt elkészült kis felmérésnek az eredményét, amely azt vizsgálta: mit szólnak a nézők az új tv- híradóhoz, az előre hozott időponthoz. 743 helyre telefonáltak ki az első újfajta tv- hiradó után, 501-en válaszoltak is a kérdésekre. A félezer néző válaszaiból az derült ki, hogy az új kezdési időpontot a megkérdezettek több mint A szekszárdi Garay János MGTSZ (Rákóczi u. 69. sz.) GÉPKOCSIVEZETŐKET és RAKODÓMUNKÁSOKAT vesz fel. Érdeklődni lehet a fenti cím alatt levő irodán. (285) Népújság 1970. október 22. 37 százaléka jobbnak tartja a réginél, 11 százaléka rosz- szabbnak, 3 százaléka közömbös, és 49 százaléka nem reagált erre a kérdésre. Végül is tehát azt lehet mondani: az új időpont a nézők nagyobb részének megfelelt. 68 százalékuk még azt is elmondotta, hogy a tv-híradót érdekesebbnek tartja a réginél. * A televízió riportfilmjei mostanában mintha őszintébbek, igazabbak lennének. A közelmúltban vetítették a vérségi parasztasszonyról készült filmet, s most hamarosan bemutatnak egy olyant, amelynek hősei maguk jelentkeztek. A Rádió és Televízió Újságban közzétettek fotókat, s megkérték, hogy aki ráismer valakire közülük: jelentkezzen. A szerkesztők nem is gondolták, hogy ilyen nagy lesz a jelentkezők száma. Előfordult például, hogy egy régi képen négy ápolónő volt látható egy tömeggyűlésen. Húsz ápolónő jelentkezett. Mindegyik részt vett valamilyen gyűlésen ebben az időben, aztán ők maguk kiderítették melyik az igazi négy. A legismertebb „jelentkező” Bodrogi Gyula volt, aki nem magát, hanem az édesapját ismerte fel. Meg is keresték Bodrogi bácsit, aki a többi között elmondja, hogy ötvenedik életévéhez közel miként érettségizett le, s most az egyetemi tanulmányokon töri a fejét. Az elkövetkezendő kct hét műsorai közül — úgy mondták a műsorosztályon — kiemelkedő szerepe lesz a Szovjet Kultúra Napjai eseményeinek. A televízió közülük sokat egyenesben közvetít, például a megnyitót, de néhány érdekes, önálló műsorral is részt vesznek az ünnepség- sorozatban. Bemutatnak például egy Solohovról készült összeállítást, eredeti dokumentumanyagokkal, riportfilm készült egy kárpátukrajnai professzorról, aki mos’t a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem vendégtanára — Major Tamás régi barátja —, de talán a legnagyobb érdeklődésre, azok a felvételek tarthatnak számot, amelyeket a tervek szerint David Ojsztrah-hal és a Magyarországon szereplő többi szovjet zeneművésszel készítenek, bár ezeket a felvételeket valószínűleg csak később sugározzák. \ * Hogy a televízió nagyhatalom Magyarországon, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tény: már parlamenti téma is volt. Petrovics Emil, a kitűnő zeneszerző képviselői felszólalásában egy televízióműsorról is szólt, s felszólalására már újságcikkek is reagáltak. A vitatott kérdések egyike éppen az volt, hogy mit mutatunk meg magunkból a külföldieknek, milyenek az általunk adott Intervíziós közvetítések. Pécsi Ferenc, a Rádió és Televízió elnökhelyettese a közelmúltban tért haza a Tátrából az Intervízió szokásos évi közgyűléséről. Tőle kérdeztük, hogy végül is valóban mit vesznek át tőlünk? Pécsi Ferenc elmondotta, hogy ezen a közgyűlésen konkrét műsorprogramok cseréjéről nem volt szó, inkább általánosabb elveket vitattak meg, de azt elmondhatja, hogy nem tőlünk függ, melvik ország .milyen műsorunkat kívánja átvenni. Természetesen olyan műsorokra tartanak igényt, amely az adott országban „hiánycikk”. Székely Istvánné, a műsorosztály vezetője, aki szintén részt vett ezen a tanácskozáson, arról is beszámolt, hogy Pécsi Ferenc javaslatára az Intervízió most foglalkozni kezd egy olyan sorozat összeállításával, amely a tagországok operaházait és vezető zeneművészeit mutatná be. Érdeklődéssel várjuk, hogy a sorozatból realitás, élő program, műsor legyen. BERNÁTH LÁSZLÓ Gépkocsivezetőket felveszünk r Sütőipari Vállalat rp r • lamasi (280) Kétszoba-összkomfortos szolgálati lakással járó HÁZFELÜGYELŐI MUNKAKÖRRE JELENTKEZÉSEKET VARUNK. Cserelakás szükséges. Városgazdálkodási Vállalat, Szekszárd, Hunyadi u. 4. (275)
