Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-20 / 221. szám
Bivat BarhácsaSoknak A kijevi modellház Az első képen elegáns, bükiéből- készült utéáí kosztüm látható. A kosztüm kiegészítője a széles karimájú. divatos kalap, a Hasonló„színű táska.„és cipő. A második, felvételen alkalmi v iselet látható. A modell csipkeszövetből, vagy nyomott, mintás’ fémszálas anyagból készülhet. Érdekessége a szűk szoknyához tartozó, s hátul laknisan bővülő, könyöktől teljesen elszűkített ujjú felsőrész. A harmadik képen két télikabátmodellt mutatunk be A puha szövetből készült, a derékvonalnál elvágott és kissé húzott, kis állógalléros kabátok díszítése a féloldalas gombolásvonal mellett, a népi hímzés. A kabátok kiegészítő kelléke a nutria szőrmekucsma és a félmagas szárú antilopbőr csizma. Kovácsoltvas a lakásban. A szép, ízlésest, kovácsoltvas minden korban kedveit dísze volt a lakásoknak. A kovácsoltvasak elterjedését csak növelte a modem otthonok stflusegységének felbomlása, így jól megférnek egymás mellett a különféle asztalkák, csillárok, portodk, falikarok, vii-ágáLiványok, gyertyatartók, hamutálak stb. Persze a jóízlés az egyes vasból készült tárgyak között ig különbséget tesz, mégpedig formájuk és kivitelük szerint. A forma éppúgy lehet ízléstelen, gics- c&es, mint bármely más anyagból készült tárgy esetében. A kivitel szempontjából két kategóriát különböztetünk meg: a festett és az un, vert vasak csoportját. A megfelelően kiválasztott — lágy vagy, félkemény — vasanyag könnyen engedelmeskedik a barkács szerszámainak. E munkáknál az üllő (ami akár egy nagyobb sín- darab is lehet) és egy erős satu nélkülözhetetlen. A legegyszerűbb vas-tárgyak l—4 mm átmérőjű huzalból készíthetők, többnyire hidegen való hajiítássai, Egyszerű haj- b'tió sablont úgy alakíthatunk ki, hogy megfelelő nagyságú és vastagságú deszkalap- j'a (kirajzoljuk a tárgy formáját s lecsípett fejű erős szegeket verünk a deszkába a hajlítási pontokhoz. Ha a huzalt rúd- vagy csodarabra tekercseljük fel — megfelelő •menetemelkedéssel — sokféle módon felhasználható spirálist kapunk. Különösen jó hatást kelt. ha a spirálist két vékonyabb huzalból összetörni anyagból készítjük el (az’ösz- szefoinás gyorsan megy, Ka amerikáner pofáiba fogva csavarjuk össze a drótszálakat), A huzalokhoz hasonlóan bánhatunk a nem túl vastag laposvasakkial (abroncsvassal) 5b, sablon szerint könnyen hajlíthatok. A 2 mm-nél Vastagabbak viszont csak satuban, az 5 mm-nél vastagabbak pedig megtüzesítve satuban vagy üllőn formálhatók. A különféle keresztmetszetű idomvasak megcsavarása révén változatos formákat érhetünk ei. Négyzetva« csavarását úgy végezzük, hogy először kijelöljük a csavarás helyét és hosszait, majd a csavarás kezdeténél az anyagot satuba fogjuk, a csavarás másik végpontjánál pedig a csavaróvassal (a menetfúráshoz használt forgatóvassal) erőteljes félfordulatokat teszünk mindaddig, míg a kívánt menetemelkedést meg nem kapjuk. A munkadarab élgörbü- lését a rúdra felhúzott csodarabbal akadályozhatjuk meg. A csavaráshoz megfelelő óvatosság szükséges, túifeszítés esetén ugyanis az anyag elpattanhat. A menetek esetleges egyenetlenségéit óvatos kalapács-ütésekkel, üllőn igazítjuk ki. Egyenlőszárú s-zög- vo® megosavárásával rendkívül tetszető^ és erős rudat nyerünk. Ajánlatos az idomvasak felületébe — még csavarás előtt — kalapács fokával vagy sarkával bemélyedéseket ejteni, a kikészítés során ez nagyon tetszetőssé tefizs. a tárgyak A több darabból áfflő vas- tárgyak összeállítására a szegecseli*,. csavarozás vagy hegesztés jöhet számításba. Az utóbbi a legtetszetősebb, érdemes tehát néhány forintért szakemberrel elkészíttetni egy- egy varratat A vastárgyak felületi kikészítésére csak végső essetben használjuk a festést, akikor is iámpalkörommal keverve kenjük fel a vasAakfcot, így matt színt kapunk. Ha a munka- ffc*r»bo"t bekenjük növényi \övényápolás Előkészületek tavaszra Lassan itt az ideje, hogy kiültetésre kerüljenek azok a kerti dísznövények, amelyek jövő tavasszal díszlenek. Legelterjedtebb közülük az árvácska, százszorszép, nefelejcs és a tulipán. Százszorszép (Bellis peren- nis): Évelő növény, de csak kétnyáriként érdemes termeszteni, mert a harmadik évben, már csak apró és kevés virágot hoz. Előfordul, hogy a vetés évében is virágzik. Ügyeljünk arra, hogy- a kiültetés ne húzódjék késő őszre, mert akkor nem tud jól meggyökeresedni. Ha mégis így történne, ajánlatos lombbal takarni a növényeket. A gyökereket ültetés előtt vágjuk visz- sza. Felhasználhatjuk fűfelület díszítésére, önálló virágágyban, de árvácskával vagy nefelejccsel is szépen mutat, Nefelejcs (Myosotis al- pestris): A nefelejcs inkább a félárnyékos helyek növénye. Ha napsütötte helyre kerül, igen rövid ideig virágzik. Ültethetjük ősszel cserépbe is, januárig hideg helyen tartjuk, majd 10—14 C°-os helyiségbe tesszük. Vágott virágként is tartós. Különösen abban az esetben, ha az ágyasokba sok nitrogént tettünk, előfordulhat a Hsztharmat (Erysiphe horri- duta) fertőzés. Ebben az esetben kénporral porozzunk. * Árvácska (Viola tricolor): Hasonlóan a százszorszéphez az árvácska is virágozhat a vetés évében. Tápdús talajba ültessük, ősszel, vagy kora tavasszal napos, vagy félámyé- kos helyre. Amint az idő melegebbre fordul, hirtelen vége szakad a virágzásnak. Szép színfoltot ad színenként, vagy vegyesen, de a színek összehangolásával, tulipánnal is ige», dekoratív. * Tulipán (Túlira gesnenam): Szaporítható fiókhagymáról, de magról is. Magról nem érdemes házilag szaporítani — csak az ötödik, hatodik évben hoz virágot. A levelek sárgu- lásakor a hagymákat felszedjük és a rajtuk lévő fiókhagymákat levesszük. Az őszi ültetésig a hagymákat száraz, hűvös helyen tartjuk. Szeptember—októberben 8—10 centiméter mélyen 15—20 centiméter távolságra ültetjük az egészséges, szép nagy hagymákat. A virágágyakat a tél beállta előtt lombbal takarjuk. Kis kertekben 3—4 évig is hagyhatjuk egy helyben, csak a 3—4. évben szedjük fel visszahúzódás után. Egyoldalú nitrogén trágyázás esetén felléphet a tulipánvész (Botrytis tulipae). A levelek és virágok rothadni kezdenek, a hajtások csenevészek, előbb fehéres, majd barnás foltok, „himlők” keletkeznek. A védekezés: Zinebbel, Thiurammat való permetezés, nedvesítő szer hozzáadásával. ofajjal. s ezt az olaj réteget lángéin (pl. benzin-lámpával, gázlánggal) ráégetjük a tárgyra, szép bársonyos fekete felületest kapunk, A beméi v-edé. sekkel díszített; felületű tárgyakat (a vert vasat) kenjük: be vékonyain vasiakkal, vagy nyomdafestékkel s egy idő ultán után töröljük vagy csiszoljuk le a felületi festékréteget. A mélyedósékbén benne marad a festék, ami növeli a tárgy esztétikus hatáság Régebbé kovácsoltvas tárgyakat úgy ,.frissíthetünk^ fel, hogy csiszolóvászonnal,- benzines vattával letisztítjuk, majd fekete cipőkrémmel bekenjük és puha ronggyal fényesítjük a felületüket. A viaszos réteg nemcsak tetszetőssé teszi a tárgyat, hanem a légköri ikorrózáótóil is. megóvja. Hétfő: Zöldségleves, paradicsomos káposzta, vagdalt hússal, gyümölcs. Kedd: K-aralábéleves, gombapörkölt galuskával, ■ gyümölcs. Szerda: Gulyásleves. ízes palacsinta. Csütörtök: Káposztaleves, rántott párizsi, sült burgonya és rántott karfiol tartárrhár- t.ással,. gyümölcs. Péntek: Kacsaaprólék-leves, zöldbabfőzelék kacsasülttel, gyümölcs. Szombat: Halászlé metélt tésztával, túrós csusza. Vasárnap: Ebéd: Hideg gyümölcsleves, csirkepaprikás galuskával, uborkasalátával, bor, bundás őszibarack. Vacsora: csirkepaprikás. » BunőAs őszibarack: Nem túl érett nagy, húsos, őszibarackokat méghámozunk. ■ Kettévágjuk, a. magját kiszedjük, porcukorral jól meghintjük, s kicsit állni hagyjuk. Közben 4 tojásból, Hat evőkanálnyi liszttel és kevés tejje.1 sűrű palacsintatésztát készítünk Egy kevés kis olvasztott va}at adunk hozzá, majd elvegyítjük a tojások keményre ■ vert habjával. A fél barackokat a tésztába mártva evőkanállal úgy rakjuk forró zsírba, hogy bőséges bundája legyen. Mindkét oldalán pirosra sütve, vaníliás, vagy fahéjas porcukorral■ meghintve forrón tálaljuk IVépújság JJ 1970. szeptember 21*. VM kollekciójából
