Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-20 / 221. szám

f iatal mezőgazdasági szakemberek tanácskozása A nőbizoítság Politikai, társadalmi szerepük mellett feladatuk a falu gazdasági életét formálni T&gnap Szekszárdon a régi megyeháza nagytermében a Tolna megyében dolgozó fi­atal mezőgazdasági szakembe­rek tanácskoztak. A megye úgyszólván valamennyi me­zőgazdasági üzeme képviselte magát. Az ifjú agrárértelmi- ség. tanácskozásán jelen volt Horváth József, .a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese, Csaj- bók Kálmán, a Hazafias Nép­front Tolna megyei' titkára, a MÉM és a. két .területi tsz- • szövetség képviselője. Bucsi Éljek, a. megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztálya vezetője tartotta - a ■ vitaindí­tó; beszámolót, . Bevezetőjében a . gazdaság- politikai osztály vezetője a fiatal mezőgazdasági szakem­bereket Tolna megye mező­gazdaságának hazánkban el­foglalt helyéről és szerepéről tájékoztatta. Megyénk mező- gazdasága az ország mezőgaz­dasági eredetű nemzeti jöve­delméhez 4,8 százalékkal já­rul hozzá. A mezőgazdasági nemzeti jövedelem egy ka- tasztrális holdra eső része 14 százalékkal, egy mezőgazdasá­gi keresőre vetítve pedig 37 százalékkal volt magasabb az országos átlagnál. Ez a körül­mény is igazolja, hogy Tol­na mezőgazdasági jellegű me­gye. Bucsi Elek részletesen fog­lalkozott azzal, hogy milyen is a szerepe az agrárértelmi­ségnek a falu politikái, tár­sadalmi, gazdasági életében. Elmondotta: a termelőszövet- kezéti törvény, a .földtulajdon és a földhasználat tovább­fejlesztéséről szóló törvény is- • mertetése, végrehajtása, meg­szervezésé során az agrárér­telmiség jelentős politikai munkaszervezés, a munka el­lenőrzése során kifejtett". te­vékenységük és' jobb a dol­gozókkal a munkakapcsoláfük. Mindenki természetesnek ve­szi, hogy például a végtermék­bérezés bevezetése óta’ az ag- ronómusnak nemcsak az a dolga, hogy szakmai, szám­szaki és munkaszervezeti. fel­adatokat lásson' el, hanem az. emberek, meggyőzése, felvilá­gosítása is. Amikor azt mond­juk,. hogy az új ágró-, vagy zootechnikai eljárások, .beve­zetése, alkalmazása -terén- je­lentős előrehaladást,, értünkéi Tolna megye -mezőgazdasága- ‘ ban, akkor, arról sem -feled­kezhetünk meg, hogy . ehbjn nagy részük van az agrár- szakembereknek, a fiatal me­zőgazdászoknak. A mezőgazdászok a termé­szettudományi előadások so­rán sok emberrel, dolgozóval kerülnek érintkezésbe,' iíyen módon is alakítják, formál­ják munkatársaik világnéze­tét, a világról, a természet­ről adott felfogását. Éucsi Elek hangsúlyozta: a fiatal szakemberek szerepe igen nagyjelentőségű a párt ifjú­ságpolitikai határozatának végrehajtásában. A gazdaságpolitikái osztály vezetője szólott természete­sen- azokról a nehézségekről is, amelyek az élet- és mun- . kakörülményekre vonatkoz­nak. A jövő feladatairól . élíBon­'dotta, hogy nagy munka',, há­rul még az agrárg^altélSberek- re a modern riagyüzétníi gaz­daságok kialakításában, a termelés állandó fejlődésének biztosításában. Az újnak és a korszerűnek következetes har­cosai a fiatal mezőgazdá­elterjesztésében élenjáró sze­repet vállaltak. Az ő munká­juknak is köszönhető, hogy tavaly a terméseredmények Tolna megyében ugrásszerűen megnőttek. A reform bevezetése során sok olyan intézkedés történt, amely növelte a fiatal mező­gazdászok anyagi érdekeltsé­gét is. Előadása második részében Bucsi Elek arról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, hogy várhatóan miként tel­jesíti Tolna megye mezőgaz­dasága a harmadik ötéves tervben előírt gazdaságfej­lesztési terveket. Majd a ne­gyedik ötéves terv néhány fontosabb számadatát ismer­tette, elsősorban a Tolna me­gyei lehetőségek és követel­mények aspektusából. Vita a szakemberek helyzetéről Több mint száz fiatal szak­ember vett részt a tanácsko­záson. A gondolatébresztő, vi­tára , késztető beszámolót ki­egészítette Somorjai Sándor korreferátuma. A megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának vezetője •a szakemberek helyzetéről, te­vékenységéről és helyéről ki­alakított véleményét mondta el. Ezután került sor a vitára. Elsőként Hajdú Pál (Kurd) szólalt fel. A gépészeti szak­ma problémáira hívta fel a figyelmet. Izsák Gyula (Báta- szék) a fiatal, kezdő szakembe­rek „elindításáról” mondott megrendítő példákat. „A fia­talok meg akarják váltani a mezőgazdaságot, hagyják , az idősebbek, hogy bizonyítsanak, hogyan, mi módón akarják” — mondottá többek között. Dr. Teszler József körállatörvós (Értény) a fiatal szakemberek lakás-, letelepedési problémáit feszegette. Kővári László (Szek- szárd, Garay Tsz) azt bizonyí­állatenyésztő szakemberek mi­lyen nehéz körülmények kö­zött kezdik munkájukat, meny. nyivel többet kell produkál­nak, mint a növénytermesz­tőknek, hogy azonos elbírálás­ban részesüljenek. Molnár Bé­la (Bátg) á . fiatal szakembe­rek elindulásának gondjait ecsetelte, majd Pozsonyi At­tila (Tamási) ugyancsak alá­támasztotta Molnár Béla fej­tegetéseit. Fejős Mihály {Szek- szárd, járási tanács) elmondot. ta, hogy a járási államhatalmi szerv hogyan segíti a fiatalok munkakezdését. Nagy Béla (Gyulaj), Hanoi Ferenc (Ko- csola), Mihályi Károly (Felső­nyék) ugyancsak a fiatal szak­emberek munkakezdésével, le­telepedésével kapcsolatos kér­désekről beszéltek. Felszólalt a fiatal mezőgaz­dasági szakemberek tanácsko­zásán Oláh Lászlóné, a MÉM képviselője is. A vitát Bucsi Elek, az MSZMP megyei bi­zottságának " osztályvezetője téli programja A Hazafias Népfront mel­lett működő ..nőbizottság'mun­kacsoportvezetői az elmúlt na­pokban megbeszélést tartottak amelyet Bokányi Józsefné, a nőbizottság titkára irányított. A beszélgetés a munkacso­portok részletes programjának elkészítésére, valamint a nők körében végzendő ismeretter­jesztésre és a továbbképzés for­máinak kialakítására irányult. A munkacsoportok vezetői, egyetértve a Hazafias Nép­front városi elnökségének ja­vaslatával, tömegoktatás for­májában november és április közölt minden hónap második hétfőjén előadási tartanak Szekszárdon a művelődési köz­pont hangversenytermében. Az előadások témáját a la­kóterületeken felmerült véle­mények, igények figyelembe­vételével állítötták össze. Az egyes témákat jól ismerő elő­adók tartanak ismertetést „A család és házasság szerepe a társadalomban”, „A szülők er­kölcsi és jogi felelőssége a gyermeknevelésben”, „A há­zasélet egészségügyi problé­mái, családtervezés” címmel. Tartanak előadást a korszerű és egészséges táplálkozáshói, a lakáskultúráról és más, fontos nőket érdeklő kérdésekről. Amennyiben igény jelentkezik, szabó-várró tanfolyamokat is rendeznek. A pedagógiai propaganda munkacsoport és a népfront elnöksége kerekasztal-beszélr getésre hívja meg az általá­nos és középiskolák igazgatóit, nevelőtanárait és a szülői munkaközösség elnökeit. Nagy aktivitással foglalkoztak az ifjúság- és Családvédelemmel. Megállapodtak abban, hogy a szociálpolitikai munkacsopor- tot'-öt-hat 'taggal bővítik. A Hazafias Népfront városi elnöksége mellett működő nő­bizottság felelősséggel és nagy ügybuzgalommal fogott .mun­kához. Teszi azzal a céllal, hogy a nők lakóterületi prob­lémái iránt társadalmi érdek­lődést keltsen. munkát végzett. Javult a Mesélik: valamikor, néhány évvel ezelőtt kevés házban ta­lálkozott tisztasággal az orvos. Volt, olyan betege — nagy számban — akinél a fecsken­dő beleállt az ágy körül elte­rülő tyúktrágyába. Ez volt ré­gen. Ma viszont örvendett sen javul a higiéné. Míg hat év­vel korábban ritkaságszámba ment a lakásokban a fürdő­szoba, addig 1970 augusztusáig már százat építettek. Bálin a 917 ház több mint tíz százalé­kánál találhatunk modern, szí­nes csempés fürdőkádat, mos­dói. Sajnos, még itt-ott azéYt előfordul: hogy vem tiszta a tisztaság.- Néhány szép, nagy ház. tágas szóbájába beköl- töztették a csibékét — bizo-i nyara csak ideiglenesen. Tisztábbak a la.kások, de a falu nap mint nap porfelhőbe burkolózikNövekszik a forga­lom, a por - is. Nyáron por, ősszel sár. A házakat is vas­tagon. lepi az út Szürke, „aján­déka". ' Betonút kellene — nincs pénz,.—r mondjak a ta­nácsiak. , ., Higiénia. Ez legfontosabb az iskolákban, az óvodákban, a bölcsődékben. A hátai óvo­dában a jelenlegi állapot nem felel meg a korszerű egészség- ügyi követelményeknek. A szennyvíztároló kicsi, a beton nem szikkaszt, az utcára fo­szok. Az intenzív növények lyik a mosogatóié, a gyere­kek beleléphetnek: Feltétlenül új tároló keÚewg.' -Igen ,szük­ségessé vált tálalóés: eiőkér szító építése is. Központi :tná- ■ ellátás, yam. !5?SW'- ..ké,Szült Vízöblítései illemhely. Nyáron .még csak hagyján, de télen a konyha ’ közvetlen ■ közélében . kénytelenek biliztetni az•• óvó­nők. Mennyi megoldásra váró probléma: Katona. László, a falu orvosa többször szóvá tette. Tisztaság, fél egészség — mondja a közhellyé vált szállóige. A másik fele a he­lyes táplálkozás. Bó.tán hagyo­mány ' az estebéd. Ritkán ke­rül az asztalra főzelék. A to­jást csak rántottaként szeretik, .esetleg elvétve főtten. Idegen­kednek a tejtermékektől, vi­szont kedvelt a hal. Béta hús­ellátása akadozó,'- előfordul, .hogy három-négy ' hétig nincs az üzletekbén friss disznó-, . vagy marhahús. . , , ; Egyoldalú a bátaiak -étrendje, sok a túltáplált ember. Némi változás már ta­pasztalható, sokat segít a tévé:. Országos téma az alko­holizmus elleni küzdelem. Könyvek, előadások sorozata nyújt felvilágosítást a szesz­fogyasztás káros hatásáról. Kisebb-nagyobb sikerrel. Bé­tán sokgn rendszeresen fo­gyasztanak szeszes italt, nők, tóttá felszólalásában, hogy az férfiak egyaránt. Nem ritkaság a részeg ember.. Van, aki meg­issza . a maga három-négy li­terét naponta, és szép csend­ben hazaballag. Időnként munka közben sem vetnek meg pár pohárkával. Arra nem gondolnak, milyen követ­kezményei lehetnek, hisz az ital feloldja aZ ember gátlá­sait, merészebb lesz. Ennek következtében a községben évenként négy-öt Súlyos bal­eset történik: bordatörés, agy­rázkódás. *■ ■Néha már csak az elvonó­kúra segít, ha segít. Az utóbbi két hónapban öt ■ megrögzött iszákost küldött elvonókúrára az orvos. A harmincat is el­éri ez a szám, tizenkét hónap alatt. A teljes gyógyuláshoz nem elég csak az elhatározás. Akaraterő kell ahhoz, hogy valaki lemondjon a mértékte­len italozásról Bátán sokan visszaesnek. Jönnek a cimbo­rák, heccelik az embert: Félsz az asszonytól, milyen férfi vagy? Es minden kezdődik elölről Hogy ártalmas-e a dohány­zás, vagy sem, még nem tud­ják egyöntetűen eldönteni a. tudósok, Bátán sok a dohá­nyos. A férfiak a kortól füg­getlenül, a nők köziül a fiata­lok füstölnek. Az idősebb né-' niknél szentségtörésnek számít hódolni a nikotinélvezetnek. Báta szeparált hely,' alacso­nyabb a fertőző betegek szá­ma, mint másutt.' Bacillusgaz- da nincs, az egészségügyi problémák többségét a túltáp- láltság okozza. Ami igaz, kevés a gyerek. összegezte. Azt a keveset viszont rosszul „formálják”, helytelenül táp­lálják, elkelne a bölcsőde, ott tanult óvónők vigyáznának o. kicsikre. örvendetes, hogy egyre többen elfogadják az or­vos tanácsait, de ennél nem jutnak tovább. Bátán még most is ,.hagyomány” az egy­ke. Csökkent a születések szá­ma,J s minden évben negyven új élet kezdődik csupán. Az arány a lakossághoz viszo­nyítva kedvezőtlen. A halálo­zás magasabb, mint a szüle­tések száma. Szeptemberig 197Ö-ben 11 gyerek született és 97-en haltak meg. Évenként négy ember lesz áldozata az erőszakosságnak, avagy az ön­pusztításnak, a többieket, mintegy ötvenet idős kora, vagy érelmeszesedés viszi el. Kihalóban levő község? Kevés falu mondhatja, a szexuális kérdésekben felvi­lágosult. Báta ilyen. Ha van előadás-, vagy filmvetítés eb­ben a témában — sok érdek­lődőt vonz. Javasasszony már nincs. A legutóbbi burokszakí­tás is három éve történt. Rendszeresen szedik a fo­gamzásgátló tablettát, s a nem kívánt terhességet megszakí­tani a kórházba mennek. Esetenként a fiatal lányokat is éri baj. Általában házasság a végé. > . • ’ A családi körülményektől függően a kismamák ötven százaléka veszi igénybe az anyasági segélyt. Otthon ma­radnak három, évig, A bátai cigányok. Tudato­san nem beszéltünk eddig ró­luk. Hiába minden erőfeszítés, V. M. elhanyagoltan élnek. Náluk a tisztaság, az egészséges kör­nyezet fogalma ismeretlen, sok közöttük tetves. A KÖJÁL gyakran ellenőriz, majdnem hiába.. Ok adják az alkonolis- ták többségét, s ilyenkor ma­gasra szökik a hangjuk, hőbö- rögnek. A születések száma is magas. Bár járnak orvos­hoz, a csecsemők nem tiszták. Ami még tovább rontja a rosszat, egy-egy család együtt él a rokonsággal, szaporodnak a gyerekek, romlanak az egészségügyi körülmények. A cigányok közölt találhat­juk azt a krónikus öngyilkos­jelölt nőt, aki három év. alatt már ötször próbálkozott na­gyobb mennyiségű gyógyszer beszedésével. Az utóbbi hat hónapban két alkalommal ijesztgette ily módon a férjét. A fahi egészségére dr. Ka­tona László orvos vigyáz, jobbkeze a védőnő. A rendelő felszerelése elfogadható. A já­rási tanács egészségügyi cso­portja értesítette Katona Lászlót, rövidesen megkapja a még hiányzó műszereket. A gyógyszerellátás kielégítő, szórványosan előfordul még a házipatika is. Az ■ elmúlt öt év alatt a helytelen tárolás miatt két kisgyerek jutott gyógyszerhez. Szerencsére ko­molyabb következmények" nél­kül. ' ‘ — Milyen az orvos? — kér­deztük egy idős nénitől. — Jó ember. Az uramnak agyvérzése volt, és meggyógyí­totta. Szereti mindenki. HORVÁTH TERÉZ Báta, 1970-ben Javasasszony már nincs

Next

/
Thumbnails
Contents