Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-08 / 185. szám
Ünnepéi %f es ntegn ifi tők, versenyfilmek vetítése a mai nap programjában TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS A tagnap esti jól sikerült ismerkedési est után, a mai napon megkezdi munkáját a szekszárdi II. nemzetközi néprajzi filmszemle és tudományos tanácskozás. A délelőtt folyamán kerül sor a rendezvény ünnepélyes megnyitására. Délelőtt 9 órakor a Babits Mihály megyei művelődési központ kistermében Szabó- pál Antalnak, a Tolna megyei Tanács vb-elnökének megnyitó szavai után két előadás hangzik el. Bevezető előadást tart dr. Ortutav Gyula akadémikus, a Ma^var Néprajzi Társaság elnöke „A filmdokumentáció jelentősége a néprajzi kutatásokban” címmel. Majd úgy 11 óra tájban kerül sor dr. K. Kovács László professzor előadására. Dr. K. Kovács László a magyar néprajzi filmezés történetéről szól majd. A hivatalos program délután három órakor folytatódik. A filmszemle és a tanácskozás résztvevői a Panoráma filmszínházban találkoznak. ahol meghallgatták dr. Andrásfalvi Bertalan, tudományos kutató néhány perces tájékoztató jellegű előadásá- sát, amelynek során Tolna megye népcsoportjairól beszél majd. Ezt követően a Béri Balogh Ádám Múzeumba látogatnak a vendégek. A késő délutáni órákban a fesztivál klubjában — a megyei művelődési központ kistermében — sajtófogadás kezdődik. A filmszemle ünnepélyes megnyitására a Panoráma filmszínházban kerül sor Szekszárdin. A megnyitót Köllő Miklós a 2-es játékstúdió vezetője, a néprajzi filmszemle zsűrijének elnöke tartja. Bevezető előadást Vitéz Gábor, fődramaturg, stúdióvezető- helyettes tart. A rövid megnyitók után első ízben kerül sor filmvetítésekre. Ezen az estén levetítik az első ízben Szegeden megrendezésre került néprajzi filmszemle nagydíjas filmjét. Címe: Bocskoromon van egy ták. Ezt követően két versenyfilmet láthat a közönség; a bolgár „Télűzés”-t és a magyar „passió Rimócon” • című alkotást. A Panoráma filmszínházban megtartott vetítésen közreműködik Tamási Eszter. a tévé népszerű bemondónője. A rendezvénysorozat első napi programja még ezzel nem ér véget. Este tíz órai kezdettel a filmszemle és a tanácskozás vendégei részére a Babits Mihály megyei művelődési központ színháztermének üvegcsarnokában fogadást ad a Szekszárdi Városi Tanács Végreha jtó Bizottsága és annak elnöke Császár József. * A filmszemle filmjeit bemutatják a szemle ideje alatt néhány környező községben is. Ma este Mözsön kerül sor szemlefilmek vetítésére. Mö- zsŐ'n' bemutatják á Trojászi mesterek című bolgár. A Nap és a Hold elrablása című magyar mese és a Vankóné, Dudás Juli galgamácsai parasztfestőasszony című matrvar filmet. E három alkotás részt vesz a filmszemle versenyében. A fentieken kívül bemu- tatjákf még a Nyugat című francia és a Busójárás című magyar filmeket. A két utóbbi kisfilm nem tartozik a versenyfilmek sorába. Or. Z de nek Misurec a tudományos tanácskozás első külföldi vendége Zdenek Misurec, a Cseh Tudományos Akadémia néprajzi dokumentációs osztályának vezetője 6-án, a délutáni órákban érkezett Szekszárdra. Munkaterületén a népszokások, a népi életforma és a tárgyi kultúra az, ami foglalkoztatja. Korán érkezett, és így ő lett a szekszárdi II. nemzetközi filmfesztivál és tudományos tanácskozás első külföldi résztvevője. — Járt-e már Magyarországon, s mit tudott Szekszárdról? — Magyarországon már jártam. Részt vettem az 1949-ben Budapesten megrendezett Világifjúsági Találkozón. Szép emlékekkel távoztam. Bizonyára ez a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy szívesen jöttem erre a tanácskozásra. Azt azonban el kell mondanom, hogy Szekszárdról bizony azt sem tudtam, hogy létezik. Egy barátom, kollégám, aki valamikor átutazott e tájon, annyit mondott, hogy szép ez a vidék. — Ha korábban nem ismerte Szekszárdot, melyek voltak azok a körülmények — a korábbi szép emlékeken kívül —, amelyek nyomán jelentkezett erre az utazásra? — Egy ilyen alkalmat, mint amilyennek ez a tanácskozás é-s ez a filmszemle ígérkezik, úgy vélem, hogy szakmáját szerető és kedvelő embernek nem szabad elmulasztania. Nagyon érdekelnek a néprajzi filmek. Remélem, érdekes és eredeti alkotásokkal fogok itt találkozni. A filmvetítéseket, a program szerint viták, szakmai tanácskozások követik. Az ilyen beszélgetések pedig, amelyeket szakemberek folytathatnak egymással, szakmai, fejlődés szempontjából is nagyon fontosak. Mindezeken kívül szeretnék tárgyalásokat folytatni arról, hogy tudományos és néprajzi filmeket cseréljünk egymással. Gondolom, ennek lehetősége elől senki sem zárkózik majd el. Hiszen ilyen csereakciók mindannyiunk számára fontosak lehetnének. — Részt vett-e már hasonló fesztiválon? És ha igen, akkor hol? — Prágában. 1957-ben rendeztek hasonló filmfesztivált, amelyet az itteninek ígérkezöen hasonló tanácskozás követett. Dr. Zdenek Misurec azon a prágai tanácskozáson még nem úgy vett részt, mint szakmája tekintélyes képviselője. Szakmai tudását, tudományos munkásságát az azóta eltelt időszakban tökéletesítette úgy, hogy a Cseh Tudományos Alcadémián osztályvezetővé nevezték ki. MÉRV ÉVA Á módosított közgazdasági ösztönzők hatása (Folytatás az 1. oldalról.) A vita során elhangzott számos észrevétel teljes kifejtésére itt nincs mód. Csak távirati stílusban egy-két megállapításról: 1. A kenyérgabona vetésterület csökkenése várható a következő években, egyrészt a felvásárlási árcsökkenés, másrészt pedig a vetésforgó biztosítása miatt. Ugyanis egyes gazdaságok összterületüknek több mint negyven százalékán termesztenek gabonát. 2. A háztáji gazdaságokba történt tenyészanyag kihelyezése sikeres, bár az is megfigyelhető, hogy főleg apró állati A kai foglalkozik szívesen a lakosság. Ezért nem is várható, hogy a szarvasmarha-állomány a háztáji gazdaságban lényegesen növekedjen. 3. A folyó beruházásokat nem érinti a húsz százalékos támogatás-csökkenés, mégis az várható, hogy a jövőben kevesebb beruházást kezdenek a mezőgazdasági üzemek. Éppen ezért a jelenlegi létesítmények maximális kihasználására kell törekedni. 4. A gépalkatrész-kérdés hovatovább már komikus helyzeteket szült, holott józan előrelátással ezt °1 lehetett volna kerülni. Ugyanis az történt, hogy a mezőgazdasági üzemek alkatrészrendelése nem volt reális. Az AGRO- KER-ek például az első félévben negyven százalékkal több értékű alkatrészt forgalmaztak, mint amit az üzemek rendeltek. / 5. Szóba került az idei rossz időjárás miatt bekövetkező jövedelemkiesés. A mezőgazdasági osztály azt javasolja, hogy a közös gazdaságokban most azokat az intézkedéseket valósítsák meg, melyek révén a tagság személyi jövedelmét a tavalyi szinten lehet tartani. Ajánlatos ez esetben a tartalékhoz is nyúlni, sőt egyes folyamatban lévő nem termelő beruházások leái.ítása is célszerűnek tűnhet. Látogatás Dalmandon A gazdasági ösztönzők hatásának tanulmányozására Vass István, a Dalmandi Állami Gazdaság igazgatója meghívta a tanácskozás résztvevőit. A több mint tízephá- romezer hold. szántóföldön gazdálkodó dalmandiak számos olyan létesítménnyel, kezdeményezéssel ismertették meg a látogatókat, melyek azt bizonyítják, hogy a közgazdasági ösztönzők hatására változik a gazdasági vezetés szemlélete, módszere, jobban alkalmazkodik a piaci helyzethez, az áruértékesítéshez. Vass István elmondotta, hogy a Dalmandi Állami Gazdaság az év minden munkanapján kilencszázezer forint értékű árut ad a népgazdaságnak. Bemutatta az igazgató a gazdaság saját erejéből épített, zárt- rendszerű, komplex sertéstelepét. A rendkívül olcsó beruházás révén a sertéstenyésztésben már az idén, de a gazdaság szarvasdi telepének teljes üzembe állítása után, két év múlva már közel harmincezer hízót adnak a fogyasztóknak évente. A gazdaság a mechanizmus éveiben jelentősei lépett az árufeldolgozás terén is, a korszerűség felé. Most azt az elvet érvényesítik, hogy a megtermelt terményt minél jobb feldolgozásban értékesítsék. Példa erre: a napokban ötszáz vagon Bezosztája búza szállítása fejeződött be, amelyet Angliába küldtek. Hozzáfognak egy új dologhoz is: a kukorica csutkáját megőrlik és a csutkaliszt mázsáját két dollárért értékesítik a nyugati piacon.. „Gazdaságunkban tudtunk élni a lehetőségekkel, a közgazda- sági ösztönzők némelyikét, bár vitatjuk, de ettől függetlenül szabályozzák tevékenységünket — mondotta az igazgató. — A gazdaság vezetői, a kerületek vezetői megfelelő önállóságot kaptak, értékelni tudják saját tevékenységüket, a vállalatszerű gazdálkodás kerületi szinten növelte az emberek munkakedvét, kezdeményezőkészségét”. A mezőgazdasági osztály helyszíni tanácskozásra a nagykondái sertéstelepre, majd a gazdaság . dalmandi szárítóüzemébe vonult. Itt jóleső érzéssel nyugtázták, hogy a gazdasági ösztönzők hatásaként új módon gazdálkodnak, vezetnek és az emberek jó hangulatban, jó kedvvel végzik munkájukat. A tanácskozás résztvevői a délutáni órákban a Tolna— Baranya megyei Halgazdaság homoki központi üzemegységébe látogattak. Itt azt tanulmányozták, hogyan tudták a régi gazdasági . épületeket átalakítani a korszerű vízi- szárnyas-tenyésztés követeimé, nyeinek. Ez a halgazdaság, mint Balogh József kerületvezető mérnök mondotta, az ország gazdaságai közül a legjobb eredményeket érte el a víztükör kétszeres hasznosítása terén. Az épületek átalakítása révén a tenyésztési követelményeknek megfelelő technológiát tudtak kialakítani, mintegy negyed annyi költség- kihatással, mintha új létesítményeket építettek volna. A tanácskozás munkájában részt vett Cserép Imre, a járási pártbizottság első titkára és Tóth János, a járási párt- bizottság titkára, valamint Kontra Sándor, a paksi járási pártbizottság titkára is. PALKOVACS JENŐ Közéletünk A Tamási Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága csütörtöki ülésén megvitatta és elfogadta Zakar Vilmos megbízott könyvtárvezetőnek beszámolóját a járási könyvtár helyzetéről, tevékenységéről. A vb ezt követően Bács Ottó pénzügyi osztályvezetőnek az adóigazgatási tevékenységéről szóló előterjesztésével foglalkozott. Gyönk, Pincehely, Nagykónyi és Tamási Községi Közös Tanácsok kérelmét vb- kirendeltség létesítése iránt dr. Szaiff István vb-titkár terjesztette a végrehajtó bizottság elé. Nagy Imre művelődési osztályvezető elnéptelenedett tanyasi iskolák végleges megszüntetését javasolta. Tegnap délelőtt Szekszárdon ülésezett a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A bizottság megvitatta a Gerjeni Állami Gazdaságban végzett, a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos közérdekű vizsgálatról készített jelentést, majd elfogadta a határozati javaslatot. A továbbiakban a ruházati, a cipőipari, a zöldség- és gyümölcseliátás, a hústermelés területén végzett tájékozódásról tanácskozott a megyei NEB. A napirend harmadik pontja a cipőipari termékek minőségének, a minőségvédelmi rendszer működésének és az ár és minőség összefüggéseinek elemzése volt. A megyei művelődési központ előtt zászlósor várja a vendégeket.
