Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-14 / 241. szám

Moszkva Aláírták a szovjet—francia tárgyalások okmányait A Kremlben kedden aláírták a szovjet—francia tárgyalások okmányait. A Kreml Katalin-termében tartott aláírásnál jelen volt Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és több más szovjet vezető, francia részről meg­jelentek Pompidou elnök kí­séretének tagjai. Az ünnepélyes aláírást köz­vetítette a moszkvai televízió és az Intervízió. A szovjet—francia jegyzőkönyv szövege A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Legfel­ső Tanácsa Elnökségének el­nöke és a Francia Köztársaság elnöke, megerősítve az 1966. június 30-án kelt nyilatkozat tételeit és szellemét, amelyet De Gaulle tábornok moszkvai lá­togatása idején írt alá a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke, azzal a közös akarattal, hogy a világ valamennyi részében előmozdítsa a béke fenntartá­sát, és tudatában annak a fe­lelősségnek, amely ezzel kap­csolatban hárul a Szovjet­unióra és Franciaországra, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsá­nak állandó tagjaira, attól a felelősségtől vezérel­ve, amelyet mindkét állam a második világháború eredmé­nyeként visel Európában arra törekedve, hogy a két ország és a két nép között fennálló hagyományos barátságnak megfelelően gyarapítsa azokat a különleges kapcsolatokat, amelyek 1966. óta jöttek létre közöttük gazdasági, tudomá­nyos, műszaki és kulturális területen, attól az elhatáro­zástól indíttatva, hogy újabb lendületet adjon a politikai együttműködésnek, megállapodott az alábbiak­ban : Először: olyan helyzetek ki­alakulása esetén, amelyek mindkét fél véleménye sze­rint fenyegetnék a békét, meg­sértenék a békét, vagy nem­zetközi feszültséget idéznének elő, a Szovjetunió, és Francia- ország kormánya haladéktala­nul érintkezésbe lép egymás­sal, hogy az ilyen helyzetek minden szempontjával kapcso­latban és az ilyen helyzetek leküzdését lehetővé tevő in­tézkedésekkel összefüggésben egyeztessék álláspontjaikat. Másodszor: a Szovjetunió és Franciaország a kölcsönös ér­deklődésre számot tartó fontos nemzetközi problémákban ki­szélesíti és elmélyíti a politi­kai konzultációkat. Az ilyen konzultációk fel­ölelik: — az európai helyzet alaku­lását, az enyhülés előmozdítá­sát, az együttműködést és a kontinens biztonságának meg­szilárdítását; — a világ bármely olyan térségének helyzetét, ahol ve­szélybe kerül a nemzetközi biztonság; — a közös érdeklődésre szá­mot tartó problémákat, ame­lyeket többoldalú nemzetközi tárgyalásokon, egyebek között az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében vitatnak meg; — minden más olyan kér­dést, amellyel kapcsolatban a felek hasznosnak tarthatják a véleménycserét. Harmadszor: a fentebb ki­fejtett elvek semmiképpen sem érintik azokat a korábbi kötelezettségeket, amelyeket az aláíró felek vállaltak harma­dik államokkal szemben, és nem irányulnak egyetlen har­madik állam ellen sem. » Negyedszer: a politikai kon­zultációkat rendszeresen meg­tartják. A külügyminiszterek, vagy pedig a külön erre a célra ki­jelölt képviselők minden eset­ben összeülnek, amikor ez szükségesnek bizonyul, de el­vileg évente kétszer. Moszkva, 1970. október 13. Nyikolaj Podgomij a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének -, elnöke Georges Pompidou a Francia Köztársaság elnöke Szovjet—francia nyilatko­zatot írtak alá Moszkvában, amely kimondja, hogy mind­két kormány célja a békés kapcsolatok fejlesztése. A nyilatkozat szerint elégedet­tek a Szovjetunió és az NSZK között létrejött egyez­ménnyel, majd a nyilatko­zat így folytatódik: A felek véleménye szerint az euró­pai enyhülést előmozdítaná a kellőképpen előkészített összeurópai értekezlet ösz- szehívása. E tanácskozás fel­adata lenne elősegíteni va­lamennyi érdekelt állam kapcsolatának fejlődését és állandó együttműködésének kialakítását. A nyilatkozat foglalkozik a közel-keleti helyzettel s reményét fejezi ki, hogy rövidesen megkezdődhetnek az építő szellemű megbeszé­lések Jarring nagykövet közvetítésével. A két fél vé­leménye szerint a Biztonsági Tanács négy állandó tagjá­nak aktív konzultációkat kellene tartania, hogy elő­mozdítsa a Jarring-misszió sikerét. A két fél sajnálkozását fejezte ki az indokínai hely­zettel kapcsolatban, s meg­állapította, hogy az indoki­nai béke visszaállítását elő­mozdító rendezéssel kapcso­latos álláspontjuk igen kö­zeli. A nyilatkozat kitér a leszerelés kérdésére, s ki- feiezi a két fél meggyőző­dését, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező nagyhatalmaknak össze kell illniök e leszerelési tervlet kérdéseinek megvitatására. Közel-Kelet A Jordániái helyzet Az előzetes jelzések ellené­re sem írták alá hétfőn Am- manban a jordániai hatóságok és a Palesztinái gerillák viszo­nyát hosszú távon szabályozó megállapodást. Az Egyesült Államoktól újon­nan kapott fegyverek — írja a UPI —, megerősítették a ki­rályi kormány eltökéltségét, hogy növeli ellenőrzését a Pa­lesztinái ellenállási szervezetek fölött. A hatóságok egyfelől azt kö­vetelik, hogy az összes gerilla- támaSzpontot helyezzék át a frontvonalak mellé, másfelől azt, hogy az Ammanban tar­tózkodó Palesztina! milicistáka hadsereg ellenőrzése alá kerül, jenek. Ami a Jordániába vezető amerikai légihidat illeti, a re­pülőgéprobbantásokról híressé vált Dawson Field sivatagi re­pülőtérre, — a helyi beduinok szerint — négy nap óta sza­kadatlanul érkeznek a fegy­verrel és hadianyaggal meg­rakott amerikai gépek. Montreal Husszein király hétfőn éjjel tanácskozásra ült össze a had­sereg vezető tisztjeivel. A közel-keleti helyzet fon­tos eseménye Riad külügy­miniszter New York-i uta­zása. Riad elutazása előtt ki­jelentette: az egyiptomi de­legáció az ENSZ-közgyülés napirendjére akarja tűzetni a közel-keleti válságot. Ki­jelentette, azzal, hogy az Egyesült Államok kivonult a válság békés rendezését célzó négyhatalmi tárgyalá­sokról, újabb akadály került a béke útjába. Ide kívánkozik Eb an iz­raeli külügyminiszter nyilat­kozata is, aki washingtoni nyilatkozatában továbbra is harcias hangot használt. Tel Aviv véleménye szerint Eqviptomnak vissza kell vonni rakétáit a Szuezi-csa- torna mellől, ugyanakkor Izrael újabb fegyvereket kö­vetel, mert — Eban szerint — egyébként „nincs távlata a békének ebben a térség­ben”. Tárgyalások a kormány és a szeparatisták között Keddre virradóra Montreal egyik rendőrállomásának épü­letében megkezdődtek a hiva­talos tárgyalások a québeci felszabadítási front nevű sze­paratista szervezet és a ka­nadai kormányzat között. A tárgyalásokon a kanadai kormányt Robert Demers ügy­véd, míg a felszabadítási fron­tot Robert Lemieux ügyvéd képviseli. A szeparatisták a hivata­los tárgyalások megkezdése előtt kiadott közleményükben a kanadai kormány számára három választási lehetőséget adtak: 1) Ha a kormány elutasítja követeléseiket, vagy túlságo­san hosszú ideig ingadozik, „mindkét túszt kivégzik”. 2) Ha a kormány azonnal teljesíti a Cross elrablása után támasztott összes felté­telt, mindkét férfit szabadon engedik. 3) Ha a kormány csak két követelést teljesít — a 23 „politikai fogoly” szabadon bocsátását és az elrablottak felkutatására indított akciók beszüntetését — úgy Cross ke­reskedelmi megbízott szaba­dul ki, de Laporte továbbra is fogságban marad. A kanadai híreinkben mostanában gyakran sze­replő québeci felszabadítási front — pontos nevén: Front de Liberation du Quebec, —• 1963-ban alakult, s célja, hogy erőszakos eszközökkel vívja ki a francia nyelvű kanadai tartomány függet­lenségét. Megalakulásától eddig körülbelül 250 bomba- merényletet hajtott végre, amelyeknek hat halálos ál­dozata volt. Az illegális frontnak a je­lek szerint nincs köze a Quebecois nevű szeparatista párthoz, amelynek 7 kép­viselője van a 108 fős par­lamentben. A TASZSZ nyilatkozata A TASZSZ-t felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a Szovjetunió nem épített és nem épít saját katonai támaszpon­tot Kubában és nem tesz sem­mi olyasmit, ami ellenkeznék a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányai között 1962-ben létrejött megállapo­dással. Minden olyan állítás, amely szerint a Szovjetunió „esetleg megszegi” az említett megállapodást, puszta kohol­mány. A Szovjetunió mindig szigorúan betartotta ezt a meg­állapodást, s a jövőben is be­tartja és abból indul ki, hogy az amerikai fél szintén szigo­rúan teljesíti azt. Moszkvában megnyílt a Szak- Szervezeti Világszövetség fő­tanácsnak 20. ülésszaka. Az ülésszak munkájában 46 ország szakszervezeti központ­jainak vezetői vesznek részt. Megvitatják a nemzetközi szakszervezeti mozgalom ak­cióegységének fejlesztésével összefüggő kérdéseket, vala­mint az egyes szakszervezetek közötti kapcsolatok erősítését a dolgozók követeléseinek megvalósításáért vívott harc. ban. * Szufanuvong herceg, a Lao­szi Hazafias Front Központi Bi_ zottságának elnöke. Laosz füg­getlenségének 25. évfordulója alkalmából kiadott nyilatkoza­tában felszólította a laoszi ha­zafias hadsereget, az ország né. pét, hogy fejlessze tovább a forradalmi harc hagyományait és az egységet fokozva mérjen vereséget az amerikai imperia­listákra és kiszolgálóikra. Szufanuvong külön hangsú­lyozta annak szükségességét, hogy a laoszi nép erősítse szo­lidaritását a szocialista orszá­gokkal, a nemzeti felszabadí­tási mozgalmakkal, mindenek­előtt az amerikai agresszió el­len küzdő testvéri vietnami és kambodzsai néppel. * Az amerikai űrkutatási hi­vatal (NASA) öt szakértője október 26-án és 27-én Moszk­vába látogat, hogy szovjet kollegáival megvitassa az űr­utazás közben veszélybe ke­rülő űrhajósok megmentésé­nek módjait. A NASA ezzel kapcsolatban kiadott közleménye rámutat, hogy az ülésen megtárgyalják a két ország űrhajóinak re­pülés közben való összekap­csolásának lehetőségét is. Amennyiben a feleknek si­kerül megállapodniok — fűzi hozzá a közlemény — a Szov­jetunió és az USA jóval ma­gasabb szinten folytathatja űrkutatásait. * Hétfőn, a késő esti órákban a csehszlovák fővárosba ér­kezett Jurgen von Alten, első osztályú követségi tanácsos, az NSZK külügyminisztériuma politikai főosztálya kelet-euró­pai részlegének vezetője. A nyugatnémet diplomata Prágá­ban tájékozódó jellegű meg­beszéléseket folytat Jiri Götz- cel, a csehszlovák külügy­minisztérium osztályvezetőjé­vel. * A saigoni amerikai nagy- követségen kedden hivatalosan bejelentették, hogy Ellsworth Bunker nagykövet a jövő héti elején hivatalos tárgyalásokra visszautazik Washingtonba. Egyes, jól értesült körök tudni vélik, hogy Bunker tá­vozása végleges lesz és Nixon Bunker helyére William Sul­livan, volt laoszi nagykövetet kívánja kinevezni. I« A Párizs melletti Vitry-ben, a Maurice Thorez sportpalofá- ban kedden délelőtt 10 órakor megkezdődött az FKP Köz­ponti Bizottságának három­napos ülése. Szerdán délután Georges Marchais sajtóérte­kezleten számol be a központi bizottság munkájáról. Félmillió tonnás forgalom a Volán-akcióban A várt 250 000 tonna áru helyett félmillió tonnányit fu­varozott a Volán Tröszt a szombat-vasárnapi rendkívüli műszak alatt — jelentette be kedden délután tartott sajtó- tájékoztatóján dr. Zahumenszky József áruforgalmi és ke­reskedelmi vezérigazgató-helyettes. A rendkívüli szállítási akcióban szombaton 11 200, vasárnap 7580 öttonnás és ennél nagyobb tehergépkocsi vett részt. A tröszt teherautói Veszp­rém megyében főleg építőanyagot és útépítéshez szükséges követ, Szolnok és Békés megyében cukorrépát, Szabolcsban felvásárló és feldolgozó vállalatok részére terményeket, a fővárosban. Pest és Borsod megyében elsősorban a lakos­ság részére tüzelőt szállítottak. Egész sor vállalat is csatlakozott a kezdeményezéshez, külön szombati és vasárnapi műszakokon adták, illetve vet­ték át az árut. Előfordult viszont, hogy egyes vállalatok nem fogadták a gépkocsikat, néhány vállalat pedig vissza­vonta a korábbi megrendelést. A két nap tapasztalatai alapján egyébként október 17 —18-án ismét soron kívüli szombat-vasárnapi műszakot tart a Volán Tröszt. Mindkét napon 12—12 ezer kocsit ve­hetnek igénybe a megrendelők. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents