Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-03 / 206. szám
Szívoti már Szekszárdi szüretet ? I 4 » k K • V, V .. i ^ t ■ k »> k k I k k k ►. !. t L kUi; ■ H A Hejöesabai Cement- és Mészművek aknakemencéje. A cement /V tömegméretű építést jelenleg világviszonylatban az előregyártott beton- és vasbeton szerkezetek alapozzák meg. Ezek a szerkezeti elemek teszik lehetővé a lakásépítési tervek gyors ütemű megvalósítását is. A beton és vasbeton alapanyagai között pedig a legfontosabb kötőanyag a cement. A LEGFONTOSABB KÖTŐANYAG A cementet hidraulikus anyagnak is nevezik. Mit jelent ez a meghatározás? A szakkönyvek szerint: „Hidraulikus kötőanyagnak nevezzük azokat az anyagoA távvezetékek védelmében A villamos távvezetékeket erősen rongálja a szél hatására keletkező lengés, illetve a huzal.kö- tegben létrejövő magas rezgésszámú vibráció. Emiatt ugyanis a fém „elfárad”, s ez szakadást okozhat. A baleset megelőzésére a távvezetékekre un. vibrációnyelőket szerelnek fel, de olykor még ez sem segít. Szovjet tudósok több olyan műszer! szerkesztettek, amelyekkel megállapítható a legerősebb vibráció helye: ide kell felszerelni a vibrációnyelőket. A képen egyik ilyen műszer látható, ez automatikusan regisztrálja a rezgések számát és mértékét. Ugyanez a műszer alkalmas a vibrációnyelő ha* tékonyságának mérésére is. kát, amelyek finomra őrölt állapotban, vízzel keverve, a víz felvétele következtében bizonyos időn belül megszilárdulnak, szilárdságukat fokozatosan növelik és kőszerű, vízben nem oldódó, a víz támadásával szemben ellenálló képződményt adnak’'. A cement néven ismert hidraulikus kötőanyag felfedezése körül még ma is vita folyik. Az bizonyos, hogy a rómaiak az első pun háború idején a különböző vízi építkezéseknél már használtak hidraulikus kötőanyagot. A cement név eredete is latin, a caedere szóra vezethető vissza, ezzel jelölték a rómaiak ezt a kőszerű anyagot. Loriot francia kutató 1744-ben franciára fordította Plinius római író munkáját; Pliniusnál mármint a caemente szó szerepelt, amelyet 6 cementnek fordított. 1756-ban John Smeaton mérnök észrevette, hogy az agyagtartalmú mészkövek égetésénél hidraulikus anyag keletkezik. Ebből kiindulva 1796- ban James Parker készítette az első valódi értelemben vett cementet, és ekkor létesült az első cementgyár is. Parker agyagtartalmú mészkövet; már- gát használt fel nyersanyagul, melyet 1200 C°-on kiégetett. Ennek a cementnek a „román-cement” elnevezést adta. Magyarországon először 1840-ben, a Lánchíd alapjainak az építéséhez használtak fel cementet. Az első cementgyárat Magyarországon 1869- ben létesítették, Lábatlanban. 1870-ben a Nyergesújfalui Cementgyárat alapították. HOGYAN GYÁRTJÁK A CEMENTET? A ma forgalomban lévő cementek előállításának elvei megegyeznek az ún. portland- cement gyártásával. A művelet megfelelő kőzetek, például mészkő, márga, agyag, valamint a kiegészítő anyagul szolgáló és legfeljebb 3 százaléknyi gipszkő összekeverésével kezdődik. Az összekevert anyagokat nedvesen vagy szárazon megőrlik. Ezért beszélünk nedves és száraz eljárásról. Az összekevert pépszerű, vagy por alakú anyag tároló- tartályokba, silókba kerül. Innen adagolják automatikusan a cementégető kemencékbe. Nálunk a cementégetést általában forgókemencékben végzik. A kemencék 45—97 m. hosszú. 2.5—3.5. m átmérőjű, percenként 3/,—1 fordulattal forgó hengeres csövek. A forgókemence egyik vége magasabban van, mint a másik, így az égetésre előkészített nyersanyag lassú mozgással csúszik lefelé, miközben porszénnel égetik. A henger alacsonyabb végén gépi erővel porszenet fúvatnak be, az meggyullad, és lángja 1400’ C fölé hevíti a kemencét. Ezen a hőfokon válik ki a mész és kovasav, valamint a kísérő alkatrészek vegyülete: a kékesfekete, kemény klinker. Az égetés másik módja az automatikus aknakemence. Az anyagmozgatás ennél függőleges. Fenn adják a kemencébe a nyersanyagot, és a hozzá kevert kokszport. • Alul levegőt fúvatnak be, ez táplálja az égést. A kemence alján gépi erővel folyamatosan törik le a keményre égetett klin- kert. A továbbiakban a künkért különböző típusú cementmalmokban acélgolyókkal, acélrudacskákkal megőrlik. MIKOR JÓ A CEMENT? A cementgyártás legfontosabb feltétele a megfelelő minőség; ezt a kémiai összetétel egyenletességével, pontos mérlegeléssel, az égetési fok és az égetési sebesség betartásával, az őrlés előírt finomsági fokával lehet elérni. A cement gyakorlati felhasználhatóságát elsősorban a kötőerő (szilárdság), a kötési és szilárdulási idő, az agresz- szív hatásokkal szembeni ellenállás, a tömítési képesség, a térfogatállandóság, a térfogat és a fajsúly határozza meg. A hazai cementfajtákat számokkal jelölik: 600-as, 500-as, 400-as és 300-as cementeket különböztethetünk meg. E megjelölések azt jelentik, hogy például a 600-as cementből készített 1 négyzetcenti méter földnedves habarcs 28 napos korban 600 kg nyomószilárdságú. A cement közel 170 év alatt meghódította a világot, de elterjedése inkább az elmúlt 25 évre tehető, amikor felismerték nagy jelentőségét. Legjobban a számok, a statisztika bizonyítja ezt: a világon 1929-ben 75 millió tonna cementet termeltek, 1963-ban pedig már 375 millió tonnát. Napjainkra a 400 millió tonnát is elérte a cementgyártás. Magyarországon 1929-ben 403 ezer tonnát termeltünk, 1963- ban viszont 2,3 millió tonnát. | ielenleg már megközelítjük a 3 milliót. DR, SZAMEK TAMÁS ! Ériékes díjak A propaganda két ága A szekszárdi szüreti napok egyes műsorainak legjobbjait természetesen díjazzák. Az ét - tékes dijakat közösen adták össze a legkülönbözőbb szervek, így a Népművelési Intézet, a Foto Szerkesztősége, a megyei és városi tanács, a KISZ Tolna megyei Bizottsága, a Szakszervezetek Tolna megyei Bizottsága, a MÉSZÖV, a KISZÖV, a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal es a szekszárdi áfész. A néptáncfesztivál nagydíját 8000 forintban állapították meg, és a városi tanács adja, A két első helyezett 5000— 5000, a két második 4000— 4000, ,a két harmadik 3000— 3000 forintos díjat kap. A zenei díj összege 4000 forint, s ezúttal díjazzák az utánpótlásnevelést is. A legjobb néptánc-utánpótlás neveléséért 2000 forintos díjat állapított meg az előkészítő bizottság. A menettáncdíj összege 3000 forint, a koreográfiái díjé 4000 forint. Az országos fotokiállftás legjobb öt kiállítóját 1000—1000 forinttal díjazzák. Ezen felül különdíjat ad hat országos és megyei szerv. A felvonulás népviseleti és fogatversenyének legjobbját 6000 forinttal díjazzák, a két második helyezettet 4000— 4000, a két harmadik helyezettet 3000—3000, a két negyedik helyezettet 2000—2000 forinttal. A hajtási fogat verseny legjobbját a kettes fogatoknál 1000, a második 700, a harmadikat 500 forinttal díjazzák, a négyes fogatoknál 1200 —800—600 forint az első-má- sodík-harmadik helyezett díja. Az idén első ízben díjazzák az iskolák felvonulási részvételét. Az első-második-har- madik helyezett 3000—2000— 1000 forintot kap. Széles körű propaganda kezdődött a szüreti napokkal kapcsolatban. Tizenhatezer plakátot készítettek és terjesztenek országszerte. Forgalomba került 5 millió doboz szüretes Népújság 197K szeptember 3. gyufa, és 500 000 doboz Szekszárdi Szüreti Napok feliratú, vagyis elnevezésű cigaretta. A nevet a közhasználatban némiképp máris egyszerűsített ték, egyszerűen így kérdik; — Szívott már Szekszárdi szüretet? A gyufát is, cigarettát is országszerte árusítják, csakúgy, mint a többi füstölnivalót. Szekszárd városban és környékén megkezdték a különféle térképes rendezvénytáblák, megállító táblák, hirdető- táblák elhelyezését, osztogatják a szüreti jelvényeket, kulcstartókat. Ezenkívül a propaganda egyéb módszeréiről is gondoskodott az előkészületeket irányító városi tanács. Szeptember 19-én, a rendezvénysorozat első napján lapunkban egész oldalas eligazító térkép jelenik meg, hogy könnyebben tájékozódhassanak a városba érkező vendégek. A szüreti napok propagandájának két ága van. Az egyik az imént felsorolt, vagyis a hivatalból irányított és finanszírozott. A tavalyi sikernek is ez képezte a gerincét, s az idén is ez áll az előkészületek középpontjában. De tavaly már kezdett kibontakozni a propagandának a nem hivatalos, de annál hatásosabb módszere is. a családi-baráti kapcsolatok ez ügyben való megmozgatása. Ez évben jó lenne tovább bővíteni ezt aa ágat. A város lakossága tar- valy bebizonyította, hogy lelkesedik ezért a hagyomány- ápoló, híres-neves rendezvényért, s éppen ez teszi megalapozottá a családi-baráti propaganda kibontakozásának reményét. A város lakossága ezernyi szállal kapcsolódik más városok, vidékek lakosságához. Tekintsük jó értelemben vett lokálpatrióta cselekedetnek a családi-baráti propagandába való bekapcsolódást! A szüreti napokra mindenki hívjon magához vendégségbe barátokat, rokonokat, s a szüreti napok egyben váljanak bensőséges családi ösz- szejövetelekké is, és az elkövetkezendő években ez is rögződjön meg kedves népszokásként. BODA FERENC SZEKSZÁRDI SZÜRETI NAPOK
