Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-24 / 224. szám
jX. K8H6RESSZMS Friss hangvételével, újszerű mondanivalójával tűnt fel a IX. pártkongresszust megelőző, 1966. november első napjaiban tanácskozó megyei pártértekezleten Miklós Ferencné küldött, a dombóvári Alkotmány Tsz tagja. Rövid fél évvel az új gazdasági mechanizmusról tanácskozó KB-ülés után, az ott hozott határozatok szellemében beszélt. Az emelvényre lépő tsz -küldött közérhetően szólott az anyagilag erős termelő- szövetkezet gazdálkodásáról, többek között részletesen számot adott arról, náluk miként alakultak az állattenyésztésben az önköltségek. Négy év múltán is foglalkoztatják a termelőszövetkezet pártszervezetét a gazdaságpolL tikai célok és elvek, a párttagság egyre jobban érti és a nagyot apróra váltva, képviseli azokat. Mibe került akkor és ma? Naprakészen vezetik a könyveket a dombóvári Alkotmány Tsz-ben, nem okoz nehézséget a kigyűjtés. Áruféleségenként össze lehet hasonlítani, mit mennyiért termeltek 1966-ban és mibe kerül jelenleg. Fino- nítottak azóta önköltségi nyilvántartásaikon, a felszólalás esztendeje óta már félévenként összegezik a ráfordításokat. Habár helyileg fontos segédeszköz a féléves viszonyítás, mi most mégis az esztendőket hasonlítjuk össze, tesszük az egyszerűség kedvéért. Kommentár nélkül is beszédesek adataik. Egy kiló sertéshús előállítása 1965-ben 15,32 forint, 1969-ben 13,32 forintba került. Növekedett a mennyiség azőta, évente 2600— 2700 sertést értékesít a tsz, szerződéses alapon. A tehenészeti telepen elhelyezett, a jószágállomány negativizálása végett felszámolt tyúkfarm utoljára 1967- ben adott tojást, annak önkölt_ sége akkor darabonként 1,23 forint volt. A szarvasmarha hozamából említette még akkor Miklós Ferencné a tejet. Négy esztendeje, 1966-ban még 4,90 forint volt egy liter tej önköltsége, tudták, hogy nagyon magas. 1969-ben ez 3,61 forintra csökkent, ami még mindig tetemes. így alakultak a számok, de nincs megállás, vagy vissza* esés, állandósult a csökkenés. \ Hogy továbbfejlődjön a közös.*. Számításaikat hasznosítva, nem nyugszanak bele a magas önköltségbe. Gelencsér József, a tsz párttitkára bizonyítja, gondolnak a holnapra, folyamatosan, egyre kedvezőbbé alakítják . a ráfordításokat. Joggal, remélik, hogy a jövő évben nagyobb lesz a hozam. Feltörték a rétet, nemesfüvek- kel telepítették be, jövőre már ott legeltetnek. Miklós Ferencné több mint másfél évtizedé "tagja' a termelőszövetkezetnek. Az állattenyésztésben, dolgozik,- a -majorban, télén-nyáron hajnali négy órakór kel. Délelőtt, korai elfoglaltságának végeztével, a dombóvári otthonában találjuk őt,- a tsz párttitkárával. Négy esztendeje és most. Gazdálkodás — önköltség — olcsó árak Népújság 3 Elénk, pergő szavú, politikus asszony, aki a felszín mögött látja a lényeget. — Beszéltem én a megyei pártértekezleten a hibás vetőmagról is. Volt értelme. Utána megvizsgálták a dalmandi hibridüzemben, hogy mi történt, elismerték az Alkotmány Tsz panaszának jogosságát és orvosolták — idézi a történteket Miklós Ferencné. Hármasban folytatjuk a „nagy és kis politika” összekapcsolását, a gazdaságpolitika témakörébe vágó eszmecserét. Számolnak vele, élénken figyelik a tagok a befektetést, törődnek az önköltség alakulásával maguk az állattenyésztők is. Az utóbbi években alkalmaztak a szövetkezetben néhány ésszerű változtatást. — Azelőtt készen vettük a takarmányt, most a szövetkezet keveri. Abrakunk van hozzá, koncentrátumot vásárolunk, így jobb a minőség és kevesebbe kerül. Ezzel az új takarmányozással lead a tehén egy 43 kilós borjút és aztán ne többel, mint 12 literes tejhozammal állítsuk csak be... Spül a komplex sertéstelep, érdemes beruházni. Ez a fejlődés, így léphetünk' előre — tájékoztat, majd azt fejtegeti Miklós Ferencné, hogy ha hatnyolc hónap alatt hízik a sertés, hamarabb értékesíthető, meggyorsul a pénz forgása. Fájlalja a baromfitenyésztés abbahagyását, főként a tojásellátás, a rántanivaló csirke hiánya miatt. Kommunista módön vitatkoznak egymással is, amikor a leállás indokoltságáról esik szíj. Volt olyan esztendő, amikor a dombóvári Alkotmány Tsz 50 ezer fiatal, gyönge csirkét értékesített. Az állattenyésztésben dolgozó Miklós Ferencné adatokkal bizonygatja, hogy érdemes lenne a közösben is vesződni a tyúkfarmmal. „Tízezer számra vette tőlünk a tojást a keltető, egy tyúk évente 170— A Dombóvári, Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága" tegnap, szerdán délelőtt tartotta soron következő ülését. A végrehajtó bizottság ez alkalommal — elsőként — Gálos Jánosnak, a járási tanács munkaügyi főelőadójának jelentését vitatta meg. A jelentés a járás munkaerő- helyzetének alakulásával, a foglalkoztatottsággal és .a csökkent munkaképességűek helyzetének értékelésével foglalkozott. E napirendi pont lezárása után Bérdi József mb. vb-elnök számolt be arról, hogy az 1967-es jelölőgyűléseken felvett lakossági bejelentések hol, hogyan épültek be a járás községeinek fejlesztési tevékenységébe, a közérdekű be jelen tárakból mi valósult meg eddig. A Dombóvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának szerdai ülése időszerű bejelentésekkel ért véget. Közéletünk 180-at tojt, és másfél év után, a kiselejtezéskor 20 forintot ért kilója.” Érdekes, mindketten hivatkoznak a tsz főag- ronómusára, akinek otthon megéri a tyúkfarm, a szövetkezetben viszont gazdaságtalannak minősítette. A nagyüzemnek ne fizeíődne ki? Többet, időben és olcsóbban Ha már számvetés, beszéljünk a kényes kérdésről is. Mi a véleményük az élelmiszerellátásról, az árakról? Vajon nem ütközik-e a tsz-ekben a jövedelem növelésére törekvés az árak csökkentésének igényével? Nem tekintik kényes kérdésnek, ' tudnak a dombóvári lakosság, a munkások, a vas- utasság gyakori ■ észrevételeiről, úgy látják, hogy valóban . van ütközés. Rossznak tartják a dombóvári ellátást, drá- gállják az élelmiszerárakat. — Joggal tesznek szemrehányást a munkások a tsz- parasztságnak, amikor elvárják, legyen olcsóbb a szocialista nagyüzemben termelt élelmiszer —.mondja Miklós Ferencné. Egyetértenek abban, tudjon hozzájutni az olcsóbb élelmiszerhez a nagycsaládos ember, a bérből, fizetésből élő. muúkás. Nem rekednék meg az előbbi megállapításnál, még ha nem is feltétlenül és egyedül üdvözítőik elképzeléseik, van javaslatuk. — Ma már nagy mennyiséget termelnek mindenből . a tsz-ek. Még nem vállalták Dombóvár lakosságának ellátását a környék termelőszövetkezetei, húzódoznak ettől, és az összefogástól, pedig erre ösztökéli őket a tanács vezetése. Ügy látom, hogy a gyönge ellátottságnak, a kevés olcsó árunak szemléletbeli okai vannak, — mondja Gelencsér elvtárs. A tsz-kertészetek fejlesztéséről az -a megjegyzése, hogy a munkaerőhelyzet szerint tegyék, inkább kisebb területen kertészkedjenek, ott legyen nagyobb hozam, mint ellepje a gaz és ráfi,zessenek. „A bolgár kertész egy holdról 30—40 ezret be tudott hozni?” Mint termelők és fogyasztók fogják fel, s egyúttal képviselik a munkást, dolgozótársaikat. — Többet, idejében és olcsóbban kell termelni, s ehhez a beruházást sem szabad elhanyagolni. Miklós Ferenc- , né példákkal is alátámasztja, hogy amikor valamiből kevés terem, akkor drága lesz. Tavaly bőviben volt az árpa. a kukorica. Tengerit 140-ért lehetett vehhi a hizlaláshoz. Idén a görögdinnye sokáig 3. 4, 5 forint volt kilónként, a kiskeresetűek közül kevesen engedhették meg magúknak. Konkurráljanak, árusítsanak, legyen több a koraiakból, és'* ha nagyobb a kínálat, kisebb a fogyasztói ár. Legyen 'baromfihús, tojás, töltelékáru, zöldség-, ' gyümölcsárusítás a termelőszövetkezetek, vagy a közös társulások által létesített üzletekben. Előbbiekben látják egyik útiát-módját a vidék, ellátása megjavításának, a minőségileg kifogástalan és olcsóbb áruk biztosításának. Valamicskét hozzá is látott már ehhez a dombóvári Alkotmány Tsz. a köznontiuk- nál lévő üzletük zöldség-gyümölcsfélékből évi félmillió forintot forgalmaz, ahol kilónként 20—30 fillérrel olcsóbban kanhatók a tsz termékei. A rendszeres, az olcsóbb ellátás megoldása nem hárítható át, nem központi feladat. Megvalósítására elsősorban helyileg kell törekedni, ott kell rá módot találni. SOMI BENJAM1NNÉ Szekszárd új városközpontjának a már kialakult részlete. Foto: Gottvald. 1970. szeptember it.
