Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-22 / 222. szám
fTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTrrT rTTTTTTTTTTrTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVYT'rTTTTTTVYTTTTTVTTVTVT'l P► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► *■ >-KEMRE&ENY12. Most, hogy újra a főúton suhant, az őrnagy fölmérte az elágazásban rejlő sajátos lehetőséget. Tegyük fel — gondolta —, hogy egy ötven kilométeres sebességgel haladó teherautót követek. Ha rátérek az elágazásra, kerülőt teszek, s mire ismét kiérek ide a főútra, az a kocsi már jócskán megelőzött engem. De ha ismerem az ő haladási sebességét, s az enyémet az övéhez képest megduplázom, például százzal hajtok, akkor a kerülő ellenére is könnyen beérhetem, csakhamar újra ott vagyok mögötte. Azt, hogy egy időre leszakadtam, hogy háta fedezetlen volt, esetleg észre sem veszi, persze, csak esetleg. Mert ha figyeli a visszapillantó tükröt, akkor rájön, hogy nem vagyok mögötte, hogy eltűnésem és felbukkanásom között eltelt pár perc... A lehetőség, amely az eddig feltárt adatok között nem szerepelt, mindenesetre érdekes volt. S csakhamar még inkább az lett. Beke úgy tervezte, hogy útja minden tekintetben pontos másolata lesz a gyakorlatra vonuló tüzérek útjának. A kitérő miatt azonban időt vesztett, így pár perccel később ért a vasúti sorompóhoz, mint a katonai gépkocsioszlop, amely május 8-a hajnalán megállt ott. Az oszlophoz képest késett, de a sorompó csak érkezésekor zárult le. Az őrnagy a műszerfalra pillantott: negyed öt volt. A gyakorlat hajnalán a sorompó ilyenkor már pár percre elzárta a tüzérek útját, várakoztatta a gépkocsikat! Furcsa, sajátos eltérés. Május 8-án a vasúti őr talán túlzottan óvatos volt? Vagy a vonat érkezett korábban? Lehet. De ha az őr azon a hajnalon is csak ilyenkor engedi le a sorompót, akkor a gépkocsioszlop nem áll meg útközben. Simán keresztülhajt a vágányon, és a sorompó csak. olyan kocsikat vág el tőle, amelyek leszakadtak. Késnek, például azért, mert az elágazásnál befordultak az erdei útra, s a kitérő pár percet elrabolt tőlük... A gyors, észrevétlen csatlakozás így lehetetlenné válik: felfedezik a lemaradást, és rájöhetnek a céljára is. Mert mi lehetett a cél? Az, hogy a sorompónál megállított, várakozó gépkocsioszlop utolsó, fedezetlenül maradt kocsijához valaki hozzáférjen! Az időbeli különbség tehát, a sorompó akkori és mostani lebocsátása között, esetleg nagyon is fontos lehet... Miközben Beke mindezt végiggondolta, elrobogott a menetrendszerű személy. Szerintem — vélte az elhárító tiszt, a villogó ablaksort nézve — a személyvonatok inkább késni, mint sietni szoktak... S hogy ez a járat 8-án valóban sietett, nem nagy probléma ellenőrizni. Ha megtudtuk, majd elbeszélgetünk a vasúti őrrel. A sorompó magasba emelkedett, de Beke nem hajtott tovább. A motort meg a világítást már korábban kikapcsolta, s most csendben, az ajtót sem kattantva be, kilépett a harmatos útmenti fűre. A sorompóhoz sétált, majd kocsinként felbecsülve az oszlop hosszát, visszament addig a pontig, ahol, elképzelése szerint, az utolsó, lőszert szállító teherautónak állnia kellett. Ezen a helyen egy extra hosszúságú cigaretta hevert a fűben. Mellette ugyanannak a márkának a csikkje. A két cigaretta közül az egyiket végigszívták, a másikból alig néhányat szippanthattak. Beke mindkettőt felvette, tárcájába csúsztatta, aztán beszállt a Skodájába, és tovább indult. ...A Vadgalamb turistaházhoz épp olyan békés, .napfényes reggelen érkezett meg, mint öt napja, amikor életében először járt ott. — Éppen százhúsz órája várok a kávémra! — kiáltotta nevetve a szőke büféslánynak, aki meglepve meresztette rá nefelejcs színű szemét. — Remélem, ma nem ejti aá a feketéstálcát... A kislány már perdült is, futott a kantinba. Kisvártatva valamennyien előjöttek: a házaspár meg a fiú, végül a lány is, tréfásan billeg- tetve a könnyű fémtálcán álló feketéspohárkát. — Látom — szólt mosolyogva az őrnagy — mindnyájan túljutottunk a megrázkódtatáson. De úgy lenne igazságos, ha azt is megtalálnék, aki megtréfált bennünket. Ügy értem, aki megcélzott azokkal a kellemetlen golyóbisokkal... Már csak a cica miatt is! Maga biztosan nagyon szerette... — Beke a lányra pillantott. — Mit tegyünk? Mi nem tudunk semmit. A szemei elkomolyodtak: a kislányt bántotta az elpusztult cica említése. Beke egyébként, lassan, tíz fényképet tett az asztalra. — Nézzék meg őket, hátha ismerősre akadnak köztük. Talán látták már valamelyiket. Szorongva várt: kevés esélyt adott magának. Aztán kinyúlt egy ujj, a fiú ujja, és rámutatott egy képre: — Ez, azt hiszem, járt itt. Mit gondolsz, Mari? — Igen — mondta a lány is. — Itt volt. — Helyes. A napra nem emlékeznek? — Harmadikén vagy negyedikén lehetett. Szóval, néhány nappal az eset előtt, talán kora délután. Éppen nem- volt más vendég. A férfi csak beugrott, vermuthot meg szendvicseket vett, és sietett vissza az erdőbe. Motorral volt, de a rendszámát persze nem tartottuk fontosnak megjegyezni. — Igen — erősítette meg a fiú —, azonnal elrobogott. Talán várta valaki. A barátnője, például... — Köszönöm — mondta Beke. Miközben összeszedte a fényképeket, futó pillantást vetett a kiválasztottra. Király őrmester fényképe volt. i Beke virágos kedvvel érkezett Násfára. Ébert és Paál, akik a politikai helyettes irodájában várták, ezt már az udvarra néző ablakból észrevették. Az őrnagy, a kocsiból kiszállva, oly barátságosan fogadta az udvaron átvágó Király őrmester tisztelgését, mintha egész éjjel vele álmodott volna, csupa vidám és biztató dolgot... — Nos, mi újság a könyvesboltokban? — kérdezte a belépő őrnagy. Paál savanyú arcot vágott. — Azt hiszem, nagyot tévedtem... — Emberi dolog! — mosolygott Beke. — Halljuk, hogy mivel kapcsolatban? (Folytatjuk.) AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÄAüAAAAAAAAAAAA PAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÉlAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Ä Ml • r Az okol jogán Országszerte megkezdődtek a kanyaró elleni idei védőoltások Évente több mint négyezer ember kerül hazánkban a bíróság elé, mert — a jog nyelvén szólva — súlyos testi sértés bűntettét szándékosan követte el. Ebben az igen nagy tömegben nem szerepelnek azok, akiknek szándéka emberélet kioltására irányul. Négyezer ember: körülbelül ennyi él egy közepes nagyságú faluban. Az ököljog, a brutalitás lovagjai, többségükben gyáva fickók. Az Országos Kriminalisztikai Intézet reprezentatív felmérésének megállapítása szerint a tettesek legfeljebb harmadának lehetett volna oka ellenfele erőfölényére számolnia. Többségük valóban kézzel, oköllel ütött; de akadt olyan is, aki kutyát uszított haragosára, vagy maró folyadékkal öntötte le. Nem dicsősége a férfinemnek, hogy számos tagja ennyire képtelen uralkodni indulatán. Mint az OkRI munkatársai kiszámították, megközelítően hétszer annyi férfi kerül a bíróság elé emiatt a bűntett miatt, ahány nő. Természetesen nem véletlen, hogy a tettesek túlnyomó többsége csak táján járt az iskolának. Egyetemi, főiskolai végzettségű személyek egy százalékon aluli arányban szerepelnek az elkövetők között. Feltűnően nagy — tizenhét százalékos — a cigányok részesedése. Sajnos, akadnak, akik ezt emberellenes, fajelméleti teóriákkal hajlandók „megmagyarázni". A való ok más. A valóságos ok az, hogy a cigányság még nem emelkedett arra a kulturális, morális szintre, mint a nem eigány; lakosság, Vadidegenek ritkán bántalmazzák egymást; úgyszintén munkatársak is. Az emberek közötti kapcsolat és az okok vizsgálata során a bűncselekmények megelőzésének segítésére hivatott intézmény munkatársainak figyelmét az sem kerülte el, hogy barátok között mi vezet a leggyakrabban tettlegességre. Az esetek egyharmadában a féltékenység. Tavaly 13,5 százalékkal több ember esett súlyos testi sértés áldozatául, mint 1965-ben. Igen tanulságos egy pillantást vetni arra a grafikonra, amely azt szemlélteti, milyen erőteljesen késztet embereket az alkohol mások bántalmazására. A vizsgálat tapasztalatai szerint a tettesek csaknem fele volt többé kevésbé ittas, — s majdnem ilyen arányban nélkülözték a józanságot a sértettek is. A magyarázat egyszerű: a józan ember kitér a részeg útjából, a szintén ittas maga is roppant erősnek érzi magát. Azok közül, akik a vizsgált időszakban súlyos testi sértésre ittasan vetemedtek, hetven százalék volt notórius iszákos. A súlyos testi sértés áldozatainak csaknem negyven százaléka szorul kórházi gyógykezelésre, — mégpedig oly hosszú időre, hogy éves átlagban az intézeti ápolás másfél millió forintjába kerül az államnak. Az SZTI-nek — a Polgári Törvénykönyv alapján — megvan a joga, hogy a jogerősen elítéltekkel az ápolási költséget megtéríttesse, erre azonban a gyakorlatban aránylag ritkán kerül sor. • .... A szocialista törvényesség megköveteli, hogy ne másért, csak azért ítéljék el a vádlottat, amit valóban elkövetett. A testi sértések elbírálásánál nem ritka probléma, hogy — a következményre figyelemmel — könnyű testi sértés történt-e, avagy — az eshetőleges szándékot is mérlegelve — súlyos testi sértés kísérlete. Ha egyéb jogi meggondolások elemzésébe nem is óhajtunk bocsátkozni, mégis érdemes egy dologra emlékeztetnünk. A súlyos testi sértés és kísérlete hivatalból üldözendő bűntett, — a köny- nyű testi sértés miatt (kivételes esetektől eltekintve) csak magánindítványra indul eljárás. Az OkRI javasolta: vizsgálják meg, célszerű vol- na-e még egy minősített esettel bővíteni á könnyű testi sértés fogalmi körét olyan esetre, ha valaki a könnyű testi sértést súlyos testi sértés előidézésére alkalmas eszközzel követte el. Az Országos Kriminalisztikai Intézet közérdekű vizsgálatából egyértelműen következtethetünk arra, hogy amint a többi bűncselekmény, úgy a súlyos testi sértés is megelőzhető. Ezt célozza — többek között — a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása, amely szerint kívánatos a bíróságoknak a korábbinál szigorúbban megítélniük az erőszakos cselekményeket. E bűncselekmény megelőzéséért az egyes ember szintén cselekedhet: merje vállalni a pártatlan békítő szerepét, ha azt látja, hogy elszabadulni készülnek a tettlegességig fajuló indulatok. Hétfőn országszerte megkezdődtek a kanyaró elleni idei védőoltások. Ezúttal az 1969. évben született gyermekeket, továbbá azokat az 1968. évi születésűeket oltják, akik a múlt évi oltásból valamilyen ok következtében kimaradtak és a betegségen még nem estek át. Beoltják továbbá mindazokat az eddig be nem oltott, illetőleg a betegséget át nem vészelt három éven aluli gyerekeket, akiket gyermekkollektívákban gondoznak. Gyermekgyógyászok oltják a gyermekekeit Budapesten és azokban a vidéki városokban, ahol körzeti gyermekgyógyászok működnek. Más helyeken a körzeti orvosok vagy a helyi hatóságok által kijelölt orvosok bonyolítják le az oltásokat a csecsemőtanácsadó helyiségekben. Már az első évi kötelező oltások tapasztalatai is a beoltottak nagyfokú védettségéről tanúskodnak. Minden szülőnek saját jól felfogott érdeke és kötelessége tehát, hogy a megjelölt időben oltássá be gyermekét. Az egészségügyi miniszter rendelkezése megjelöli azokat a betegségeket, amelyek esetén nem szabad a gyerekeket beoltani. Akik betegség miatt vagy más okból kimaradtak a szeptember 30-ig tartó oltásból, október 5-e és 10-e között pótoltásra jelentkezhetnek, feltéve, hogy az oltást kizáró ok addigra megszűnik. Az oltás az esetek kis részében olyan tüneteket okoz, mintha a gyerek rendkívül enyhe lefolyású kanyaron esne át. A leggyakoribb tünet a láz, amely néha magas is lehet és görcsre hajlamos gyerekeknél komplikációkat okozhat. Ezért a lázas állapot megelőzése céljából ajánlatos az oltást követő harmadik- negyedik naptól kezdve két- három napon át lázcsillapítót (például a minden háztartásban kéznél lévő kalmopirint) adni a beoltott gyerekeknek. A lázcsillapító adagolására vonatkozóan a szülők kérjék ki az orvosok tanácsát. Vásároljon keleti szőnyeg »et! a bizományi Áruházban MÉRSÉKELT ARAK GARANTALT MINŐSÉG jjSI w CSAK NÁLUNK KAPHATÓ OTP-re is ! fcjßrtv// BAV Szekszárd, Garay tér 10. . (347)
