Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-06 / 209. szám
i I 4 4 Szabó László—Sólyom József: A kikötő elpusztul: 7.55-kor 20. 1040-ben határozták ed Kühnék. hogy Pearl Harbor fölött, a hegyek oldalában vesznek egy kis házacskát, majd kidolgoznak egy egyszerű rejtjel- és fényjelrendszert, s ezzel továbbítják információikat egy japán ügynöknek. így nem kellett személyes érintkezést tartaniuk, ami mindenképpen feltűnő lett volna... Múltak a hónapok, s a japán hírszerző parancsnokságra Kühnóktől is ömlöttek az adatok, csakúgy, mint sok más csatornából. Az események gyorsan peregtek . .. Miközben az amerikai külügyminisztériumban folytak a japán—amerikai tárgyalások, amelyek a Távol- Kelet „újrafelosztását” célozták, s ebben az amerikaiak a japánoknak nem kis szerepet ígértek: miközben Washingtonból arra ösztökélték őket. hogy a Szovjetunió felé „kacsintgassanak” támadó szándékkal — Tokióban keresztülhúzták az amerikai számításokat. Eszük ágában sem volt a Szovjetunióval harcba keveredni — jól tudták, milyenek az erőviszonyok —, ellenben minden előkészületet megtettek ahhoz, hogy egy angol—amerikai háborúval kiszorítsák az angolokat ég az amerikaiakat a Távol-Keletről. A Pearl Harbor-i támadás a japánok számára olyan jól sikerült, ahogy azt maguk sem gondolták. Az USA csendes-óceáni flottájának nyolc csatahajója közül hét horgonyzott Pearl Har- borban, ezenkívül több száz egyéb hadihajó — cirkáló, romboló, aknarakó, aknaszedő és más hajók. Háromszázötven repülőgép állomásozott éppen a Hawaii-szigetek katonai támaszpontján, s a hajók közül mindössze két aknaszedő maradt épségben és másfél tucat repülőgépen kívül a többi teljesen megsemmisült, vagy végleg használhatatlanná vált. Kühnék bíróság elé kerültek; teljesen elegendő bizonyíték volt ellenük, hiszen előkerültek a németül írt jelentések másolatai, sőt, még a rejtjelkódex is. Kühnt az amerikai bíróság halálra ítélte, de a család, hogy életét mentse, felajánlotta: mindent elmond, amit a tengely- hatalmak kémkedéséről tud a Csendes-óceán térségében. S az amerikaiak, úgy látszik, értékesnek találták ezt az információt, mert a halálos ítéleteit 1942. október 26-án ötvenévi börtönbüntetésre változtatták. Ruth és anyja szintén börtönbe kerültek, s csak a második világháború után szabadultak ... A Pearl Harbor ri japán orvtámadás után az újjászervezett amerikai hírszerzés különböző kombinációkat dolgozott ki a japánok ellen, főleg a visszavágásra. Nem önmagukra, hanem a japánokra voltak dühösek Washingtonban ... Kutatták az okokat, hogy a sok előzetes jelzés ellenére miért nem történtek hathatós intézkedések a japán hírszerzés ellen, és mi volt az oka annak, hogy Pearl Harbor megtámadása előtt az amerikai titkosszolgálat Japánban nem rendelkezett ügynöki hálózattal, és bizalmas információi sem voltak. Megállapították, hogy történtek ugyan különböző próbálkozások, de sikertelenül. Például a két világháború között egy ezredesi rendfokozatban levő hírszerzőt turistaként a japán szigetekre küldtek, akit azonban már tevékenysége kezdetén „halálos baleset ért”. Alázatosan hajlongó japánok adták át az ezredes hamvait a tokiói amerikai követségnek azzal, hogy az amerikai „turista” útközben meghalt, és holttestét a sinto szertartások szerint elégették. Az amerikai titkosszolgálat csak az okok kutatása során jött rá arra, hogy a japán titkosszolgálat félrevezette a tokiói amerikai követség katonai attaséját és tengerészeti attaséját. A két attasé ugyanis több ízben jelentette, hogy Tokio utcáin nagyszámú japán haditengerészt látott. Ebből arra következtettek, hogy a japán hadiflotta még mindig a Tokio közelében levő yokosukai flottabázison tartózkodik, és teijesen kizárt egy esetleges meglepetésszerű támadás a japánok részéről. Ezzel szemben a valóság az volt. hogy a japán hadiflotta a tengeren, háborús rendeltetési helyén tartózkodott, és az utcán sétáló japán haditengerészek tengerészruhába öltöztetett gyalogosok voltak, akiket azzal a céllal küldtek Tokio utcáira, hogy az amerikai és a velük szövetséges hírszerző szerveket félrevezessék. Mint az attasé^ jelentései bizonyítják, a félrevezetés sikerült. Felszínre kerültek olyan korábbi vélemények is. amelyek szerint Japánban lehetetlen megfelelő ügynökhálózat kiépítése, a kapcsolatok tartása ég az irányítás. Megállapították, hogy a szétforgácsolt, minden koordinációt nélkülöző amerikai titkosszolgálat nem volt alkalmas a japán hírszerzés elleni harcra. A Pearl Harbor-i támadás után újjászervezett amerikai hírszerzés elsőrendű feladatának tartotta. hogy a korábbi mulasztásokat, hibákat gyorsan megszüntesse, és hathatós intézkedéseket tegyen a japánok ellen. Eredményeket mindenekelőtt a technikai eszközök szélesebb körű felhasználásával igyekeztek elérni. Ennek tulajdonítható, hogy tevékenységük 1943-ra már sikerrel járt. (Folytatjuk.) !-J! ♦ ♦ i t t t ♦ * ♦ Szigetek királynője K rálynők szigete — szigetek Királynője. Legendákkal, százados tölgyekkel, Árpád-kori templommal, rózsaiUaifal, a messze múltat idézi. Az úttörőstadion, a teniszpályák, a hullámfürdő, a gépzene a legmaibb valóságot. Arany, Tompa, Krúdy vagy az Árpád-házi királylány és a sziget kapcsolata mindenki előtt ismert. Az már kevésbé, hogy az I. században, amikor a mai Margitsziget helyén még 3—4 szigetecske állt, a rómaiak védvárat építettek ide, hogy Aquincumot védjék. A ligetes-berkes köztéren a római isteneknek szentélyeket, pogány templomokat építettek. Az 1838-as nagy árvíz római sírköveket, áldozati oltárokat hozott felszínre. Akkor kerültek elő a sziget északi csúcsától a Dunán át Újpest irányába ívelő híd feliratos kőalapjai. I. István, sőt korábban Árpád is vadaskertnek használta már a fákkal, bokrokkal, nyulakkal, őzekkel gazdag szigetet. Mint Őry György, a Margitsziget tudós kutatója írja: „A hajdani időkben a királyoknak ezen szigeten tartott vadaskertjéről neveztetett Nyulak szigetének”. Bár itt- ott a hivatalos okmányokban Insula Budenis (Budai-sziget) néven is ' előfordult, 1254-ig Nyulak szigete volt a hivatalos neve. Királyi vadászlakok, nyaralók, királynők nyári palotái, püspökök, érsekek rezidenciái tették rangossá a szigetet. „Voltak pedig a Nyulak szigetén nemcsak szerzetesek, hanem paloták is, melyekben a királyok szoktak szállásolni” — mondják a korabeli krónikák. Imre király nyaralóját Pierre Vidal, a francia trubadúr is megénekelte. IV. Béla, fogadalmához híven — a királyi palota mellé — 1252-ben telepíttette a Domonkos apácák kolostorát, és 10 éves korától itt neveltette lányát, Margitot. A margitsz\!'"'li várban halt meg 1270. május 3 án, 64 éves korában IV. Béla és két évvel később fia, V. István is — tanúsítja a Túróczi-krónika. IV. László 1278-ban kelt adománylevele már említést tesz a ferencesek, a domonkos és a johannita szerzetesrendek kolostorairól, valamint az esztergomi érsek váráról. A 70 domonkos apácán és a sok szerzetesen kívül „ezeknek nagyszámú cselédei, kézművesek, parasztok és más függetlenek — érseki, királyi, — de több főúri paloták hivatalnokai, s tisztjei, szolgái is itt laktak, s utóbb a sziget lakossága, s lakházaik annyira elszaporodtak, hogy szükségessé lett tereket is és utcákat kijelölni, falakat, korlátokat, kerítéseket emelni”., 1526-ban a domonkos apácák a török elől elmenekültek. Beél Mátyás tudósít róla, hogy . a „Margitsziget egészte- rületét szilárd fal erősítette, a hullámok szinte töltések által gátoltattak, de midőn a törökök Budát hatalmokba kerítették, a sziget is elmagányosod- ni indult, s a Duna bántal- mainak annál inkább megnyílt minél hanyagabbul tartattak az elmosás ellen állított töltések és ily módon nemcsak az épületek elrombo- lódtak, hanem a szigetnek is nagy része a hullámoktól elmosatott”. A török kivonulása után már csak kaszálóként adhatták bérbe az egykori királyi fényű szigetet. Mayer, óbudai lakos volt a margitszigeti kaszáló utolsó bérlője. Majd amikor a pozsonyi országgyűlés Sándor főherceget, II. Leopold király fiát választotta meg országnádornak, a királyi rendelet a Margitszigetet jelölte évi 500 forintért mulató kertjének. Sándor főherceg tüstént építkezni kezdett, de a Margitsziget, a palatínus! rangban őt követő József nádor alatt teljesedett ki. József nádor „a szigetből gyönyörű parkot varázsolt, s azt az egész közönségnek nyitva tartc.Ua — a bejárást azonban kis csónakokon a budai oldalról engedte meg.” A nádor maga is szenvedélyes kertész volt. Hars-, platán-, vadgesztenye- és tulipánfákat ültetett. A Duna szabályozásakor az addig két részből álló szigetet egyesítették. Nem sokkal később, a múlt század hatvanas éveiben fúrták a szigeten az első artézi kutat. Vizét felhasználva fürdőt, gyógyszállót építettek. Ybl Miklós tervei szerint megépült a mai Nagyszálló, a második világháborúban elpusztult Margit-fürdő. Ahol most városnéző autóbuszok viszik a turistákat, — ott kocogott végig először 1871- ben a lóvasút. A Casinóban, ahol megisszák kávéjukat, a X. században a Johanniták vára emelkedett. A sziget közepén, ahol a királyi lak állt, a régi fényt csupán a rommaradványok hirdetik. A különös sorsú királylány alakját is csak a legendák őrzik. A szoborsétány irodalmunk, képző- művészeti és zenei életünk nagyjait sorakoztatja. Néhány szobor még idekívánkoznék — Margit királylányé, vagy a 16. századi kódexíró-másoló apácáé, Ráskay Leáé. Mint ahogy szívesen látnánk valamiféle múzeumot, amely a sziget történetét tárná a látogató elé, s vennénk-olvasnánk a Margitszigetről szóló könyvecskét. A japánkertben növényrit- kaságok tarkállanak, a román stílusú szent Mihály templomban a legrégebbi magyarországi harang szól. A sportuszodában nemzetközi úszóversenyek bonyolódnak, a Dózsa teniszstadionban világhírességek szerepelnek; a Palatínus strandján nyári vasárnapokon sok ezren találnak enyhülést. Este benépesül a szabadtéri színpad, a kis állatkert, a 25 ezer bokrot számláló rózsakert, s megtelnek a padok, a kerthel vi ségek ... A sziget jövőjéről évek óta folyik a vi<a. Újabb vendéglők, RvőévfO^ők, szállók rajza bontakozik ki a tervezőasztalokon. KÁDÁR MÁRTA A román stílusú szent Mihály templomban őrzik a legrégibb, 15. századi magyarországi harangot. A japánkert (KS foto: — Esztergálj’ Keve felvétele.)
