Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-13 / 215. szám

Hírek képekben Moszkvában nemzetközi szemináriumot rendezett az ENSZ a nők részvételéről hazájuk gazdasági életében. A képen: Gömöri Edit, a szeminárium magyar résztvevője. Jordániában szabadon engedtek 110 utast, akik már na­pok óta Ammanban tartózkodtak. A képen az utasok megér­keznek Nicosiába, Ciprus fővárosába. Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkára, a miniszter- tanács elnöke meghívására kétnapos látogatást tett a bulgáriai Russzéban Ceausescu, a Román KP főtitkára, az államtanács einöke: A képen: Ceausescu és Zsivkov kezet szorítanak az üdvözlésükre megjelent helyi lakosokkal. ... íJiéptávírónkon érkezett) A hét eseménveinek w krónikája HÉTTŐ: Izrael visszavonja képviselőjét a közei-keleti tárgyalásokról. Indiában megvonják o maharadzsák előjogait. KEDD: Feszültség lordániában. Sorozatos összetűzésekkel Lusakában megkezdődik az el nem kötelezettek csúcsértekezlete. SZERDA: Sikerrel zárult Moszkvában hazánk jubileumi kiáiiicása. A chilei kereszténydemokraták Allendét támogatják. CSÜTÖRTÖK: A Biztonsági Tanács határozata a repülőgéprabiásokrói. A szovjet—francia nagybizottság ülése Párizsban. PÉNTEK: Halasztás a lengyel—nyugatnémet iárqyaiásokbcn, Hírek a földközi-tengeri amerikai hajóhad riadó- készültségéről. SZOMBAT: Harcok az indokínai csatatereken. Párizs A L’Humanité ünnepe Párizs mellett, a Vincen- nes-i erdőben szombaton reg­gel megkezdődött a L.Huma- ni.té hagyományos évi ünne­pe. A szombati és vasárnapi ünnepségsorozaton gazdag kulturális program és gport- bemutatók szórakoztatják majd a résztvevőket. A prog­Bern Péntek reggel Nagy-Britan- nia kérésére ismét összeült Bemben az eltérített gépiek ügyében érintett nyugati kor­ram keretében a magyar Raj­kó-együttes is fellép. A vasárnap délután tartan­dó nagygyűlésen Georges Marchais, az FKP főtitkárhe­lyettese mond majd beszédet. Az ünnepségre számos kül­földi küldött is érkezett. Ma­gyarországról háromtagú saj­tóküldöttség utazott Párizsba. mány-pk svájci nagyköveteiből alakított bizottság. A tanács­kozáson a nyugatnémet, angol és amerikai nagyköveten kí­vül több svájci diplomata, Gräber svájci külügyminisz­ter é& Izrael berni nagykövete is részt vett. A Nemzetközi Vöröskereszt szóvivője szombat reggel ki­fejezésre juttatta azt a re­ményt, hogy a sivatagi re­pülőtéren fogva tartott túszo­kat még a szombati nap fo­lyamán ,.emberi körülmények” közé helyezik Ammanban. Ugyanakkor azt is közölte, hogy mindeddig nem kaptak hírt az átszállítások megkez­déséről. Csupán a Palesztinái felszabadítás! szervezetek köz­ponti bizottságának szombat hajnali nyilatkozata áll ren­delkezésűikre, amely szerint az átszállítás szombaton reg­gel valóban megkezdődik. £ közlemény délután 6 órára (magyar idő: 17 óra) ígéri va­lamennyi túsz elhelyezését Ammanban. A Nemzetközi Vöröskereszt egyúttal tiltako­zást jelentett be a Palesztinái Népi Fel.szabadítási Front pénteki fenyegetőzése ellen, amely szerint „felrobbantják a gépeket, ha kísérlet törté­nik a foglyok kiszabadításá­ra”. A Vöröskereszt számára a legnagyobb problémát pil­lanatnyilag az okozza, hogy rendkívül nehézkes a kapcso­lat fenntartása ammani meg­bízottá ival: pénteken éjfélkor az utolsó hír egy 14.30-kor kelt üzenet volt. így a Nem­zetközi Vöröskereszt genfi székhelye nem tud lépést tar­tani az ammanj tárgyalások fejleményeivel és értesüléseit a sajtójelentésekre kényte'en alapozni. Valószínűleg ez az oka annak is, hogy semmi újabb hír nincs a palesztinai gerillák követeléseiről és a fogjyofc szabadombocsátásának feltételeiről. Mi lesz az utasok sorsa? Báta 1970-ben Szívós, kemény nép Mennyi szenvedést tud a víz zúdítani. És mennyi örö­möt is. Szenvedést, amikor az egész határt elönti, örömöt, amikor gyorsan elvonul. Szen­vedést amikor erős fiatalem­ber a vízbe fúl, örömöt, ami­kor óriás halat fog valaki Szenvedést, amikor ezer hold vetést öl lei, örömöt, amikor úgy jön a víz, hogy a lékké - nő szárazságot enyhíti. A víz, meg a föld a meg­határozó évezrede Bátán. Most is az. A víz, meg a■ föld volt örökös verseny- és vetélyrtár%a a bátai embernek. Az ősök a löszhegy oldalába vájták lakó­lyukaikat, onnan figyelték, hogy ökör szarvtülökkel, Iccéé­vel meg tucatnyi csalafinta szerszámmal hogyan fogták a halat. Innen figyelték, hogyan ringatja a szél a tágas búza­mezőket, A bátai ember ha valahol ** megjelent, esemény volt. Ha a bajai vásárra fel­hajtott élőhasi üszőt, vagy vá­góba való hízott tinót nagy csoport állta körül. Arra kel­lett vigyáznia, hogy jó árat kérjen, mert vevő azonnal :akadt. Sümegi István a száz- hét szám alól mindig olyan állatokat hajtott vásárra, hogy még a falubeliek is megcsodálták. S az öreggel minden vásáron, szénakaszá- frű pú volt a gyerek, a Pista, ió gaz­da, híres favágó, nagy nírű kubikos. Most tanácselnök. Húsz éve. Húsz évig szolgálta a népet a tanácnlnöki poszt­ról. Jövőre, márciusban megy nyugdíjba. Sümegi István, a tanácselnök most büszkén mu­tatja be a falut. Mennyi a gazdag ember! Évente tizen építenek házat, idén Siikósdi János, Balázs Károly, Szabó Ferenc, Sükösdi László. Ba­lázs Mihály, Katona János, Takaró János, Babos József, Sávics Simon, Sávics Mihály - né és Imrő János kért ház­építési engedélyt. Katona Já­nos négyszobás házat, vízzel, szuterinnel garázzsal épített. Ebben a házban minden van. És persze van szegénység is a községben. Nagy szegénység. Legalább tizenöt család még a villanyt sem vezettette be, van olyan ember, aki abból él, hogy a vízre megy, ott fog néhány keszeget, egy-egy pon­tyot, meg tüzelőre való fát. Semmi nem érdekli tovább, égen több volt a szegény ember. Nem azért, mert nem akartak dolgozni, hanem, mert nem tudtak munkát vál­lalni, Pedig a bátai ember mindent elvállalt, mindenhez értett. Díjak, oklevelek bizo­nyítják, hogy a fölszabaduló* előtt a falu kíné» ygU állat-, tenyúnttéséTáij -"mU . m . ,, _ Amikor a tél beállt, a bátai ember fogta a fejszét, össze­állt cimborájával, és elindult erdőre. Hetekig az erdőn dol­goztak. A pécsi püspökség mindig bátai embereket hí­vott. A kalocsai érsek óriási Duna-erdeiben minden télen bátai emberek fejszéje csatto­gott. Avas szalonna, keserű vöröshagyma, meg á porod ott ivóvíz, és régi szép törtéve­tek voltak a bátai favágók kí­sérői az erdei munkán. A me­se, az érdekes történetek töl­tik ki még most is az öregek estéit. Jó uraságokról, szép beszédű papokról, menyecs­kékről; szűk esztendőkről, aszályról, árvízről, meg nagy halakról szól a mese. A mese sokszor a valóságra épült. A bátai ember nehezen, de Va­don élni, v A halászok, A pákászok. A mostani halászok csak sóvá­rogva gondolnak Franyó Já­nosra, Kaiser Józsi bácsira, meg a B. Tóth Mihályra, ami­kor ők még fogták a nagy ha­lat és kocsira dobták a rako­mányt, aztán irány Véménd, Bozsok — az ottani svábok minden halat megvettek, jó pénzért. Ma a sofc szenny a Dunából is elviszi a halat. A szép halat. Most is van sügér, meg keszeg, meg efféle apró jószág, de csak a halra na­gyon éltes öregasszonyok ké- peotrk arra^ hogy óraiam éi *

Next

/
Thumbnails
Contents