Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-08 / 210. szám

4

♦

4

4

I

I

4

4

4

«

♦

♦

«

♦

♦

*

Í

I

«

♦

4

I

*

i

5 ♦

Szabó László—Sólyom József:

II kikötő elpusztul:

7.55-ker

21. '

1943 áprilisában az USA tengerészeti hírszerző központja lehallgatott egy szigorúan bizalmas japán rádióadást, amelyet ^ japán tengerészeti főparancsnokság küldött a Csendesóceán déli térségében állomásozó katonai erőkhöz. A lehallgatott anyag megfejtése után megállapították. hogy Yamamoto admirális, a Pearl Harbor-; ‘orvtámadás szervezője repülőgéppel ellenőrző körútra indult. A rádióadás utasította a japán flotta különböző egységeit, hogy készüljenek fel Yamamoto admirális fogadtatására. A rádióadás Yamamoto tervezett útvonalának pontos menetrendjét is tartalmazta.

A megfejtett anyagot, valamint az arra éoülő akciótervet az USA haditengerészeti államtitkára kapta meg, aki az USA elnökével hagyatta jóvá Yamamoto admirális likvidálását.

A végrehajtást a Csendes-óceán déli térségében állomásozó amerikai haditengerészeti egységekre bízták. A szigorúan titkos parancs utasította az illetékeseket, hogy Yamamoto gépét — veszteségre való tekintet nélkül —, szét kell rombolni, az akció befejezésé után a harcot be kell fejezni és minden más konfliktust elkerülve, vissza kell térni a kiindulási bázisra. A parancs a legteljesebb titoktartást követelte az akció előtt és az akció után is.

1943. április 17-én az egyik csendes-óceáni amerikai repülő- és haditengerészeti bázison megkezdődött az akció végrehajtásának pontos kidolgozása. A titkosszolgálat először is megfelelő katonai vezetőket választott ki az akció lebonyolítására. A kiválasztott két tiszt, John W. Mitschell és Thomas J. Laphier őrnagyok részletesen megbeszélték az akció menetét a titkos- szolgálat tisztjeivel. Két tervet készítettek. Az első terv szerint a kahilli kikötőben hajtják végre a támadást, mivel feltételezték, hogy Yamamoto admirális tengeralattjáró-vadászhajón fog utazni. A két repülőtiszt javaslatára ezt a tervet elvetették, mivel a levegőből nehéz ki- válaszani a kívánt hajót, a kikötőben horgonyzó sok hajó közül. A második tervet fogadták el, amely szerint Yamamotót repülőútja alatt teszik ártalmatlanná. A megfejtett utasítás alapján másodpercnyi pontossággal ismerték indulási és érkezési helyeit, útvonalát. Tudták azt is, hogy Kahillibe két Mitsubisi bombázóval és hat kísérő vadászgéppel érkezik. Törzse ugyancsak vele repül. A támadás helyéül a Kahillitől 35 mérföldnyire eső területet választották, amely 11 perc repülési időre esett attól a repülőtértől, ahol — a terv szerint Yamamoto gépe leszállni kíván.

A feladat végrehajtására két vadászrepülőszázadot jelöltek ki. Az egyik század csalétekként szolgált, azzal a céllal, hogy magára vonja a Yamamotót kísérő vadászokat, a másik század célja pedig az admirálist szállító gép megsemmisítése volt.

Ezt követően kiválasztották az akcióban részt vevő legénységet és gépeket, majd április 18-án elindultak a harci feladat végrehajtására. A két vadászszázad egész idő alatt megtartotta a szigorú rádiózási tilalmat, annak érdekében, hogy a japánok fel ne fedhessék köteléküket és nagy kerülővel repültek a megadott cél felé.

Az előre meghatározott időpontok szerint találkoztak a Yamamotót és kíséretét szállító repülőgépekkel.

Az amerikaiak első vadászszázada magasan

*

repülve, magára vonta a japán vadászok figyelmét. A- japán vadászok védelem nélkül hagyták a bombázókat és az amerikai vadászgépek megtámadására indultak. Ezt kihasználva a második amerikai vadászszázad megtámadta a Ya- ' mamotót és törzskarát szállító két bombázót és mind a kettőt megsemmisítette; ezzel megszületett az első visszavágás a Pearl Harbor-i orvtámadásért.

A japán titkosszolgálat alapos vizsgálatot tartott a történek után, azonban a szigorú amerikai hírzárlat miatt nem talált megfelelő magyarázatot. Nem tudtak arról, hogy rejtjelező gépeik titkát és rejtjelkulcsaikat az amerikai titkosszolgálat már régen megfejtette. A vizsgálatot azzal a végkövetkeztetéssel zárták, hogy Yamamoto admirális halála véletlen volt; az amerikaiak kis vadra vadásztak — és nagyot találtak. E magyarázat volt az oka annak is, hogy később sem vezettek be előzetes ellenőrző intézkedéseket.

Yamamoto admirális likvidálásának tényét a második világháború befejezése után hivatalosan is bejelentették. Első ízben Chester W. Nimitz, az USA csendes-óceáni flottájának volt fő- parancsnoka és Hanson W. Baldwin, a New York Times volt katonai szakértője nyilatkozott erről egy sajtókonferencián.

— VÉGE —

Következő lapszámunkban megkezdjük: VÖRÖSKÖY JÁNOS:

Ä fekete macska visszatér

című kémregényének folytatásos közlését.

Változó idők, változó levelek

Segédmotoros kerékpár, oh...

Avagy: lyukak a jogszabályban

;,A levelek a legfontosabb emlékek közé tartoznak, amelyeket az egyes ember hátrahagyhat” — írja Goethe. S hogy ezt valóban komolyan gondolta, azt Schillerrel váltott leveleinek hatkötetes kiadásával igazolta.

A levelezés ősi érintkezési forma. Régebbi, mint az Írásbeliség. Hiszen levélnek foghatók fel a hírnök által küldött üzenetek, vagy akár az ős. emberi dob-, tűz-, füstjelzések. A szó szoros értelmében vett

— a megírt, elküldött levelek érdekes korai, időszámítás előtti darabjai százával kerültek elő az egyiptomi papirusztekercsekről. Görög államférfiak, hivatalnokok, vagy magánemberek közölték benne gondolataikat, egymásnak szánt mondanivalójukat. Miközben érdekes adatokkal szolgáltak a későbbi korok kulturtörténé- szeinek, történetíróinak.

Galeotto Marzio, Mátyás király udvari történetírója arról tudósít, hogy Magyarországon a XV. században magyar nyelven leveleket nemigen írtak. Annál meglepőbb, amit a tudós professzor, Szalay Ágoston vet papírra, 400 magyar levél 1504-től 1560-ig című publikációjának előszavában.

„Mindjárt a XVI. század elején a magyar nyelv olyan általánossá lön, miszerint ezen levelek tanítása szerint nemcsak a magyarok magok közt, de más nemzetbeliek is. sőt meg a törökök is ha- zánkbani levelezéseikben a magyar nyelvet használták”.

A levelek címzése valahogy ilyeténféleképp hangzott:

„Ez levél adassél? Budai Jánosnak Szombaton (Szombathelyen) lakosnak, nekem szerelmes uramnak”,

— írja Margit asszony, a szombathelyi levéltárban őrzött, 1551-ből datált levelében. Érdekes a négyrét hajtott ívre rót- takból is idézni:

„.. .köszönetemet és szolgálatomat írom te Kegyelmednek, mint jó uramnak. Továbbá kérem le Kegyelmedet az Istenért, hogy rám ne neheztelj, hogy pénzt nem adok...”(!)

És így hangzottak a szerelmes Zrínyi Kata sorai férjéhez, Forgács Imréhez;

„szerelmes szívem, én édes uram, Kegyelmedet kérem, hogy ha Kegyelmed engem szeret, ne késsék óit, hanem siessen haza..

Bakics Anna így üzen Ré- vay Mihálynak:

„Kérem, hogy vegyen apró gombot harmincat, az én spa. nyol köntösömre, feketét, mert egyébként kész volna, csak az híjával vagyon”.

A levelet pecséttel zárták le. Az előkelő mágnások vörös színűvel, a kevésbé rangos személyek barna, zöld, vagy sárgásfehér pecsétet használtak. Mint ahogy piros pecsétes levelet hozott a holló Szilágyi Erzsébetnek Mátyástól, Prága városából, az Arany-versben.

Vörös pecsétes levelet őriznek Lórántffy Zsuzsanna keze. írásával 1621-ből. Rákóczi Györgynek küldte az aggódó feleség:

„Kegyelmedet fölötte igen kérem az maga egészségére viseljen szorgalmatos gondot, az mostani hévségben holmi alávaló italoktól az kik gyakorta az embernek megártanak, magát megtartóztassa. .

Majd később a férje akaratának behódoló, de nagyon hatá. rozott véleményű asszony szavai:

„Édes uram, megbocsásson, ha Kegyelmed ellen vagyon írásom. Azt Kegyelmed tudja, mit kíván Bethlen István és mit ígér Kegyelmed; de kérem Kegyelmedet, hogy ha lehet, ne szerezzen Kegyelmed több adósságot, mert nem tudjuk míg élünk kifizetni és neveletlen gyermekeink vannak, ha Kegyelmed megígéri Bábolnát... Mindazonáltal — édes uram. úgy kell lenni, az mint Kegyelmed akarja”.

Az üdvözlőkártyák, a képeslapok divatja jóval későbbi. Csak a XIX. század közepétől honosodott meg a képes üdvözlet küldés. Az első karácsonyi képeslapot Angliában 1843- ban J. Calcott Horsley küldte a neves színésznek, Henry Coll-nak. A litográfia a Royal Academiát ábrázolta. A képeslapküldés szokása néhány év alatt elterjed egész Európában. i38Q-ban, karácsony hetében az

angol posta már 4 tonnányi ka_ rácsonyi képeslapot kézbesített és 11 és fél kiló levelet.

Az idő változásával változott a levelek hangja, funkciója. Társadalmi érintkezési forma lett. A pesti magyar—német levelező könyv tanúsága szerint jó ízlésű ember csak levélben kérheti meg imádott hölgye kezét, levélben hívhatja meg barátait. De csak megfelelően körülírt, gondosan

megfogalmazott levélben. így hangzik az egyik példa, amelyet az ifjú írhat annak a hölgynek, akivel levelezni

óhajt:

„Különösen Tisztelt Kisasz- szony! Bocsásson meg, hogy Kegyedhez bátorkodom intézni levelemet. Örökké felejthetetlenek maradnak boldog napjaim, amelyeket végtelenül tisztelt házuk közelében éltem... Csak tudnám, vajon nem kellemetlen-e Kegyednek levelem. Vajon el vagyok-e mindenki által égé. szén feledve, vagy még emlékszik valaki rám? Erről Kegyedtől tudósíttatni, meny- nyei örömet szerezne nekem”.

A kereskedelmi levelezés önálló szakterület lett. Iskolákat nyitottak, ahol levelezésre tanítják a hallgatókat.

Könyvek jelentek meg, amelyek példát adtak, hogy kell hivatalos és magánleveleket írni: barátnőtől kabátfazonhoz tanácsot kérni, háztartási alkalmazottról előző helyén informálódni, vőlegénynek szakító levelet írni.

De az 1940-es években napvilágot látott, „Mit írjak — hogy írjam?” című levelezési tárban különleges aktualitású példára bukkantam:

„Tisztelt X cég! Két hete vásároltam Önöktől, ügynökük útján egy... gyártmányú rádiót. Azóta többször kénytelen voltam megnézetni a készüléket, mert sajnos állandóan rosszul működik... Szeretném a készüléket egy másikra átcserélni..

Mindjárt alatta a cég udvarias válasza:

„Ügynökünk ezen és ezen a napon felkeresi Önt, hogy a rádiót kicserélje. Ismételten elnézését kérjük..

K. M.

A segédmotoros kerékpár

— a KRESZ szerint — 50 köb- centiméternél nem nagyobb hengerűrtartalmú motorral, (segédmotorral) hajtott olyan jármű. Vezetését a KRESZ olyan engedélyhez köti, amelyet a járási (városi) rendőr- kapitánvságok adnak lei. Az engedély megadásának alapvető feltétele: a közlekedési szabályok ismerete, betöltött 14 esztendő.

Szekszárdon, Tolnán és Domboriban jártunk a hét végén; a járási-városi kapitányság közlekedésrendészeti előadóját kísértük el a segédmotoros kerékpárokat ellenőrző útjára. Mindhárom helységben találkoztunk 12—13 éves lurkókkal, akik vitézül ülték meg édesapjuk vagy bátyjuk Kő- marját, Rigáját, Berváját. A tiszt nem restellte a fáradságot, hogy — a fiúval együtt — felkeresse a szülőket, s beszéljen a KRESZ-ben foglalt követelményekről is, a kötelező gondosságról, óvatosságról is. Tán mondanunk sem kell: mindenütt megígérték, hogy amíg a „fiatalember” le nem vizsgázik, addig nem használhatja a járművet. Reméljük, valamennyien állják majd adott szavukat.

— És ha nem?

Nos, a gyermekkel szemben semmit sem lehet tenni, mivel tizennégy éven aluli. A segéd- motoros kerékpár gazdája szabálysértési úton felelősségre vonható. A KRESZ 46. §. (4) bekezdése ugyanis akként rendelkezik. hogy a jármű vezetését a jármű vezetője nem adhatja át olyan személynek, aki a KRESZ-ben meghatározott feltételeknek nem felel meg :■ az adott példa szerint a tizenhárom éves gyermeknek, akinek nincs segédmotoros kerékpár vezetéshez szükséges engedélye. Köznyelven szólva: a segédmotorral rendelkező ’papát,

— ha ő engedélyezi a motorozást —, meg lehet bírságolni. A mamát már nem, mivel ő nem járművezető. . . Sajnálatos joghézag. Más kérdés, ha történetesen baleset következik be. azzal kapcsolatban a nem járművezető szülő sem

mentesül a felelősség alól. Természetesen az, aki igazán szereti gyermekét, nem joghézag után keresgél, de nem is tűri, hogy szabályszegést kövessen el, s ez által életét, egészségét veszélyeztesse.

Egyéb furcsaság is akad a segédmotoros kerékpárok világában. A KRESZ 24. §. (4) bekezdés c) pontjával ábrázolt táblával jelzett helyen gépjárművel behajtani tilos. Olyan helyen szokás ezt a táblát felállítani, ahol szeretnék megőrizni a csendet, vagy ahol az út annyira gyalázatos, hogy autóval, motorkerékpárral nem célszerű járni rajta. Nos, Szekszárdon is van olyan utca. amelyben nem szabad bivalyerős Volgával, halk Polski- Fiattal közlekedni, — de hozzájuk képest harmatgyenge, ám varrógép-zakatolású segédmotoros kerékpárral igen.

Részletes fejtegetést az a tény sem igényel, hogy veszélyes dolog járművel részt venni a közúti közlekedésben. Többek között ezért tiltja a KRESZ, hogy 12 éven aluli gyermek felügyelet nélkül főútvonalon kerékpározzék. Egy kis mennyiségtan és egy kis pedagógia: 11 és fél éves, valamint a 14 és fél éves gyermek életkora között a különbség három év. Az egyik gyermek csak mellékútvonalon kerékpározhat, a másik — természetesen engedély birtokában — főútvonalon is közlekedhet motorral hajtott járművön. Egészen bizonyos, hogy a hároméves életkorbeli különbség megnyugtató garancia a segéd- motoros kerékpárral közlekedő gyermek érettségére, megfontoltságára?

#A járművek számán belül a segédmotoros kerékpároké is gyorsan növekszik. Üzembiztosak, kényelmesek, nem drágák ezek az apró jószágok, kedveltségük érthető. Éppen további elterjedésük valószínűsége — sőt reménye — az. ami arra késztetett, hogy az új KRESZ készítése idején megemlítsünk néhányat a velük kapcsolatos problémákból.

— b. z. —