Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-20 / 221. szám
FÓKUSZ iitiiiiiimimiiiiiiiii A termékek jó minősége az értékesítés alapfeltétele A nagy nemzetgyűlés jóváhagyta a termékek minőségi biztosítékának és ellenőrzésének törvényét. Ennek a törvénynek igen nagy társadalmi-gazdasági jelentősége van, mert megfelel a népgazdaság mind összetettebb igényeinek, a külföldi piacokon versenyképessé teszi az árukat és hozzájárul a lakosság életszínvonalának emeléséhez. A törvény ilyen szempontból első helyen a termelő vállalatok kötelezettségeit emeli ki, hiszen ezek hivatottak a termelés egész menete folyamán a jó minőséget biztosítani. A jó minőség elérése most állami feladat lett, amelynek megoldásában minden erőnek közre kell működni a tervezéstől, a gyártáson keresztül a szállításig, értékesítésig. Ebben az értelemben igen nagy felelősség hárul a kereskedelem szervezeteire, szerveire és minden dolgozójára, mert tevékenységük a termelő vállalatokra döntő befolyást gyakorolhat, különösen a minőséget illetően. A törvény meghatározza a kereskedelem kötelmeit az iparral történő szerződéskötéseknél. Itt figyelembe kell venni azokat az igényeket, amelyek a vásárlók részéről felmerülnek. A kereskedelemnek a legnagyobb határozottsággal kell fellépni a termelő vállalatokkal szemben a minőséget illetően és csupán arra az árumennyiségre szabad megrendelést feladnia, amelyre a népgazdaságnak és a lakosságnak valóban szüksége van. , Az- iparnak pedig csak a bemutatott prototípus, minta szerinti, mi- minőségű árut szabad szállítania. A szerződésben pontosan rögzíteni, kell a minőségi feltételeket. A kereskedelem nem veszi át a meg nem felelő árut. A törvény szerint az átvevőnek, joga van meggyőződni a gyártási folyamat alatt arról, hogy az előírt, a minőséget biztosító technológiai követelményekét a gyártó teljesíti-e? A minőség ellenőrzése a szállítás egész tartama alatt kötelező. A törvénynek ez az intézkedése hivatott megakadályozni, hogy egyes tételek minőségen aluliak lehessenek. A múltban sokszor megtörtént, hogy az áruk tételenként változó minőségűek voltak és időleges minőségromlás gyakran fordult elő, éppen a szúrópróba szerinti ellenőrzés miatt. Igaz, hogy eddig is vissza lehetett küldeni a meg nem felelő minőségű árut, vagy átvételét meg lehetett tagadni, azonban a gyártó üzem rendszerint olyan más vállalatnak adta el ugyanazt; az árut, ahol nem volt megfelelő minőségi ellenőrzés. (Comertul Socialist, Románia) A falu iparcikkellátása Egy falusi találkozón, amikor arra terelődött a szó, hogyan is áll a mezőgazdaság ellátása a nélkülözhetetlen, alapvető fémárukkal, és özönleni kezdtek a panaszok, hogy nincsen elegendő lánc a tehenek, lovak és egyéb állatok megkötésére, — a gyűlés szónoka ezeket a hiányosságokat az általános gazdasági és termelési nehézségekkel próbálta megmagyarázni és hozzáfűzte, hogy a tehenet végső soron kötéllel is meg lehet kötni. — Lehetni lehet, — szólt közbe az egyik paraszt —, a nadrágját is megkötheti az ember zsineggel. De nadrágszíjjal mégiscsak jobb. Bizony, rosszul áll a falu ellátása, nem csupán a bonyolultabb, igényesebb termékekkel, hanem a mező- gazdasági termeléshez, lakóházak és gazdasági épületek építéséhez, a falu vízellátásához nélkülözhetetlen, alapvető fémárukkal is. Pedig az ellátás valamelyest vitathatatlanul javult. Míg 1961-ben a falu 1741 millió zlotyért vásárolt fémárukat, 1965-ben már 2252 millió zlotyért, tavaly pedig 3160 millió zlotyért. Az ellátási terv további 160 millió zlotys növekedést irányoz elő. A legbosszantóbb a hiány éppen a viszonylag egyszerű, hagyományos, a mezőgazdaságban régesrégen használt cikkek terén. A „Paraszti önsegély”* mezőgazdasági szövetkezeti központ évről évre összeállítja igénylését a fémáruk különféle csoportjaira vonatkozólag. A terveket el is fogadják, de rendszerint sokkal kevesebb árut szállítanak, mint amennyi a bejelentett igény. Az ismétlődő nehézségeknek, bajoknak szinte már jelképe a láncellátás. 1067-ben a falusi kereskedelem 704 tonnával kevesebb láncot kapott, mint amennyi az elfogadott szállítási tervben szerepelt, (mellesleg a terv is alacsonyabb volt a szükségletnél), 1968-ban 901 tonnával volt kevesebb a leszállított lánc, tavaly pedig 1180 tonnával Meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben a tonnákban számolás még csalóka is. Az ipar előszeretettel küld a falunak vastag fémláncokat, amelyek tulajdonképpén csak félkésztermékek. Ahhoz, hogy a gazdaságban használatba vehessék Őket. karikák, ka- rabines-csatok és egyebek is szükségesek, márpedig az ilyemi is hiánycikk. A láncok tartozékaiból mindig nagyon kévését szállítanak, az évi terveket rendszerint csak 60—70 százalékra teljesítik. Az idén sem várható jelentősebb javulás. Az első negyedévben a szállítási tervben szereplő mennyiségnél 133,7 tonnával kevesebb láncot szállítottak, az első félévi kiutalás 500 tonnával kevesebb a félévi tervben szereplő mennyiségnél. ígérgetik ugyan, hogy a Dab- rowa Górniczai Drótárugyár, a legnagyobb lánctermelő üzeni 1975-bfen már 100 százalékig kielégíti az igényeket, de hát csakugyan még öt évig kell erre várni? A hiányokat importtal próbálják foldozgatni. A mezőgazdasági szövetkezeti központ, szövetkezeti csere keretében, idén 735 tonna lánc szállítására kötött szer- , ződést Magyarországgal, és 1100 tonna gazdasági láncot rendelt a Metalexport Külkereskedelmi Vállalatnál. A külkereskedelmi vállalat azonban még mindig hiába keres szállítót. A lánc ékesszóló példája annak, mennyire bosz- szantó egy-egy alapvető, egyszerű árucikk hiánya, mennyire megnehezíti a mezőgazdasági, főként állattenyésztési munkát, mennyire idegesíti a parasztot, aki képtelen megérteni, miért van ennyi baj és huzavona egy ilyen egyszerű cikk gyártásával. (Trybuna Ludu, Lengyelország) Vita a férfiak és nők egyenlő bérezése körül A sors iróniája, hogy a szupermarket-társaságokat országos sztrájkkal fenyegetik, ha nem hajlandók beleegyzni a hatmillió fontos béremelésbe, amellyel 80 ezer nő alkalmazottaknak a férfiakéval egyenlő bért biztosítana. A helyzet azért furcsa, mert maguk a munkáltatók — a Tesco, Fine Fare, Allied Suppliers, International Stores és a többi vállalat — és nem a szakszervezet (Union of Shop, Distributive and Allied Workers — U. S. D. A. W.) ajánlották fel. hogy augusztus 3-tól egyenlő bért fizetnek a női és férfi alkalmazottaknak. Most az egyszer úgy látszott, hogy a szupermarkettársaságok, — akik mindig arról panaszkodtak, hogy az iparban ők bonyolítják le a légnagyobb forgalmat, a legkevesebb szakképzett munkaerővel —, forradalmi változást vezetnek be a bérfronton. Július közepén a jelek arra mutattak, hogy a szupermarket-tulajdonosok, elsőként az országban, önként bevezetik a férfiak és nők azonos szintű bérezését. Ez azt jelentené, hogy egyetlen alkalmazott sem kapna 13 fontnál kevesebbet. Bár a londoni alapbérek általában magasabbak a minimális 10 font, 1 shilling 6 penny-nél vidéken a női alkalmazottak gyakran csak 9 font 14 shillinget keresnek —, ez az alacsony bér Jelentős tényező a haszon szempontjából. A férfiak Jobb helyzetben vannak. Bár vidéken az alapbér 13 font, a legtöbb férfi alkalmazott szakmunkás, és hentesként, vagy halárusként magasabb bért kap. Nemcsak arról van szó, hogy a legalacsonyabb bérrel rendelkező szakszervezeti tagok maximálisan 3 font 14 shillinges emelést kapjanak. A szupermarkettársaságok arra törekszenek, hogy a nők minimális bérszintje alacsonyabb legyen a férfiakénál. Az U. S. D. A. W. ebbe nem egyezhet bele. Ma a kiskereskedelem szupermarket-szekciójánál bevezetik ezt az elvet, veszélyeztetik a tárgyalásokat más munkáltatókkal. az elosztó iparágban, ahol szintén történtek kezdeményezések az egyenlő bérszint bevezetésére. 1 250 000 munkás dolgozik az elosztásban és általában kevesebbet keresnek, mint a szupermarketek dolgozói. A szupermarket-társaságok egyik szövetsége (Mul- tiplt Shops Federation), már két évvel ezelőtt lépéseket tett az azonos bérek bevezetése felé. Kidolgozását David Morrel-re, a Tesco személyzeti ügyekkel foglalkozó igazgatójára bízták. Morrel a klasszikus hatlépcsős rendszert javasolta. Ez a rendszer a dolgozókat a végzett munka alapján — nemi megkülönböztetés nélkül — hat kategóriába sorolja és ezeknek megfelelően bérezi. így a női üzletvezetők, Üzletvezetőhelyettesek és osztályvezetők bére is azonos lenne a férfiakéval. (The Times, Anglia) Szemelvények külföldi újságokból SZÜRET Rejtvényünkben a Szekszárdi Szüreti Napok alkalmából néhány, itt. meghonosodott szőlóíaj tát mutatunk be. VÍZSZINTES: 1. Az egész világon elterjedt, kései érésű luxus- értékű csemegeszőlő. Bogyói nagyok, oválisak. Színe: sötétkék, pirosas kék, hamvas. 15. Se apja, se anyja. 16. Cséve. 17. Aromák. 19. Párr! 20. Tág. 22. Pára! 23. Üdülőhely Dél-Tirolban. 24. Rokon. 25. Vonalkáz. 28. Kett3spont — idegen szóval. 29. Lantán és vanádium. 30. Áramforrás. 31. A malájok rágcsálással fogyasztott izgatószere. 32. Leány testvér beceneve. 33. Tova. C5. János vitéz barátja (ford.). 37. Kutas páratlan betűi. 38. Elvetik. 39. Elől: németül. 41. Az II Silenzio szerzője és előadója. 43. Konzervatív. 45. Emésztőnedv. 47. ízesít. 48. Fénn 49. Háziállat- 50. Hazánkban igen elterjedt, jó minőségű és bö termésű fehér borszőlő fajta. Kellemes asztali és fehér bor készül belőle. (negyedik kockába kettős betű.) 53. Labdarúgó-trófea. 54. 'Rendőr az alvilág nyelvén. 55. Ritka női név. 56. Rá távirati nyelven. 5L Kossuth-díj as festőnk (1864—1949.), 59. ÖVN. 60. Kísérő. 62. Mezőgazda- sági munkás. 63. Sokba kerül. 64. Var képződik rajta. 55. Egri kapitány. 66. Dáma. 67. Lázits! 69. Arzén és oxigén vegyjeje. .70, Női becenév névelővel. 71.- A férfiszépség szimbóluma a művészetben. 72. Morzsa közepe. 73. Balatoni üdülőhely. 74. Igen öreg bácsi. 75. Esel! 76. Lassan baktat. 78. Régi városrész Budapesten. 80. Hónaprövidítés. 82. ‘P\tos, vagy fehér színű, bőven termő szőlőfajta. Kitűnő tömegbort ad., d étkezési szőlőnek is jlnom. 83. Korai érésűd bő termésű csemege- szőlő. Bogyója sárgás zöld színű, apró, barna pontozottságú. Fürtje középnagy, tartós és jól szállítható (harmadik kockába kettős betű). FÜGGŐLEGES; 1. Bőven te^rniő, kiváló minőségű, fehér bort adó szőlőfajta. Bora kissé fanyar, jellegzetes zamatü, tüzes iecsenye- bor. 2. Abba az irányba. 3. Római ezeröt. 4. Ókori mezopotámiai város. 5. ír. 6. Város Ausztriában. 7. Á Halotti Beszéd szava. 8. Mo- libdén vegyjele. 9. Huzatos. 10. ölel. 11. Állam az Arab-félszigeten. 12. Eszme. 13. Keresztül. 14. A hűbéri rend tagja vált. IS. Igénytelen, későn erő, halvány- piros bogyójú szőlőfajta. Étkezési szőlőnek is alkalmas. 21. Idős. 23. Jelmondat, jelige. 26. Magad. 27. Arab férfinév. 28. Korán beérő. keveset termő, de kitűnő minő- ségű, igényes borszőlő fajta. Zöld, színű változata elterjedtebb. 29. Kerti pihenőhely. 32. Indulat. 34. Hébér. 36. Kegyetlen megtorlás (negyedik kockába kettős betű). 38. ... Charta. 1215-ben kiadott angol alapokmány. 40. Szolmizá- ciós hang. 42. Gléda. 43. USA-tag- állam. 44. Szenegá.! fővárosa. 46. Fennsík. 48. összegubancolódott lom! 50. Számtani fogalom. 51. Menyasszony. 52. A Mecsek legmagasabb csécsa. 54. Csipkés fodordísz. 56. Magyar róvidtávfutó. 57. Szekszárd tájjellegű borszőlőfajtája. 58. Baráti néppel kapcsolatos. 59. 5700 m magas tűzhányó Mexikóban. 60. Az ilyen kenyér már nem friss. 6*. Hazánkban a legnagyobb mennyiségben termelt csemegeszőlő fajta. Bor készítésére is alkalmas. Fábián- szőlő és Gyöngyszőlő néven is ismerik. 63. Gyógyszerek. 64. Beidegzett cselekvés. 66. Svájci kanton. 67. Mesterséges nyelv. 68. Azonos mássalhangzók. 70. Mo- szat. 71. Harcias indiántőrzs (utolsó kockába kettős betű). 73. A vfzsz. 50-es sor 3., 1. és 2. betűje. 74. Állami bevétel. 77. A „C” betű régi változata. 79. Kuka belseje. 81. Ugyanaz, mint vízsz. 19. Beküldendő a 9 szőlőfajta neve levelezőlapon a szerkesztőség címére 1970. szeptember 28-án déli 12 óráig. A levelezőlapra kérjük ráírni: „Rejtvény”. A helyes megfejtők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1970. szeptember 6-i keresztrejtvény helyes megfejtése: .örvénylik, mint a víz árja, Százezer tölgy koronája. Fut a tajték, száll a hullám Egymillió makkfa csúcsán.” Könyvjutalmat nyertek: Bátor! Jenő Pécs, III., Bánki Oonát u. 11., Kákái József Dvna- -.zentgyörgy, Várdomb u. 3., Lénáit Sándor Szekszárd. Cserhát u. 22., Török Ferenc Kajdacs 500., Zerza József Paks, Virág u. 28. A könyveket postán küldjük el. A Fölyarnszabáiyozó és Kavicskotró Vállalat Hollandiá- ból importált modem köti o- gépével meder,sz.adúlyozási lala j fel töltési munkálatokat tegez, a Kamarás Duna-ágixm, vagy közismerten a bajai Su- govicán. A mederszaoályozás és -kotrás célja a bajai üti. posványasd városrész, jelenleg használhatatlan, mély területének fel-toltése és VKaírr.Ls&á tétele a városfejlesztés $zexnA haltenyésztés. a feh'rjj- tartalmú táplálékok egyik mind nagyobb jelentőségű forrása, komoly segítségnek bizonyult a vizek elszennyeződése ellen folytatott küzdelemben. Lengyel tudósok azzal kísérleteznek jelenleg, hogy szerves vegyületekben gazdag, nem mérgezett ipari szennyvizeket a haltenyéiziésoen hasznosítható trágyává alakítsanak át. pontjából igen jelentős lakás- építési program magvalósításához. A 8 millió forintos költségű munkára jellemző, hogy átlag másfél kilométer távolságra továbbítják a mintegy 200 ezer lcöbme^r m- mokanyagot 5—7 n éter között váltakozó magasságban. Képünkön; Dolgozik a Kamarás Duna-ágban az FK 132-et» kotrógép. (MTI-foto, Mező Sándor felv.) Mint & krakkói cukorgyár szennyvizével végzett kísírle- tek bizonyítják, a ponty- tenyésztéssel foglalkozó halgazdaságok tavainak ilyen ?re- detű trágyával való kezelése nyomán az ötszörösére nnel- kedett a halhozam. Hasonló kísérleteket végeztek keményítőgyárak és baromfitelepek szennyvízcsatornáiban. A kivonatból planktontenyészetet nyertek . amely emeli a halastavak hozamát Haltenyésztés útján tisztíthatok az ipari szennyvizek Mederszabályozás és kotrás a bajai Sugovicán
