Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-30 / 203. szám
. C Pt^C Étkezés Művelődési igény ,.A felszabadulás utáni években nagy mértékben megnőtt a cukor- és zsírfogyasztás, ami a kenyér- és lisztfogyasztás változatlan mértékével együtt a szükségesnél több kalória fogyasztását is' jelentette. Az utóbbi években a fogyasztás összetétele.. fokozatosan, egészségesebbé vált. Mérséklődött a túlzott liszt- ' éS kenyérfogyasztás' nőtt az 'értékesebb fehérjéket és vitaminokat tartalmazó., élelmiszerek fogy.asz.7. tása. Lényegesen megnőtt’ a hús és , a hal, fogyasztása, valamint a tej, tejtermékek', tojás, zöldség- és gyümölcsfélék’ fogyasztása. A nagymérvű javulás ellenére az állati fehérje fogyasztásunk még nem kielégítő, különösen tejből és tejtermékekből fogyasztunk még mindig viszonylag keveset.’’ — írja Orcskay Imre, és állítását. konkrét adatokkal ilr lusztrálja. Ezekből , kitűnik, hogy Alsónánán az évi eev főre intő húsfogvaszt.ás 1981 és 1965, közt 29 kilóról 32 ki-, lóra, a téjfogya’szt'ás 94 "literről 108 literre, a toiásfogyasz- tás 106 darabról 139-re nőtt. Ovcsikay . Imríéné tanítónő egyben a művelődési otthon vezetője is. Tőle az iránt érdeklődtünk, milyen a falu műveltségi szintje, igénye. — Tizenegy éve tanítok Al- > sónánén. Más községekhez rte- . héz • magunkat ' hasohlítani, rpert •• hiszen mindenütt akad égy- sor eltérő tényező. Ügy érzeim, Alsóná-na lakosságának műveltségi szintje nagyjából a környék átlagának felel meg-. Az iskolás gyermekeké is- .A -.-lakosság műveltségibeli fejlődését viszont, jól lemérhetjük.- Amikor Alsónánára kerültem, meglehetősen sok írástudatlan ember . is élt e faluban. Többnyire idősebbek. Egy' részük időközben kiöregedett* kihalt, , egy részüket pedjg megtanítottuk az elemi írás-olVasásra. Körülbelül 29— ■ 30 - félnőttet tanítottunk meg betűvetésre, s ma ott tart- nk hogy, th-indössze egyetlen egy ember ml tudunk, aki nem ismeri az ábécét, de az is 60 éven •■felüti. Mint másutt, itt is nagy az eltérés az idősebbek és fiatalok szellemi szintje közt — a fiatalabb generáció javára. Ez érthető is, hiszen Ők már más iskolai oktatásban részesülnek, n int annak idején szüleik, és más az egész környezet, amelyoen élnek. nevelkednék. A művelődési otthont igényli az egész falu, és — úgy látjuk — jó hatással van az emberekre. Gyakori rendezvényre itt nincs lehetőség, mert ahhoz kevés a falu lakossága, illetve közönsége és a televízióval is kell számolni. A közönség egy- harmada átlagosan a helyi fiatalságból kerül ki. a 'másik egyb-armada vidéki fiatal — vidékről is szívesen eljárnak hozzánk —. a harmadik harmad pedig megoszlik a félnőtt korosztályok közt. Sajnos, a múlt télen volt egy rosszul sikerült műsoros est-, s ez egy kicsit kedvezőtlenül hatott. De-ccsei közösen kötöttük le a Randevú Korda Györggyel című műsort- egy estére, azzal, hogy a szereplők fele itt lesz, fele ott. és fél időben váltják egymást, elvégre nem nagy a távolság Decs és Alsónána között. Hozzánk meg is érkeztek a művészek, de a mási-k csoport a hó miatt nem tudott eljutni Decsre, így hozzánk sem, ezért, a közönségünk végül kénytelen volt beérni fél műsorral. A felszabadulás előtt is csökkent a lakosság száma Úttörő-megbízatás Az alsónánax úttörőket időközökén! azzal bízzák meg nevelőik, hogy kutassák fel a falu változására vonatkozó főbb adatokat. Sok értékes adatot gyűjtöttek már össze, s hozzájárultak ahhoz, hogy meglehetősen pontos kéri áll rendelkezésre a falu jelenlegi helyzetéről. íme néhány fontosabb adat: Alsónánán 260 ház van, a televíziós készülékek száma 157, a mosógépeké meghaladja a 120-at, a gáztűzhelyeké a 100- at, • a hűtőgépeké a 40-et, az olajkályháké a 60-at, a motorkerékpároké az 50-étl Egy tavalyi felmérés szerint a takarékbetét-állomány 1.3 millió forint, a személyautók száma 12. Alsónána esetében is le kell írni azt a szomorú tényt, amit legtöbb község esetében meg kellett tenni: „Csökken a falu lakossága.” Ez a csökkenés azonban nem a felszabadulás utáni években következett be, hanem jóval korábban. 1869- ben 1404 lakosa volt, 1910-ben 1522, majd megkezdődött a csökkenő tendencia: 1920-ban 1460, 1930-ban 1442, 1941-ben 1379, 1950-ben 1200, 1960-ban 1082 lakosa volt, jelenleg pedig 1013 van. Mint más községekből, Alsónánáról is sokan elvándoroltak más vidékre a felszabadulás óta, a csökkenés nagyobb része azonban a természetes szaporodás visz- szaeséséből keletkezett. íme egy erre vonatkozó adat: 10— 12 évvel ezelőtt még 200-on felül volt az általános iskolások száma, ma a 110-et sem éri el. Az utóbbi egy-két évben kezd ismét emelkedő tendenciát mutatni a születési statisztika. 1960—1965 között erőteljesen nőtt a 30 éven felüliek száma, ugyanakkor csökkent a 30 éven aluliaké, kivéve két korcsoportot. Alsónánát jelenleg túlnyomó többségben a felszabadulás óta betelepültek lakják. Korábban teljes egészében svábok lakták e falut. Amikor sor került a svábság kitelepítésére, minden alsóná- nait egy kalap alá véve beva- goniroztak, útnak indítottak. Mivel annyi őslakos sem maradt, hogy az új telepesek valakitől is megérdeklődhessenek néhány nélkülözhetetlen helyi adatot, pár sváb családot lekapcsoltak a már útban lévő szerelvényről, és visszatelepítettek Alsónánára. Je- ; lenleg mindössze 7 család képviseli az őslakosságot. A telepítési térkép szerint több tucat helyről verődött össze a mai lakosság: Balaton-vidék, Veszprém megye, Szlovákia, Heves megye, Békés megye, Erdély, Délvidék stb. Az új telepesek az 1956-os ellenforradalomig nem érezték otthonuknak Alsónánát. Attól tartottak, hogy visszajönnek a régi tulajdonosok, és szedhetik sátorfájukat. Jellemző, hogy addig egyetlen házat sem gondoztak tisztességesen. A fordulópontot az ellenforradalom utáni kibontakozás hozta meg. Romvári Jakabné: — Alsónánán születten; a mi családunk őslakos. Amióta mozi van a faluban, mi kezeljük. Ennek pedig már majd két évtizede. Az első évben még nem volt villany a faluban, s akkor agregátort működtettünk. A férjem időközben bekerült Szekszárdra a moziüzemi vállalathoz, azóta is ott dolgozik, én pedig itthon kezelem a mozit. Természetesen már nem agregátort használunk, s a magas igényeknek megfelelően új moziépületet épített a falu társadalmi összefogással. Bárki megnézheti! Már nem egy városi ember fejezte ki csodálkozását, miután megtekintette: „Jé, a falun ilyen is létezik?” Létezik bizony. Még szépen berendezett presszó is van hozzá. Kialakult a törzsközönség: a mozilátogatók egy részéről már előre tudom, hogy ki melyik előadásra jön, és azoknak: természetesen a jegyet is félrez teszem. — Mindig zsúfolt a nézőtér? — Az változó. Ha jó fűm jön, növelni kell az előadások számát. náiia Kürtös, Rácnána Szeghalmy Gyula Dunántúli vármegyék című művében a következőket olvashat; -k Alsónánáról : „Egyike a megye legrégebben települt községeinek. A határában feltárt leletek tanúsága szerint már a történelemelőtti korszakokban megült hely. Első települési nyomait a kőkorszakban találjuk, a rézkorszakban még kifejezettebbé válik benépesülése, úgy, hogy akkor már rendezettebb település képiét mutatja. A kelta és "ómai kor emlékeit éppúgy megtaláljuk itt, mint a népvándorlás nyomait.’’ Alsónána történetére vonatkozóan sok értékes -adatot találunk Orcskay Imre monográfiájában is: „A mai Alsónána legrégibb, még elérhető története visszanyúlik a honfoglalás utáni a XI. században lezajlott nagy gazdasági és társadalmi átalakulás korába. Az ezen időből származó okiratok Nána környékén több olyan helységnevet említenek, amelyek ma is mint határ- vagy dűlőnevek, illetve községnevek ismeretesek. Ilyen hatámevek» Kürtös, Kesztölc, Almás, Ete. Az említett nevek dacoltak 9(H) év minden viszontagságával, és túlélték a későbbi szerb és német időket is. A mai Kürtös hegynél Kürt nevű település volt. Ezt... László király a ti teli káptalannak adományozta több közeli hely- lye] együtt. Kürt falu még a török időkben is megvolt, neve a törők defterekben ismételten előfordul. A török kiűzése idején pusztult eh A XVIIL század elején.«' Alsónánát a bátai apát németekkel telepítette be. A németekkel egy idő ben szerbek is települtek e faluba, ezért egy ideig Rácnánának ;s nevezte a nép. Erről tanúskodik a község északnyugati részében még ma is álló jelenleg a katolikusok által használt szerb templom.” — Mit tartanak itt jó filmnek? — A drámai filmeket nem szeretik különösebben, de annál jobban a kalandfilmeket, krimit és a vígjátékokat. Az út rossz, a közlekedés jó Farkas István vb-elnök: — A mi falunk közel fekszik a megyeszékhelyhez — a vár roshoz —, ez azonban semmiképpen sem jelenti, hogy minden tekintetben előnyös helyzetben vagyunk. Az útviszonyaink például rosszak. Közeledik az ősz, de a falun átvezető és meglehetősen nagy forgalmú kövesút még mindig ugyanabban az állapotban található, ahogyan a tél hagyta- azaz erősén megrongálva. A sok csapadék és fagy tönkretette az utat, a tavaszi kijavítása pedig elmaradt. Rendkívül sok építőanyagot fuvaroznak keresztül a falun: erre hordják a megyeszékhely felé Mórágy vidékéről a követ, néha egymást érik a kővel zsúfolt teherautók, vontatók és a nagy súlyú járműved csak tovább rongálják a télen tönkrement utat. A személyközlekedési viszonyaink a rossz út ellenére is jók. E téren a gyors fejlődést az mutatja legjobban, hogy 1957-ig egyetlen autóbuszjárata sem volt Alsónánának. A lakosság addig vagy a mórá- gyi vasútállomásra gyalogolt, ha valahova el akart jutni, vagy pedig az ugyancsak több kilométerre lévő Várdombra, ahol felszállhatott az autóbuszra. Ma, 13 évvel később már több mint 30 autó- buszjárat hozza-viszi a falu lakosságát. Kora reggeltől késő estig jönnek-mennek a buszok, az egyébként eldugott falu lakossága tehát még válogathat is az utazási időpontokban. 1967-ben még attól tartottak az AKÖV vezetői, hogy nem lesz utas, és ráfizetnek az autóbuszjáratra. Ezért az elsőt csak próbajelleggel indították meg. Hol tartunk már ettől... — Alsónána régi építésű község. Amikor utcáit kijelölték, az építők egyszerűen nem is hagytak helyet járdának, mert azzal nem számoltak. Nem is volt járda e faluban a felszabadulásig, ma azonban mái- 10 kilométernyi járdával rendelkezünk. Sok helyen a kerítéseket kellett beljebb rakatnunk, hogy egyáltalában legyen helye. A villany is a felszabadulás utáni fejlődés eredménye, csakúgy, mint megannyi egvéb dolog. y BODA FERENC
