Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-10 / 212. szám

A korszerű meteorológia Gyermekbalesetel okozott motorkerékpárral Szerény! György dombóvári kőműves. A szekszárdi járásbíróság ezért háromhónapi, háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztett szabadságvesztésre és 800 forint pénz-mellékbüntetésre ítél­te. A járásbíróság tényként állapította meg, hogy Szerényi megszegte a KRESZ 47. § (1.) bekezdését, valamint a KRESZ 34. § (2.) bekezdését. A primitív ember az idő­járás félelmetes jelenségei az orkánok, villámlás, égzengés mögött titokzatos hatalmakat vélt. Hite szerint a „szelle­mekkel’ érintkező sámánok is képesek felidézésükre. A me­teorológiai jelenségeket tehát évezredeken át misztikus hi­edelmekkel, babonákkal ma­gyarázták. Napjainkban a meteorológia az egzakt tudományok több ágát felölelő, átfogó jellegű tudomány, s kutatási terüle­te az egész Földre kiterjed, hogy nyomon követhesse a légkör hatalmas folyamatait. AZ ELMÉLETI METEOROLÓGIA A tudományos meteorológia szoros kapcsolatban fejlődött a fizikával, a matematikával, és a műszertechnikával. Fel kellett deríteni a Földet kö­rülölelő hatalmas, nyugtalan levegőtengernek, az atmosz­férának kiterjedését, szerke­zetét, rétegeinek kapcsolatát, sűrűségének változását, hő- mérsékleti, nyomási adatait, összetételét; ki kellett dolgoz­nia a vízszintes és függőle­ges mozgásainak megfigyelési módszereit, tanulmányoznia kellett a Föld és a légkör, valamint a légkör és a csil­lagközi térség kölcsönhatásait. Az elméleti meteorológia a Föld óriási térségeit átfogó meteorológiai jelenségek, at­moszférikus mozgások mate­matikai pohtosságű leírására magyarázatára a fizika kü­lönböző ágait alkalmazza. Munkakörébe vonja tehát a statikát, a termodinamikát, a sugárzástant, az áramlástant. A tej gyors és higiénikus be­gyűjtése nemcsak nálunk, ha­nem más országokban is gond. Sohasem a nagy gazdaságok­kal van probléma, hanem a né. hány állattal rendelkező ter­melőkkel, A hazánkban is használatos fémkannáknak több hátrányuk van; súlyuk­hoz képest viszonylag kicsi a térfogatuk, tisztításukat nagy gonddal kell végezni, különö­sen a belső szögleteket; a kan­nák lezárásakor és kinyitása­kor pedig fennáll a veszély, hogy piszok kerül a tejbe. Angliában —■ az egyik nagy Ugyanakkor ki kellett dol­goznia olyan sajátos kutatá­si területeit, mint, amit pél­dául a földforgással kapcso­latos szelek, a frontok, az ör­vénylések. a légkör energeti­kai problematikája jelent. Meg kellett találnia az elő­rejelzés kiszámításának mód­szereit. . K A MEGFIGYELŐ METEOROLÓGIA A bonyolult elméleti szá­mítások mindig szoros kap­csolatban vannak a kiterjedt megfigyelőhálózat adataival. A meteorológiai obszervatóri­umokban a légkör Különböző adatait mérik, műszerekkel követik mozgásait, figyelik je­lenségeit. Az ilyen állomások munkája ma már eléggé is­mert, ezeken általában a lég­nyomás, a hőmérséklet, a napfény tartam, a csapadék- mennyiség, a párolgás, a szél- sebesség és irány, a nedves­ségtartalom stb. mérését vég­zik. Dolgoznak a magaslég­kör megfigyelésére felállított obszervatóriumok is, ahol bal­lonokra szerelt műszereket küldenek a magasba, vagy rakétákat, s ezek műszerei rádió útján küldik a földre mérési adataikat. E vizsgála­tokhoz felhasználják a ra­dart és még sok egyéb érzé­keny, különleges műszert is. A meteorológiai mérések nem korlátozódhatnak egy- egy körülhatárolt szűk terü­letre, hiszen az atmoszféra állandóan változó, örvénylő, áramló gáztenger. Ezért csak igen nagy területre kiterjedő, de azonos idejű mérési ada­tok (szinoptikus adatok) nyo­mfianyaggyár jóvoltából — ma már a képen látható módon gyűjthetik be a tejet. 160 li­ter tej fér bele egy-egy mű­anyagtartályba, melynek sú­lya üresen még a szállítást, a megfogást könnyítő íémpánt- tai együtt sem haladja meg a 3—4 kilót. A szállítókocsi egy a tartály fedeléből kiemelkedő csonkhoz csatlakozva, szivaty- tyúval „szippantja ki" a tejet az út mellé kitett edényből, s máris megy tovább. A telje­sen sima szögletektől mentes tartály könnyen tisztítható, fertőtleníthető. mán lehet követni változá­sait. Ma már a világot át­fogó nagy nemzetközi mete­orológiai megfigyelőhálózat dolgozik, s adatokat közük az országos központokkal. fKz üzenetek rádión, telexen, rádióképtávírón érkeznek. így rajzolhatják meg a meteoro­lógusok a térképet, amelynek alapján közük velünk a me­teorológiai híreket: az Atlanti- óceán felől hideg légtöme­gek áramlanak felénk, a hét végére elérik hazánkat, stb., stb. Az utóbbi évtizedek nagy eredménye, hogy a meteoro­lógia fegyvertárába bevonul­tak a mesterséges holdak és a számítógépek. A mestersé­ges holdak lehetővé tették, hogy a Föld óriási területe­inek légmozgásait figyelem­mel kísérjék: legalább 1200 km átmérőjű területen kö­vethetik például a felhőzet alakulását, a ciklonok moz­gását, stb. Az elektronikus számítógépek pedig megoldják azokat az elméleti össze­függéseket, egyenletekét, ame­lyeket korábban gyakorlati­lag nem tudtak értékesíteni, mert számszerű kidolgozásuk évekig tartó munkát igé­nyelt volna. Az időjárás­előrejelzés a számítógépek segítségével pontosabb. re­álisabb lett. MEGVÁLTOZTATHATJUK-E AZ IDŐJÁRÁST? A meteorológia munkája a gyakorlati élet számos te­rületén nagyfontosságú té­nyező. Nélkülözhetetlen ma már a légiközlekedésben, a tengeri és folyami hajózás­ban, eredményeit felhasznál­ja a távközlés, az építőipar, az egészségügy és különös­képpen a mezőgazdaság. Az agrometeorológia a gyakor­latban egyre nagyobb jelentő­ségre tesz szert! Ma már bi­zonyos például, hogy meg­felelő felszereléssel, meteoro­lógus szakemberek munkába- állításával még az idei nagy baranyai jégverések is elhá­ríthatok lettek volna. Mete­orológiai radarmegfigyelő ál­lomás és különleges anyaggal töltött rakéták felállítását ja­vasolják a meteorológusok erre a célra, hasonlóan ah­hoz, ahogyan a Szovjetunió­ban a jégesőelhárító szolgálat működik. Azt jelenti-e mindez, hogy a meteorológia közeledik a fejlettség olyan fokához, ami­kor megfelelő technikai esz­közök birtokában az idő­járás megváltoztatására is ké­pes lesz? A leghelyesebb er­re a meteorológia nagyhírű professzorának, Dési Frigyes­nek szavaival válaszolni: „Ma még nem rendelkezünk olyan energiaforrásokkal, amelyek­kel a nagy térségek éghajla­tát, a makroklímát jelentő­sebb mértékben átalakíthat­nánk... Jelenlegi tudományos és technikai szintünket te­kintve az a helyzet, hogy az agrotechnika és agrometeoro­lógia együttes fejlődése ré­vén képesek vagy unt: az idő­járás és éghajlat termelésre előnyös hatásainak fokozott kihasználására és az előny­telen hatások csökkentésére." D. Népújság 6 1970. szeptember 10. A baleset ez év június 18-án, délután háromnegyed hatkor történt, a dombóvári cigány­telep közelében, a Teleki utca. ban. A motorkerékpáros gépé­vel a járdán haladt, előtte gyermekek játszottak. Talán semmi baj sem történt volna, ha elő nem iramodik valahon­nan egy kutya, s nem veszi üldözőbe dühös csaholással a motorost. De előkerült. . . Sze­rény! szidta az ebet, rugdo­sott is felé, — eközben figyel­me elterelődött a vezetésről. A gyerek pedig gyerek.. . Fi­gyelmetlen. A kilencéves G. Mária is az volt. Nem tért ki a motorkerékpárnak, s az el­ütötte. A gyermek orrcsont ja eltört, ezenkívül súlyos boka­sérülést szenvedett. Gyógyulá­sának várható tartamát az igazságügyi orvosszakértő két hónapban jelölte meg. Az ösz- szeütközés után a motorkerék­pár eldőlt, — vezetője azon­ban nem sérült meg említésre méltóan. A KRESZ 47. § (1.) bekezdő, sében ez áll: „Jármű csak az úttesten, a részére kijelölt út­testrészen Közlekedhet". A ren. delkezés annyira egyértelmű, hogy fejtegetése felesleges vol­na, — ha nem szegnék meg lépten-nyomon. Igen sajnála­tos, hogy motorkerékpár- és segédmotoros kerékpárvezetők a járdát olyan területnek te­kintik, amelyen a helyi szo­kás szentesítette a járműveze­tést. Különösen faluhelyen, ahol bizony jócskán akad út­test, szilárd burkolat nélkül, robognak a motorral hajtott kétkerekűek a járdán. A szó legszorosabb értelmében ro­bognak. — teljesen figyelmen kívül hagyva, hogy bármelyik pillanatban, bármelyik kapu­ból kiléphet valaki. A járda Vezető helyen közli a lep Púja Frigyesnek a Varsói Szerződés tagállamainak buda­pesti külügyminiszteri értekez­letéről szóló írását. A szerző számbaveszi az európai kapi­talista országoknak a bizton­sági értekezlettel, a budapesti dokumentumokban megfogal­mazott javaslatok megítélésé­vel kapcsolatos tendenciákat, összeveti a szocialista orszá­goknak az európai biztonsági rendszer, az európai biztonsági értekezlet összehívására vo­natkozó állásfoglalásával. Érdekes riportot olvashatunk Edmund Wolf tollából, Isten országa Belfastban címmel. A riport kitűnően érzékelteti a wllási ellentét mezébe bur­kolt szociális, sőt „faji” fe­szültséget. amely a kiváltsá­gaikhoz makacsul ragaszkodó, többségben levő protestáns unionistákat szembeállítja a szinte gyarmati elnyomásnak kitett katolikus kisebbséggel. Richard Dudman a St. Lou­is Post-Despatch washingtoni főtudósítója 1970 májusában két kollégájával együtt a kambodzsai partizánok fogsá­gába esett. Dudman negyven napot töltött a partizánokkal (akik a későbbiekben már új­ságírói státusát elismerve ven­dégként bántak vele), s szaba­nem úttest, így a gyalogosról el sem várható, hogy a kapun kilépés előtt jobbra-balra te- kintgessen. „A közúti forgalom minden résztvevőjének éberen, kellő figyelemmel és úgy kell köz­lekedni, hogy magatartása a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat a közlekedésben indokolatlanul he zavarjon, és a közút hasz­nálatában ne zavarjon" — mondja a KRESZ 34. § (2.) bekezdése. Közlekedési baleseteknél a járművezető gyakori védeke­zése. hogy a karambol másik részese is megszegte a közle­kedési szabályokat. . . Nos, aki a járdán kerékpározik, motor­kerékpározik, vagy segédmo­torkerékpárt vezet, ettől a védekezési lehetőségtől eleve elzárja magát. Mire alapítjuk; ezt az állításunkat? A KRESZ 57. § (1.) bekez­désére, amely — többek között — ezt tartalmazza: ..A jármű közlekedése akkor biztonságos, ha vezetője — feltéve, hogv a többi jármű vezetője és a gya­logosok is megtartják a reá­juk vonatkozó közlekedési sza­bályokat —, baleset előidézését el tudja kerülni". A járdán haladó, a járdán tartózkodó gyalogost a járdán ok nélkül haladó járművekkel szemben a KRESZ az égvilágon kívül semmire nem kötelezi. Szokták mondani, inkább öt perccel később érjünk haza, mipt egy perccel előbb a kórházba. . . Ez az okos szólás­mondás abban a formában is érvényes, hogy inkább érjünk öt perccel később haza. — mint kerüljünk a baleset után két hónappal a vádlottak paci; jára. .. dulása után hat folytatásból álló, szenzációs sorozatot je­lentetett meg élményeiről az International Herald Tribune- ban. Dudman tisztességes és kendőzetlenül őszinte beszá­molója nagy vihart váltott ki az Egyesült Államokban; a jobboldali sajtó hevesen tá­madta, a „nemzeti érdekek el­árulásával" vádolta, s a leg­jobb esetben azt állította, hogy „kommunista agymosás áldozata” lett. A lap a cikk­sorozat összefoglaló részét közli. Egyéb Írások a Nemzetl<özi Szemléből: A Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­ge és a Német Szövetségi Köz­társaság szerződése: Théo Ronco: a VDK gazdasági rendszere kiállta a próbát (Cahiera du Communisme) V. Grigorovics: Gazdasági gon­dok az Amerikai Egyesült Ál­lamokban (Pravda), Jürgen Kuczynski: A technikai fej­lődés egyenlőtlensége és az oktatási politilca (Weg und Ziel), P. Szabó József: Bal­oldali egységfront Japánban ?; Sz. Epstein: Polgárosodik-e a munkásosztály? (N ovo je Vremja); Miért zárták ki Alexander Dubceket Csehszlo­vákia Kommunista Pártjából? (Rudé Právo). Megjelent a Nemzetközi Szemle szeptemberi száma rri • F I • • f • * lej es higiénia

Next

/
Thumbnails
Contents