Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-30 / 203. szám
A háromszög négyszögesítése . ami mindennél fontosabb: adjunk több bizalmat, teremtsünk nagyobb teret a dolgozó embernek, s főként a fiatalok kezdeményezéseinek, figyeljünk oda jobban véleményükre. Érezzék a fiatalok, hogy munkájuk, megjegyzéseik, javaslataik társadalmilag is fontosak. '* (Aczél György) Az MSZMP Központi Bizottságának 1970. íehruári plénumán, az ifjúságpolitikai határozatok születését megelőzően hangzott el többek között az az előadói beszéd is, amelyből ß fenti mottó származik. Utravalóul vittük magunkkal a Bonyhádi Cipőgyárba, ahol azt kutattuk, megtörtént-e az üzem munkáját, életét irányító üzemi háromszög négyszögesítése, ha nem, miért nem, ha igen, hogyan funkcionál ez a négyszög? Fölmerül a kérdés, miért éppen ezt az üzemet kerestük föl? A válasz egyszerű, azért, mert a Bonyhádi Cipőgyár 1800 főt számláló munkáslétszámából 1032 főt tesznek ki a 30 éven aluliak. Ez az arány a fiatalok üzemévé avatja a gyárat. Éppen ezért nem mellékes, hogy igényt tartanak-e a gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetők a fiatalok véleményére, kezdeményezéseire. Beszélgető partnereim: Tamás Ádám KISZ-titkár távollétében Nikolov Tamás KISZ-titkárhelyettes, Odry Károly, az üzem pártszervezetének titkára, Égi Éva és Tóth Vera, az üzemi KISZ VB. tagjai és mások, akik cserélődnek, aszerint, hogy hova szólítja őket a munka. Eszmecserénknek mindjárt az elején kiderül, hogy a cipőgyárban közel négy évvel ezelőtt kezdődött el az üzemi háromszög négyszögesítése és mi sem természetesebb, mint az, hogy a fejlődésnek ez a folyamata nem nélkülözte a zökkenőket. Bizony volt idő, amikor a merev és maradi gondolkodásúak „követelőzésnek” könyvelték el az ifjúság jogos igényeinek jelentkezését, majd minden megszólalását. Ez már a múlt. Ma, a hetenként ismétlődő üzemi munkaértekezlet, amit igazgatói tanácsülésnek neveznek, alig képzelhető el az üzemi KISZ-bizottság titkárának jelenléte nélkül. Mióta tények bizonyítják, hogy igényesség a szülőanyja a mindenkori „követeléseknek”, hogy az igényesség jobb munkára sarkallja a fiatalokat és észevételeik, javaslataik mellé a termelésben végrehajtott tetteket sorolhatnak, azóta tényleg nehéz lenne lemondania az üzemnek az ifjúmunkások aktivitásáról. Arról, hogy az egész üzem életét érintő kérdésekben szavát hallassa, képviselete ott legyen, amikor például a negyedik ötéves terv irányelvei szerepelnek napirenden. Hasonlóképpen ott legyen akkor is, amikor az a kérdés, milyen az üzem mikroklímája, mennyire elégedettek az emberek a munka- és életkörülményeikkel és így tovább. De nemcsak az igazgatótanácsi üléseken van jelen a gyár összfiatalságát képviselő Kommunista Ifjúsági Szövetség, hanem a havonként sorra kerülő műszaki konferenciákon is, ahol az alapszervezetek titkárai sem csak hallgatók. Nézzük, milyen javaslatokat hagyott jóvá az üzemi négyszög azok közül, amelyeket a KISZ terjesztett elő? Csak a közelmúltat idézzük és elsőként a kommunista vasárnap megszervezését, majd a vietnami műszak lebonyolítását. Az ifjúkommunisták vállaltak védnökséget a tűzödei szalag felett, ahol három ifjúsági szocialista brigád dolgozik a felsőrész- és aljakészítésen. Szóval, ahol cipő lesz a cipőhöz szükséges előmunkált anyagból. Felvetették a fiatalok, hogy szívesen megszervezik és vállalják a gyártásközi minőségi ellenőrzést. N“m fogadta egyforma lelkesedés a KTSZ minőségellenőrzési helyek megjelenését, nedig ezeknek a munkája nagyban járult és járul ahhoz. hogy a végtermékek meózása során kevesebb hibás árut kell kiszűrni. — Sokat profitál az üzem vezetősége abból a felmérésből is, amit a KISZ-fia- talok kezdeményeztek és csináltak meg 1970. május 7. és 20. között — mondja Odry Károly. A felmérés célja az volt, hogy felszínre kerüljön minden olyan vélemény, igény, közösséget érintő, vagy egyéni probléma, ami figyelemre érdemes. A kérdések közül néhányat: Jól érzed-e magad a munkahelyeden? — Elégedett vagy-e a fizetéseddel? — Milyen szakmai, vagy általános képzési forma iránt érdeklődsz? — Igényt tartasz-e a vállalati lakásépítési hozzájárulásra? — Szívesen dolgoznál-e szocialista címért küzdő brigádban? A vizsgálódás eredményei hétköznapokra váltásuk előtt külön cikket érdemelnének. Nem csoda hát, ha jó hosz- szú időre adnak munkát az üzemi négyszögnek. A pártszervezet munka- programjában máris helyet kaptak azok a feladatok, amelyeket a felmérés hozott felszínre. Az 1032 harminc éven aluli fiatal közül 450-en tagjai a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Házigazdáim elégedetlenek a szervezettségnek ezzel a fokával, ugyanakkor elmondották, hogy az üzem KISZ-szervezetének hatóké- pessége megfelel az elvárásoknak. Nem mondanak le az alapszervezetek erősítéséről, a taglétszám emeléséről, de nagyon büszkék arra — és joggal —, hogy bármit kezdeményez a KISZ, bármiről van szó, szép számmal jönnek a kívülállók. Társadalmi munkát hirdetnek meg az üzem ifjúkommunistái? Bejönnek lakóhelyükről azok a bejáró fiatalok is, akik még nem KISZ-tagok. A vietnami műszak résztvevőinek például 50 százaléka volt kívülálló! Ebben az eredményben nincs semmi utánozhatatlan. A „titok” magyarázata: a cipőgyár! KISZ-szervezet az üzem egész fiatalságát képviseli az üzemi négyszögben. így, semmi nem hat ,,követelőzésnek”. Mondják a fiatalok, hogy bármi kérdéssel fordulnak az igazgatóhoz, meghallgatást nyernek. Odry elvtárs mosolyogva vallja be a megbocsátható dicsekvésre, hogy: — Nekem néha viszket a fülem, amikor jönnek a gyerekek, hogy ez, meg amaz kéne. Ebben az évben történt, emléktúrát szerveztek a fiataiok Öbá- nyára... — És ugye hogy megkaptuk a három tehergépkocsit?! — Nem hittem volna. Megkapták. Méghozzá ellenvetés nélkül, pedig hát tudnivaló, hogy a szállítóeszközökkel néha a legnehezebb gazdálkodni. — Még azt nem mondtuk, hogy létrehoztuk a KISZ segélyezési alapot, ami a szakszervezeti segélyalap 10 százaléka, évi 6000 forint. — Azt sem, hogy a vállalati kölcsönnel épülő 12 lakásos lakóházban — ami jövő májusban lesz kész — tíz fiatal munkás jut otthonhoz a KISZ javaslatára. Egyébként, a felmérés óta tudjuk azt is, hogy a lakással nem rendelkező ifjúmunkások 90 százaléka venné igénybe a vállalati kölcsönt , , . December 15-re a régi étkezde helyén elkészül a KISZ-klub, építése körülbelül 90 ezer forintot igényel. Az általánosnak mondható helyiséghiány közepette óriási vívmány ez a klub, hasonlóképpen az, hogy a csúcsvezetőség most költözött egy frissen festett, berendezett szobába. Generálbajok semmiképpen nem lehetnek tehát. Hogy mikor kezdődött a háromszög négyszögesítése? Három és fél, négy éve. Ma már csak négyszög van és nemcsak fent, hanem középszinten is. Bár jelenthetnénk ugyanezt valamennyi ipari és mezőgazdasági üzemünkről! LÁSZLÓ IBOLYA Túry Mária, Munkácsy-díjas festőművész. Jelenleg a szekszárdi Babits Mihály megyei művelődési központ murális alkotásait készíti. Életútjának, művészi pályafutásának jelentős állomásai közé sorolja ezt a munkáját is, pedig több és büszkeségre jogosító siker van már a háta mögött. A Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke, neves mesterek tanítványa volt. Konecsni György, Domanov- szky Endre és Szőnyi István segítő útmutatásai egyengették művésszé érésének útját. Az első önálló kiállítása két évvel a főiskola befejezése után, 1955-ben volt a Fényes Adolf teremben. 1958-ban Derko- vits-ösztöndíjban részesült. Még ugyanebben az évben férjével, Kádár György- gyel a Brüsszeli Világkiállítás magyar pavilonja számára közösen festett pannójáért elnyerte a Világkiállítás Diplom d’ Honneur-jét. Az 1968- as esztendő még egy sikert tartogatott Túry Mária részére. A bécsi VIT-en festészeti díjjal tüntették ki. 1961- ben részt vett a párizsi Biennale de la Jeunesse-en. 1983-ban a római Magyar Akadémián állít ki. A következő' évben ismét Rómában tekinthetik meg alkotásait a látogatók a Galleria Scorpióban. 1965-ben önálló kiállítást rendez a Csók István Galériában és ismét részt vesz a párizsi Biennale de la Jeunesse-en. A Munkácsy-díj- jal 1966-ban tüntetik ki. Ebben az évben még szerepel a Velencei Biennálén. Jelentősebb kompozíciói: a Gellért Szálló színes üvegablakai, a miskolci .370T- székház előcsarnokának kerámiafala, a Budapesti Műszaki Egyetem rektori tanácstermének gobelinje, a Pesti Színház előcsarnokának mozaikja, a kiskőrösi Irodaház homlokzati mozaikja és most készülő faliképéit is ezek közé a morális alkotások közé sorolja. Jelenleg a szekszárdi Báhíts Mihály megyei művelődési központ mozaikjait készíti. — Hocvan jutott ehhez a megbízáshoz? — Több fordulós pályázatot hirdettek meg a szekszárdi művelődési ház művészeti alkotásainak elkészítésére. Az első fordulóban tizennégyen indultunk, s a zsűri hetünk munkáját találta alkalmasnak. — mondja Túry Mária. — A második zsűrizés alkalmával négyen maradtunk, akik esélyesek voltak a megbízatás elnyerésére. A harmadik zsűrizés után, az előzetes terveim alapján kaptam megrendelést e munkák készítésére. Túry Mária sokoldalú művészegyéniség. Kezdetben posztimpresszionista hangvételű képeket festett, majd a deko- rativitás és konstruktivitás lett művészetének jellemzője. Hitvallása: egyetlen művész se kötelezze ei magát egyetlen műfajhoz. Művei sorában olajképeket, gobelineket, üvegmozaikokat, kerámiát és zománc- munkákat lehet találni. Maga a téma, a gondolat a fontos, az eszme amelyet kifejezni akar, — s ehhez keresi meg mindig azt az anyagot, amely által leginkább élővé, érzékelhetővé válik a mondandó. — Milyen elképzelések szerint született meg a művelődési házba szánt kompozíciója? — Az építész tervező, Tillai Ernő, teljesen szabad kezet adott. Semmiféle kikötése nem volt. Megkaptuk a méreteket, s azt kezdtek ezzel az adattal a pályázók, amit akartak. Természetesen a tér határozza meg a kompozíciót, vagy mondhatnám úgy is, hogy kompozíciókat, hiszen hat mozaikról van szó. A hat mozaik méreteiről is kell beszélni. A színházterem bejáratának szemközti falán két 3 méter 50 centi hosszú ég 65 centiméter magas, valamint egy 65 centiméter magas és 6 méter hosszú mozaik lesz majd. Az emeleti színházi üvegosarnoik fő falára 20 méter 80 centi hosszú és 1 méter 88 centiméter magas kompozíció kerül majd. Az üvegfolyosók oldalsó léposőfeijárójának falát pedig egy-egy 4x6 méteres üvegmozaik díszíti majd. — Az emeleti üvegcsamok falán elhelyezésre kerülő mozaik figurális, a többi öt pedig nonfiguratív. Úgy éreztem, hogy az üvegfal hidegsége, szürkesége mellé élénk színeket kell alkalmaznom. A hat mozaik azonos szín- összeállítású. Élénk vörös és meleg tüzű narancs dominál. Mellette a szürke ezernyi árnyalata, s a fekete és fehér a kísérő színek. Ezek azonban mintha csak arra szolgálnának, hogy a vörösnek és narancsnak környezetet biztosítsanak. — Már mondottam, hogy a tér. határozta meg magát a kompozíciót. A tér pedig hármas tagolású. S így hármas tagolású tett a 20.80x1,88-as méretű mozaik is. Kétoldalt a művészeteket megjelenítő alakok állnak, a középső részben pedig a munka, a béke, a termékenység az élet szimbólumát akartam kifejezni. A figurális mozaikot maga a művésznő rakja fel, a nonfiguratív részek felrakását Túry Mária irányítása alatt az. Országos Szakipari Vállalat végzi. Az anyag, amelyből a mozaikok készülnek, rendkívül szép és nemes, velencei üveg. Ilyen hatalmas kompozíciók kirakása rendkívül sok időt igényel. — Mikorra várható, hogy elkészül a munkával? — Ahogy eredetileg js ígértem. Szeretném, ha 1971. április 4-én megtarthatnánk az avatási ünnepséget Szekszár- don. MÉRY ÉVA
