Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-27 / 227. szám
A felszabadulás után született: Mint ismeretes, Tolna megyében két új község született a felszabadulás óta: az egyik a tamási járásban Fürgéd, a másik a dombóváriban űalmand. Fürgéd a. félfeudális nagybirtok helyén jött létre, Dalmand pedig az állami csikótelepből fejlődött ki. Régi neve: „Magyar Királyi — Sütvény — Honvéd Csikótelep” volt, s ennek képezte a központi részét Dalmand, itt laktak az intézők. 1950. január elseje óta szerepel Dalmand j önálló községként. Nemcsak közigazgatási tekintetben számít új falunak. Aki erről mit sem tud, s végigmegy az utcáin, pontosan megállapíthatja, hogy e település — újszülött. A régi nyomaival mindössze egy-két helyen lehet találkozni. Itt nem azt mondják, hogy „a mi falunkban van új ház is”, hanem a következőket: „Megmaradt egy-két régi is”. Ilyen a tanácsháza az idős fák árnyékában. Valamikor a gazdatiszteké volt, azóta vegyesen használják irodának és lakásnak. Ugyancsak az egykori csikótelep központjához Utcasor tartozott a szomszédos épület is, amely a felszabadulás után a gépállomásé volt. Aztán következnek az újak. Mindenütt egyenes, széles utcák, és hiába keresi itt az ember a régi magyar falu. jellegzetességét, a hosszan elnyúló, az elöl lakásból, hátul kamrából, istállóból álló, „gá- deros” épületet.. . Mindenütt sátortetős kockaházak, elöl kerttel; hátul baromfiudvarral. Valamennyi tágasabb. egészségesebb, jobb, célszerűbb elrendezésű, mint a régi parasztházak. Hiányzanak a magas és zárt kapuk, kerítések, amelyek elrejtenék a portát. Itt nincs takargatni- való, a gondozott kertek, porták valósággal kívánják az utcai nyilvánosságot. Alacsony drótkerítés húzódik néhol majd egész utcahosszat, mintha a tulajdonosok összebeszéltek volna. 4 parasztság marad Dalmand község mai lakossága sajátos módon alakult ki, sőt, a mai összkép is sok tekintetben eltér a többi Tolna megyei községétől. Dalmandra összpontosult a környék voűt cselédségének zöme, s a lakosság egy tekintélyes Fészét ma' is ők alkotják, a! háború utáni, a béketárgyalásokkal ösz- szefüggő szervezett telepítések nem érintették Dalmandot, de spontán több százan kerültek ide az ország legkülönbözőbb vidékeiről, főként Dunántúl tájairól. A helybéli és a környező • pusztákból idekerült volt cselédséget nevezik őslakosságnak, a többi bevándorolt. Hogy van-e alapja ennek az elnevezésnek, azt több szempontból vitatni lehet, de nem szabad figyelmen kívül hagyni annak bizonyos létjogosultságát sem. Ha a községgé válás időbeli folyamatát nézzük, valóban az egykori cselédek voltak az első házépítők, s ami nagyon lényeges, ők bizonyultak a legstabilabb rétegnek. Szinte kivétel nélkül' kaptak földet, paraszti munkát végeztek, ők alapították meg a termelőszövetkezetet, és a nyugdíjas koráig egyetlen egy sem költözött el közülük Dalmandról. Utána is csak néhány. Akkor sem vándoroltak el falujukból, amikor a megye, az ország más vidékeiről tömegesen özönlött a parasztság a városba (ötvenes évek). A szövetkezeti parasztság egyébként ma is szinte teljes egészében ebből a rétegből kerül ki. A falu másik része annál mozgékonyabb: a munka- és kereseti lehetőségeknek megfelelően jönnek, mennek. Évente mintegy kétszáz ember jelentkezik be Dalmandra, a ugyanennyi la. A népmozgás jelenleg szinte kizárólag az állami gazdasággal kapcsolatos, korábban pedig a gépállomás életéhez kötődött. Ujabbaa mind jobban stabilizálódnak a gazdaság révén Dalmandra került szakemberek: nem egy végleges lakhelyének kezdj tekinteni Dalmandot. Lakáskultúra Munkalehetőségek A munkalehetőségek szempontjából nagyon kedvező Dalmand helyzete, kedvezőbb, mint sok más községé. A keresek mintegy 20 százaléka tsz-tag. A dalmandi tsz egyesült a kocsolaival Kocsola központtal, és azóta is igen jók a részesedési mutatók. A keresők mintegy 65—70 százaléka állami gazdasági dolgozó, a többi egyéb. Dalmandon épült meg a megye egyik legjelentősebb mezőgazdasági beruházása, a hibridüzem. Itt van a gazdaság takarmánykeverő és szárító üzeme is, és Dalmandon helyezték ea a környék termelőszövetkezeteinek építőipari társulását. Mindehhez jön, hogy Dalmand közel esik Dombóvárhoz, s ott is számos munkalehetőség található. Radnai János vb-titkár: A falu lélekszáma emelkedik. Egyes évkeben tapasztalhattunk bizonyos visszaesést, de a 10 éves népszámlálási adatok mindig emelkedést mutatnak. 1950-ben, amikor a falu községi rangot kapott, 1540 lakos volt, 1960-ban pedig 1967. Attól kezdve évenként így alakult a Lakosság száma: 1970, 1993, 2033, 2052, 2044, 2032, 1999, 2045, 2028. Most körülbelül 2040-en vagyunk. — Nálunk elég kedvező az átlagéletkor, kedvezőbb, mint másutt. Sok a fiatal. Jellemző, hogy a választásoknál más községekben a 60 százalékot is meghaladta a választásra jogosultak aránya, nálunk viszont nem érte el, mert nagy hányadot tett ki az a réteg, amely ' fiatal koránál fogva még nem járulhatott az urnákhoz. A mi születési sta— Hány Lakás található a falu belterületén?. Schiffer József vb-elnök: — A legutóbbi felmérés szerint 222. — Ebből mennyi az egyszobás?' — Olyan nincs. A legkisebb lakás is kétszoba-konyhás. — Mennyi a fürdőszobás? — Néhány ház kivételével valamennyiben található fürdőszoba. — Milyen hányad az, amelyikben a fürdőszoba, mint fürdőszoba használatos és az kellően be van rendezve? — Körülbelül fele. — Ahol nincs fürdőszobaberendezés, mivel magyarázható? — Semmiképpen sem az anyagi tehetség hiányával. Hirtelen nem is tudnék mondani olyan családot, ahol azért nincs fürdőszoba-berendezés, tisztikánk nem olyan rossz, mint az átlagos. Ritka az a család, ahol csak egy gyermek születik. Igaz, a négy vagy több gyermekes család is ritka, de 2—3 gyermek majd mindenütt található. A mi falunkban sokkal többen születnek, mint amennyien meghalnak. Úgy tudom, sok kis községben egészen más a helyzet. Á születési és elhalálozási statisztikánk a következőképpen alakult az utóbbi évtizedben: születés halálozás I960 42 6 J961 44 11 1962 51 18 1963 33 8 1964 42 15 1965 36 10 1966 41 12 1967 39 10 1968 37 16 1969 37 11 mert nem futná a pénzükből. Nem szoktak hozzá és nem is igénylik, bár módjukban állna. Kicsit olyan színezete van a dolognak, mintha sajnálnák fürdőszobának használni. Ezért az egyik helyen kamra, a másikon hálófülke, tehát minden más, csak az nem, aminek lennie kellene. — Vezetékes víz? — Nálunk már 1956-ban megépült a törpevízmű. Méghozzá abba a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy állami keretből fedezték költségeit. Az orvosok megállapították, hogy sok a golyvásodás, aminek az oka a rossz ivóvíz, így aztán kaptunk törpevízműveí. Nem kétséges, a fürdőszobahasználat főként ezzel párhuzamosan terjedt el. Mindenütt ma sincs vízvezeték, pedig időközben kétszer is bővítettük a hálózatot saját erőből, és jelenleg is feladataink közt szerepel. A Szabadság utcában egyáltalában nincs még vezeték, a többi utcának pedig a külső végéhéi akad pótolnivaló. De a vezetékes vízzel ellátatlan családok száma csak hetven körüli, tehát kevesebb, mint ahány helyen nem. fürdőszobának' használják a fürdőszobát. . — Hányán laknak. régi, elavult házban a falu belterületén ? — Régi házban Iáknak, de az átlag falusi viszonyokhoz képest elavultban senki sem. A régi lakások, száma is mindössze öt. Ezek valamikor a gazdatisztek részére épültek. Időközben igyekeztek korszerűsíteni Őket. — Átlagosan hány évesek a lakások? — Az öt régi kivételével valamennyi, a felszabadulás után épült, azaz 25 évesne fiatalabb. A házak zömét 1948 és 1952 között építették. Napjainkban' is állandóan építkez nek, keresik, kérik a beépíthető telket, s ez nem kis gór dot jelent a tanácsnak. Pár évvel ezelőtt még az újság is foglalkozott vele. Többen szüleinek mint meghalnak — Évente hány új lakás épül ? — Vegyük elő a statisztikát: 1960 3 1961 3 1962 6 1963 12 1964 11 1965 8 1966 15 1967 7 1968 17 1969 7 Évente átlagosan 8—9 épül. Gyakori az új házak korszerűsítése is. Egyébként a mi falunkra az jellemző, hogy a lakosság elsősorban nem autóra fordítja a pénzt, hanem házépítésre, tatarozásra, korszerűsítésre és bútorra. Majd minden házban megtalálható a fotel, rekamié, a modern bútor. — És használják is a modem bútort, avagy dísznek áll valamelyik szobában, ahova csak néhanapján nyitnak be? — Majd minden lakáshoz tartozik egy úgynevezett nyári- konyha, amit a névtől eltérően többnyire télen-nyáron használnak. Ebben, e körül zajlik a család életének nagy része, itt tartózkodnak legtöbbét. De eltérően más községek szokásaitól, beleülnek a fotelbe is.., Vagyis használják az új bútort. Az én megfigyelésem szerint inkább a régebbi községekre jellemző, hogy az új bútor csak szobadísz. Dolgozók helyzeti a gazdaságban ,,A dolgozók, lakáshelyzetének további javítása érdekében gazdaságunk a múlt évben 4 család részére biztosított 160 000 forintos hitelt a lakásépítési akció keretében. 1970-ben 10 család részére 400 000 forintot folyósítunk. Ilyen formában eddig a gazdaság dolgozói közül harminchatan építettéin családi házat. Az elmúlt év folyamán gazda* Ságunkban tovább javítottuk ái szociális helyzetet. A legtöbb üzemünkben bevezettük a 8 órás munkaidőt, Megkezdtük az 5 napos munkahétre való áttérést, a gépműhelyben és az építészeti brigádban már eszerint dolgoz+ nak. A gazdaság munkásainak az átlagkeresete 1968-ban 20 097 forint volt, 1969-ben pedig 22 510 forint. A gazdaság dolgozóinak művelődési igényeit az általunk építtetett kultúrotthon segíti kielégíteni a szakszervezeti bizottság irányításával és ellenőrzésével. Függetlenített kultúrotthon-igazga - tónk van, s mellette egy bizottság. A központi kultúfház megépítésével lehetőséget biztosítottunk havonként a színház- és hetenként a mozilátogatásra. Tavaly 112 filmet vetítettünk. A kul- túrházban könyvtár is van: rendszeres látogatóinak száma 549.” (Vas Istvánnak, a Dalmandi Állami Gazdaság igazgatóján»!;; egyik tájékoztatójából.) Az állami gazdaság hibridüzeme
