Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-15 / 216. szám
Kielégítő a Gabonafelyásár!» , ' fJ, - -t - ••• x • .... . . 4 .. tevékenysége az irányelvekről Néhány gondolat abból, ami egy taggyűlésen elhangzott — A beszámoló is jobb lett volna, ha az irányelveket lefordította volna a gazdaság, vagy kifejezetten az üzemegység gondjaira, problémáira, helyzetére — hangzott az egyik hozzászólásban, a Paksi Állami . Gazdaság biritói üzemegységének párttaggyűlésén. A fenti • mondat volt az. amely a legjobban summázta a taggyűlés tanulságait. Az üzemegység 61 párttagja közül 51 vett 'részt a taggyűlésen, amelynek két napirendje volt. Az első a tézisek megvitatásával foglalkozott, a második napirend keretében pedig az üzemegység pártalap- szervezetének- új vezetőségét választották meg. A nem a legjobban sikerült vitaindító előadást Ulbert Ferenc párttitkár tartotta. Miről is volt szó a vitában ? A hozzászólók elsősorban helyi, gazdasági, szociális és kulturális dolgokról beszéltek. A legtöbben azonban hangsúlyozták, hogy a tézisek magas szinten és tudományosan megalapozottan- beszélnek feladatainkról és eredményeinkről. Többek között elmondották, hogy az iparban tapasztalt nagyarányú technikai átalakulás mellett elmarad a mezőgazdaság ilyen irányú fejlődése. Á felszólaló ezt a megállapítását helyi példával támasztotta alá. Elmondotta: csupán két, erőgépre volna szükségük,, hogy teljes egészében elvégezzek., a zöídtakar- many. betakarítását. Sajnos, ez nincs. Beszélt arról is. hogy a termelékenység növelése is csak a gépesítéssel érhető el. E tekintetben jelentős yáltu- zás remélhető az új tehenészeti és az automatikus ser-- téstelep felépítése . után. A két telepen minden gépesített. Kevesebb emberre van szükség, a „munka jóval könnyébb lesz. a "munkakörülmények jelentősen javulnak, s a termelément minden a. rendjén. A tagolt beadták a tsz~be az állatokat^ de a szénát vásárra vitték, nem dolgoztak. eltek a „tartalékból”. Tizenhétharmincat ért akkor egy munkaegység. A kukorica kapálat- lan maradt, 11 mázsát törtek le holdanként. Három és fél millió hiánnyal zártak év végén. s hitelt kellett felvenni, az meg három évre megbénította a tagok és a vezetők kezét. öt-nyolc-tizezer forint kártérítést róttak a nemdolgozókra. Egyfajta kiábrándultság vett erőt még azokon is, akik bíztak a szövetkezeti gazdálkodás jövőjében. „Hiába akarjuk, nem megy.” Megkeseredett az emberek szájaíze. Lesz még itt valami? Térem még búzát a hátai határ? 1962-ben jött. az első mérnök a faluba — o jelenlegi elnök. Megszervezték a brigádokat — minden brigád területet kapott — üzemegységrendszert alakítottak ki. „Beindult a verkli.” Fiatal emberekből állt a vezetőség, sok- mindenbe belevágott — mert valami, majd csak sikerül. Bíztak az emberekben, a szorgalomban és tudták: ha jól művelik, a föld nem lesz hála tlan. Most. 1970-ben már - azt is megválogatják. kit vesznek fel tagnak. Ha lehet, csak szakmunkásokat. Óriási fejlődést kenység lényegésen emelkedik majd. A termelékenységről, a termelésről -több szó esett. Egy felszólaló idézte a mezőgazdasági kiállítás megnyitásán elhangzott mondatot, hogy az állami gazdaságok ma már világszínvonalon termelnek. A megállapításból kiindulva hangzott el, hogy a Paksi Állami Gazdaság is minél' nagyobb nyereséget tud elérni munkájával, annál erősebb lesz, s annál inkább felzárkózhat azok sorába, akik a legjobbaknak nevezhetik magukat. S örömmel sorolták az eredményeket, azt. hogy tavaly a harmadik helyen volt az állami gazdaság - kukoricaátlagtermése az országos ranglistán. Azt, hogy. egy első és két második díjat kaptak a mezőgazdasági kiállításon tenyészállataikért, s egy második díjat levendulatermelésükért. Mindez az állami gazdaság valamennyi dolgozójának a keze nyomán született. S ilyen, nagy jelentőségű számbavétel alkalmával jó- volna, ha minden egyes kommunista, az. állami gazdaság minden egyes dolgozója feltenné magának a kérdést, megvolt-e bennem a megfelelő felelősségérzet a közösségért, s tettem-e eleget annak .előbbre jutása érdekében? Hogy sokat tettek a paksiak, azt bizonyítja az is, hogy előreláthatóan, az idén év végén 2 millió forinttal több lesz a gazdaság nyeresége, mint -az elmúlt .esztendőben. Szinte valamennyi felszólaló beszélt arról is, hpgy a fejlődésnek indult mezőgazdaságban is nélkülözhetetlenek a szakmunkások, a munkájukhoz értő és általánosan.- is művelt emberek. Beszéltek arról, hogy többen már a második diplomájukat szerzik, hogy* sokan jártak szákmai tanfolyamokra, hogy a marxisig—leninista középiskola helyi kihelyezett, oszmutat ez. Elavult a régi föld- művestudomány. Sőt mi több, azzal sem elégednek meg, hogy szakmunkásokat szerződtessenek. hanem a tsz küldi iskolába a tanulni vágyókat. ISO szakmunkást foglalkoztatnak. Jelenleg tíz bátai gyerek — javarészt tagok gyerekei — tanul tehenésznek, baromfitenyésztőnek, lakatosnak, gépszerelőnek, szakmunkásiskolában. Hét egyetemet végzett ember van a tsz-ben, öt mezőgazdász. egy agrárgépész, egy jogász. Tizennégy adminisztrátor szorong a három szobából álló irodában, nem sokáig —- 1.8 millió forintos költséggel, épül a csupa ablak , irodaház., Nincs , „vegyeske.reskedés”. Csak hét növényt termesztenek már, 1800 hold búzát, 1200 hold kukoricát, 75 hold kendert. 400 hold lucernát,' 250 hold zöldtakarmányt, 100 hold cukorrépát és 34 holdon burgonyát. A burgonya, a cukorrépa feles művelésű, a kukorica harmados, a vegyszeres kukorica nyolcados a cukorrépa mázsája után másfél kiló cukornak megfelelő árat fizetnek. — Szorgalmas, dolgos nép a bátai mondja Fülöp László tsz-elnök. Megismerte, megszerette az embereket. Első pillanattól otthon érezte magát., - szívásén 'telepedett itt le. tályának hallgatói közül egyetlen ember sem morzsolódott le a. múlt év folyamán, s hogy a járás 9 kihelyezett osztálya közül a legjobb tanulmányi eredményt éppen az itteni érte el. Mindehhez szükség volt a gazdasági vezetők nagyfokú erőfeszítésére is, hogy a tanfolyamok, iskolanapok, vagy órák időtartamára megfelelő helyettesekről gondoskodjanak. Többen beszéltek az állami gazdaságok dolgozóinak lakás-. helyzetéről. Az égjük felszólaló így fogalmazott: „a 1 la-' kásoknak, csupán 30 százaléka a megfelelő, a többi tatarozásra, felújításra szorul. Az -állami gazdaságnak több gondot kellene fordítania a lakások rendbehozására, hiszen ez is az életszínvonalhoz tartozik.” Volt aki elmondotta, hogy a gazdaság vezetői ismerik az itt dolgozók ilyen jellegű problémáit. A gazdaság erejéhez mérten igyekeznek is segíteni. 1969-ben 12 család kapott 40 ezer forintot, 70-ben pedig három, hogy lakásukat ‘ rendbehozzák. Megvásárolták a tengelici iskolát, ahol 3 családnak lesz helye* s már folyamatban. vannak a tárgyalások a Csámpa-pusztai iskola megvételéről is. Egy harmadik felszólaló pedig arról beszélt, hogy a lakások rendbeb Ozásában segíthetne a községi tanács is. hiszen az állami gazdaság dolgozói is évek óta fizetik a községfejlesztési hozzájárulást, amiért nem kapnak cserébe semmit. Sok mindenről esett még szó a biritói kommunisták tanácskozásán. A szervezeti szabályzat módosításával kapcsolatban elhangzott , egy javaslat. A tagdíjbefizetés az egy. családtagra iutó jövedelem arányában történjen. A taggyűlés második részé- ,ben új vezetőséget választottak, a Paksi Állami Gazdaság biritói üzemegységének pártitkára Laki Endre lett. M. É. . ~T--------r~rnnr iiíTim v - Ti'i-nnimnc „ Nagy eszű, finom ember .a mi elnökünk. Szereti is a nép. még a maga családját se jobban, Mindig kitalál valami újat” — mondják róla. De jó értelemben mondják, célozva a szakosított tehenészeti telepre, a 160 ezer férőhelyes tojótelepre és a többi új létesítményre. Megdolgoznak itt az új házért, a szép berendezésért, a kocsiért, — Nálunk nem nyaral senki. A földeken születünk, ott élünk és ott is halunk meg — mondja némi túlzással a hatvanöt éves Csopor Imréhé. Kevesli a járadékát, kétszér elmegy vele a boltba .és nincs. Harmados kukoricát vállalt most is. A járadékosok élete nem fenékig tejfel, bár a közösség igyekszik enyhíteni gondjaikat. Öregbál is volt. Enni-, innivaló, még a hetvenévesek is táncoltak. „Gondoskodnak rólunk: Búzát kapunk, műtrá- gyázfák a földünket, azt mondják, jövőre meg ingyen szántanak a háztájiban’’ — m,ondják a járadékosok. Az elnök minderről nem szólt. Arról sem, hogy a fiatalok és a rossz körülmények között élő nagycsaládosok a tsz segítségével házat építenek. Emeletes házat, VAJIGA MÁRTA Az, „MSZMP Tolna megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztálya tegnapi értekezletén a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat tevékenységét vizsgálta. Az osztályértekezleten részt vettek a tsz- szövetségek titkárai és Horváth. József, a megyei tanács vb- elnökének . helyettese. Farkás László igazgató a ke_ _ nyérgabona-felvásárlás problémáiról, az őszi betakarítás előkészületeiről tájékoztatta az értekezlet résztvevőit. Megállapította, hogy a termelőktől átvették a felkínált gabonát, a raktározás, tárolás megoldódott Felkészültek a napraforgó és a kukorica felvásárlására is. A tervek szerint mintegy nyolcezer vágón kukoricát vásárolnak fel. Szűcs Lajos a szekszárdi tsz-szövetség titkára kevésnek tartja a kukorica induló árát. A vita során ;^?.ámös kérdést tisztáztak. Így' többek között a szárítóberendezések üzemeltetését, elhelyezését, a napraforgó vetőmagként! átvételének kérdését. Felhívták a figyelmet arra, hogy különösen a gazdaságoknál fontos a jó felkészülés, hisz várhatóan az idő igen rövid lesz a betakarításra. A kukorica néhány gazdaságban csak másfél hónap múlva fog érni. Az értekezleten Bucsi Elek osztályvezető foglalta- össze a vitát. Megállapította, hogy á gabonafelvásárló az év eddigi szakában kielégítően oldotta meg feladatát, annak ellenére, hogy néhány probléma az átvétel során jelentkezett. A termelők és á felvásárlók jó együttműködésére „hívta fel a gazdasági osztály ' vezetője a jelenlévők figyelmét. JS ifi ,t A Országos fotókiállítás Döntött a zsűri SZEPTEMBER. 19-20. A szekszárdi szüreti ■ napok egyik. sokatígérő rendezvénye az országos fotokiáljitás lesz. Helye: városi tanács nagyterme. A múlt évi országos fotókiállítás meglepően nagy közönséget' vonzott, s-wtn kétséges. kár lett volna kihagyni, a , szüreti napok programjából, és csajt helyeselhető, hogy a következő szekszárdi - szüreti napok egyik állandó rendezvénye lesz. Az idei fotókiállítás egy lényeges vonásban eltér a tavalyitól. Tavaly kizárólag kötött — szüreti — témájú képekkel lehetett jelentkezni, az idei kiállítás pedig teljesen szabad témájú lesz. Egy alkalommal — tavaly — feltétlenül' helyes volt a szüreti kötöttség, de ennek az ismételgetése' semmiképpen stem- kecsegtetett volna kedvező'ki-" látásikkal, a szabad-téma viszont annál 'inkább. Á zsűri már értékelte a kiállításra beérkezett foto- műveket, és' döntött a djjak odaítéléséről ,is. így az összkép voltaképpen adott, annak ellenére, hogy a kiállítás technikai megrendezése most folyik. Mindenekelőtt hadd mutassuk be. a zsűrit. Réti Pál, a Népművelési Intézet főelőadója, Topor Zoltán, a Fotóművész Szövetség . főelőadója, Fábián Imréné, a szekszárdi yárosi tanács népművelési 'felügyelője, Vadócz. K ál than, ‘.'a; Tolná megyei Foto- és ' filmklub, elnöke, Ki'ss >fstváhs' a' Tolna' megyei Művelődési „Központ • »főelőadója és Kenderessy Tibor, a a megyei fotószekció titkára. A zsűriben tehát biztosított az igényes hozzáértés, és ez önmagában is emeli a kiállítás rangját. A zsűri értékelte a beküldött képeket, eldöntötte, hogy melyikek kerülnek kiállításra, melyikek nem, és döntött a díjak ügyében is. A művek díjazására vonatkozó döntést azonban csak szombaton, á kiállítás menyi tilsakor hozzák ' nyilvánosságra. Meglehetősen nagyszámú, . 625 kép érkezett a kiállításra, a zsűrinek tehát -Volt miből válogatnia. ... Jellemző, hogy. A 625-ből 144 ennek nem egészen egynegyede, szám szerint 144 kép, kerül a közönség elé. Tavaly, sokkal' kevesebb kép- érkezett, és a falra is csak feleannyi került, mint ezúttal kerül.,, A *525 kép* 135 fotós alkotá-” sa, és „közülük 82-től kerül a. falra égy Vagy több köpri’.r-y. A kiállítás joggal viseli'az országos nevét, mert az ország minden részéből érkeztek pályaművek: Budapest, Szolnok, Békéscsaba, Ecséd, Zalaegerszeg, Baja, Jánoshalma, Tapolca, Kecskemét, Cyőr, Székesfehérvár;. ■ Miskolc; Veszprém, Pécs, Kaposvár, Diósgyőr stb. A Tolna megyei fotósok 62 képet küldtek be, s ebből 16-ot fogadott el a zsűri kiállításra. Tehát sző sincs arról, hogy talán az országos -név alatt kizárólag a megye produkálná, magát,. . A zsűri egyik tagja, Vadócz Kálmán így nyilatkozott a beérkezett képekről'; — Magas szintű fotóanyag került elénk. Az, hogy csak' 144 kép kerül kiállításra, nem azt jelenti, hogy csak ennyi jó kép volt. Tulajdonképpen kár, hogy a többit is nem. Ját-, hatja a közönség. Egy-egy igényes kiállításnál alapelv, hogy válogatni1 kell, jók közül is csak a legjobbakat kell bemutatni'. Az átlagszint magasabb a tavalyinál, ami nagyon jó jel a jövőt illetően, hiszen a szekszárdi országos fotókiállítás . rangjának növekedését igazolja. Végtelenül gazdag a témaskála, .' „és megoldásban, Szerkesztésben, technikai kivitelben egyaránt a -modem . felfogások ..dominálnak. Felszínre keFült égy csomó ismeretlen név, S „ ez azt mutatja, hogy gyarapszik azok száma, akikkel számolni lehet és kell a fotóművészeiben. ■ B. F. Népújság 3 1970. szeptember 15,
