Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

t Az első tanítási nap Tegnap reggel az ország 5600 általános és 580 kö­zépiskolájában berregtek íöl a csengők, jelezve, hogy az 1970—71-es tanév első munkanapja kezdődik több mint 1 350 000 nappali tagozaton tanuló diáknak. Városunk néhány iskoláját meglátogatva mi­lyennek láttuk a tanév első napját? Derűsnek, biza­kodónak, vidámnak. Tegnap még sem későn jövő, sem készületlen diák nem akadt. Tanítványok és pe­dagógusok egyaránt örültek a viszontlátásnak, a ta­lálkozásnak. Az érettségi küszöbén Az Ipari és Mezőgazdasági Szakközépiskolában jó a han­gulat. Amolyan igazi szeptem­beri. A negyedéves műszeré­szek osztályában 36 szempár tapad Turcsányi György osz­tályfőnökre. — A most következő tíz hó­nap csak látszólag hosszú idő. Valójában rövid és jól föl kell készülni a kihasználásá­ra. Ez az utolsó start éve fiúk, alaposan elsajátítani a szak­ma minden csínját-binját el­' méletileg is, gyakorlatilag is. Az osztályfőnök tehát ko­moly, kitartó munkát vár ta­nítványaitól. És mit várnak a m űszerész jelöltek ? Szabó Ferenc: — Ha jól sikerül az érett­ségi, műszaki főiskolára men- íték. Az év végi vizsgamunka elkészítésének sikeréért druk­kolok legjobban. Keller Antal: — Nagyon szeretem a szak­mámat. Érettségi után dolgoz­ni akarok az Irodagép Válla­latnál. Jánosi Ágnes: — Engem az elektromos szá­mítógépek érdekelnek legjob­ban. Tervezem, hogy tovább tanulok. Horváth Sándor: — Hallottam is, olvastam is, hogy Karl-Marx Stadtban szí­vesen fogadják a magyar fia­talokat. ügy határoztam, ki­megyek három évre érettségi után szakmát és nyelvet ta­nulni. Tervekkel, vágyakkal és fiatalos akarással találkoztunk fönt, a városra néző szakkö­zépiskolában. Sok sikert, érett­ségizők ! 278 diák Szekszárd-Palánkon A Palánki Mezőgazdasági Technikumban és Szakközép­iskolában tegnap kétszázhet- vennyolcan kezdték az új tan­évet. Leendő technikusként az utolsó évfolyam — akiket az őszi vetés előmunkálataira va­ló fölkészülés közben fényké­peztünk le — utoljára. A negy­venedik születésnapját ünnep­lő szakoktatási intézmény szakközépiskolaként él to­vább. Az 1970—71-es tanévre 117 elsős jelentkezett. Ezek ki­lencven százaléka a megyé­ből. Míg az elmúlt esztendő­ben hét, az idén már nyolc osztályban folyik a tanítás, mindaddig, amíg el nem érik a tizenhét osztályos — terv szerinti — osztálylétszámot. Az intézmény tanulói a Szek­szárdi Állami Gazdaság kaj- mádi területén végzik gyakor­lati munkájukat. Az új je­lentkezők, az elsőévesek között kevés a lány. Ók, mindössze tizenegyen vannak, közülük cilencen a kertészeti, négyen i növénytermesztés-állatte- "si szakon. Ismerkedés Színhely: a Zrínyi utcai ál­talános iskola. Szereplők: dr. Bodony Istvánná és 36 szőke, barna, fekete hajú. nebuló. Kö­zös nevük: I. b. (Az I. a.-ban is ugyanennyien vannak.) Kö­zös tulajdonságuk: elevenség és kérdések légiójában meg­nyilvánuló kíváncsiság. Per­sze, a tanító néni is kíváncsi. Ilyeneket kérdez: — Ki járt óvodába? Ki, kit ismer? és így tovább. Kövérre tömött táskakölte­mények hevernek a ' tulajdo­nosok előtt, ügy tűnik, ezek hozták a kicsiket iskolába és nem fordítva. Folyik az ismer­kedés, előbb bemutatkozással, majd az osztályterem „fölíe- dezésével”. A meseképek föl­ismerése után a tanító néni kilátásba helyezi, hogy majd sokat mesél. Mire egy éles kislányhang: — És mikor tanulunk? Ö, te kit türelmetlen. hi­szen máris tanultok! Beszél­getve, játékosan és jaj de sok még, amit így kell megtanul­notok, hogy az iskolának jö­vőre már teljes jogú polgárai legyetek! Most még a sorba­állás is nehéz „lecke” . ..

Next

/
Thumbnails
Contents