Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-06 / 209. szám
A nagyközségek rangja írta: Dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese A tanácsrendszer továbbfejlesztésének egyik legfontosabb mozzanata a lakossággal közvetlen kapcsolatban lévő községi tanácsok funkcióinak, feladatainak, hatáskörének, szervezetének és felelősségük mértékének meghatározása. Ez a kiemelt figyelem természetes, hiszen — hogy csupán egy adatot említsünk — a lakosság közel 60 százaléka jelenleg is a községekben él. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése eredményeként a községekben az elmúlt években jelentős gazdasági, társadalmi fejlődés következett be és várható, hogy ez mind erőteljesebben folytatódik. A községek jelentőseit fejlesztik intézményeiket, , kommunális szolgáltatásaikat, bővül gazdasági hatáskörük, javul az emberekről való gondoskodás, az ügyintézési munka. A községek fejlődését jelentős mértékben elősegíti a legkedvezőbb méretű és felépítésű községi szervezet kialakítása, amely egyben a település-fejlesztési irányelvek következetes és rugalmas érvényesítésének is elsőrendű feltétele. A községi tanácsi szervezet hatékonyabb működését négy igazgatási forma segíti éspedig: közös tanácsok szervezése, az arra alkalmas kisebb községek egyesítése, egyes községek város alá rendelése és a nagyközségek létrehozása. (A mellékelt térkép a megyében alakított nagyközségeket és azok területi elhelyezkedését mutatja be.) Köztudomású, hogy községeink lakosságszáma és a lakosság ellátottsági színvonala különböző. A községek lakosságszámúnak szélső értéke között esetenként közel százszoros különbség is fennáll. Van például néhány száz lakost számláló községünk, de 30 000 lakost meghaladó községünk is. Községhálózatunk egyenetlensége abban is megmutatkozik, bogy a számszerűleg sok kis lélekszámú község ellenére a községi lakosság jelentős hányada. mintegy 30 százaléka a községek alig hat és fél százalékát kitevő 5000 lakoson felüli községekben él. A kis lélekszámú községek — a tapasztalatok ezt igazolják — önmagunkban nem eléggé életképesek, eredményes tevékenységük feltétele: a közös tanácsok létrehozása. A több mint háromezer településnek mintegy 60 százaléka az elmúlt években közös tanácsba szerveződött. ' A közös tanácsok mellett a községi szervezet továbbfejlesztésének másik formája a nagyközségek létrehozása. A jelenlegi tanácstörvény a községek részére — lakosságuk számától függetlenül — egyetlen tanácsszervezeti formát biztosított. Ebből eredően a község életét irányító tanács jogállása, feladata, hatásköre — gyakorlatilag azonos volt a néhány száz és a sokezer lakosú községekben is. A nagyközségekről szóló kormányhatározat változtatott ezen a helyzeten és hatályba lépése óta a községi tanácsok majdnem 10 százaléka (134) kapott nagyközségi rangot. Ezekhez a tanácsokhoz tartozó községekben él a községi lakosság közel 30 százaléka, mintegy 1 millió 600 000 lakos. A kormány határozatának megfelelően a nagyközség gazdasági, kulturális és igazgatási tevékenységével összefüggő feladatok úgy kerültek meghatározásra. hogy a járási jogú városok hatáskörét és hatósági jogkörét megközelítve a nagyközségi tanácsi szervezet rendelkezik azokkal a jogosítványokkal. amelyek a kormány politikájának érvényesülését a nagyközség területén biztosítják és dönthet azokban a hatósági ügyekben, amelyek a lakosságot közvetlenül érintik és eldöntésük szélesebb körű területi vagy ágazati koordinációt, illetőleg különleges szakértelmet nem igényel. A nagyközséggé alakulás célja a községi tanácsok és a lakosság kapcsolatának további javítása, a tanácsi munka korszerűsítése és egyszerűsítése. A kormány intenciói alapján, a megyei tanács saját hatáskörében nagyközséggé nyilváníthatja, szervezheti az ötezer lakosú vagy ennél népesebb községet, továbbá a lakosság számától függetlenül a járásszékhelyet, vagy a lakosság társadalmi összetételét, meglevő üzemeit, közintézményeit, valamint belterületét tekintve városiasodó jellegű községet. Az a település, is elnyerheti ezt a rangot, ahol túlnyomórészt helybeli munkaerőt foglalkoztató jelentős ipari, bányaüzem található, vagy az adottságai alapián országos jelentőségű gvógy- és üdülőhelynek tekinthető. A nagyközségek száma a szükséges feltételek létrejöttével párhuzamosan gyarapszik, s ez együtt jár az ilyen településeken élő lakosság gazdasági, kommunális, kulturális, egészségügyi stb. igényeinek állandó fokozódásával is. A községek lakossága mind erőteljesebben igényli életkörülményeinek a városi lakosságéhoz való közelítését, ügyeinek helyben történő intézését. A tapasztalatok szerint a nagyközségek gyorsan fejlődnek, vonzó a hatásuk a környező községekre, közigazgatási és egyéb ellátási központokká válnak. Kommunális ellátottságuk lényegesen jobb, oktatási, népművelési, egészség- ügyi és szociális intézmény- hálózatuk fejlettebb a többi községekénél. Az eltelt időszak tapasztalatai azt igazolják, hogy a _ megyei tanácsok nagy felelőséggel. a megye településhálózatfejlesztési elgondolásaival összhangban készített, a feltételeket, a megve sajátos helyzetét figyelembe vevő terv alapján hozták létre a nagyközségeket. A nagyközségek megalakítását mindenütt gondos szervező munka előzte meg. Megfelelő politikai és társadalmi előkészítés után a lakosság egyetértését és aktív közreműködését biztosítva születtek a döntések. Gondoskodtak a nagyobb feladatok ellátásához szükséges szervezet kialakításáról, képzettebb, gyakorlottabb vezetők kerültek a nagyközségek élére. A megyei tanácsok legtöbb helyen kiemelten kezelik a nagyközségeket, fejlesztési alapjuk és költségvetésük bevételi forrásainak és az azokból való részesedés mértékének megállapításánál. A tapasztalatok szerint a nagyközségek megalakulása zökkenő nélkül történt, működésük összességében kielégítő. Aktívabb és színvonalasabb lett a testületek működése, fejlődött a községfejlesztési tevékenység. Lényeges azt is hangsúlvozni, hogy a nagyközségek hatáskörének növelésével javult, az ügyintézés. Erre mutat, hogv nem emelkedett, az egyes ügyfajtáknál csökkent a fellebbezések száma, több nagyközségben csökkent az ügyiratforgalom, meggyorsult az ügyintézés. Az összességében kedvező tapasztalatok mellett kedvezőtlen jelenségek is észlelhetők. Még több nagyközségben ta1 bonyhádi j Áras 2 DOMBÓVÁRI JÁRÁS 3 PAKSI JÁRÁS 4. SZEKSZÁRDI JÁRÁS 5. TAMÁSI JÁRÁS Megyehetir. megyei jogú város halára Járáshatár, járási SZÉK SZÁRD jogú város határa ______ Megyeszékhely 1 7599 ] 1970. január tán jelöniévé népesség száma Paks <7 O Járásszékhely Város Nagyközség A nagyközség lakossága őrhegye népességének 52,4 %-e pasztalható, hogy vontatottan halad a szervezet kiépítése, egyes esetekben a nagyközségek dolgozói nem kapták meg a szükséges segítséget, a vezetés nem felel meg még mindenütt a követelményeknek. A nagyközségek kialakítása előremutató formát jelent a községi tanácsok fejlődésében. Alapvető célja a lakosság jobb ellátása, a közügyek és a lakosságot közvetlenül érintő ügyek magasabb színtű intézése. Az érdekelt tanácsok munkáján múlik, hogy az új forma milyen tartalommal gazdagítja majd az érdekelt községek életét és hogyan biztosítja a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését. Akadémiai utasítás a tudományos fokozatokról A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, — a kormány korábbi rendelete alapján —, utasítást adott ki a tudományos fokozatokról és a tudományos minősítésről. Az utasítás általános rendelkezései szerint a társadalmi haladás, a szocialista társadalom építése érdekében kifejtett rendszeres és eredményes tudományos tevékenységért adományozható tudományos fokozat. Fontos feltétel azonban: korszerű, jelentős, új tudományos eredmény elérése. A tudományos minősítés keretében kandidátusi és doktori fokozat szerezhető. Az ennek alapjául szolgáló munka lehet: erre a célra írt értekezés, öt évnél nem régebben megjelent könyv, vagy tudományos tevékenységet Igénylő, új és a gyakorlatban hasznosított alkotás. Valamely tudományos fokozat elnyerésének alapjául szolgáló értekezés lehet egyéni, vagy kollektív tevékenység keretében kifejtett munka, ha megfelel a követelményeknek és az egyéni eredmény nyilvánvalóan megállapítható. Az értekezést a pályázónak általában nyilvános vitában, bíráló bizottság előtt, hivatalos bírálók közreműködésével kell megvédenie. Értekezésként kivételesen a pályázó munkásságának eredményeit összefoglaló tézisek is benyújthatók. Kiemelkedő és közismert tudományos eredményeket elért pályázónál el lehet tekinteni a benyújtott tézisek nyilvános megvédésétől. Ezt a felmentést az illetékes miniszterek, országos hatáskörű szerv vezetőjének és az MTA elnökének együttes javaslatára, a tudományos minősítő bizottság adja meg. A kandidátusi fokozat elnyerésének alapja olyan tudományos téma megoldása, amely összhangban áll a társadalmi fejlődés követelményeivel. A doktori fokozat elnyerésének alapja a tudományágazat továbbfejlődését eredményező, a társadalmi fejlődés követelményeivel összhangban álló, átfogó tudományos feladat megoldása. A doktori fokozat elnyerésének feltétele egyebek között a kandidátusi fokozat előzetes megszerzése. Értesítjük kedves vevőportne -einket. hogy f. év szeptember 25—30-ig vagyonmegállapító lM.rozást tartunk. PÉCS SZEKSZÁRD MOHÁCS DOMBÓVÁR SIKLÓS TAMÁSI SZIGETVÁR fiókjainknál. A leltározás ideje alatt ov ,*ru' ind-s szünetel. Az ellátás zavartalan biztosítása érdeké i t időbeni szíves felkészűlesükét kérjük. Baranya—Tolna megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat Pécs, Kossuth L. u. 21. (8) A SZEKSZÁRDI ÁLLAMI GAZDASÁG, Szekszárd, Borkombinát, gyakorlattal bíró villanyszerelőt keres azonnali belépésre. Jelentkezés a gondnoknál. (47) A 21. sz. AKÖV siófoki üzem egysége FEL'VÉTELRE KERES nagy gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket, autószerelőket, autóvillamossági szerelőket siófoki, halimbai és pécsi munkahelyeire. Jelentkezni lehet a siófoki üzemegységen — Balatonkilitin. (26)
