Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

A CIRKUSZ N YIT4A' YA — Mióta van cirkusz? — Mióta világ a világ. — Mióta nincs cirkusz? — Négy éve! Százával írják a leveleket az igazgatónőnek, a vállalat­nak. Reklamálnak, sürgetnek várnak. — „Hogy lehet Budapest négy éve cirkusz nélkül?" „Mikor nyílik meg végre a Fővárosi Nagycirkusz!" „Pes­ten is szeretnénk már látni akrobatáinkat, állatidomítóin- kat, bűvészeinket!’’ „Kérem, ha lehet, biztosítson nekünk helyét a megnyitóra!" — Valóban,- hogy lehet cir­kusz nélkül? — kérdezem az igazgatónőt, Eötvös Gabomét. — A régi életveszélyes volt, korszerűtlen. Le kellett bon­tani. Míg. felépült, várnunk kellett. —- Mit csináltak a társula­tok? Hol voltak a magyar ci rkuszm ű vészek ? .— Most is van együttesünk a Szovjetunióban, Bulgáriá­ban, Teheránban, fél műso­runk az NSZK-ban, Észak- Arnerikában. .'ártunk Brazil! ában, Chilében, Argentíná­ban. dél-amerikai utun­kat valóságos ünnepléssorozat kísérte. Újságok, képes ma­gazinok felsőfokban írtak pro­dukciónkról. Eötvös Gáborné a világ egyetlen cirkuszigazgatónője. Korábban kisebb társulatok­kal járta a világot. Aztán egv éve, a rövidesen megnyitó Fővárosi Nagycirkusz igazga­tójává nevezték ki.. Artista és igazgatónő, Jászai-díias zene­humorista a férje. artisták a fiai, s az volt a lanya is. amíg férjhez nem ment, gye­reket nem nevelt. — Ősrégi artistácsalád a mienk. — Artista volt a nagy­apán, a dédapám, ükapám 17ő0-ban Picard néven lé­pett egy párizsi cirkusz po­rondjára. A dédapám az 1800-as években már Magyar- országon mutatta be légtor- nászmutatványait. A nagy­apám kötéltáncos, az apám műlovas volt. A nagyanyám — már alig látott —, 80 éve­sen spárgázott és mutatta 14 unokájának, hogy kell meg­állni a porondon. — Mikor szerepelt először? — Olyan kicsi voltam, hogy nem is emlékszem rá. Úgy G—7 éves lehettem A bá­tyámmal talajtorna számot mutattunk be. S az idei az első évad. amikor Eötvösné nem lépett porondra. Férje és fiai már hét hónapja külföldön tur­néznak. — Nem hiányzik a fellépés? — De, nagyon... Hiszen a cirkuszban ’mindig örömömet leltem, Ügyanezt kérdezem a lá­nyától is. Hasonló a válasz — Néha fáj a szívem a cirkusz után. Csak Andrea kárpótol. S a két és fél éves kislány máris azt mondja, ^ha felnő, ő lesz a cirkusz csillaga. Fényképeket, újságkivágá­sokat mutatnak. Spanyol, an­gol, francia lapok dicsérő so­rait. A fotók forró sikerek emlékét őrzik. Az egyiken Chaplin gratulál az Eötvös zenehumoristáknak. — Dél-Amerikába hajón szállították utánunk a mű­sorban szereplő állatokat Egyebek közt öt oroszlánt is feladtunk. S mire megérkez­tek, már heten voltak. A vá­rosok alig akarták beengedni a két kis újszülött oroszlánt. Egyik nyilvános előadáson a közönséggel együtt Gaocso­rrak és Pampának keresztel - tűk el. — Milyen a magyar cirkusz­művészet? — A világlistán nagyon előkelő helyen áll. Külföl­dön is szeretik, becsülik a magyar művészeket. Minden külföldi turnén összeakadnak egy-két ott élő magyarral. — Szakadó esőben, késő es­te érkeztünk meg Madridba egész napos utazás után. A téren, a cirkusz mellett már ott várt bennünket egy öreg^ úr. „Csakhogy megjöttek’' — fogadott. „Itt várom egész délután 'magukat, hogy se­gítségükre lehessek." S tol­mácsolt, kalauzolt és ott tap­solt estéről estére a nézőté­ren is. Most, hogy élkészülőben a cirkusz, egyre több gond, fel­adat hárul az igazgatónőre. — Mär összeállítottuk a nyitóműsort. A legjobb hazai cirkuszmúvészek lépnek fe) Megújult környezetben, ú.i fel­szereléssel. kosztümben lép­nek majd a közönség elé. — Milyen lesz a műsor? — Á klasszikus cirkusz elemeit egyesíti a modern tö­rekvésekkel. Az ősi hagyomá­nyokra épülő játékot a ren­dezés, az előadásmód, a kosz­tümök teszik majd maivá. Próbálkozunk új műfajokkal is. ilyen kísérleteink már ko­rábban is sikeresek voltak. — Például ? — A Liverpool cirkuszban egy angol beat-zenekar sze­repéit betétszámként. Tavaly japán nol beat-zenekar, ci­gányzenekar adott színes be­tétműsort... Persze a cirkusz­nak azért az évezredes ha­gyományok szellemében cir­kusznak kell maradnia! Az új cirkusz terveit Fa­zekas István, a KÖZTI mér­nöke készítette. Aréna alakú nézőterén kétezren foglalhat­nak helyet. Rejtett fűtés, ké- ' nyelmes ülőhelyek, emeletes előcsarnok, modern világítási és hangtechnikai berendezé­sek szolgálják a nézők ké­nyelmét. Az istállókban szag­elszívó berendezést helyeztek el, hogy szünetekben, műso­ron kívül is megtekinthesse a közönség az állatokat. A porond kívánság szerint vízi- medencévé vagy jégpályává -alakítható. Ä vadállatok ket­rece gombnyomásra emelke­dik a porondon. — Mikor nyílik a cirkusz? — Reméljük, rövidesen. Kádár Márta igMT?3v I 0£#£&'->>/*•>» 99> » ''■»'- &Ä4^B ii pftyi ^f< • :^l l ~ ">S< f$ jp&l». Éi S 'j ^ *** 1 t r§8|Bf I pl*. ip^ ^ jpgf ^fMl i ÁmmSmF. ÜM f Mll&w i(i. ?%y S ^ jj Ne haragudj, kérlek, hiszen a világért sem akarom bebizonyítani neked an­nak az ellenkezőjét, amit feltehetően nagy műgonddal róttál zekéd hátára, nyilván hitvallásnak szánva és arra is, hogy pukkaszd a felnőtteket, akik — mint ezt annyiszor kinyilatkoztattad már —, begyepesedett, an­tik fejek és .megannyi ócsárló jelző illik még rájuk, mert ugyan mi másért képtelenek megérteni, értékelni roppant bonyolult egyéniségedet. — ami kivételes es kétségtelenül nagy dolgokra lesz képessé —. ha nem azért. amit. felőlük tartasz? Ha próbálkoznék, tudom, rövid úton a fejemhez vágnád, hogy engem sem tekintesz „fejnek", tulaj­donképpen semminek nem tekintesz, mert én is ahhoz az „ellenséges"’világhoz tartozom, amelyik, úgy nézem, igencsak életerős legénykévé nevelt föl, de amelyik — szerinted — „üldöz" elragadó eredetiséged miatt, és pillanatra sem há.av nyugton ama heroikus igyekeze­tedben, amit te tömören így. fogalmazol: balhézás. Mondom, eszem ágában sincs fejíájdító és kétes ki­menetelű vitába kezdenem, nincs már csak azért sem, mert szeretett édesanyád és édesapád dolgába alig van jogom beleavatkozni, ezenkívül pedig ha nem tévedek, alighanem az ő dolguk elsősorban, sőt. köte­lességük is. hogy elmélkedésre bírjanak. No, jó, tudom én, hogy ilyen balgaságra ritkán adod azt a „jó fej" fejedet, de azért nem ártana, ha gyöngéd szülői ins­pirációra meggondolnád; mi lenne, ha egy napon, egv- csapásra mindenki szót fogadna neked és minden cse­lekvésükkel tudomásodra hoznák, hogy rendben van, legyen óhajod szerint; semmi közük hozzád, sőt, ha semmiképpen nem tetszik neked az emberek téged kö­rülvevő világa, ám szedd a sátorfádat és költözz egv lakatlan szigetre?! Nézd, én máris lefogadom, hogy semmi közöm hozzád és mert igen kedvelem a nyílt beszédet, meg­súgom, hogy kortársaid közül is csak, — néhány álta­lam üresnek taksált fej — vállal veled nézet- és sors­közösséget. Dehogy akarunk mi meggyőzni téged! Azt viszont ajánlom, hogy sürgősen fordulj szakorvoshoz, mert a hátadon viselt talplenyomat (a ballábad rajzo­latáról van szó!) kezdődő lúdtalpra vall, ami sokkal nagyobb kellemetlenségeket jelent majd neked később, mint nekünk most az, hogy — kívánságodra — semmi közünk nem lehel hozzád! Azért légy szíves, szólj csak bátran, ha netán meggondolod a dolgot, ráébredve, hogy nem is olyan jó az a balhé, amit kieszeltél... — óa — Foto: Gouvalii Károly

Next

/
Thumbnails
Contents