Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-14 / 241. szám
A gazdasági fejlettség magasabb szintje ÍVJ iután az országgyűlés törvénybe iktatta a negyedik ötéves terv célkitűzéseit, a feladatok számba vétele, a részletek kidolgozása és a végrehajtás előkészítése került napirendre. E munkához' hasznos tanulságokat szolgáltatott a parlamenti vita, amelynek középpontjában a népgazdaság intenzív fejlesztése, a hatékonyság javítása, a termelékenység emelése állott. E témáról egyébként, különböző megfogalmazásban, gyak-, ran hallunk mostanában. Elöljáróban szükséges hangsúlyozni: nem valamiféle időleges kampányról van szó, hanem a vezetés, a fejlesztés, a gazdálkodás tartós módszeréről. Az átállás persze nem valósítható meg máról holnapra, bizonyos átmeneti időszakot igényel. Gazdaságunk jelenleg közepesen fejlett, s ennek megfelelően az egy főre jutó nemzeti jövedelem összege évenként 700—750 dollár. A legközelebbi öt-hat év célkitűzése: elérni a gazdaságilag fejlett országok küszöbértékét, az egy lakosra jutó évi 1000 dolláros nemzeti jövedelmet. Gazdasági fejlettségünk jelenlegi szintjét alapvetően extenzív módon, a foglalkoztatottak növelésével értük el. Ezt az utat a jövőben már csak a növekvő munkaerőhiány miatt sem járhatjuk tovább. Elkerülhetetlen tehát a gazdasági fejlesztés új, intenzív módszere, a meglévő erőforrásaink, eszközeink hatékonyabb kiaknázása, működtetése. A gazdaság intenzív fejlesztése nem azonos a munka intenzitásának növelésével. Jóllehet. magasabb szervezettséggel, nagyobb fegyelemmel, bátrabb anyagi ösztönzéssel az adott műszáki feltételek mellett még lehet és kell is az egyéni teljesítményeket növelni. De az egyéni szorgalomnál, a jobb munkánál többre van szükség. Mindenekelőtt a gazdasági növekedés, a termelékenységemelés nagy népgazda, sági szintű tartalékait kell módszeresen feltárni' és hasznosítani. Különösen három fő tényező érdemel jelentőségének megfelelően nagy figyelmet: .— a termelés szerkezetének koíszerűsítése; — a kutatás, a fejlesztés eredményeinek gyors, gyakorlati hasznosítása; — a nemzetközi munkamegosztás fejlesztése. A mi az első helyen emlí- tett témát illeti, elmond, hatjuk, hogy ha népgazdaságilag hatékonyabb termelési ágazatokat az átlagosnál gyorsabban fejlesztjük, a ráfizetéses ágak növekedését pedig korlátozzuk, eleve nő a társadalmi munka termelékenysége. Nem mindegy például, hogy az olcsón kitermelhető, szállítható, importálható, jó hatásfokkal eltüzelhető szénhidrogénekkel (kőolajjal és földgázzal) elégítjük ki az ország növekvő energiaigényeit, avagy a drága szénnel. Az új ötéves terv ezért helyesen összpontosítja a beruházási eszközöket a szén- hidrogének termelésére, importjára és felhasználására. Hogy mást ne említsünk, soksok milliárdot költünk szénhidrogén-kutatásokra, a feltárt alföldi kőolaj- és gázmezők kiaknázására, s arra, hogy új kőolaj- és földgázvezeték kapcsolja össze hazánkat a Szovjetunióval. De hasonlóképpen összpontosítjuk az ország anyagi, pénzügyi és szellemi erőit, a többi kiemelt program végrehajtására. A vegyipar, az alumíniumipar, a. közúti járműgyártás, a számítástechnika, az építő- és építőanyag-ipar, a ruházati ipar, a hústermelés, mint ismeretes, az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődik. Ezzel nem csupán e gazdaságos ágazatok súlya, aránya növekszik, hanem a többi termelő és felhasználó ágazat fejlődése is meggyorsul, kedvező irányba alakul. Alig van olyan vállalat, üzem, szövetkezet az országban, amelyeknek közvetlenül, vagy közvetve ne adnának feladatot e kiemelt programok. A súlypontok képzése, a termelés szerkezetének korszerűsítése egyébként is valameny- nyi gazdálkodó egység feladata. Mindenütt a keresett, az előnyösen értékesíthető, a nagy nyereséghányadú termékek gyártását célszerű szorgalmazni, A gazdaságtalan, korszerűtlen cikkek termelését pedig kívánatos csökkenteni, sőt beszüntetni. (Persze azzal a kikötéssel, hogy ez nem okozhat átmeneti hiányt és zavarokat a hazai ellátásban). A vállalatok gyártmányösszetételének változtatása csak úgy járhat tartós haszonnal, a hatékonyság növekedésével, ha párosul a termékek és a termelési eljárások szüntelen korszerűsítésével. Az előrelátás, az áldozat, a kockázatvállalás, a kitartás gyakran csak ^vek múltán hozza meg gyümölcsét. A Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézetben széles körű kísérleteket végeznek új, hatékony gyomirtó növényvédő szerek előállítására. Az egyes vegyszerek hatásainak ellenőrzését teszi lehetővé az intézet tetején most felállított speciális melegház, amelyben megtalálhatók hazánk növénykultúrájának legjellegzetesebb képviselői. Képünkön: fényterelő ráccsal szabályozzák a melegházi laboratóriumba jutó napfényt. (MTI foto; ~ Jászai Csaba felv,—Ki) |M űszaki fejlesztésre, tudo- mányos kutatásra az ötéves terv a nemzeti jövedelem 2,8 százalékát irányozza elő. (Az elmúlt öt évben, az alacsonyabb szintű nemzeti jövedelmek 2,4 százalékát fordítottuk ilyen célokra). Fontos, hogy a kutató és fejlesztő intézetek, a vállalatok a műszaki-tudományos forradalom magas követelményeiből, a gyakorlati igényekből kiindulva, jól hasznosítsák ezeket az összegeket. Itt is nélkülözhetetlen az anyagi és a szellemi erők koncentrálása ahhoz, hogy az eredményeket minél gyorsabban hasznosíthassuk és ebben is utolérjük a fejlett tőkés országokat. A kutatásifejlesztési témák számát tekintve viszont nem vehetjük fel a versenyt a világgal. Sok eredményt, vívmányt olcsóbb átvenni, kész licencek és gyártási eljárások formájában. A tapasztalatok kicserélésére, a közös fejlesztésre különösen sok lehetőség nyílik a szocialista országokkal. A nemzetközi munkameg- osztás, a termelési kooperáció, a szakosítás fejlesztése még nagyobb horderejű feladat. Lehetővé teszi a hazai adottságainknak leginkább megfelelő gyártási; ágak gyors fejlesztését, a termelés korszerű, gazdaságos szerkezetének kialakítását. A külkereskedelmi forgalomban széles körű nemzetközi összehasonlításra kínálkozik alkalom. Kiderül, hogy mely termékeink versenyképesek, értékesíthetők gazdaságosan. Ezeket célszerű hazai és külföldi szükségletre egyaránt nagy tömegben gyártani. Azokat a termékeket Viszont, amelyek drágán és nem elég korszerű kivitelben készül, nex, kifizetődőbb importból beszerezni. így például a gazdaságos, nagy sorozatban készülő Ikarus autóbuszokért kombájnt, traktort, személy- gépkocsit és más termékeket vásárolhatunk. Az egyébként is gazdaságos áruink, köztük az autóbuszok, versenyképességét növeli, hogy az egyes alkatrészek. szerelési egységek (a kormány, az első és hátsó híd, stb.), a készterméknél is nagyobb sorozatban készülhetnek nemzetközi szakosítás és kooperáció keretében. A hatékonyságot sok - féle, más módon is lehet még javítani. így a teljesítmények növelésével, a fajlagos anyagráfordítások csökkentésével, az álló- és forgóeszközök jobb kihasználásával, a fejlesztési és beruházási összegek ésszerűbb hasznosításával. A hatékonyság átfogó mutatója a vállalatoknál az egy főre jutó nyereség, népgazdasági szinten az egy lakosra számított nemzeti jövedelem. A hhoz, hogy a közepesen ■rl fejlett magyar gazdaság felsőbb osztályba léphessen, sokféle új és egyre növekvő követelményt kell teljesítenie. Ügy tűnik, valamennyi feltételezi a vezetés színvonalának emelését, a tudományosan megalapozott módszerek alkalmazását. Az esztergályos és a szerelő, a szövőnő és a szabász, a hengerész és a kovács munkájának hatékonysága alapjában a kitűzött céloktól, a létrehozott feltételektől függ. Érdemes tehát figyelni a köznapi munka áfogó, országos, nemzetközi összefüggéseire. De azt sem árt hangsúlyozni, hogy növekednek a munkásokkal szemben támasz, tott igények is a fegyelemben, a szervezettségben, a szakképzettségben. Ám megéri vállalni az összetettebb, nagyobb feladatokat. Gazdasági fejlettségünk magasabb szintje végül 's országunk: gyarapodását, népünk jólétét szolgálja. KOVÁCS JÖZSEF Számvetés, választás a BM-pártszervezetek összevont taggyűlésén Hétfőn egész napos tanácskozását tartotta Szekszárdon, a megyei pártszékház tanácstermében a BM-pártbizottság- hoz tartozó alapszervezetek összevont taggyűlése. Tanácskozásuk célja — a járási pártértekezletekhez hasonlóan — a pártbizottság irányításával végzett négyesztendős munka értékelése, az irányelvek vitájának összegezése, valamint a BM-szervek pártbizottságának és a megyei küldötteknek a megválasztása volt. A felettes pártszerveket Horváth József megyei titkár, Harmath József, a megyei pártbizottság osztályvezetője képviselték. Az összevont ta^yűlést levezető elnök teendőit dr. Solymosi Mihály látta el. A szóban ismertetett beszámolókat dr. Balogh István és Boros István terjesztették elő. A vitában felszólalók kifejtették egyetértésüket a párt politikájával, elfogadták az irányelveket, s a szervezeti szabályzathoz néhány módosító javaslatot tettek. Hozzájárult felszólalásával a tanácskozás sikeréhez a megyei pártbizottság titkára is. A titkos szavazás során 29 tagú pártbizottságot és a megyei pártértekezletre 7 küldöttet választottak. A BM- szervek újonnan megválasztott pártbizottsága megtartotta első ülését, ahol megválasztották a párt vb-t és annak titkárát. A pártbizottság titkárává ismét és egyhangúlag dr. Balogh Istvánt választották meg. Csaknem 13 500 lakást adnak át az ÉVM-vállalatok Készül a jövő évi terv Elkészült az előzetes értékelés az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vállalatainak ez év első kilenchavi munkájáról. Az építőipari ÉVM-vállalatok az idén októberig mintegy egymilliárd forint értékű munkával többet végeztek el, mint múlt év azonos időszakában. így hat százalékkal növekedett az építőipari termelés, pedig az anyagellátási zavarok sok gondot okoztak és az árvízi védekezéshez, majd a helyreállításhoz küldött segítség is sok erőt élvont a tervben előirányzott beruházásoktól. A munka szépséghibája azonban, hogy a termelékenység mindössze 3 százalékkal nagyobb, mint a múlt év első kilenc hónapjában, tehát a termelési többletnek mindössze 50 százalékát fedezték a munka hatékonyságának növelésével, a másik 50 százalékot inkább a munkáslétszám emelésével. Az ÉVM-vállalatok 13 479 új otthont, a múlt év azonos időszakához viszonyítva 450- nel több új lakást adtak át kilenc hónap alatt. Némileg javult tehát a lakásépítés üteme, de az évvégi hajrá már nem kerülhető el, december 31-ig még 13 800 lakás építését kell befejezni. A feladatokat növeli, hogy ebben az utolsó három hónapban kell megteremteni a téli munka feltételeit és egyúttal jól élőkészíteni a negyedik ötéves terv évének lakás- építési nrogramját. A zavartalan téli munka esélyeit javít ia, hogy mintegy 20 százalékkal több lakás kerül tető alá a hidegek beállta előtt, mint tavaly ilyenkor. Budapesten, Győrött, Miskolcon, Szegeden, Debrecenben és Pécsett, valamint Dunaújvárosban a házgyárak és a panelüzemek szervezettebbé teszik a téli munkát, mert a falelemek szerelését a hidegben is folytathatják. A vállalatok megkezdték a jövő évi lakásépítési tervek előkészítését. Az eddigi tárgyalások alapján előreláthatóan jövőre mintegy 33 000 lakás átadására kötnek szerződést az ÉVM-vállalatok. Rátaszékre látogatnak a budai járás párt- és tanácsi vezetői Ma délelőtt Tolna megyébe látogat a budai járási pártbizottság első titkára, mezőgazdasági osztályvezetője, a járási tanács elnöke és Somodi'Gyula, a pártközpont instruktora. Látogatásuk célja a bátaszéki Búzakalász Tsz konzervüzemének tanulmányozása és emellett közelebbről is meg akarják ismerni a bátaszéki, komplexbrigád szervezési módszereit. A vendégeket a délelőtti órákban Szekszárdon Tatár Lajos, a járási pártbizottság első titkára és Báli Zoltán, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke fogadja. Tatár Lajos ismerteti a járás mezőgazdaságának a helyzetét, majd együttesen látogatnak Bátaszékre. és nem egy újításért több tízezer forintot is fizettek. Volt olyan újító — nem is egy — amelyik 50 ezer forintot kapott kiváló újításáért. Jelenleg évi másfél millió pár cipőt termel a vállalat. A gond és a tennivaló változatlan. A vállalat legfelsőbb vezetői a szakszervezettel közösen úgy döntöttek, hogy az újítási mozgalom hatékonyságának növelése érdekében november hónapban újítási hónapot tartanak. Az újítási hónap megrendezése előtt a legjobb volt újítók, műszaki és kiváló dolgozók részvételével ankétot tartanak, ahol megbeszélik a tennivalókat. Horváth József Bonyhádi Cipőgyár Újítási hónap a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyárnak az újítási mozgalom segítésében igen komoly múltja van. Az 1951—1969-ig benyújtott javaslatok száma 2238. Ebből elfogadtak 796-ot. Az utókalkulált gazdasági eredmény több mint tízmillió forint. A kifizetett újítási díj is jóval meghaladja a 400 ezer forintot. Igaz, ebben az esztendőben itt is megtalálható a visszaesés, azonban méltányolható, hogy a vállalat nagyfokú rekonstrukciós beruházást hajtott végre, igen sok új dolgozó került a vállalathoz, akik jóformán szakmai ismeretekkel sem rendelkeznek. A vállalat gazdasági vezetői megbecsülik az újítókat, javaslataikat érdem szerint díjazzák
