Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-13 / 215. szám
► fTTTTTTTTTTTVTT ▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼■» rYTTVTTYYTVYTTTTVYYTTTYTTTYTV'rV'rVYTTTTYTYYTTTVYVTTTTTYTTTTT? ^ mvn^tyyftfuym?vyfvmTmmvfymnff?f?vyTTy^ tttttttt ▼▼▼▼▼▼ VÖRÖlKiÍY lÄNOt; mB PSKEte Mfltííca :,sasTfa-KEMREGENV 5. — Emlékszik ön a programra, amelyet összeállított? — Természetesen! — Május nyolcadikén reggel az osztály nyílván a Balaton mellől indult... — Úgy van. — És mikor kellett megérkezmiöfc a Vadgalamib turistaháztoa? — Pontosan tíz órakor! Lett volna egy korábbi utazási lehetőség is. akikor már nyolc óra után ott vannak. De sajnáltam volna, ha a lányoknak túlságosan korán kell föiíkelniök. — Pedig így történt... — Ebben az esetben Csalogány tanárnő eltért az útitervtől. Fogalmam sincs, hogy miért. — Másolata van a programról? — Nem. egyetlen példányban írtam. &n sern- mit sem szoktam elveszíteni. Csak ami fölösleges. De azt se vesztem el, hanem eldobom. Az üres gyógyszeresampullát például. — Sárkány tanárnő élesen, magabiztosan beszélt. Olyan emberként, aki tudja magáról, hogy logikáját nem lehet megtámadni. Az őrnagy nem is vállalkozott rá. Ahhoz, hogy megkísérelje, túlságosan keveset tudott még. Megköszönte a felvilágosítást, és elbúcsúzott az első gyanúsítottól. Ekkor kopogtatott a második. Csalogány kisasszony valóban olyan törékeny, vékony csomtú kis teremtés volt, akár egy madár. Tollatlan fiókának látszott. — Szeretném tudni, miért nem teljesítette Sárkány tanárnő kérését. — Hogy tetszik ilyet gondolni? — Eltért az útitervtől! — Még egy hajszálnyit sem. — Tehát betartotta a programot? — Mindenben. — Értem. Sárkány tanárnő azt állítja hogy a legépelt program szerint az osztálynak tizlkor keltett megérkeznie a turistaházba. — Úgy látszik, elfelejtette, hogy negyed kilencet írt. — Megmutatná a papírt? — Q, sajnos, elvesztettem. Hitetve. inkább feltűnt. Egyszóval: nem találom. De tessék csak nyugodt lenni, én azért emlékszem rá. — Ez tényleg megnyugtat... — Ha kételkedik, akár a Boddogségos Szűzre is megesküdhetiek. — Ezit élengedem magának. Béke igyekezett udvarias és türelmes maradni. noha már látta, hogy nehéz ellenfelekre akadt. Mert nem kizárt, hogy az egyik tanárnő igazat mond. De melyik? Természetesen, össze is játszhatnak! Sőt, az is lehet, hogy egyik sem hazudik. Hátha valami 6zomyű véletlenről van szó? Ismét a véletlen! — Mit gondol miért pont önt kérte meg Sáilkány tanárnő, hogy helyettesítse őt? — Mert tudta, hogy megbízhat bennem. Mindent úgy intézek, ahogyan eltervezte. Mintha ő maga dirigálná az osztályt... — Egyébként miilyen viszonyban voltak? — Hát, istenkém. Nem a legjobban. De ez csak újabb óik volt rá. hogy hozzám forduljon. Tudta: nekem kötelességem megbocsátani annak, aki megbántott. Ha nem teljesítem a kérését, az bosszúálló lélekre vallott volna. S egyébként is: ki mást talált volna az utolsó este? A legtöbben családosak. Míg én, ugyebár ... Csalogány kisasszony a maga illedelmes modorában épp oly rendíthetetlen volt, az ártatlanságnak ugyanolyan nyugalmával beszélt. mint a tartózkodó és merev matematika-tanárnő. Baké barátságosan elbocsátotta. — Ugyebár, megmaradhatok az állásomban? — Ha igazait mondott, természetesen, igen. — Akkor Isten áldja, kedveském! Az őrnagy úgy érezte magát, mint a sakkozó, aki az imént még két bástyát is fenyegetett a lovával^ s végül egyiket sem sikerült kiütnie. Lev er ben, de különösebb csüggedés nélkül tudomásul vette, hogy a játszma elején nem jutott tiszt előnyhöz. Remélte, hogy munkatársai, a saját tábláikon, több szerencsével mérkőztek. Egyébként: talán még személy szerint neki is alkalma nyílik egy-két ügye^ lépésre. .* Ki tudja? Budapesten, az elhárítok: parancsnokságán, négy tiszt ült a tanáoskozóasztalnál. Kertész ezredesen és Bekén kívül a Násfáról érkezett Ébert százados, valamint a turistaházból visszatért -bűnügyi technikus: Paál főhadnagy. Négyük közül egyedül ő látszott elégedettnek. Az ezredes röviden ismertette a tényállást: — Május 8-án reggel gyakorlat kezdődött a Bakonyiban. A lövészezredet, a feltételezett ellenség leküzdésében, a násfai tüzérezred III. osztályának három ütege támogatta. A harmadik üteg fél kilenckor tűzet nyitott a 7-es számú szerpentin megadott pontjára. Itt ugyanis — a gyakorlat terve szerint — „ellenséges” harckocsik bukkantak fel. Ekkor, a kijelölt céltól ötszáz méterre, két éles lövedék csapódott be a Vadigalamb nevű turistaházba, mélynek egy része megsemmisült. Beke őrnagy, aki ebben az időpontban a ház teraszán ült, sérülést szenvedett, emberéletben azonban nem esett kár. Feladatuk: megállapítani, hogy tragikus véletlenről. vagy ellenséges akcióról van szó. A felelősségre vonás, természetesen, az első esetben sem maradhat el. Én, anélkül, hogy elébe akarnék vágni az elvtársak beszámolójának megmondhatom: a véletlennek nem adok túl nagy esélyt. A szó most Beke őrnagyé... Beke ismertette a turistaházban', és a Pápán beszerzett adatokat, majd leszögezte: — Valaki úgy intézte, hogy a diákok fél kilenckor a turistaházban legyenek. A véletlen nem az, hogy éppen ott lettek volna, ellenkezőleg. az, hogy nem voltak ott. Ez valóban véletlen. A többi szándékos, illetve kitervelt provokáció. (Folytatjuk) 4 <* lAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA< B elépőjegyek a vásárra! Tessék vásárjegyet! — csupa hangos invitálás a város, a' villamosmegállók, a körutak. S nyitáskor már százak topognak, a főbejárat előtt, vidékiek, városlakók, újdonságra és jó falatokra éhes kíváncsiak és szakemberek. A főpavilonban, az élelmiszeripar negyedszázados fejlődését reprezentáló bemutatón sokan elidőznek. Látványos a rendezés, gusztusosak, kívánatosak az áruk. S a tények meggyőző erejével szólnak a számok arról, hegy az utóbbi negyedszázadban az ország élelmiszertermelése megkétszereződött. Az egy főre jutó húsfogyasztás a háború előtti 33 kilóról 58 kilóra, a tojásfogyasztás 5 kilórólC 12 kilóra nőtt, a cukorfogyasztás megháromszorozódott, 50 százalékkal több zöldséget, 72 százalékkal több gyümölcsöt fogyasztunk. A „korszerű falu” bemutató — nagy siker. — Nézd, hisz a mi házunk kis híján ilyen! — jó hangosan mondja az asz- szony kihúzza magát, körülnéz, hallották-e mások is. Tele van leg-gel a vásár. Itt a legnagyobb, a legszebb, a legkorszerűbb, a leghatékonyabb ... Legmagasabbra a Fémmunkás Vállalat óriási hidroglóbu- sza emelkedik. A legsúlyosabb sertés a borotai Egyesülés Tsz 550 kilós hízója. A legszebb virágok a dísznövény-pavilonban nyílnak. És itt a vásáron bőg a hangszóró torkával a világ legnagyobb tehene, a svájci Ralston Purina cég műanyag tehénmodellje, amelynek belsejében a ke- resztülsétálgató látogatók előtt lejátszódig az emésztés, a tejtermelés folyamata. De van igazi tehén-óriás is, a jászboldogházi AranyVásárkóstoló kalász Tsz állata. „Táblás" már másodszor szerepel a mezőgazdasági kiállításon, három éve mint kiváló üszőt mutatták be, most pedig rekord tejhozamávc.1 (300 napos lakt.ácicbnn 6 017 kg tej, 3,68 zsírszázalékkal) érdemelte ki a részvételt. A kiállítás patika-tisztaságú tehénistállóiban a közönség szeme láttára fejik a tehenet, s viszik az ÉLGÉP és a Tejivari Tröszt 3000 literes, gépesített tejházába. Végignézem a fejest, fogyasztói tejjé alakítást, a pasztörizálást — s néhány óra múlta megveszem, megkóstolom. Működő, termelő gépek, gépsorok. A Gabonatröszt nagyüzemi gabonaátvevő és takarmánykeverő vonala, gabonaszárító üzeme az automata központból irányítva. dolgozik. „Ez a kocsi nem eladó" — hirdeti a piros betűs felirat az 1925-ös évjáratú AERO típusú sportkocsi mellett. A nagy kerekű, fekete-piros karosszériává 10 lóerős jármű csak kuriózum, a másik, a vásári sorsjegy egyik főnyereményeként szereplő modern kocsi mellett. Művelődési pavilon — minden nap más megye, más tájegység tartja „nemzeti napját”. Ének, tánc, folklór — hang, mozgás szín. Milyen gazdag a mi népművészetünk! Traktorok, gépek, esőz- tetö berendezés, öntöző- rendszerek. Nagyüzemeinkben 70 ezer traktor dolgozik — 600 ezer ember és egymillió igásállat munkáját végzik el. Nemzeti bemutatók — a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK és Románia kiállításán. Külön mezőgazdasági gépkiállítás egészíti ki a szocialista országok újdonságait. A gépesítés története a lö- csös szekértől a K—26-os szovjet mezőgazdasági helikopterig ível. A lovaspályán parádézva felvonultatják az elmúlt 25 év valamennyi hazai erő- és munkagépét. Lovasbemutatók, nemzetközi lóverseny, fogatbemutatók tenyész- és haszonállat-aukciók a színes programok. És a csárdák, a borkóstolók, falatozók. Fogyókúrázó barátnőmmel már harmadszor állunk sorba pirozskiért. a hússal töltött fánkért, — valahogy mindig belebotlunk egy új borkóstolóba is — s a ceglédi hárslevelű után a do- moszlói muskotályt is „ellenőrizni” kell. Nádtetejű, csavart oszlopos csárdák: birka-, matyó-, halászcsárda, debreceni, hortobágyi, gyöngyösi Balaton-vidéki ételspecialitásokkal. Izgalmas ez a vásár — látványos színes, újdonságokban bővelkedő. A SZOT új szék háza A fővárosban az Árpád-híd pesti hídfőjénél befejezéséhez közeledik Budapest legmagasabb házának épitése. A húsz- emeletes 77 méter magas épület a Szakszervezetek Országos Tanácsának új székháza lesz. A kivitelezést az ÉVM 22. számú Építőipari Vállalata végzi. (MTI foto: Kulcsár József felvétele—KS)
