Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-10 / 212. szám
élünk a nővérszálláson Hatvannyolc fiatal nő él a megyei kórház nővérszállásán. Általános és gyermekápolónők, mű'iősök és altatónővérek. Amikor ropogós fehér köpenyben vó^gsietnek a kórház osztályainak folyosóin, mosolyognak. így látja őket beteg és hozzátartozó. Pedig a felelősségteljes munka. a három műszak, a létszámhiány miatti túlterhelés külön-külön és együttesen is fárasztó, nagyon igénybevevő dolog. Amilyen fontos a gyógyításhoz a nővérek munkája olyan fontos, hogy könnyed kedvesség és bátorító mosolygás mögé rejtett fáradtságukat kipihenjék. Akik itt laknak, azok a kényelmes, jól felszerelt nővérszálláson... 400 forint helyett 117 A manzárdrész 15 lakója közül hármat találok otthon. Horváth Ilonával a fürdő ajtajánál találkozom. — Délelőttös volt ma? — Igen. diótásnővér vagyok, így most állandóan délelőtt dolgozom. A szállás? Hat éve lakom már itt — akkor képesítőztem — és azóta semmi panaszom nincs. Kényelmesek a szobák, van lehetőség a pihenésre és kikapcsolódásra is. — Gondok, problémák? — Említésre méltó nemigen akad. A kisebb összetűzéseket, félreértéseket — ilyenek óhatatlanul előfordulnak — házon belül intézzük el. Mi úgy szoktuk ezt mondani, családon belül. — Mennyibe kerül a lakás? — Egyedül lakom egy szobában. így nekem 117 forintba. Összehasonlíthatatlanul jobb, mint az albérlet. Roger Moore és a mini-háztartás Molnár Ilona és Balogh Éva olvasnak, amikor bekopogtatok. Ágy, asztal, székekkel, szőnyegek és a falon körös-körül képek. Roger Moore. Balázsovits. Jeon Marais és ki tudná felsorolni, még" hány világhíresség pompázik szobájuk falán. Molnár Ilona az I-es belgyógyászaton dolgozik, reggel hattól kettőig. Utána pihen, olvas, főz. mos, vagy éppen vasal. Minden házi munkához jól felszerelt mini-konyha, mosógép áll a nővérkék rendelkezésére. — Mit olvas ? — Sós Győré": Három kívánság című könyvét. Amiről szól, az mese és mégis valóság. Van könyvtárunk, de akadnak más szórakozási lehetőségek is. — Például? — Tv, rádió a házon belül, máskor elmegyünk moziba, presszóba, vagy táncolni a Garayba. — Miért választotta hivatásául az ápolónőit? — Sztereotip válás’ de én mindig ápolónő Szerettem volna lenni. — ? — Tizenöt éves voltam, amikor nagyapám combnyaktörést szenvedett. Hosszú ideig kínlódott, de én biztos voltam abban, hogy meggyógyul, hogy meggyógyítják. Akkor döbbentem rá az egészségügyi dolgozók munkainak értékére, és bármennyire ellenezték a szüleim, elhatároztam: belőlem ápolónő lesz. Klubszoba kellene Pontosabban van is. Modern bútorokkal, tv-vei — de csak délután! A lányok egyetlen gondja az, hogy nincs helyiség, ahol hozzátartozóikat fogadhatnák. A nővérszállás szabályai szerint lakószobájukban — miután abban kéc- három lány lakik — nem fogadhatnak szülőt, ismerőst. — Ez nagy gond, mert engem is meglátogattak már a szüleim, de nem 'tudhatták meg, hol is lakik a lányuk. Presszóban találkozhattam velük, és ha több napra jöttek, aludni csak szállodában tudtak. Nemcsak kellemetlen, de költséges vendéglátás is az ilyen — vélekedik Gelencsér Katalin. Modern, világosra lakkozott heverők. könyvespolcok, lánykezek alkotta, hangulatos kis világ Katalin és társnője otthona. — Hát még ha megépül a „nővérhotel"! — tréfálkoznak. — Nemrég kaptunk új nylonfüggönyöket, újak a héverők is. Teljes a kényelem, ezt szeretnénk is megköszönni a kórház vezetőinek. Azt gondolom, nemcsak én érzem itt jól magam — mondja Szabó Lidia. A főnővér, Erdős Júlia egyetért a lányok fogadószoba-gondjával : — Évek óta foglalkozunk ezzel a problémával, de rendkívül nehéz megoldani. Ami a szállás ellátását, felszereltségét illeti, mi nem csupán arra törekszünk, hogy otthon érezzék magukat a lányok, hanem lehetőséget adtunk arra is. hogy a még iskolába járó nővérjelöltek is it‘t lakhassanak. —rá— Jegyzet a mim kason érzetről és a mellőzésről Két megyénkbéii üzem, egymástól függetlenül azonos jelenségek és egy tőröl-fakadó, hozzájuk méltó magatartás. A nagy múltú gyár gyűlésén többek hangos helyeslése igazolta, valóban úgy történt, ahogy ott elhangzott, és nagyon is elevenükbe vág a négygyermekes, törzsökös munkásnő mellőzése. A sérelmezett méltánytalanság abban esett, hogy a család gyermekei közül a legidősebb, a másodéves esztergályostanuló nem mehetett nyári gyakorlat-, ra az üzembe, szakmájának megfelelő helyet nem kapott. „Térden csúsztam majdhogynem, tegyék oda az esztergába, hiába volt hiányuk emberből, még csak rám sem hederítettek.” Példázatként, szinte mellékesen mondta ezt el a gyárban két évtizede dolgozó kiváló munkás. Mindez amiatt történt, mert a szülő csak fizikai dolgozó — úgy tekintették. Meglepődnek-e, ha romlik és nem javul a szellemi dolgozók és fizikai munkások közötti kapcsolat? Az önkéntelen kikívánkozott szavak olyan hatást váltottak ki a társak körében, amire tán még elmondója sem számított: egységes erőként álltak mögé ők ötvenen. Többé ilyen nem fordulhat ele. Nem engedik, s nem csak az egyre nehezebb munkásutánpótlás, a nagy családról gondoskodókon való könnyítés miatt, hanem a jó munkásközérzet biztosítása végett sem. E sorok írója tanúja lehetett határozott felháborodásuknak, kiállásuknak, és az előbbihez hasonlóan megtörtént esetek, eljárások elítélésének. És még ha egyetlen lenne az effajta mellőzés, akkor sem szabadna szó nélkül napirendre térni fölötte. De másutt is megesik, hogy eleve lekezelik a munkást, nem tartják egyenrangú társnak, mert ez így „echt”. A bántódottak észreveszik, nem hagyják, s társaikkal összefognak ellene. A másik helyen, a két évtizedes fennállására visszapillantó üzemben, a mezőgazdasági gépjavítással foglalkozó szerelők okkal-joggal panaszolták, hogy jártukban-keltük- ben, munkásmivoituk miatt érzik a lebecsülést. Csoportos balatoni kirándulásuk alkalmából se tették — se vették őket, ellátásukkal nem törődtek, velük szemben gyakran másokat részesítettek előnyben. Szíven vágja az embert ez a mondat: „Pedig nem volt mit szégyellnünk, hiszen szépen, rendesen kiöltózötl ez a sok olajos, géppel dolgozó munkásember.” Szégyenkezni való? Váltakozó vérmérséklettel reagálnak, ha bátortalanul is, de kezdik nem tűrni a társadalom vezető osztályának tagjai azt, hogy foglalkozásuk, kérges tenyerük miatt tekintsék őket másodrangú embernek. önérzetük nem viseli el a mellőzést, mint előbbiekben láttuk. Lépjen is bátran fel ellene az új javakat teremtő, kétkezi dolgozó, aki munkáját gyakran nehéz fáradsággal végezve, küszködik az anyaggal, a természettel. Ahol a tegnapban élnek, ahol még erre van szükség, a kétkezi dolgozók harcoljanak jogos elismerésük érdekében, tegyék meg azt a munkáseniberhez illő öntudattal és tartással. Szükség szerint küzdelemben vívják ki azt, ami nekik dukál. Paprikás ügy Az idén jelentősen csők-’ kent a világhírű kalocsai fű- szerpaprika termőterülete. Az ok a termelés magas költsége. A termelő gazdaságok véleménye szerint a paprika jelenlegi felvásárlási ára, minősítési formája nem hat ösztönzően a világhírű termék előállítására. Ezt bizonyítja az is, hogy az előző évinél jóval kevesebb paprika termelésére kötöttek megállapodást a gyárral. A gondok eredőjét összegező szakemberek jogosnak találták a termelők sérelmeit. A termelés fejlesztését gátolja a növény rendkívüli kézi munkaigényessége. A másik probléma, hogy a fajták többnyire késői érésü- ek, s így az időjárás erősen befolyásolja a hozam alakulását. A paprikás ügy, rendezéséhez az iparnak közös nevezőre kell jutni a termelőkkel. A továbblépés elsődleges feltétele azonban az „elfáradt" nagyüzemi termelésre alkalmatlan fajták leváltása. A Duna—Tisza közi mezőgazda- sági kísérleti intézet kalocsai füszerpaprika-nemesítő telepén már jól kipróbált hibridek várnak nagyüzemi elszaporí- tásra. A paprikatermesztés továbbfejlesztésének van még egy feltétele, s ez a még hiányzó fűszerpaprika-betakarító gép. Népújság 5 Anyagmozgatás — belső szállítás A vállalatok nem • rendel- keznek részletes adatokkal arról, hogy az anyag- mozgatás — belső szállítás miatt mennyi veszteség keletkezik. Ma még kevés helyen vették eleímzé® alá a termelés e fontos velejárójának hatékonyságát, pontosabban, korszerűségét. Hazánkban ma nem kevesebb, mint egymillió ember rakodik. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egy tanulmánya szerint különösen az építőiparban, majd az építőanyag-iparban foglalkoztatnak legtöbb embert anyagmozgatással. Az építőiparban az összes alkalmazott fele foglalkozik rakodással, belső szállítással, az építőanyag-iparban pedig 22,7 százalékos ez a mutató. Az építőiparban növekszik a rakodó embereik száma, más iparágaikban bizonyos csökkenés figyelhető meg. Tolna megyében talán még magasabb az anyagmozgatással, foglalkoztatottak aránya, mint az ország itiáj területén. Az építőipar Tolna megyében kiváltképpen szállításigényes. Emiatt azután egyre nő azok száma, akik anyagmozgatással, rakodással foglalkoznak. Ez elsősorban abból ered, hogy olcsóbb két-három tucat embert felvenni, anyagmozgatásra beállítani, mint szállító- rendszereket — láncszalagot, csőrendszert, vagy más gépi pályát vásárolni. Az anyag- mozgatás egyre több költséget emészt fel, és ez elszámolható az áru árában, ezért nem kényszerülnek arra a vállalatok, hogy a szállítás gépesítését gyorsalbbá tegyék. ÍVm ritka amikor egy- egy üzemben emberek húzzák-vonják évtizede üzemben levő tákolmányokon az árut munkapadiukhoz. A Si- montornyai Bőrgyárban nem múlik cl termelési tanácskozás anélkül, hogy a meszesműhely (jcleozói ne kérnének jobb szállítóeszközöket. az anyagmozgatás gépesítését. A tímárok végzik a segédmunkát. ők húzzák a bőrrel megrakott. nehezen mozgatható járműveket. A Bonyhádi Zo- máncsvárban is szinte manufakturális módszerekkel szál- b'tiák egyik üzemből a másikba az anyagot. S a termék — a nem megfelelő szállítóeszköz miatt — minőségéből egyre veszít, a bőr tépődik, az edény törik. Pedig mindegyik gyárban a közvetlen termelőeszközök, termelő gépek .korszerűsítése figyelhető meg. A legkorszerűbb bőrkikészítő illetve sajtológépek beszerzése nem vita tárgya, de a megfelelő. korszerű üzemi belső szállítási rendszer kidolgozása, megvásárlása, üzembe állítása nem történik meg. Pedig Simontormyán is, meg Bony- hádon is kevés a munkaerő. És egyre kevesebb az olyan emberek száma, akik a nagy terhek cipel ősére, az anyagmozgatásra vállalkoznak. Mlég ha tisztességesen meg is fizetik őket. Gazdaságunk iánctalpas traktorokra TRAKTORVEZETŐT KERES FELVÉTELRE. Fizetés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés a gazdaság központjában Gerjen Állami Gazdaság. Az anyagmozgatók nehéz fizikai munkát • végeznek. Érthető. hogy az olyan gyárban, mint a Paksi Konzervgyár, ahol sok a belső szállítás, nagy apparátust építettek ki ennek lebonyolítására. A különféle emelővillás targoncák, a villamos és motoros kis szállítójárművek tucatjai könnyítik a belső szállítást, ugyanakkor a nehéz fizilkai munkától kíméli meg a munkásokat, A z építőiparban más a ** helyzet. Ott sajnos a nagy értékű iszállitó-emélő gépek. a kevés fejlesztési alap, ég az a tény, hogy megfelelő szállítógépet nem is lehet mindenkor vásárolni, hátráltatja a kérdés megoldását. Érdemes felfigyelni rá, hogy a korszerű építkezéseken a belső szállítómunkások száma az ipar korszerűsítésével csökken. A közép- és nagyblokkos építés kevesebb munkaerőt kíván, mert a szerkezeteket, csak nagy darukkal, speciális emelőkkel. járművekkel lehet célhoz juttatni. Tehát ez esetben az építési technológia korszerűsítése szükségképpen megoldotta a ’ belső szállítás korszerűsítését. A kereskedelmi áruszállítások körében pedig azt figyelhetjük meg, hogy igen lassan terjed a korszerű, az új módszer. Csak a konténeres szállításra gondoljunk, máris adódik a feladat: minél több árut úgy csomagolni, hogy az üzletben lehessen kibontani. A kis konténerek száma igen kevés. A kereskedelmi vállalatok tartják a bérleti díjat, a MÁV ugyanakkor nem rendelkezik, — — nincs igény rá. nem gyártat — kellő számú konténerrel. Ehelyett vesszőkosarakban, széteső ládákban szállítják az üzletekbe az árut. A Központi Népi Ellen- ** őrzési Bizottság egy közelmúltban lefolytatott vizsgálat után megállapította, hogv az anyagmozgatás és ra- kodásgépesítés alapvető fejlődéséről egyetlen iparágban sem beszélhetünk. S ennek az az oka. hogy a fejlesztési ösz- szegek 3—6 százalékát fordítják csak az anyagmozgatás korszerűsítésé-e. S amíg az anyagmozgatás — belső szállítás — költségeit a termék árában el lehet számolni, bármily magas is ez, addig nem igen törekednek a vállalatoknál arra, hogy az anyagmozgatást korszerűbbé tegyék ... A kérdéshez akkor már nem lehet kevés pénzzel nyúlni, amikor már nem lesz szállító- munkás. amikor már senki nem vállai rakodást, cipeke- dést, kézi erővel — az automata gépekhez.-PjA tolnai Aranykalász Mg. Tsz. TRAKTOROSFELVÉTELT HIRDET. ' Bérezés teljesítmény alapján. Lakást biztosítani nem tudunk. Jelentkezés a tsz elnökénél. (154) 1970. szeptember 10. (124)
