Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-13 / 215. szám
Várong közigazgatásilag Szakoshoz tartozik. Lakossága megcsappant és semmi sem indokolná, hogy külön tanácsa legyen. Tanácsi kirendeltség székéi a tanácsépületben, de ha így fogy a lakosság, ennek a fenntartása sem sokáig lesz indokolt, s a tanácsháza csak a szóhasználatban lesk majd tanácsháza . .. Kristóf László kirendeltség- vezető szerint azonos időszakban öt-hatszor annyi az- elhalálozások száma, mint a születetteké. Jelenleg 345 lakosa van Várongnak. Az utóbbi két népszámlálás közt majd 20 '^százalékkal csökkent az összlakosság. Várong egyébként sosem volt nagy község. Az ismert adatok szerint 1783- ban 277, 1828-ban 336, 1880- ban 514, 1920-ban 430,. 1949- ben 468 lakosa volt. Várong már az Árpád-korban i$ lakott hely volt. Erre utalnak a régészeti adatok. Feltártak egy régi temetőt a falu mellett, amely szerint már a XI. században benépesítették e vidéket is őseink. Egy 1333-as keltezésű okiratban Várongra vonatkozó adatot találtak. Várong határában megtaláltak az egykori római biro- . dalom emlékeit is. (Magyar Jánosnak, a várongi iskola volt igazgatójának helytörténeti tel jegyzései bői.) Meddig ? — Meddig lesz falu Várong? — kérdeztem Katona Miklós tsz- anyagraktárostól és Koszorús József nyugdíjas tsz-tagtól. — Talán 30—40 évig. — Lehet, hogy tovább Is. — Mindenesetre szeretnénk, ha azért nem tűnne el o térképről. — Megüresednek a házak, mert az öregek kimennek a te-, metőbe ... A fiatalság pedig, nemigen marad itthon. — A maguk gyermekei?. Katona Miklós: —• Nekem nincs családom. Koszorús József: . Az egyik fiam állatorvos Mohácson, a másik itthon traktoros. Injekció A várongi termelőszövetkezet hirdetést adott fel két országos lapba, amelyből kitűnik, hogy szívesen fogadnának, vennének fel tagnak nagycsaládos jelentkezőket. Az ajánlatból kitűnik, hogy az ilyen jelentkezőket hozzásegítenék kedvezményes házvásárláshoz. A tsz munkaerőhelyzete nagyon rossz, állandóan romlik, a falu lakossága is annyira csökken, hogy helyből nem számíthatnak megfelelő utánpótlásra, így más megoldás nem lévén, megpróbálkoznak a hirdetéssel. Hogy ez az injekció milyen hatással jár, arról egyelőre nem lehet beszélni, mert ottjártunkkor éppen csak postázták a hirdetést. Körülbelül 10 sokgyermekes családdal szeretnék gyarapítani a közösséget. Egy-két családnak azonnal tudnának lakást biztosítani, a többieknek pedig belátható időn beiül. fokozatosan. Amennyire ismerik az egyes vidékek munkaerőhelyzetét, szociális kö- - rülményeit, úgy kalkulálják, hogy nem Tolna megyéből jönnek, majd jelentkezők, hanem az ország más, távolabbi vidékeiről. Megkérdeztem, hogy cigánycsaládokat szívesen fo- gadnának-e. Azt felelték, hogv cigány munkaerő már volt a tsz-ben, de nem bízón vilit, tartósnak, így arra már eleve nem mernek alapozni. A tsz 2500 holdas és két községet — Várong. Lánafő — egyesít. Lápafőn sem különb a tsz-en keresztül hasznosuló munkaerőhelyzet. mint Vpron- gon: mindkét falu erősen’ sorvad ezért került a tsz is: nehéz munkaerőhelyzetbe. Kérvény földügyben 1919 januárjában, tehát nem sokkal a Tanácsköztársaság megalakulása előtt 14 várongi nincstelen kérvényt írt a földművelésügyi miniszternek: „Alulírott Várong község föld nélküli és kisbirtokos lakosai azon alázatos kérésünket terjesztjük Miniszter Űr elé, hogy a földosztást legelsősorban is kis községünkben megkezdeni kegyeskedjék. JVItéél - -jl. Kérésünket a következő indokokkal támogatjuk. Községünk határa 300 hold, a lélekszáma 450 — ebből ötnek van 10 hold földje, a többi egy-két holdas, legtöbb a teljesen földnélküli.” A kérvény egyik aláírójának, Tancsik Istvánnak a fia — Tancsik József — jelenleg a helyi tsz elnöke. „Miért engedte el a fiait Balogh János bácsi a tsz egyik idős tagja néha panaszkodni szokott, hogy mint egyedülálló embernek milyen nehéz a helyzete. Már megesett, hogy ezzel vágtak vissza neki: — Miért engedte el a faluból a fiait? Ha itthon maradnak, magának is lenne segítsége, könnyebben menne sora. Balogh János bácsi öt gyermek apja. Felesége meghalt, gyermekei pedig ahá- nyan, annyi felé laknak, dolgoznak. Az egyik pedagógus Szakoson, a másik ruhagyári munkás Kaposváron, a harmadik buszkalauz és Szakoson lakik, a negyedik egyetemista, az ötödik pedig férjhez ment, és Kaposvárra költözött. Persze könnyű a másiknak mondani, hogy miért engedte el a fiait. .. Majd minden családban hasonló a helyzet. A fiatalok közül alig maradnak a faluban. Egy felmérés szerint a tsz-tagok életkorstatisztikája a következő képet mutatta:, az átlagéletkor 51 év. A 65 év felettiek szárma 105, az 55—65 éveseké 77, a 40—55 éveseké 99. és a 16— 40 éveseké. 91. — Mi adja meg e falu jellegét? — kérdeztem Győréi János tsz-párttitkártól. — A paraszti élet. A mezőgazdaság. A tsz. A lakosság fő megél hetési forrása a termelőszövetkezet Más foglalkozású család alig lakik e faluban. Várong- szinte teljes egészében a tsz-szel azonos. — A nagyvilág hírei eljutnak-e ide?— ■ Természetesen. Igaz. eldugott helyen fekszik a mi kis falunk. Itt vége van a köves- útnak, innen csak visszafelé lehet menni, itt húzódik a megyehatár, és vasút sem vezet Várongon keresztül. De villany rádió és televízió itt is éppúgy van. mint másutt, újság is jár, tehát végeredményben éppúgy és épp akkor eljut hozzánk a nagyvilág minden fontos híre, mint máshova. Esetenként pártnapot is tartunk, amelyek jó a!-kalmak arra, hogy megmagyarázzuk a lakosságnak a különféle jelenségeket. A lehetőség tehát adott ahhoz, hogy az emberek foglalkozzanak a külföldi eseményekkel. — fis foglalkoznak js? — A falusi jellegnek megfelelően: található egy szőkébb réteg, amelyik intenzívebben érdeklődik a nagyvilág eseményei iránt, a többi esetenként, s olyanok is akadnak, akiket nem nagyon érdekel, hogy mi történik több ezer kilométerre tőlünk. Ami közelebb van hozzánk, természetszerűleg jobban foglalkoztatja az embereket. így például a csehszlovákiai események. — És ami az országon belül történik? — Elsősorban az olyan jellegűek. melyek a mi életünkre is közvetlenül kihatnak. Gyakran születnek olyan gazdasági intézkedések, rendelkezések, amelyekben közvetlenül érdekelt a mi termelőszövetkezetünk. Ezek híre- gyorsan elterjed, ezekről majd mindenki beszél. Általánosságban azt mondhatnám, hogy a lakosság érdeklődési körének értékelésénél figyelembe kell venni a sajátos körülményekét. Ez is nagyon viszonylagos. Az átlagos parasztember nem politizál annyit mint a városi. De azt sem szabad elfelejteni, hogy ahjioz nincs annyi lehetősége sem. A parasztember munkáéi foglaltsága nem napi nyolcórai és nem is utazik, lát, hall, tapasztal annyit, mint •» városi. A legtöbb ember csak akkor mozdul -kj- a,-faluból. , ha -muszáj.' • ^ •• Például... v' ■' — •E<*észséeügJr!--olL- bíróság," bevásárlás. - • „Szeretnék megbofötváIközrii r / • / 6 1970, szeptember 13, Sok városi ember lelki szemei előtt valamiféle idillikus kép jelenik mgg, amikor a _falu kg- rül szóba, és sokan ' hajlamosak e megjegyzésre: — Irigylésre méltó a falusi ember élete. A falusi élet romantikájáról megtévesztő legendák' keringenek. A .falusi valósághoz sok olyan vonós ' is , hozzátartozik, ami bizony egyáltalán nem irigylésre méltó. — Hol a borbélyüzlet? Szeretnék megborölválkozni — érdeklődik a városi kényelemhez szokott és véletlenül idevetődő ember 'az útjába akadó váron- gitól. Legfeljebb tiszteletből nem neveti ki a kérdezett. Borbély- üzlet? Várongon? Talán csúfo- lódik ez a vasalinadrágos . . . Várongon nemhogy borbély- üzlet, még házaló borbély sincs, ■ sem aki a'- női frizurákat igazgatná. Aki nem óhajt szakállas maradni, megborotváikozlk saját maga. Ha pedig hajat akar vágatni, elutazik Szakosra, esetleg Dombóvárra, Egy ideig dolgozott itt egy ‘fiatal ■ és friss szakmai végzettségű fodrász- leány, de férjhez ment, férjével együtt másutt lakik és dolgozik, így az öröm nem tartott' so- ka;q. Ha netán hazamegy Vá- rangra meglátogatni a szűréit, •— esetleg - rtWgnyírjá cldhék - máris vallóig ér a huja, Más: szolgáltató szakmákban sem sokkal jobb a helyzet, ösz- szesen egy. cipész és egy kőmű- . vés kisiparos lakik a faluban, nem csoda, hogy a szolgáltatási igények megközelítően sincsenek kielégítve. Hpl innen, hol onnan próbálgatnak valakit a faluba csalogatni, de a tárgyalásnál nem tudnak továbbjutni a várongiak. Nem, települ kisiparos e faluba, mert az tűi kicsi ahhoz, hogy benne megélhetne az iparából, és nagyobb helyeken jobban megtalálja a számítását. ' — Hova utaznak? • — A legtöbben Dombóvárra, a járási székhelyre. Utána a sorrendben Kaposvár következik, mert nem messze esik hozzánk^ és jó a közlekedés is, majd Szekszárd és végül Budapest. A fővárosba már alig jutnak' el páran. Pél. d'ául ilyen alkalmakkor, mint most a mezőgazdásági kiállítás, de sokan ide is csak azért jutnak el mert külön, szervezzük, buszt indítunk. Miklai István kezdettől fogva az egyik legszorgalmasabb és megbecsült tágja a közös gazdaságnak, jövedelme állandóan a jobbak közé tartozik, és családja anyagilag szemlátomást gyarapszik. Dologidő lévén, természetesen nem otthon találtuk meg, hanem a határban. Szénát rakodtak, s míg vele beszélgettem, a párttitkár mászott fel helyette a kocsira, vette kezébe a vellát és igazgatta a szénát. Már az első szavakból kiderült, hogy elégedett a sorsával. s vallja: aki a tsz-ben nem restell dolgozni, megxa- lálja a számítását. Mi a napi elfoglaltsága, — A munka. — fis? — A munka. — Érdekli, hogy mi történik a nagyvilágban? — Érdekelni érdekelne, csak éppen nem sok idő jut ilyesmire. Az ember meghall és megjegyez ilyesmit, hogy Vietnámban és Egyiptomban háborúznak, de a részletekre már nem igen jut idő. Tetszik tudni, ez faluhelyen úgy van, hogy mindenki felkelko- ra reggel, mert etetni kell az állatokat, és bizony sötétedésig nincs megállás. — Újságot járatnak? — Igen. Csak idő nem mindig akad az elolvasásához. Igái és Várong közt körülbelül 10 kilométer a távolság. Mint ismeretes, Igalnakl melegvízű gyógyfürdője van, és igen felkapott fürdőhely. Miklai Istvántól megkérdeztem, hogy fürdött-e az igali gyógyvízben. — Még nem. Pedig én Iga- Ion születtem, de arra még nem futotta az időmből, hogy oda elmenjek fürödni. Földrajzilag minden falu benne van a nagyvilágban, de néha az az érzésem, hogy az összkép nagyon is vegyes. A nagyvilág hangja ugyan eljut mindenhova, de mindenütt akadnak, akik nagyon messze esnek a nyüzsgő élettől. Élik a maguk tisztes, dolgos életét, de nagyon keve-. sót : -tudnak arról, z hogy . mi történik. íkörülöttük. A • falusi embereknek ' e rétegét .Semmiképpen sem vádolhatnánk ros’szirtduiatú közönnyel'.' egészen másról van szó. Mindez.- a régen megszokott munka és életritmusból fakád. Miklai ‘ , István... a szülőfalujánaK , gyógyfürdőjében nem ' azért nem,..fürdőit még,, mert. nincs pénze, hanem mert „nem futotta.Üdéjéből”. A hasotiló tír"' pusú emberek a szívük mé- - lyéből fakadóan együttéreznek az agressziónak -kitett népekkel. Csak az ősöktől örökölt és a mai, szocialista viszonyok közt is megőrzött, munkatempó nem teszi lehetővé, hogy minden részletre kiterjedően foglalkozzanak a- külföldi ese- j ményekkel. Könnyebben élnek, dolgoznak mint azelőtt, de odáig még nem mindenki jutott el, hogy a napi elfog- : laltságában a munkán kívül más is rendszeresen helyet • kapna. BODA FERENC A tanácsit áza Árpád-kori hely A nagyvilágban VÄR0NG
