Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-25 / 225. szám
TátUícskóztak a móüttíha természeti körfilrhéttypk kozott lévfi tsz-ek TERVJAVASLAT Együttes erővel megoldást találni A mőcsényi Völgység Népe Termelőszövetkezet volt a színhelye annak a tanácskozásnak, amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei Szervezete rendezésében szerdán tartottak. Ez a tanácskozás volt az első lépés ahhoz, hogy a mostoha természeti körültnériyek között gazdálkodó tsz-ek közös gondjaira együttes erővel próbáljanak megoldást találni. Az ülésen részt vett Bucsi Elek, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Szakái László, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének titkára, Illés Gáspár, a járási pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A meghívott 16 termelőszövetkezetből nyolcvanan jelentek meg, jórészt a politikai és gazdasági vezetők. Bevezetőt Szakái László tartott. Beszédében rámutatott arra, hogy a X. kongresszust megelőző párttaggyűléseken ezekben a tsz- ekben is . felmerült a gazdasági vonatkozású kérdés a „hogyan tovább”. Nem kis feladat a mőcsényihez hasonló tsz-eknek a gazdasági egyensúly fenntartása. Éppen ezért a negyedik ötéves terv kidolgozásakor a felsőbb szerveit szükségesnek látják a nehéz körülmények között gazdálkodó tsz-ek problémáit fokozottabban figyelembe venni. A bevezető után Kovács IstVán, a mőcsényi. tsz elnöke isrhertette az üzem történetét, jelenlegi gazdálkodási struktúráját, a negyedik ötéves tervben megvalósítandó beruházásokat. A Völgység Népe Termelő- szövetkezet 1989. elején a ci- kói-, a mőcsényi és a mórágyi tsz egyesüléséből alakult. A járás íegnagyobb termelőszövetkezete, területe 8500 ka- tasztrális hold. A három tsz egyesülését indokolta hogy domborzati viszonyaik, talajadottságaik azonosak voltak, a területek széttagoltan, egymástól távol estek, az erodált talajon termő növényék alacsony termésátlagot hoztak. Az eredmény már az első zárszámadáskor megmutatkor zott: a tagok jövedelme hét százalékkal, a felhalmozási aláp pedig 27 százalékkal nőtt. A kedvezőtlen körülményeket mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy egy ka- tasztrális hold aranykorona értéke 6,93. A szántó — amely az összterület 55 százaléka — 80 százalékban erodált, a legelő művelésre alkalmatlan, kulturgyep nincs benne, mindössze 50 százalékát tudják legeltetni. A rét — bár humusztartalomban a legmagasabb — a pangó víz és a talajvíz miatt használhatatlan — vízrendezés válik szükségessé. A gyümölcsfa-telepítések (kajszi, szilva) sem felelnek meg a követelményeknek: rosszul előkészített talajon, fagyzúgos helyeken, szakszerűtlenül végezték. A szakember-ellátottság jó, 85 szakmunkás dolgozik és 10 gépész, állattenyésztő, erdésztanuló végez a közeljövőben. Gond a juhász- és a kovácsutánpótlás. Az egyetemet végzettek száma hat. és ugyancsak hatan végeztek felsőfokú technikumot. Az elnök ismertette az egyes művelési ágak szerkezetét. A növénytermesztés árbevételi terve 13 millió forint. Viszonylag sok növényt termesztenek, keresik azokat, amelyek az adott környezeti tényezők között magas termést adnak. Bevált., a mák termesztése, 450 kilogramm átlagot is ad, de nem vált, be a hagyma, amely sok kézi munkaerőt igényel, vegyszeres gyomirtása pedig még hem megoldott. A távlati elképzelések szerint a szántóföldi növénytermesztést fogják fejleszteni, ezen belül is a takarmánytermesztést. Az extenzív körülmények között az állattenyésztés fejlesztése látszik célszerűnek. A jó takarmányátlag eléréséhez a nagyadagú műtrágyázás elengedhetetlen. A lucerna alá 10—12 mázsa vegyes műtrágyát adnak. A talaj intenzív műtrágyázást kíván, az elmúlt évben mintegy 3,3 millió forintot költöttek műtrágyára. A takarmánytermesztés sok kézi munkaerőt igényel, a magasabb lejtésszögű domboldalakon kézzel kell kaszálni. Az állatállomány szétszórtságát megszüntetik, most épül a 480 férőhelyes, korszerű tehenészeti telep. Az állattartás kizárólag a szarvas- marha- és a juhtenyésztésre korlátozódik. A nehezen művelhető domboldalakat erdősítik. Mintegy négymillió forint értékben vízrendezést hajtanak v.égre, egymillió forintot pedig az öntözéses gazdálkodás beruházására szánnak. A negyedik ötéves terv’ során 40 millió forint beruházást eszközölnek, ennek felét a tsz saját erejéből fedezi. Az elnök beszámolója után a résztvevők megtekintették a gazdaság területét, s kérdéseket tettek fel a tsz vezetőinek. Az elsők között szólt Szőlősi Mihály, a liő- gyészi téesz főkönyvelője. Az iránt érdeklődött, hogy a tsz vezetősége milyen határozatot hozott a háztáji üzemág fejlesztésére. A kérdésre Kovács István elnök válaszolt. — A háztáji gazdaság bővítését tűztük ki célul. A tsz ennek érdekében a háztáji állattartóknak állatonként bizonyos nagyságú takarmánytermő területeket ad. így szarvasmarhánként 200 négyszögöl, sertésenként 30 négyszögöl háztáji területkiegészítést juttatunk Néma Miklós, a kisvejkei tsz párttitkára, a várható állami támogatás mértékéről kérdezett. Mint Bucsi Elek elmondotta, a támogatás formája és mértéke ezután kerül kidolgozásra. Valamennyi állami támogatásra szoruló termelőszövetkezetet egyedileg bírálnak el. László Lajos koppányszán- tói főagrohómus megbecsülését fejezte ki a látottak alapján a mőcsényi tsz vezetőinek és szakembereinek. A továbbiakban szó esett még a Sárköz Völgység! Vízügyi Társulat munkájáról. A résztvevők kifogásolták a társulás tevékenységét, úgy vélik, nem tölti be teljesen feladatát, éppen akkor, amikor a kedvezőtlen körülmények között lévő tsz-eknek, lenne legnagyobb szükségük a munkájára. VARGA MARTA A főkönyvelő Egy főkönyvelő mindent el tud rontani, ha rosszul számít, rosszul elemez, ha rossz tanácsokat ad, a gazdasági egység egyensúlya megbomlik. Az Iregszemci’-ei Vegyesipari Ktsz jól prosperál. Tóth János főkönyvelővel arról beszélgettünk, milyen szerepe van abban, hogy a szövetkezet egyre- másra újdonságokkal lép a fogyasztók, a partnerek elé. — Nekem sajátos státuszom van. A szövetkezetben vezetőség van, a vezetőség határozza meg a fő tennivalókat, de nekem, számszaki embernek kell őket tájékoztatni. Érthetően, kellő érvekkel alátámasztva kell bizonyítanom minden javaslatomat. — És sikerül bizonyítani? — Esete válogatja. A műanyagzsáknál sikerült. Elmondom, hogyan. Szövetkezetünk nem rég óta önálló. A műanyagrészleg teljesen új Ireg- szemcsén és olyan terméket kellett keresnünk, amely több évre jól fizető munkát ad. Valahogyan tudomásomra ’ ott, hogy Péten lehet keresn r e- tet, műanyagzsák gyám. „ra. Nem lényeges ebben az esetben, hogy az információt én honnan szereztem. Elmentem Pétre, aztán az anyagbeszerzőnket elindítottam megfelelő helyekre, gép-, szakemberszerző útra. Számolgatni kezdtem: ha egymillió zsákot csinálunk egy év alatt, mennyi lesz a haszon, erdemes-e hozzáfogni? Ha kétmilliót tervezünk, meg tudjuk-e csinálni? Arra is gondoltam, hogy más cég jobb ajánlattal léphet a péti üzemhez, akkor minket kibuktatnak. Tehát a meglévő gépre, nyersanyagbázisra tudunk-e más munkát szerezni? Biztosítottuk a munka folyamatosságát az esetre is, s azzal küldtük el az üzletkötőnket, hogy hétötvenet kérjen egy zsákért, de lejjebb is mehet, megmondtuk, hogy meddig. A szerződés létrejött. Aztán mégis baj lett A péti gyárat leállították. — Most kellett á tartalék? — Igen, más típusú zsákot, más cégnek gyártottunk, de a haszon ebből is megvolt. — A szövetkezet vezetősége hogyan értékelte ezt a kétmilliós üzletet? — Minden negyedévben egy alkalommal be kell számolnom a szövetkezet gazdálkodásáról. Félévkor még közgyűlés elé is visznek, bírálják a munkámat, előfordul, hogy nem értenek velem egyet bizonyos részkérdésben, de eddig még meg tudtam magyarázni. — Van-e segítő a számviteli munkájában? — Hogyne! A KISZÖV. Programszerűen tartanak vizsgálatot, de ha a szövetkezet ve_ zetősége felkéri valamire a szekszárdi szakembereket, szívesen jönnek és segítenek nekünk. Az első félévben adókérdésekben adtak hasznos tanácsokat. Most a bérrendszer helyesebb kialakításában várunk tőlük jó tippeket, jó értékelést. — Az iregi szövetkezet három éve érte meg az utolsó difúziót. Milyen jövő előtt állnak? Több mint félmilliárd vasútfe j lesztésre A MÁV Pécsi Igazgatóságán, a MÁV pécsi igazgatójának vezetésével rendkívüli kibővített osztályvezetői. értekezleten vitatták meg az igazgatóság 1971-es évi előzetes tervét. Az értekezletre meghívást kaptak Baranya, Tolna, Somogy megyék MSZMP, és a megyei tanácsok ipari osztályainak képviselői, valamint a nagyobb vasúti csomópontok MSZMP-szervezeteinek vezetői. Az értekezlet, széles körű vitában több mint félmilliárd forintot javasol 1971-re felújításra és állóeszközök fejlesztésére. A tervjavaslatot a KPM vasúti főosztályához terjesztik fel jóváhagyásra. Halmai János tanácsos Százezer forint a tamási járás legtisztább községeinek Mint a korábbi években, most is sor került a faluszépí- tési és tisztasági mozgalom megszervezésére, propagálására, — valamint az értékelő munkára, a tamási járás területén. Mintegy 450 aktivista kapcsolódott be az értékelő munkába. A megyei tanács felhívása alapján felszabadulásunk évében a mozgalom is hatékonyabb keretek között folyt le. elsősorban a tamási járási tanács hatékony támogatásával. A ' mozgalomban legjobb eredményt elérő községek részére 100 ezer forint jutalmat tűzött ki a vb. A megszabott feltételek teljesítése alapján végzett rangsorolás szerint első helyezést Varsád, másodikat Tolnanémedi, míg harmadik helyezést Uj- ireg község érte el. A Vöröskereszt járási vezetősége a legjobb helyezést elért községek részére vándorzászlót kíván átadni, mely a következő évi értékelésig marad a most legjobb eredményt elért községeknél. Délczeg József Csökkentett munkaidő az ipari szövetkezetekben A legutóbbi felmérés szerint az ipari szövetkezetek 60 százaléka, az építőipariaknak pedig 40 százaléka vezette be a heti 44- órás munkaidőt. Az OKISZ vezetősége megállapította, hogy a csökkentett munkaidőben dolgozó szövetkezetek gazdasági eredményei általában kedvezőek. Bebizonyosodott tehát, hogy a szövetkézetekben is megie- remthetők a rövidített munkaidő bevezetésének a kormány által meghátározott feltételei. Éppen ezért az OKISZ vezetősége ajánlással fordult az ipari és építőipari szövetkezetek vezetőihez: célirányosnak tartja, ha a jelenleg még heti 48 órás munkaidőben dolgozó árutermelő, illetve építőipari munkát végző szövetkezetek felülvizsgálják a csökkentett munkaidő bevezetésének akadályait. Különösen azokra a szövetkezetekre vonatkozik ez, ahol a dolgozók többsége nő. Az OKISZ vezetősége javasolta, hogy a jelenleg még heti 48 órás munkaidőben dolgozó, de a munkaidő csökkentésére jogosult szövetkezetek vezetőségei ismertessék a tagsággal a munkaidő-csökkentés feltételeit, dölgózzák ki a felkészülési tervet, s hasznosítsák a már csökkentett munkaidőben dolgozó szövetkezetek tapasztalatait. Az OKISZ vezetősége kifejezte azt a reményét, hogy az érdekelt szövetkezetek élnek a lehetőségekkel és megteremtik annak feltételeit, hogy a rövidített munkaidőt ez év végéig bevezethessék. Gép- és gyorsíró verseny Az Országos Gyorsíró- és Gépíró Versenybizottság (Buda— Abban bízunk mi is, hogy ez volt az utolsó szétállás- összeállás. A jövőről csak eny- nyit: az első évben termelési értékünk 7 és félmillió forint volt. A másodikban 11, a harmadikban 16 millió. A negyedik ötéves terv végéig, mert elkészítettük a mi kis ötéves tervünket is, 30 millió forintos évi forgalmat szeretnénk elérni. Ezen belül a műanyagprogramot tartjuk, talán teljesíteni is tudjuk, és többet szeretnénk a lakosságnak nyújtani. Szeretnénk tökéletesebbé tenni a javítási-szolgáltatási igények kielégítését. Azt hiszem, szövetkezetünkben terveink megvalósításához minden feltétel, lehetőség megvan. Bíznak bennem a veze-‘ tők, a tagok. Tizennyolc éve kezdtem a főkönyvelőséget, ide I regszemcsére, a helyi gépállomástól 1968-ban hívtak, a számviteli munka vezetésére. — Mennyi a fizetése, főkönyvelő elvtárs? — Alapfizetésem háromezer forint, erre jön 15 százalék biztosított prémium és ezzel kész.-npest, V., Bástya utca 5. — Telefon: 185—002) az idén is megrendezi a dolgozók gépíró- és gyorsíróversenyét. A jelentkezők magyar nyelvű egyéni gépíró sebességi és hibátlansági, valamint magyar nyelvű egyéni gyorsíróversenyen, munkahelyek csapat- és pontszerzőversenyen, továbbá idegen nyelvű gyorsíróversenyen vehetnek részt. Az idegen nyelvű gyorsíróversenyeket október 31-én és november 1-én délelőtt rendezik meg, a versenybizottság helyiségében, a többit október 30-án és 31-én. Ebben az évben idegen nyelvű gépíróversenyeket nem ren. deznek. A nevezéseket minden versenyszámra külön 2—2 példányban, szeptember 30-ig kell beküldeni, a budapesti versenyekre a versenybizottsághoz, a vidéki versenyekre az illetékes gépíró- és gyorsíróiskola versenyfelelőséhez, egy-egy munkahelyről lehetőleg névsor alakjában. Versenyügyekben részletes felvilágosítást ad a központi versenyiroda és a helyi versenyfelelősök.
