Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-08 / 210. szám

4 ♦ 4 4 I I 4 4 4 « ♦ ♦ « ♦ ♦ * Í I « ♦ 4 I * i 5 ♦ Szabó László—Sólyom József: II kikötő elpusztul: 7.55-ker 21. ' 1943 áprilisában az USA tengerészeti hír­szerző központja lehallgatott egy szigorúan bi­zalmas japán rádióadást, amelyet ^ japán ten­gerészeti főparancsnokság küldött a Csendes­óceán déli térségében állomásozó katonai erők­höz. A lehallgatott anyag megfejtése után meg­állapították. hogy Yamamoto admirális, a Pearl Harbor-; ‘orvtámadás szervezője repülőgéppel ellenőrző körútra indult. A rádióadás utasí­totta a japán flotta különböző egységeit, hogy készüljenek fel Yamamoto admirális fogadta­tására. A rádióadás Yamamoto tervezett útvo­nalának pontos menetrendjét is tartalmazta. A megfejtett anyagot, valamint az arra éoülő akciótervet az USA haditengerészeti államtitkára kapta meg, aki az USA elnökével hagyatta jóvá Yamamoto admirális likvidálását. A végrehajtást a Csendes-óceán déli térsé­gében állomásozó amerikai haditengerészeti egy­ségekre bízták. A szigorúan titkos parancs uta­sította az illetékeseket, hogy Yamamoto gépét — veszteségre való tekintet nélkül —, szét kell rombolni, az akció befejezésé után a harcot be kell fejezni és minden más konfliktust elkerülve, vissza kell térni a kiindulási bázisra. A parancs a legteljesebb titoktartást követelte az akció előtt és az akció után is. 1943. április 17-én az egyik csendes-óceáni amerikai repülő- és haditengerészeti bázison megkezdődött az akció végrehajtásának pontos kidolgozása. A titkosszolgálat először is megfelelő katonai vezetőket választott ki az akció lebonyo­lítására. A kiválasztott két tiszt, John W. Mitschell és Thomas J. Laphier őrnagyok rész­letesen megbeszélték az akció menetét a titkos- szolgálat tisztjeivel. Két tervet készítettek. Az első terv szerint a kahilli kikötőben hajtják végre a támadást, mivel feltételezték, hogy Ya­mamoto admirális tengeralattjáró-vadászhajón fog utazni. A két repülőtiszt javaslatára ezt a tervet elvetették, mivel a levegőből nehéz ki- válaszani a kívánt hajót, a kikötőben hor­gonyzó sok hajó közül. A második tervet fo­gadták el, amely szerint Yamamotót repülőútja alatt teszik ártalmatlanná. A megfejtett utasítás alapján másodpercnyi pontossággal ismerték in­dulási és érkezési helyeit, útvonalát. Tudták azt is, hogy Kahillibe két Mitsubisi bombázóval és hat kísérő vadászgéppel érkezik. Törzse ugyan­csak vele repül. A támadás helyéül a Kahillitől 35 mérföldnyire eső területet választották, amely 11 perc repülési időre esett attól a repülőtértől, ahol — a terv szerint Yamamoto gépe leszállni kíván. A feladat végrehajtására két vadászrepülő­századot jelöltek ki. Az egyik század csalétek­ként szolgált, azzal a céllal, hogy magára vonja a Yamamotót kísérő vadászokat, a másik század célja pedig az admirálist szállító gép megsem­misítése volt. Ezt követően kiválasztották az akcióban részt vevő legénységet és gépeket, majd április 18-án elindultak a harci feladat végrehajtására. A két vadászszázad egész idő alatt megtartotta a szi­gorú rádiózási tilalmat, annak érdekében, hogy a japánok fel ne fedhessék köteléküket és nagy kerülővel repültek a megadott cél felé. Az előre meghatározott időpontok szerint ta­lálkoztak a Yamamotót és kíséretét szállító re­pülőgépekkel. Az amerikaiak első vadászszázada magasan * repülve, magára vonta a japán vadászok figyel­mét. A- japán vadászok védelem nélkül hagyták a bombázókat és az amerikai vadászgépek meg­támadására indultak. Ezt kihasználva a máso­dik amerikai vadászszázad megtámadta a Ya- ' mamotót és törzskarát szállító két bombázót és mind a kettőt megsemmisítette; ezzel megszüle­tett az első visszavágás a Pearl Harbor-i orv­támadásért. A japán titkosszolgálat alapos vizsgálatot tartott a történek után, azonban a szigorú ame­rikai hírzárlat miatt nem talált megfelelő ma­gyarázatot. Nem tudtak arról, hogy rejtjelező gépeik titkát és rejtjelkulcsaikat az amerikai titkosszolgálat már régen megfejtette. A vizsgála­tot azzal a végkövetkeztetéssel zárták, hogy Ya­mamoto admirális halála véletlen volt; az ame­rikaiak kis vadra vadásztak — és nagyot ta­láltak. E magyarázat volt az oka annak is, hogy később sem vezettek be előzetes ellenőrző intéz­kedéseket. Yamamoto admirális likvidálásának tényét a második világháború befejezése után hivatalosan is bejelentették. Első ízben Chester W. Nimitz, az USA csendes-óceáni flottájának volt fő- parancsnoka és Hanson W. Baldwin, a New York Times volt katonai szakértője nyilatkozott erről egy sajtókonferencián. — VÉGE — Következő lapszámunkban megkezdjük: VÖRÖSKÖY JÁNOS: Ä fekete macska visszatér című kémregényének folytatásos közlését. Változó idők, változó levelek Segédmotoros kerékpár, oh... Avagy: lyukak a jogszabályban ;,A levelek a legfontosabb emlékek közé tartoznak, ame­lyeket az egyes ember hátra­hagyhat” — írja Goethe. S hogy ezt valóban komolyan gondolta, azt Schillerrel vál­tott leveleinek hatkötetes ki­adásával igazolta. A levelezés ősi érintkezési forma. Régebbi, mint az Írás­beliség. Hiszen levélnek fog­hatók fel a hírnök által kül­dött üzenetek, vagy akár az ős. emberi dob-, tűz-, füstjelzések. A szó szoros értelmében vett — a megírt, elküldött levelek érdekes korai, időszámítás előt­ti darabjai százával kerültek elő az egyiptomi papirusz­tekercsekről. Görög államfér­fiak, hivatalnokok, vagy ma­gánemberek közölték benne gondolataikat, egymásnak szánt mondanivalójukat. Miközben érdekes adatokkal szolgáltak a későbbi korok kulturtörténé- szeinek, történetíróinak. Galeotto Marzio, Mátyás ki­rály udvari történetírója arról tudósít, hogy Magyarországon a XV. században magyar nyel­ven leveleket nemigen írtak. Annál meglepőbb, amit a tu­dós professzor, Szalay Ágoston vet papírra, 400 magyar levél 1504-től 1560-ig című publiká­ciójának előszavában. „Mindjárt a XVI. század ele­jén a magyar nyelv olyan ál­talánossá lön, miszerint ezen levelek tanítása szerint nem­csak a magyarok magok közt, de más nemzetbeliek is. sőt meg a törökök is ha- zánkbani levelezéseikben a magyar nyelvet használták”. A levelek címzése valahogy ilyeténféleképp hangzott: „Ez levél adassél? Budai Já­nosnak Szombaton (Szombat­helyen) lakosnak, nekem szerelmes uramnak”, — írja Margit asszony, a szom­bathelyi levéltárban őrzött, 1551-ből datált levelében. Érde­kes a négyrét hajtott ívre rót- takból is idézni: „.. .köszönetemet és szolgála­tomat írom te Kegyelmed­nek, mint jó uramnak. To­vábbá kérem le Kegyelmedet az Istenért, hogy rám ne ne­heztelj, hogy pénzt nem adok...”(!) És így hangzottak a szerel­mes Zrínyi Kata sorai férjé­hez, Forgács Imréhez; „szerelmes szívem, én édes uram, Kegyelmedet kérem, hogy ha Kegyelmed engem szeret, ne késsék óit, hanem siessen haza.. Bakics Anna így üzen Ré- vay Mihálynak: „Kérem, hogy vegyen apró gombot harmincat, az én spa. nyol köntösömre, feketét, mert egyébként kész volna, csak az híjával vagyon”. A levelet pecséttel zárták le. Az előkelő mágnások vörös színűvel, a kevésbé rangos sze­mélyek barna, zöld, vagy sár­gásfehér pecsétet használtak. Mint ahogy piros pecsétes le­velet hozott a holló Szilágyi Er­zsébetnek Mátyástól, Prága városából, az Arany-versben. Vörös pecsétes levelet őriz­nek Lórántffy Zsuzsanna keze. írásával 1621-ből. Rákóczi Györgynek küldte az aggódó feleség: „Kegyelmedet fölötte igen kérem az maga egészségére viseljen szorgalmatos gondot, az mostani hévségben holmi alávaló italoktól az kik gya­korta az embernek megárta­nak, magát megtartóztas­sa. . Majd később a férje akaratá­nak behódoló, de nagyon hatá. rozott véleményű asszony sza­vai: „Édes uram, megbocsásson, ha Kegyelmed ellen vagyon írásom. Azt Kegyelmed tud­ja, mit kíván Bethlen István és mit ígér Kegyelmed; de kérem Kegyelmedet, hogy ha lehet, ne szerezzen Kegyel­med több adósságot, mert nem tudjuk míg élünk ki­fizetni és neveletlen gyer­mekeink vannak, ha Kegyel­med megígéri Bábolnát... Mindazonáltal — édes uram. úgy kell lenni, az mint Ke­gyelmed akarja”. Az üdvözlőkártyák, a képes­lapok divatja jóval későbbi. Csak a XIX. század közepétől honosodott meg a képes üd­vözlet küldés. Az első karácso­nyi képeslapot Angliában 1843- ban J. Calcott Horsley küldte a neves színésznek, Henry Coll-nak. A litográfia a Royal Academiát ábrázolta. A képes­lapküldés szokása néhány év alatt elterjed egész Európában. i38Q-ban, karácsony hetében az angol posta már 4 tonnányi ka_ rácsonyi képeslapot kézbesített és 11 és fél kiló levelet. Az idő változásával változott a levelek hangja, funkciója. Társadalmi érintkezési forma lett. A pesti magyar—német levelező könyv tanúsága sze­rint jó ízlésű ember csak le­vélben kérheti meg imádott hölgye kezét, levélben hívhat­ja meg barátait. De csak meg­felelően körülírt, gondosan megfogalmazott levélben. így hangzik az egyik példa, ame­lyet az ifjú írhat annak a hölgynek, akivel levelezni óhajt: „Különösen Tisztelt Kisasz- szony! Bocsásson meg, hogy Kegyedhez bátorkodom in­tézni levelemet. Örökké fe­lejthetetlenek maradnak bol­dog napjaim, amelyeket vég­telenül tisztelt házuk köze­lében éltem... Csak tudnám, vajon nem kellemetlen-e Ke­gyednek levelem. Vajon el vagyok-e mindenki által égé. szén feledve, vagy még em­lékszik valaki rám? Erről Kegyedtől tudósíttatni, meny- nyei örömet szerezne ne­kem”. A kereskedelmi levelezés önálló szakterület lett. Iskolá­kat nyitottak, ahol levelezésre tanítják a hallgatókat. Könyvek jelentek meg, ame­lyek példát adtak, hogy kell hivatalos és magánleveleket írni: barátnőtől kabátfazonhoz tanácsot kérni, háztartási al­kalmazottról előző helyén in­formálódni, vőlegénynek sza­kító levelet írni. De az 1940-es években nap­világot látott, „Mit írjak — hogy írjam?” című levelezési tárban különleges aktualitású példára bukkantam: „Tisztelt X cég! Két hete vá­sároltam Önöktől, ügynökük útján egy... gyártmányú rá­diót. Azóta többször kény­telen voltam megnézetni a készüléket, mert sajnos ál­landóan rosszul működik... Szeretném a készüléket egy másikra átcserélni.. Mindjárt alatta a cég udva­rias válasza: „Ügynökünk ezen és ezen a napon felkeresi Önt, hogy a rádiót kicserélje. Ismételten elnézését kérjük.. K. M. A segédmotoros kerékpár — a KRESZ szerint — 50 köb- centiméternél nem nagyobb hengerűrtartalmú motorral, (segédmotorral) hajtott olyan jármű. Vezetését a KRESZ olyan engedélyhez köti, ame­lyet a járási (városi) rendőr- kapitánvságok adnak lei. Az engedély megadásának alapve­tő feltétele: a közlekedési sza­bályok ismerete, betöltött 14 esztendő. Szekszárdon, Tolnán és Domboriban jártunk a hét vé­gén; a járási-városi kapitány­ság közlekedésrendészeti elő­adóját kísértük el a segédmo­toros kerékpárokat ellenőrző út­jára. Mindhárom helységben találkoztunk 12—13 éves lur­kókkal, akik vitézül ülték meg édesapjuk vagy bátyjuk Kő- marját, Rigáját, Berváját. A tiszt nem restellte a fáradságot, hogy — a fiúval együtt — fel­keresse a szülőket, s beszéljen a KRESZ-ben foglalt követel­ményekről is, a kötelező gon­dosságról, óvatosságról is. Tán mondanunk sem kell: min­denütt megígérték, hogy amíg a „fiatalember” le nem vizs­gázik, addig nem használhatja a járművet. Reméljük, vala­mennyien állják majd adott szavukat. — És ha nem? Nos, a gyermekkel szemben semmit sem lehet tenni, mivel tizennégy éven aluli. A segéd- motoros kerékpár gazdája sza­bálysértési úton felelősségre vonható. A KRESZ 46. §. (4) bekezdése ugyanis akként ren­delkezik. hogy a jármű veze­tését a jármű vezetője nem ad­hatja át olyan személynek, aki a KRESZ-ben meghatáro­zott feltételeknek nem felel meg :■ az adott példa szerint a ti­zenhárom éves gyermeknek, aki­nek nincs segédmotoros kerék­pár vezetéshez szükséges enge­délye. Köznyelven szólva: a se­gédmotorral rendelkező ’papát, — ha ő engedélyezi a moto­rozást —, meg lehet bírságol­ni. A mamát már nem, mivel ő nem járművezető. . . Sajnála­tos joghézag. Más kérdés, ha történetesen baleset követke­zik be. azzal kapcsolatban a nem járművezető szülő sem mentesül a felelősség alól. Ter­mészetesen az, aki igazán sze­reti gyermekét, nem joghézag után keresgél, de nem is tűri, hogy szabályszegést kövessen el, s ez által életét, egészségét veszélyeztesse. Egyéb furcsaság is akad a segédmotoros kerékpárok vi­lágában. A KRESZ 24. §. (4) bekezdés c) pontjával ábrázolt táblával jelzett helyen gépjár­művel behajtani tilos. Olyan helyen szokás ezt a táblát fel­állítani, ahol szeretnék meg­őrizni a csendet, vagy ahol az út annyira gyalázatos, hogy autóval, motorkerékpárral nem célszerű járni rajta. Nos, Szekszárdon is van olyan utca. amelyben nem szabad bivaly­erős Volgával, halk Polski- Fiattal közlekedni, — de hoz­zájuk képest harmatgyenge, ám varrógép-zakatolású se­gédmotoros kerékpárral igen. Részletes fejtegetést az a tény sem igényel, hogy veszé­lyes dolog járművel részt venni a közúti közlekedésben. Töb­bek között ezért tiltja a KRESZ, hogy 12 éven aluli gyermek felügyelet nélkül fő­útvonalon kerékpározzék. Egy kis mennyiségtan és egy kis pedagógia: 11 és fél éves, va­lamint a 14 és fél éves gyermek életkora között a különbség há­rom év. Az egyik gyermek csak mellékútvonalon kerék­pározhat, a másik — természe­tesen engedély birtokában — főútvonalon is közlekedhet motorral hajtott járművön. Egészen bizonyos, hogy a há­roméves életkorbeli különbség megnyugtató garancia a segéd- motoros kerékpárral közlekedő gyermek érettségére, megfon­toltságára? #A járművek számán belül a segédmotoros kerékpároké is gyorsan növekszik. Üzembiz­tosak, kényelmesek, nem drá­gák ezek az apró jószágok, kedveltségük érthető. Éppen további elterjedésük valószí­nűsége — sőt reménye — az. ami arra késztetett, hogy az új KRESZ készítése idején megemlítsünk néhányat a ve­lük kapcsolatos problémákból. — b. z. —

Next

/
Thumbnails
Contents