Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-13 / 215. szám

Amikor az országgyűlés ösz- szeül. mindig országos figye­lem kíséri munkáját, hiszen mindannyiszor a politikai vagy a gazdasági éleitnek va­lamelyik fontos területével kapcsolatban hoz döntést a népi államhatalom legfelső szerve. Törvényeket alkotnak a nép képviselői, az ország minden polgára számára kö­telező erejű jogszabályokat. S amikor a javaslatokat törvény­erőre emelik,/ az egész nép, valamennyi választójuk nevé­ben adják le szavazatukat. Törvény alkotására készül most is az országgyűlés. Leg­közelebbi ülésén — a párt Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács áprilisi együttes határozata értelmében — valamennyi választópolgárt érintő törvényjavaslat kerül tárgyalásra. A javaslaton ma mcg dolgoznak a szakembe­rek, részletei éppen ezért nem kerülhettek eddig nyilvános­ságra. De az áprilisi határo­zat és vezető államférfiak több, azóta elhangzott beszéde, nyilatkozata nyomán egyre fo­kozódik az érdeklődés ország­szerte a készülő törvényjavas­lat iránt. Hiszen ezúttal a szo­cialista demokrácia továbbfej­lesztésének egy igen fontos mozzanatáról lesz szó: a vá­lasztójogi törvény módosításá­nak javaslata kerül az ország- gyűlés elé. CSAKNEM NÉGY ÉV TELT EL azóta, hogy legutóbb a vá­lasztásokról tárgyalt az or­szággyűlés. 1966. novemberé­ben fogadta el ..Az országgyű­lési képviselők és tanácsta­gok választásáról”, szóló tör­vényt. Ez is jelentős előrelé­pés volt a 'szocialista demok­rácia kiterjesztésének útján, hiszen ennek értelmében vál­totta fel a korábbi lajstromos választókerületi rendszert az egyéni választókerületek rend­szere. Ez pedig már azt je­lentette, hogy a választók va­lóban az általuk személyesen is megismert jelöltre' adhatták voksukat. s a megválasztott képviselő vagy tanácstag meg­határozott körzet választóinak tartozik felelősséggel, .^ok előtt kell beszámolnia tevé­kenységéről. Lehetőséget adott a négy éve törvényerőre emelkedett választási rendszer arra is, hogy egy-egy körzetben több jelöltet állítsanak, vagyis — valóban vál_szthassanak a szavazópolgárok. A gyakor­latban azonban EZ A RENDSZER MÉG TOVÁBBI JAVÍTÁSOKRA SZORULT, mert ha a szavazólapot a választó változtatás, nél­kül dobta az urnába; áz automatikusan az első helyen szerepelt jelöltre adott szavazatnak számított. Ilyen módon a második he­lyen feltüntetett jelöltnek vaj­mi kevés esélye lehetett a megválasztásra. (A számok is ezt mutatják: a legutóbbi vá­lasztásokon összesen 752 vá­lasztókerületben állítottak keit vagy három jelöltét, a képvi­selői és tanácstagi választó- kerületek nem egészen egy százalékában, de a második he­lyen szereplő jelöltet mindössze 119, a harmadik jelöltet pe­dig csupán egyetlen egy ta­nácstagi körzetben választot­ták meg.) ; A megvitatásra és elfogadás- ' ra váró törvénymódosításnak — többek között — eat a helyzetet is meg kell. szüntet­nie, egyenlő esélyt adva min­den jelöltnek arra, hogy megválasszák. Akár országgyű­lési képviselő-, akár tanács­tag-jelöltekről legyen szó, mindegyiküknek egyforma le­hetőséget kell adni arra; hogy találkozzanak, beszél jenék vá­lasztóikkal. mindegyikük szá­parta-n. várják, mikor köt ki egy halász, mikor ad fél kiló keszeget, öt forintért. Báta. Ha az ember e köz­ségről hall, a történelem is eszébe jut, a vérzivataros idők, amikor a bátai apátság­ban még király is járt, ami­kor a török kénytelen volt itt a templomot meghagyni. .. Sajátos hangulata van a köz­ségnek. Az emberek, akik itt élnek, azok adják. Szívós ke­mény nép lakik Bátán. Aka­ratos, mint minden olyan em­ber, aki szereti az igazságot. Ha igaza van, jottányit sem tágít tőle. Beverhetik fejét, Pécsi Mihálynak, meg a ta­nácselnök apjának, az öreg Sümeginek hét kardcsapás nyoma volt a fején. Csendőr­kard nyoma . . . átán az emberek sze­B vetnek magukról hal­latni. Szeretik, ha elismerik munkájukat. Amikor az öreg Sümegi Mihály kubikra járt, háromszor annyi földet „dob­tak ki’’, mint más kubikosok — csatornakilcméterek, töltés- kilométerek százai hirdetik ma is, merre dolgoztak a hí­res bátai kubikosok. És Báta élt. Emberei járták az országot munkáért, a Jaj- tanyán szenvedték el az urak korbácsát, hogy jobban össze­szorítsák fogukat, s küzdje­nek az életért. Eldugott község. Ide csak zsidó kereskedők, kupecok, cigányok jöttek. Itt maradt mindig a bátai nép. Nehezen engedett maga közé idegent. Még most is úgy emlegetnek ötven-hatvan éve idetelepült embereket, hogy „azok Mohács­ról jöttek ötven év hosszú idő. Hosz- szú idő az a huszonöt is, mely a felszabadulástól máig telt el. Hogyan él ez a község? Na­pokig jártuk a falut. Keres­tük a mindennapi eseménye­ket, melyek feljegyzésre mél­tóak. Nem kutatjuk túlságo­san a dolgok okozati részét. Azt szeretnénk riportsoroza­tunkban bemutatni, hogy mi­lyen ez a dél-sárközi község, Milyennek mutatja magát? Nem teszünk a dolgokhoz semmit, s nem is veszünk el belőle. ' Izgalmas a valóság, ha nincs is benne szenzáció. A dolgozó emberek mindennapjai nem szolgáltatnak különös sztori­kat. A munkás hétköznapok, a csendes politizáló-borozó ünnepek eseményei megőrzés­re méltók, ebből tudjuk meg. hogy él Báta. V'semény hogy a község- 1J bői a déli órákig tizen­négy autóbusz viszi az utaso­kat: diákot Éátaszékre. rak­tárost Szekszárdra, szövőnőt a Bajai Posztóba. Természetes, hogy Takaró Józsi bácsi már vagy ötödször jár a tanácsnál, hogy beszéljenek lányával vi­selje gondját. Nem újdonság különösebben, ha a.z állatfor­galmi egy nap három teher­gépkocsi hízott bikát visz el, és pillanatnyilag nyolc ember ül börtönben csirkelopás, fa­lopás miatt. A bátai emberek mai mun­kájáról, örömeiről a község gazdagodásának: apró jeleiről' szeretnénk riportsorozatunk­ban jelzéseket adni. ,. ' PÁLKOVÁCS JENŐ mára egyformán lehetővé kell tenni, hogy a szükséges pro­pagandaeszköz rendelkezésük­re álljon. S még egy, ami nem elhanyagolható: minden jelölt érdekében csak úgy sza­bad agitálni, hogy az ne le­gyen - sértő, a mandátumért versenyző 'többi jelölt számá­ra! Ami pedig, a választási adminisztráció lebonyolításéit illeti, a jövőre esedékes vá­lasztásokon az elképzelések szerint, csak azokat a szava­zatodat lesiet érvényesként el­fogadni, amelyeken — több jelölt esetén — világosan meg­határozta a szavazó,' hogy me­lyik jelöltet választja. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG ÉS A KORMÁNY HATÁROZATA alapján meg kell növelni a jélölőgyűlések jelentősé­gét is. A módosító javas­latok törvényerőre emelkedése esetén jelöltet állíthatnak a nagyobb munkahelyek, gyá­rak, üzemek, termelőszövetke­zetek stb. A Hazafias Nép­front illetékes területi bi­zottsága tesz javaslatot a je­lölt személyére, de közvetle­nül is jelölhetnek a munka­helyi kollektívák, a társadal­mi szervezetek, sőt magánsze­mélyek is. A választójogi törvény mó­dosításával kapcsolatos tervek azt bizonyítják: a párt. és a kormány tisztában van azzal, hogy a magyar dolgozó nép .szilárdon áll a szocializmus talaján, érti és kívánja a szo­cialista demokrácia erősítését. Olyan embereket kíván a leg­felső. törvényhozó szervbe és- a helyi tanácsokba 'választani, akik ott választóik bizalmára méltóan fognak dolgozni. MÉG FOLYNAK AZ ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁK, ma még csak tervek és javaslatok . vannak, ezek egyeztetéséből születik meg majd ’ a választójogi tör­vény módosítására irá­nyuló jogszabálytervezet. s újabb mérlegelések, tanácsko­zások várnak az országgyűlési bizottságokra, majd az ország- gyűlés . üléáére, hogy a .sok tervből' és javaslatból törvény szülessék. Annyi azonban már ma is bizonyos: e törvényal­kotás újabb előrelépés lesz a szocialista demokrácia kibon­takoztatása útján. ■ a párt kongresszusi irányelveinek szellemében. V—E Támadják a kivágási keretet A mezőgazdasági üzemekei anyagilag sújtja Egyre hevesebben támadják a mezőgazdasági üze­mek a szarvasmarhakivágási keretet. Néhány nappal ezelőtt a Kapos-Koppány Völgye Területi Tsz Szö­vetség kötetlen beszélgetésre hívta meg a közös gazda­ságok-szakembereit, s ezúttal is központi téma lett az a megmerevedett rendelkezés, amely anyagilag sújtja a mezőgazdasági üzemeket. A szóban forgó megbeszélés résztvevői, újból felkérték érdekképviseleti szervük ve­zetőit, hogy az ügyben járjanak el a TOT-nál, továb­bá a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnál, A szarvasmarhakivágási keret lényege a következő: A megyei ájlatforgalmi vállalat a kivágásra érett, vagy különböző okoknál fogva kiselejtezésre váró szarvas­marhákból kizárólag annyit vásárolhat meg, amennyit Budapestről engedélyeznek. Ebből következik, hogy hiá­ba akar a mezőgazdasági termélőszövetkezet megszaba­dulni a. haszpot nem hqzó állománytól, hiába. mert.a keret „behatárolja” az'adás-vételt. A rend és a pon­tosság kedvéért megjegyzendő, hogy alapjában véve az elgondolás helyes. Mindenképpen, még adminisztratív eszközökkel- is meg kell gátolni, hogy oktalan és be­hozhatatlan károkat okozó pusztításnak tegyük ki a nemzeti vagyon egy részét, a szarvasmarhaállománvt. Ennek fenntartása mellett azonban az se vonható két­ségbe. hogy a termelőszövetkezetekben, a háztáji gaz­daságokban . éppen . a, kifogásolt. merevség«, csökkenti a" tenyésztési, a tartási kedvet a' szóban forgó haszonállat esetében. A bjrálók azt mondják: ne Pestről állanítsák meg a kivágási keretszámokat, hanem a megyeszékhely ille­tékes szervét bízzák meg ezzel, minthogy a valóságos helyzetet — a népgazdasági érdekek maradéktalan szem előtt tartásával — mégis csak jobban ismerik Szekszár- don, mint Budapesten. Amennyiben fontos népgazda­sági érdekek fűződnek egyik oldalon a kivágási keret fenntartásához, hasonlókéopen fontos néogazdasági ér­dekek fűződnek ahhoz is, hogv a termelőszövetkezetek, a háztáji gazdaságok ne tartsák hónapokig a.-már min­denképpen süléit minőségű jószágot. Az ilyen : állattal ' sokra nem megyünk, bár a statisztikát javítja. Anyagilag a mezőgazdasági üzemekét' csakugyan szá­mottevően sújtja az á körülmény, hogy az állatfor- galmi; vállalat az eladásra felkínált jószágot nem ve­heti meg, viszont etetni, gondozni, „szinten tartani” mégiscsak kfell, anélkül, hogy hasznot hozna. A ráfize­tés nyilvánvaló. A majosi .termelőszövetkezetben ilyen módon a ráfizetés összege naponta hónapok óta 1050 forint, .ha 15 eladásra előkészített szarvasmarhára na­ponta :70. forintot számítunk. De hasonló a helyzet a szakcsi termelőszövetkezetben, a kocsolai közös gaz­daságban, és még jó néhány mezőgazdasági nagyüzem­ben. . . A keret korlátái miatt június 30-ig 500 olyan tehén és 300 olyan üsző állt a megye termelőszövetkezeteiben és háztáji gazdaságaiban az istállóban,' amely hasznot nem hoz, viszont a vállalat nem veheti meg. Óvatos becslések szerint ez az állapot naponta körülbelül 60 ezer forinttal rövidíti meg Tolna megye mezőgazdasá­gát. ' Diákotthonok mint átmeneti szállodák Szüreti ebéd a hegyoldalon cv Hol lehet érdeklődni? SZEPTEMBER. 19-20. A szállodai elhelyezés a szekszárdi szüreti napok egyik legkényesebb pontja. Sajnos ez visszatérő problémaként je­lentkezik kezdettől fogva. Kár lenne azonban úgy venni, min t valami szekszárdi specialitást. Minden város, amely tömeg- rendezvényre vállalkozik, kénytelen ■ vállalni a vendégek elhelyezésével Járó nagy gon­dot, és egyben az igények nem teljes kielégítéséből eredő ross7jalló • visszhangot. Nem­csak az olyan városokban van ez így, ahol az idegén forgalom most bontakozik ki, hanem ott is, ahol az sok évtizedes múltra tekint vissza, s ennek megfelelően -jobb a technikai felkészültség is. Az ilyen ren­dezvényeken rendszerint any- nyi ember jelenik meg, mint amennyi a város lakossága, vagy több. Ezért a szervezők mindenütt már eleve csak olyan igénnyel léphetnek fel, hogy az adott körülmények között amit lehet megtegye­nek, és enyhítsék a szálloda­gondokat. Székszárdon is csak ez lehet az egyetlen reális cél. Tavaly hetekkel a szüreti na­pok előtt foglalt- volt minden helv^ s az idei érdeklődés sem v kisebb... Egyébként az előkészületek során már csak azért sem jöhettek számítás­ba bizonyos rendezvények, mert a hivatalos részvevőket sem tudták volna elhelyezni. Rendelkezésre áll a Garay- szálló, a turistaszálló, az Ide-. genforgalmi Hivatal fizetőven- dégszolgálata és a dombon motel. Nem kétséges, hogy intézményesen a vendégeknek csak kis hányada -juthat éj­szakai szálláshoz. A diákotthoni hálószobák nagy része megüresedik erre az alkalomra, mert hazame­hetnek a diákok. A diákottho­nokban ..körülbelül „400 sze­mélyt tudnak elhelyezni. ­A Tolna megyei Idegenfor­galmi Hivatal ezúttal is ren­dez szüreti ebédet- a hegyol­dalban: a Garay Tsz tanyájá­ban és a Báró-féle tanyában (mözsi tsz). A szállásrendelés­sel kapcsolatban mindennemű információt a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal ad. de étkezési előrendelés és egyéb felvilágosítás ügyében is itt kell jelentkezni. B. F, A választójogi törvény módosítása elé

Next

/
Thumbnails
Contents