Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-06 / 209. szám

Szemelvények külföldi újságokból A szuperolvasás atlétái A szuperolvasó kész a startra: „a gyorsolvasás” a teljes szövegre vonatkozik, nem csupán részletekre, tehát az egyén teljes részvételét igényli. Ettől kezd­ve, nem íogsz hinni a szemednek. Nem, ez nem le­het igaz. A szuperolvasó szinte gyorsabban lapoz, mint ahogyan olvasás nélkül lapoznál. A múlt héten húsz perc alatt elolvasta Camus Kö­zönyét. Ismerünk néhány olyan gyorsolvasót, aki 60 perc alatt képes „elolvasni” — egyelőre meg nincs rá más kifejezés — a Nyomorultakat Victor Hugótól. Atlétánk már a harmadik fejezetnél tart. Biztos, hogy csal! Megállítjuk és tíz konkrét kérdést adunk fel neki arról, amit olvasott. Már megállítani sem könnyű. Az a benyomásunk, annyira koncentrál, hogy a világ megszűnt számára létezni. Minden ellenőrző kérdésre megfelel. A szöveget ol­vasta, megértette, emlékszik. Olvasási sebessége 1800 szó volt percenként, azaz kilencszerese annak a se­bességnek, amellyel az átlagos olvasó nagyományos módszerrel olvas. A gyorsolvasás dinamikus olvasás, így nevezi Evelyn. Wood amerikai iskolája — meglehetősen ne­hézkes kezdetek után sikeresen terjed Franciaország­ban. Körülbelül két év óta mindenki olvashatja a hirdetést, amely sikert ígér annak, aki megtanul gyorsan olvasni. A lassú olvasót, aki él/ezi a sza­vak ízét, akit megmérgez a mondat ritmusa, korunk­ban, az információk, az informatika, a sebesség ko­rában, ásatag embernek kell tekinteni. A kissé vulgáris hirdetés elég sok emberre gya­korolt hatást. Körülbelül 15 000 ember látogatta a gyorsolvasási tanfolyamokat, több százezer viszont azt kérdi, vajon 'milyen titok rejlik e módszerek mögött és vajon a gyorsolvasás nem a szellem el- gépiesítésének, megerőszakolásának új módja-e. A néző a moziban vagy a tv előtt körülbelül órán­kénti 9000 szavas sebességgel kapja az információkat. Ugyanő óránként 25—27 ezer szót képes elolvasni. A leírt szöveg tehát így is a leghatékonyabb infor­mációs eszköz. A gyorsolvasással a sebességet álta­lában három-négyszeresére növelheti. A gyorsolvasás története a második világháború végén az Egyesült Államokban kezdődik — bár Eu­rópában, pontosabban Lille-ben, már 1900 körül ha­sonló törekvések nyomára bukkanhatunk. A legen­da szerint Evelyn Wood fiatal New York-i lányt bámulatba ejtette professzorának, Lowel Leesnek ol­vasási sebessége. Stopperrel megmérte és megállapí­totta, hogy percenként 600 szót képes kisilabizálni. Sokakat hidegen hagyott volna ez a tény. De Evelyn Wood életét felkavarta és elhatározta, hogy ő is fel­forgatja mások életét. Evelyn Wood ma 52 éves,, egy intézet elnöke, amely behálózza az egész világot. (LE FIGARO LITTÉRAIRE) Havonta tizenegy atombomba Az USA légierői, tüzérsége és tengeri erői 1965. után óriási mennyiségű bombával és különböző tí­pusú lövedékkel árasztották el Vietnamot és Laoszt. Kambodzsát jelenleg naponta támadják, elsősorban B—52-es bombázógépekkel. A légierő 1965-ben 315 000 tonna, 1966-ban 512 000 tonna, 1967-ben 932 763 tonna, 1968-ban 1 431 654 tonna, 1969-ben 1 387 000 tonna és 1970 első öt hónapjában 594 171 tonna, tehát összesen 5 172 588 tonna robbanó­anyagot dobott le. Az amerikai tüzérség és gyalog­ság 1968. január l.-étől 1970. május 31-ig 5 155 700 tonna lőszert használt el. Ebben az időszakban te­hát több mint 10 millió tonna robbanóanyaggal árasztották el Indokínát. Ez a mennyiség, nem egé­szen három és fél év alatt, megfelel 500 olyan bom­bának, amilyent Hirosimára dobtak le. Az amerikai bombatámadások jelenlegi havi átlaga megfelel 11 darab 20 kilotonnás atombombának. Miután 1968 októberében megszüntették a Vietnami DK elleni légitámadásokat, semmivel sem csökkent az USA légierőinek tevékenysége Indokínában. Ok­tóberben 122 233 tonna, decemberben 127 672 tonna, 1989 márciusában pedig 130 141 tonna bombát dobtak le. Azokat a repülőgépeket, amelyek addig VDK el­len intéztek támadásokat. Dél-Vietnamban és Laosz- ban vetették be. A bombatámadások idei havi át­laga május végéig meghaladta a 100 000 tonna robbanó­anyagot, júliusban pedig a B—52-es gépek fokozott támadásaiból arra lehetett következtetni, hogy az év végéig hozzávetőleg még 1 200 000 tonna bombát dob­nak le Indokínára. Az amerikai tüzérségi és gyalog­sági lövedékek idei felhasználási mutatószámai is magasabbak lesznek a tavalyinál. A „vietnamizálási” politika és az amerikai egysé­gek fokozatos kivonásának politikája tehát nem gá­tolta az USA indokínai háborújának eszkalációját. (MAGYAR SZÓ, (ÚJVIDÉK) A csehszlovákiai magyar könyvkiadás A felszabadult Csehszlovákiában a negyvenes évek végén indult meg újra a magyar könyvkiadás, s az elmúlt húsz egynéhány év során több fejlődési sza­kaszon esett át. Mielőtt az önálló Madách Könyv­kiadó megalakult volna, a Tátrán Szépirodalmi Kiadó magyar szerkesztőségeként, s 1967—1968 folyamán an­nak külön üzemeként működött. Az ónálló üzem 1968-ban létesült. A könyvkiadó feladata, elsősorban a csehszlovákiai magyar irodalomi termékeknek, tehát a cseh­szlovákiai magyar írók, költők, kritikusok és iroda­lomtörténészek műveinek kiadása. Ugyancsak fon­tos feladata, hogy a szlovák és a cseh irodalmat magyar fordításban közvetítse a hazai magyar ol­vasóközönség és a magyarországi olvasók számára. A két ország, Csehszlovákia és Magyarország kö­zött létrejött kulturegyezménynek a közös könyv­kiadásra vonatkozó része értelmében a Kiadó szoro­san együttműködik a budapesti könyvkiadókkal. Ez ez együttműködés vonatkozik az eredeti művekre és a szlovák, illetve a cseh nyelvről fordított művekre is. A gyakorlat úgy alakult, hogy más idegen nyel­vekből (orosz, angol, francia stb.) magyar nyelvre FÓKUSZ mmiimiiiiiiimmi fordított műveket az illetékes budapesti kiadók ad­ják ki és a Madách Könyvkiadó ezeket közös ki­adásként átveheti. A Madách Könyvkiadó a kiadás­ra tervezett müveket felajánlja átvételre, illetve kö­zös kiadásra a magyarországi kiadónak, s a mű példányszámát a megrendelésnek megfelelően szabja meg. Az együttműködésnek két oldala van: az egyik kultúrpolitikai és a másik gazdasági. Egyiket sem becsülhetjük le. Ami az eredeti művek kiadását il­leti, ott túlsúlyban van a kultúrpolitikai szempont, vagyis az eredeti műveket a kiadó kisebb példány­számban — tehát nagyobb veszteséggel is kiadja, hogy hivatását teljesítse. A fordítás-irodalom terén azonban jobban fontolóra kell venni a gazdasági szempontokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha a kiadó nem tud elég nagy példányszámot elérni a tervezett könyvből, akkor kénytelen a kiadásról le­mondani, mert nem lépheti túl a megszabott gaz­dasági keretet. A kiadót a terv öszeállításában elsősorban az a szempont vezeti, hogy teljesítse kultúrpolitikai fel­adatát, vagyis: adja ki a hazai írók műveit és meg­felelő fordításokkal lássa el a hazai és a magyar- országi könyvkiadást. Mondanom sem kell, hogy sok nehézséggel kell megküzdenie, kezdve azon. hogy a kiadó elhelyezése a mai napig sincs meg­oldva, nincsenek megfelelő helyiségei, s ezt a kö­rülményt természetesen megsínyli a munkaszervezés. Nehézségei vannak a nyomdákkal, mint minden ki­adónak, tetézve azzal, hogy a magyar nyelvű sze­dés még külön is problémát okoz. A könyvterjesz­tés terén sem könnyű a helyzet, mert a magyar irodalomnak a városokban kicsi az olvasótábora, sza­kosított könyvesbolt pedig csak Pozsonyban és Kas­sán van. A tavalyi esztendő mindenképpen a kezdet nehéz­ségeinek jegyében zajlott le. A kiadó dolgozói tu­datában vannak annak, hogy van mit javítani, van mit behozni és meg is tesznek minden tőlük telhe­tőt annak érdekében, hogy szép és jó könyveket adjanak az olvasók kezébe. A Madách Könyvkiadón kívül más kiadók is ad­nak ki Szlovákiában magyar nyelvű könyveket. Ez valószínűleg a jövőben is így lesz, mert hiszen töb- bé-kevébé szakkönyvekről vagy pedig ismeretterjesz­tő művek kiadásáról van szó. Ami az ifjúsági köny­vek kiadását illeti, eddig is adott ki a Madách Könyvkiadó ifjúsági könyveket (és természetesen a közös könyvkiadás keretében is behozott ilyeneket Magyarországról.), s ugyanakkor az itteni Mladé letá kiadó is együttműködött, s ma is együttműködik a megfelelő budapesti kiadókkal és megjelentet ma­gyar nyelvű ifjúsági kiadványokat. E kérdésben mindmáig nem döntöttek az illetékes szervek. A Madách Könyvkiadó évi terve általában 35—40 könyv, körülbelül 500—530 ív terjedelemben. Az ere­deti müvek aránya például az 1970-es tervben 18 a 20-hoz, az 1971-es tervben 19 a 20-hoz. Azt is meg­jegyezhetjük persze, hogy az eredeti müvek maguk­ba foglalják a prózát (regényt, novellát), a verseket, tanulmányköteteket, amíg a fordítások csaknem kivétel nélkül prózai elbeszélő művek (regények, no­vellák). Nem valószínű, hogy a közeljövőben lehető­sége lenne a kiadónak ezt a „keretet” bővíteni, de egyelőre nem is az a fontos. A fontos az, hogy ki­használjuk az adott lehetőségeket. Van saját ki­adónk,. amelynek módjában áll évente kiadni körül­belül 35—40 könyvet, magyarországi kiadóktól (közös kiadásként) átvenni körülbelül 200.164 ezer példány könyvet. Az írók támogassák ezt a kiadat jó kézira­tokkal, a fordítók jó fordítói munkával, a képzőművé­szek pedig, szép borítólaptervekkel, illusztrációkkal és az olvasóközönség ajándékozza meg még nagyobb érdeklődéssel. (UJ SZÓ, POZSONY) Tolnai erdő Az 1970. augusztus 23-i rejtvény megfejtése: Szabó Dezső, Vasút­állomás. Könyvjutalmat nyertek: Csapiá­ros Lajos Szekszárd, Bencze u. 4., Korsós Józsefné Tamási, Deák F. u. 15., Gazsó Jánosné Pincehely. Ranga Ferencné Szek­szárd, Tejipari Vállalat, Schrott- ner Károly né Szekszárd, Tarcsay V. B/6. A könyveket postán küldjük el. Rejtvényünkben Illyés Gyula fenti című verséből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első ré­sze (utolsó kockába kettős betű). 15. Világítóeszköz. 16. Volt por­tugál gyarmat Indiában. 17. A finis. 18. Urán, hidrogén. 19. Kár­tya-alak. 20. Olasz labdarúgó­csapat. 21. Hegyes szerszám. 22. Kopasz. 23. Helyrag. 24. Halfajta. 26. Izomkötő szalag. 27. Elégedj. 28. Argon. 29. Csehszlovák gépko­csik jelzése. 30. Kiváló román atlétanő. 32. Tantal. 33. Fél yard! 34. Tetszésnyilvánítás. 36. Római apátság a mai Bátaszék helyén. 38. Gabonaféle. 40. A pást. 42. Er­jed páratlan betűi. 43. ömleng. 45. Megfelelő. 46. Svájci város a Rhone partján. 48. Féldrágakő. 49 Éneklő szócska. 50. Az idézet negyedik sora. 52. Egyszerű gép. 54. Munka. 55. Vissza: ételt ké­szíts. 56. Tiltószó. 57. Somogy me­gyei községbe való. 59. Szovjet gépkocsimárka. 61. Szidalmazz. 63. Megró. 64. Bandzsa. 67. Vajon arra a helyre? 68. Fordított név­elő. 69. Patak. 71. Ilyen labda is van. 72. Török gépkocsik jelzése. 73. Mister. 74. Felismerést kifejező szócska. 75. Kertet művel. 77. La­pos. 78. Képző. 79. Komárom me­gyei község. 80. LJ. 81. Szerelem istene a latin mitológiában. 82. Le vice magyar neve. 84. Görög betű. 85. Latyak. 87. Uralkodói cím. 89. Leesik. Függőleges. 2. Horogra akadó hal Jelzője. 3. Néma vak! 4. Lé­tezett. 5. Kidolgozatlan. 6. USA- egyetém. 7. Határrag. 8. Az idé­zet második sora. 9. Jelenleg. 10. Ilyen lap is van. il. U .......... (az E NSZ főtitkára). 12. Német an­golna. VJ. 14. Célzói. 15. AZ idézet harmadik sora. 24. Terem­sport. 25. A hét egyik napja. 29. Zöldtakarmány. 30. Ludolf-féle szám. 31. Ásvány. 35. Például. 36. Emlegetik! 37. Egér teszi. 39. Kor­jelző. 41. Részedre. 44. Éri a nap. 47. Kevert fok. 48. Német igekötö. 51. Szamárság. 53. Karakul juh egyik tény ész vidékéről elnevezve. 56. öszvérszülők. 58. Sir. 59.............­u ntalan. 60. Göngyöleg. 62. Bódé közepe. 65. AAA. 66. Lásd vízsz. 28. 70. Pakol. 72. Tolna megyei község. 76. Hosszú ideig. 78. Gon­dalja. 81. ASL. 83. Kevert hal. 86. Réz. 87. Kicsinyítő. 8°. Kettős mássalhangzó. 90. Utóirat. Beküldendő az idézet megfej­tése 1970. szeptember 14-én déli 12 óráig levelezőlapon a szerkesz­tőség címére. A levelezőlapra kérjük ráírni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1970. augusztus 20-i szám­ban közölt rejtvények megfejtése: „Köszöntjük alkotmányunk hu­szonegyedik évfordulóját.” „Jött az idő, mely soha meg nem ál­lott, s miként a szélvész a virá­got, elvitte boldog gyermeksége­met.” Könyvjutalmat nyertek: Bárány Sarolta, Várdomb Kossuth u. 90., Boldizsár Istvánná Decs. Ady E. u. 4., Botos József Tolnanémedi, Zrínyi u. 9.. Bachmann Erzsébet Bogyiszló, Kossuth u. 15., Dudás Katalin Mözs, Rákóczi u. 2., Feil József Paks, Rosthy u. 6., Kele­men Erzsébet Tamási, Kossuth tér 9., Kiss Miklósné Szekszárd, Her­mann Ottó u. 1., őszi György Dombóvár, Jókai u. 18. Perei Má­ria Bonyhád, Kossuth u. 55/a, Péchy Benjáminná Szekszárd, Pol­lack M. u. 22., Póth Mihályné Sárpilis Fodrászat, dr. Samu La- josné Dombóvár, Gyár u. 3., Ta­kács András Szekszárd, Bethlen u. 6., Tóth Jánosné Máza, Alkot­mány u. 13,/b, Nyolc tőkés országból hatvan cég vesz részt a mezőgaz­dasági kiállításon, termékeiket 1400 négyzetméter fedett és 4000 négyzetméter szabad területen mutatják be. Egy gép a »ok közül: a nyugatnémet John Deere kombájn.

Next

/
Thumbnails
Contents