Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-06 / 209. szám
Felvételi vizsgák után — tanévnyitás előtt interjú az esti egyetem igazgatójával « * SetESStas ács címűit tíz ír eltsíiÍTeí, * raSzoűSt £n> im zed be lépés Idejére megizmosodott, nagyra nőtt Tolna . r%... megyében a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme. Kiépülését, '.megerősödését jelzi, hogy ma nagyobb a tanári kar létszáma, mint ahányan tanultak és vizsgáztak 1960-ban. A megyei pártbizottság irányításával működő esti egyetem, a megyében Ideológiai, világnézeti, politikai felkészültséget magas szinten nyújtó- oktatási forma jól bevált* végzett haUgabfii szinte mindenütt megtalálhatók, akik a tanultak birtokában tudatosabban végzik munkájukat a választott tisztségekben és az egyéb posztokon. Tekintélyes lett, vonzó az esti egyetem. Előbbieket mi sem bizoúyítja jobban, mint az, hogy szívesen fizetnek tandíjat a jelentkezők, saját költségen szerzik be a tankönyvet. Es ezt nem csupán a végbizonyítvány, a diploma megszerzése érdekében teszik, hanem annak tudatában, hogy hozzáértésben, munkában megtérül a befektetés és az energia, a közösség és az egyén is hasznát veszi a tanultaknak. Friss tapasztalat, hogy a felső fokú tanulás kedvező hatása, a forradalmi eszmék ismrete az augusztusi és szeptemberi taggyűlések színvonalasabb, velosehb vitájában és a társakkal szemben támasztott igényesség, ajánlás terén is megmutatkozott. Néhány nap választ el bennünket a pártoktatási évad. a tanulás megkezdésétől. Akiket felvettek, készülődnek, hogy a jövő héten hozzáfoghassanak a napi munka után következő, rendszeres tanuláshoz. Akiket pedig ezúttal elutasítottak, fokozzák az alapozást, vagy megfogadták, legközelebb jobban felkészülnek. Pár nappal a tanévnyitást megelőző utolsó tantestületi tanácskozás után. kérdéseinkkel táj'ék-ozódás végett kerestük fel Szuc? György elvtársat, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága 1 Marxizmus—Leninizmus : Esti . Egyetemének igazgatóját. — Lezajlottak a felvételi vizsgák. meghozták a döntéseket, közeleg Szekszárdon és a járási székhelyeken az évadkezdés napja. Érdeklődöm: változatlanul ele.yen-e, nőtt-e az érdeklődés az esti egyetem, és . a. szakosító iránt? —Nem most kezdődött, évek óta ; tapasztalható, úgyszólván állandósult a felfokozott érdeklődés es,ti egyetemünk iránt. Túlzás nélkül, valóban így van, hogy ez az oktatási forma az, amely a párt történetében egyik legjobban bevált, legtöbbet nyújtó ideológiai- politikai képzési forma. Szembetűnő, hogy az igény, a fokozott érdeklődés nem koflá- tozódik a párttagságra, erősen' vonzódnak a pártonkjvüliek, főleg az értelmiség. Közülük jelentkeznek -felső- és - közép- káderek, műszaki, agrárértelmiség, pedagógusok, orvosok. A- megye politikai; gazdaságifolyamatára ható, kádernevelési szerepet betöltő esti egyetem elsősorban a párt, a tömegszervezeti, a mozgalmi tisztségviselők, gazdasági vezetők magasabb képzettségű szakemberek marxista oktatására hivatott, természetesen van helyük mellettük az előbbieknek is, Sokan végeztek már közülük. — válaszolja Sztics György elvtárs. — Mennyi új jelentkező volt és hányán tanulnak ősztől kezd■ ve? — Közel négyszázan jelentkeztek. Pályázati felhívást hirdettünk, s az 1970—71-es párt- oktatási évre, a hároméves általános tagozat első évfolyamára a megyében 941 fő jelentkezett, míg a szakosítóra 45-en kérték felvételüket. Közülük az előbbire az eddigieknél szigorúbb követelmények alapján 303-an nyertek felvételt, a szakosító tagozatra — ítí'én egy osztályt, magyar munkásmozgalom történetét indítunk — 24-et vettünk- fel. Ebben az évben Tolna megyében 976-an fognak tanulni az egyetemen és a szakosítón, ami nagy szám, nem kis munkát jelent, különösen ha azt nézJiiníus «— szeptemberben? Amikor beléptem a Tolna megyei Tanácsi Építő és Szerelőipari Vállalat iparitanuló-otthonának kapuján, júniusi kép fogadott, szanaszét papír hevert, az ajtók fehér helyett szürkét játszottak, —, szeptember másodikán. A hálóterembe lépve az oktató a fülembe súgta: „Nem mondom, hogy foglaljon helyet.” £z a „vendégmarasztalás” meglepett, de a látvány még jobban. A négyágyas szobában por, rendetlenség. Az ablakon átlátni lehetetlen, a szekrények inkább a MÉH-telepre valók. Az ágyruha — a gyerekek szerint két napja használják — legjobb akarattal sem mondható tisztának. Az oktató szerint „pénz kell mindenhez”, s a nagy beruházás — a vállalat új- üzemének építése — sokat elvisz. Az ipari tanulók neveléséről, szemléletük kialakításáról, emberré válásukról van szó 4- és ez minden pénznél többet ér. Miként kívánhatják meg töltik a rendet a munkahelyeken, ha a közvetlen környezetükben nincs meg. A másik magyarázat így hangzott: a gondnokot behívták katonának és a jelenlegit — nyugdíjas —r nem érdekli a szálló rendje. (A gondnoknak nincs felettese?) Kérdéseimre azt válaszolta az oktató: „Két hét múlva nézzem meg a kollégiumot.” Rendben van. De miért késtek két hónapot? zük, hogy tanulmányi, fegyelmi terén magasabb követelményeket állítunk elébük. • — Volt tehát túljelentkezés. Milyen szempontok szerint válogattak? — Csupán a szakosítón duzzadt csaknem kétszeresre a túljelentkezés, egészében nézve. a korábbiakhoz viszonyítva nem volt túlzottan nagymérvű. Utóbbit befolyásolta a felvételi vizsgák' előtt is propagált magasabb mérce,' tudták, hogy ragaszkodunk a marxizmus—leninizmus alapjainak ismeretéhez. í — Az elbírálásnál figyelembe vettük, hogy pártoktatás az esti egyetem, a középkáderek oktatásának . intézménye vagyunk. s ebből fakad, hogy a marxista műveltségük emelése a kötelességünk. Ilyen alapon nyertek felvételt üzemekből kommunista művezetők, csoportvezetők, technikusok, az új hallgatók között, vannak tsz- elnökök, főagronórnusok és szép számmal pedagógusok. A döntésnél á felkészültség mellett nemcsak jelenleg'' elfoglalt posztukat, hanem a helyi káderféjlesztési terveket, elképzeléseket. is figyelembe vettük. — Miiyen tapasztalatokat sze- reztek a felvételi vizsgákon az alkalmasság, a felkészültség, a követelmények teljesítése terén? Melyek voltak az elutasítás indokai Szűcs elvtárs? — Bizonyítják tapasztalataink a jobb előkészületeket a jelentkezettek nagy többsége megfelelő színvonalon nem csak ismeri, érti is a marxizmus alapvető elveit. így tehát adott a legfőbb lehetősége az alaposabb, elmélyültebb tudás szerzésének. Volt néhány olyan jelentkező, aki vagy az előbb mondottakkal nem rendelkezett, vagy a politikai követelményeknek nem felelt meg. akadt, aki könnyen vette és nem készült fel. — Adódik az előbbiekből, hogy milyen indokkal kellett elutasítanunk. Vissza kellett utasítani a pályázók egy részét a helyszűke, másokat a kellő alapok és ismeretek hiánya miatt. Hogy „magasabb osztályba” léphessenek, kellenek az alapok, csak azokra lehet építeni. Felduzzasztott, túl nagy létszámú osztályokat viszont nem indíthatunk, mivel akadályozná, s ugyanakkor hátráltatná azt a törekvésünket, hogy az egyetemen „személyhez szabottan” oktassunk, úgy értve, hogy mindenki teljes mértékben el tudja sajátítani a tananyagot — mutat rá az összefüggésekre az esti egyetem igazgatója. — Idén tartalmilag mit szándékoznak erősíteni? Elméleti, módszertani fejlesztésre, továbbképzésre gondolok... — Hogyne, értem. Mindenekelőtt a tematika tananyagainak színvonalas oktatása, átadása az, amelyet erősítünk. Feldolgozzuk a X. kongresszus dokumentumait, s mindezeket a megyei pártbizottságok határozatainak szellemében, a politikai feladatokkal szorosan összekapcsolva. Helyet kap témáink között az évad vége felé időszerű, tavaszra ülésező SZKP-kongresszus anyaga is. Továbbra is kiemelten fontos téma a gazdaságpolitika, a reform és annak társadalompolitikái kihatásai. — Javítjuk a tanszékek munkáját, üléseinken különböző ideológiái kérdéseket dolgozunk fel. A tanszékek tématerveiben szerepelnek a megyei pártbizottság határozatai, szocialista fejlődésünk, a főbb összefüggések megtárgyalása. A jó módszérek . terjesztése végett mintafoglalkozásokat, módszertani vitákat rendezünk. Ebben az oktatási évben speciális és továbbképzési tanfolyamokat indítunk, a gazdasági vezetők, újonnan választott párttitkárok és az esti egyetemet végzettek számára. Munkánk hatékonyságának fokozását Szolgálja, hogy ez évben megvizsgáljuk megyéijkf ben, hogy áz esti egyetemet végzettek mennyire értékesítik a tanultakat a mindennapi életben, munkájukban. Ez a felmérés sok vesződséggel jár, azonban tudnunk kell, menynyire az életnek, a párt politikája szolgálatának tanítunk. — Megyénkben komoly széllé- mi kapacitást jelent a jó felkészültségű tanári kai*. Vannak-e tudományos jellegű és a megye politikáját formáló terveik? t — kérdezzük végül. — Jó visszhangja volt, országosan Is elismerést kapott az ez évi jubileumi tudományos ülésszak, az ott elhangzott előadások és a megyénkben megjelent, munkásmozgalmi múltunkat feltáró könyvek dicséretes munkák. Bár csupán első lépések ezek, sokat érnek, hiszen a kutatások megyei munkásmozgalmi témákat ölelnek fel. Továbbra is folytatni kívánjuk, megnövelte az önbizalmat, hasznosítható tapasztalatokat adtak a további munkához. Támogatjuk tanáraink öntevékenységét. Mindezekhez a kutatásokhoz nagy segítséget ajánlott a Társadalomtudományi Intézet és a Politikai Főiskola rektori tanácsa. Előbbiek mellett á társadalmi és politikai folyamatok vizsgálatára, annak feldolgozására irányítjuk a kutatómunkát, a megye politikai szükségleteit szolgálva. — Részt vállal tehát az esti. egyetem a megye politikai formálásában, előbbiekkel, és a hallgatók tevékenységével. A megyei párt-vb elismerte az esti egyetem ebbéli munkáját, úgy értékelte, hogy nagy szerepet tölt be a megye politikai folyamataiban. Ha nem is Hétfőn este hat. órai kezdettel Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központ színháztermének színpadán bemutatja zenés, táncos műsorát a magyar néphadsereg Vörös' Csillag Érdemrenddel kitüntetett ének- és táncegyüttese, i A műsor első részében a tánckar és az együttes népi zenekara lép színpadra. A népi zenekar vezető prímása Szalai Antal. Bemutatásra a következő számok kerülnek: Görög—Sásdi—Seregi: Kalotaszegi táncok, Kührner—Szabó: Bábtáncoltató, Kovács—Novák: Tiszaháti csárdás, Berlioz— Weiner: Rákóczi-induló, Gu. egykönnyen mérhető le az oktatók, a tanulók munkája és a hatás, egyértelműen bebizonyosodott, hogy hasznosan, aktívan, kezdeményező módon cselekvők. Erősödött náluk a tudatos elem, politikusabbak, reálisabbak a munkatervek, helyes célokat tűznek ki, po- lémikusabbak a beszámolók, — s ebben benne van az ő munkájuk. Gyakoribb és határozottabb a küzdelem a helytelen, hibás nézetek ellen, ennek elősegítésében kapott szerepet az esti egyetem. Befejezésül még ennyit mond Szűcs György elvtárs: — Felkészültünk, minden hallgatónk megkapta az első foglalkozás idejét, helyét tudató értesítést, várjuk a közel ezer főnyi hallgatóságot. Bízunk abban, hogy az előbbiekben körvonalazott, határozott célkitűzéseink teljesülnek ebben a tanévben is. lyás—Létai: Cigánytánc, Rózsavölgyi-Csámpai : Verbunk és csárdás, Dinicu: Pacsirta. Vujicsics—Széki: Táncrakérés. Az előadás második részében egy egyfelvonásos, énekes tánckomédiát mutatnak be. Darócz—Bárdos—Tamás: Tóbiás, a kiskatona című kompozícióját. A verseket Soós Zoltán írta, az előadás koreográfiáját Novák Ferenc készítette. A tánckomédiát bemutatja a tánckar, az énekkar és az együttes szimfonikus zenekara Vezényel: Kührner György. FőszerepTók: Szűcs Elemér. Kovács Katalin, Vásárhelyi Sándor, Kristóf Tibor, Sebestyén Ági és Hajdú István. Elöl és hátul a vendégek, előre mentek a pin- céhez, a fiatal mezőgazdász még visszamaradt, elszívott e9V cigarettát és váltott néhány szót « to- karmányossal. A fogatos fönt ült a bakon, as ötven körüli takarmányos saját súlyára nehezedve, ne ki támasz kod óit az istállónak,, a mezőgazdász meg terpeszállásban állt a hintó és az istálló között. ■ — Na, mit szól hozzá? — kérdezte a mezőgazdász, s a takarmányos felé fújta a füstöt. — Érdekesnek találom. Okos ember az előadó — mondta a takarmányos. A mezőgazdász elnevette magát: — Érdekesnek? Ez nekem magas. — Miért magas ez magának, agronómus elvtárs? — kérdezte a takarmányos. * A mezőgazdász némi fölénnyel szólt: — Tudja, öregem, ezt a tapasztalat- cserét nem a hat elemihez méreteztek. Nnmármost. Hogyan lehet érdekes magának valami, ha egyszer nem ért b 'löle semmit? Fönt a bakon fi fogatos kohintett, a takarmányos mintha még jobban a súlyára nehezedett volna talán a kedvetlen, silószagot hozó szellőtől, amely végigpásztázta borostáit. — Viccei velem, agronómus elvtárs? — kérdezte csendesen. — Úgy hallgatta a beszámolót, mintha értené. Már szólni akartam. hogy tartsa meg talán maga — mondta a fiatal mezőgazdász. — Már hallgatni sem szabad? — nézett rá a takarmányos. Fönt a bakon a fogato$ újból 'kohintett. — Maga nem hallgatott, maga, édesapám, hallgatózott és úgy viselkedett, mintha kizárólag a maga kedvéért tartották volna a tapasztalatcserét — monda ingerülten a mezőgazdász. • — Ráértem — felelte a takarmányos. — Ismerem a szöveget, maguk mindig ráérnek. — Miből gondolja, agronómus elvtárs, hogy mi mindig ráérünk? —kérdezte messze nézve a takarmányos. • — Ami nem tartozik magukra, arra Panelnek, ami meg mágukrá tartozva, azzal nem. törődnek. Maguk egyszerűen nem érdemlik meg a nagyüzemi gazdálkodást. — Maga adta? — kérdezte a fogatcs. — Hagyjuk, öregem. Inkább azt ajánlom, fogadjon el tőlem egy tanácsot. Máskor törődjön a maga dolgával és ne üsse bele az orrát mindenbe. — Köszönöm — 'mondta a takarmányos. A fiatal mezőgazdász eldobta a Cigarettát és felült hátra a hintóba. — Mehetünk — szólt a fogatosnak. A fogatos újból kohintett és a major mögött hátraszólt: — Tudja, agronómus elvtárs. ki volt az az ember, akivel beszélt? — Egy tag. — Tagnak tag, de milyen tag? Olyan tag, hogy maga neki köszönheti, hogy most fönt ül ezen a hintán. Húsz esztendeje vele kezdtük a csoportvilágot, ő volt cut elnökünk. A fiatal mezőgazdász fülig t<örösö- dött. — Legalább szólt volna. — Ha nem kérdezik az embert, akkor minek? És minket. öregeket most már ritkán kérdeznek — mondta a fogatos és megrántotta a gyeplőt. Rajta, lovacskáim, rajta, fussatok! SZEKULITY PÉTER SOMI BENJÁMINNÁ A magyar néphadsereg énekes táncegyüttesének műsora Szekszárdon Ht
