Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-06 / 183. szám
\T eres Péter olvasónaplójából publikált néhány ’ passzust a nemrég elhunyt író fia, Nádasdi Péter. íme, két bekezdés: „Igen: buddhizmus, kereszténység, szocializmus, művészet és pedagógia ellenére is rosszak, szemtelenek, aljasok leh nek az emberek? Akkor mi a megoldás? Biológia? De ez képtelenség: túl messziről jön és túl bonyolult az öröklődés. Azonkívül ebből a morális fajtenyésztésből éppoly hülyeség lenne, mint a fasiszta fajvédelemből. Der Mensch ist gut — az ember jó —, vagy hogy is mondja a német? Egyelőre csak a szocializmus fegyelme látszik reálisnak: a gonoszt meg kell fékezni. Nem a másvilágon, hanem itt, a földön! Hogy hogyan? Ez itt a nagy kérdés, nem a hamleti .Lenni, vagy nem lenni!'. Mert lenni könnyebb, mint jónak lenni”. — 0O0 — J ellemnevelő szocializmus A bűnözés alakulása a két német államban A szocializmus felsőbb- •í"*' rendűségét más társa- almi rendszerek fölött válto- atos formában lehet tanúsí- ani, — kezdve történelmi- lozófiai érveléssel, folytatva sszehasonlító termelési sta- sztikákkal, végezve kulturá- s sikereken és sporteredmé- yeken. Ezek mellett — legyemről, állampolgári fegyelem- 51, azaz törvénytiszteletről léin szó —, a kriminálstatisztika szközeivel is. Nem ritkaság, ogy lapjaink a magyarországi űnözés felszabadulás előtti és iái helyzetét hasonlítják őszié. Ezekből az írásokból egy- rtelműen kiviláglik, hogy a szocialista haza népe fe- yelmezettebb mint a feudális- apitalista országé volt. (A özlekedési bűntettek alakúiéit e vonatkozásban kötelező ívül hagyni a számításon. Aki - például — harminc évvel ielőtt gyalog bandukolt, nem eszélyeztethette senki testi iségét személygépkocsival...) Ismert történelmi okok miatt ír ma két külön úton, él két iggetlen országban a német városi tanács vb. EGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLYA SZEKSZARD. KADARKA U. ?J SZ. ALATTI BÖLCSŐDÉJÉHEZ mosónői állást hirdet Jelentkezni a városi tanács egészségügyi osztályán lehet. nép. Nem vitás, hogy mindkét német állam küzd a bűnözés visszaszorításáért. Azt sem kell bővebben fejtegetni, hogy sem az NDK, sem az NSZK rendőrsége nem rendelkezik varázslói hatalommal a bűnözők elfogásához, tettük bizonyításé, hoz. A két német állam össz- bűnözési statisztikájának összehasonlítása páratlan lehetőséggel kecsegtet; tán szabad így fogalmaznunk: a két állam fejlődésének értékelése a világon egyedülálló kriminológiai modellként kínálkozik. (Igaz, más népek — a vietnami, a koreai — is élnek kényszerű megosztottságban; ám a második világháború idején egyik sem volt annyira egységes hatalom, mint a — fasizmusa miatt gyűlöletes emlékű — Harmadik Birodalom). Veres Péter még élt, amikor dr. Harri Harrland, a Német Demokratikus Köztársaság legfőbb ügyészének helyettese még dolgozott „A Német Demokratikus Köztársaság harca a bűnözés visszaszorításáért” című tanulmányán. Ez a Belügyi Szemlében jelent meg. Cikkünk adatai dr. Harrland művéből valók. Az. összehasonlítás lehetőségéről — elöljáróban — any- nyit, hogy az igen kellemetlen az ’ NSZK uralkodó körei számára. Azért kínos, mert abból éppen nem az égig magasztalt fogyasztási társadalom morális felsőbbrendűsége sugárzik. Hét évvel ezelőtt az akkori belügyminiszter merész kozmetikai fogással megszépítette a nyugatnémet bűnözési statisztikát: kiradírozta belőle a közlekedési bűntetteket. így a „csökkenés” — ámulj, világ! — bekövetkezett; de győzelmi mámor fél évtized múltával eloszlott. A bűncselekmények száma — éves átlagban — immár a közlekedési bűntettek nélkül is átlépte a kétmilliós határt. C zázezer, büntetőjogilag felelősségre vonható lakosra számítva 1963-ban az NDK-ban 956, az NSZK-ban 2914 bűntett jutott. 1964-től 1968-ig az NDK-ra és az NSZK- ra vonatkozó számpárok így alakulnak: 814—2998, 756— 3031, 730—3213, 680—3465, 586—3588. Az olló — képletesen szólva —, egyre inkább szétnyílik. Nem érdektelen a bűntettek megoszlását szemléltető, 1968. évi statisztika sem. Eszerint — ismét százezer lakosra vetítve —, a nemi erőszak több mint két és félszer, a testi sértés és emberölés háromszor, a zsarolás és rablás nyolcszor, a lopás kilencszer, a csalás tizenegyszer, a dologrongálás huszonhárom- szor volt gyakoribb az NSZK- ban, mint az NDK-ban. Azt, hogy a fejlődés a társadalmi tudat fejlődésének köszönhető, tanulságosan szemlélteti az NDK-ra vonatkozó, az alkoholos befolyásoltság szerepét mutató statisztika. Eszerint a bűn- cselekményt elkövetők 27,3 százaléka állt 1964-ben tette idején alkoholos befolyásoltság alatt, 1968-ban pedig 30,5 százaléka. Ha az előbbi számadatokat is figyelembe vesszük, ebből nem arra a téves következtetésre jutunk, hogy az NDK-t valamiféle részegeske- dési hullám öntötte el. A helyes konklúzió: a tömegekre hat a társadalmi-politikai nevelés, — az alkohol viszont egyesekben alkalomszerűen érvényesíti a szükséges gátlásokat feloldó, antiszociális hajlamokat szabadjára engedő hatását. A Német Demokratikus Köztársaságban határozottan levetették az afféle áltudományos hipotéziseket, amelyek szerint a szocialista építéssel egyidőben, automatikusan csökken a bűncselekmények ' száma. Fellegekben járó teorizálás helyett a pórt és az államhatalom tervszerű társadalmi offenzívát folytat a bűnözés ellen. Ennek gyakorlati célja az élet, a testi épség, a társadalmi és a személyi tulajdon biztonságának növelése, — politikai kifejezője pedig a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának megállapítása: „Abban az időben, amelyben az imperializmus társadalmi hátországként egy tartalomszegény, apolitikus, érzéketlen fogyasztási társadalmat kísérel megteremteni, melyben megszűnik az állampolgároknak minden szellemi önállósága és öntevékenysége, és ezt a tömegek manipulásával egészítik ki, — akkor majd a mi társadalmunk gondolkodó és felelősen tevékenykedő tagjainak ésszerű és kulturált élete, a szocialista életmód nagyobb politikai jelentőséggel bír”. Az MHSZ a X. p ártkongresszusért Az MHSZ Tolna megyei vezetősége felhívást juttatott el valamennyi szervezetéhez, a klubok titkáraihoz. azzal, hogy kapcsolódjanak be abba az országos méretű mozgalomba, amelyben a kongresszus méltó megünneplésére készül az egész dolgozó nép, a termelőüzemekben, intézményekben, hivatalokban. Az MHSZ részvétele a kongresszust versenymozgalomban — sajátos helyzete miatt — igen sokoldalú lehet. Módot adhat a klubok létszámának növelésére — a megyei vezetőség javasolja, hogy a kongresszusig 10—15 százalékkal növeljék taglétszámukat a klubok —, a meglevő lőterek rendbehozása. illetve kiépítése, az előírásoknak megfelelően; a szervezeti hálózat — tanácsadó testület, klubtanács — teljes kiépítése, az operatív bizottságok teljes és rendszeres foglalkoztatása. A felhívás külön kiemeli, hogy az MHSZ-tcgság a munkahelyén — mezőgazdasági, ipari üzemekben —, ahol arra lehetőség nyílik, a gazdasági vezetés és a szakszervezet támogatásával alakítson MHSZ- brigádot és vegyen részt a szocialista brigádmozgalomban. Ezen kívül a katonai elő- és utóképző tanfolyamok hallgatói indítsanak szocialista versenyt a kiváló hallgató, kiváló alegység cím elnyeréséért. A megyei vezetőség végül felhívja szervezeteit, hogy a versenyben elért eredményekről adjon számot a nyilvánosság előtt is, a szövetség lapjaiban és a Tolna megyei Népújságban. (121) Jborkaszezon az uborkaszezonban Jóideje „uborkaszezon” jelzővel illetik a Utóban a nyarat, amikor ki-ki legszíve- ;bben valamilyen folyó-, vagy állóvízben eresne menedéket a meleg megújuló roha- tai elől. Pincehelyen készített felvételeink izonyítják, hogy az uborkaszezonban valóan szezonja van ennek a közkedvelt nö- énynek is. A hét elején legalább másfél áz asszony-lány szorgoskodott a pincehelyi Vörösmarty Termelőszövetkezet huszonöt holdas uborkatábláján, miközben a legidősebbek, részben nyugdíjasok is, a válogatóasztaloknál voltak elfoglalva. Az uborka jó termést hozott, annak ellenére, hogy ezen a táblán csak második próbálkozásra sikerült az idén megfelelő növénykultúrát teremteni. Foto: K. Z.
