Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-29 / 202. szám

Vita a taggyűlésen Jogásztalálkozó Szekszárdion A pártszervezetekben a v^zetőségválasztásra ké­szülnek. Ügy mondják: Jcetmenetes választás. Ugyan­is az augusztusi taggyűléseken a kétéves munkáról tanács­koznak, s megválasztják a kö­vetkező taggyűlés tisztségvise­lőit a. szeptemberi vezetőség- választásra. A taggyűlések, a szokáshoz híven, most is ala­pos mérlegelés, kritika légkö­rében íolynaik, miután a be­számolók vitára alkalmasak. S a taggyűléseket látogatva az ember örömmel tapasztal­ja, hogy a vita szó egyre job­ban visszanyeri értelmét, vi­tát jelent. Természetesen a taggyűléseken elhangzó fel- • szóiaiások tartalma jórészt a párt belső ügyére vonatkozik. Néhány taggyűlésen összegyűj­töttünk olyan felszólalásokat, amelyek egyben azt is példáz­zák hogy milyen a hangulat, a légkör a kommunisták ta­nácskozásán, s bizonyítják, hogy a pártszervezet ügyein túl levő dolgok, jelenségek is helyet kapnak a vitában. S ezek- már érdekűik az olvasók többségét. * ■ Nehezen indult a vita. Oka: a jól működő pártcsoportok értekezletén a tagság már el­mondta véleményét. Az elnök néhány felszólítás után már- már a taggyűlés első napi­rendjét akarta összefoglaltat­ni, amikor megkezdődött a hozzászólás. Tizennégyen mondták ,ei véleményüket. s a hozzászólásokat határozattal kellett befejezni, mert az idő nagyon elszaladt, ♦ Az egyik gyárban bérfe­szültség lepett fel. Az ok is­mert: a belépő munkások na­gyobb bért kapnak, mint a törzsgárdatagok. — Úgy határozott a vezető­ség — mondotta az egyik fel- szólájó T-, hogy ■ nem adnak kedvezményt a b-lépöknck s mi azt. tapasztaltuk egész év­ben. hogy jobban járt az, aki kilépett, s két hónap múl­va. ismét visszajött, mint mi, akik évek óta Út dolgozunk. Részilet egy felszólalásból: — A termelés, a termelé­kenység növekedésével nem nőtt a dolgozók keresete. A bérfejlesztés szintje nem éri e) az áremelkedés szintjét. * Soikan bírálták, szinte, min­den. taggyűlésen, a fiatalokat. Az egyik üzemi taggyűlésen viszont a következőiket jegyez­tük fel: — Próbálnának olyan han­gulatban dolgozni, mint a fiatalok* nem tudom, mit éreznének az elvtársak. Foly­ton csak a bírálat: ne ezt tedd, ne így csináld, ne oda menj. De mikor hangzott el dicsé­ret, amikor a fiatal valamit jól,..szépén csinált... Ez ter­mészetes? Igen, de mindenki­ben van hiúság, mindenki szeretné hinni, és i érezni is. hogy vezetői elégedettek vele. Egy férfi kifogásolta: — Körülnézek a taggyűlé­sen, alig van itt hat-nyolc nő. Üzemünkben tíz alkalmazott közül hét nő, miért nincse­nek itt többen közöttünk, egy­általán miért nincsenek ará­nyuknak megfelelően vezető posztokon. — Ismerjék el legalább er­kölcsi vonatkozásban azt a többletmunkát, amit mi Párt­tagok a közösségért teszünk. A vezetőség gyakrabban él­jen azzal a jogával, hogy ^ a pártmegbízatás teljesítése után értékelje a párttagot, s ha jól dolgozott, dicsérjék meg, — mondotta egy munkás. * — Á dolgozók gyakrabban' szeretnék látni az üzemben a párttitkárt. A járásnál sok az értekezlet, az ülésezés, sok a titkár központi-’ elfoglaltsá­ga. Mikor szünteti meg a já­rás a sofc értekezést, ankétot. A párttitkárnak az üzemben a helye, a dolgozók között, — hangzott a bírálat a járási pártszerv felé P. községben. * Részlet egy hozzászólásra adott válaszból: — Feladatunknak tartjuk, hogy a nők munkakörülményét tovább javítsuk. Ügy tervez­zük, hogy a háromműszakos termelést megszüntetjük, s a tél elején áttérünk a két mű­szakra. Ez az intézkedés leg­alább háromszáz munkásnőt érint. ■* A járási pártbizottság el­ső titkára mondta egy taggyűlésen, miután a munkaerő-vándorlás kérdése élénk vitát váltott ki. — Arra kell törekedni, hogy jó káderpolitikát végezzenek, megbecsüljék a jó, régi dol­gozókat. az újaikat pedig „ré­givé” kell nevelni, s a bére­zést, az anyagi, erkölcsi el­ismerést úgy kell gyakorolni, hogy az a tömegek egyetérté­sével találkozzék, megkülön­böztetés csak a munkavégzés alapján legyen. Ahol ezek a szavak elhang­zottak, nyilván változtatnak azon a gyakorlaton, hogy néha annak adtak többet, akinek nagyobb volt a hangja. * — A jogos bírálatot támo­gatjuk, megvédjük az olyan embereket! akik a hibákat, a hibák elkövetőit ostorozzák, de nem védjük meg azokat, akik vádaskodnak, rágalmaz­nak, pisZkálódnaik — hangzott el az egyik vezető felszólalá­sában, miután szóvá tették többen, hogy a bírálatot kü­lönböző esetekben más-más módon értékelik, s„ előfordul, hogy hátrányom helyzetbe ke­rül az, aki a lazaságokat fel­deríti, szóvá teszi. ■ * — A múltkor voltam egy középszintű tanácskozáson. Ott azt mondták, hogy nálunk jól megy az újítómozgalom. ve­gyenek mások is példát ró­lunk, Elvtársak, én azt vála­szoltam erre, pedig én vagyok ennek az ügyintézője: milyen lehet ott az újítómozgalom, ahol nem „ilyen jó”, mint, a miénk? A felszólalást általá­nos derültség követte. * — Nagyobb megbecsülést, kell adni a társadalmi ellen­őröknek. Amikor megszervez­tük: e csoportot, mindenki mindent megígért, azóta felénk sem néznek. S egyre fogy a társadalmi ellenőrök száma, mert a boltosok arrogánsán fogadják nemcsak az ellenőrt, hanem a családtagjait is. Sür­gősen tenni keli valamit, hogy a helyzet gyökeresen megvál­tozzon. * Dombóvárott a vasutas párt- bizottság titkára mondotta, a jelenlevők nagy helyeslése kö­zepette: — Kritikán aluli Dombóvár Közéletünk Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Szekszárdi Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Első napirenden a Tolna nagy­község közös tanács végre­hajtó bizottságának beszámo­lója hangzott el. A beszámo­ló a lakosság foglalkoztatott­ságának helyzetéről és az iparfejlesztésre vonatkozó cél­kitűzésekről szólt. A téma elő­adója Orosz György vb-el- nök volt. Ezt követően külön­böző bejelentések tárgyában hozott még határozatokat a testület. Többek között jóvá­hagyták Tolna központjának részletes rendezési tervét. áruellátása. Nem lehet sajttal, májkrémmé} ..mozdonyt fűte­ni”. Az utazó személyzet köz­tudottan . „tarisznyából” él, s a dombóvári üzletekben csak sajtot, meg májkrémet lehet vásárolni. . Nyilvánvaló, hogy a taggyű­lésen elhangzott bírálat nem­csak lapunkon keresztül jut a dombóvári kereskedők tudo­mására. * Párbeszéd a taggyűlésen: — Azt híreszteiik elveszik a ruhát, mert nekünk nem jár, — mondja az egyik. A gazdasági vezető közbe­szólt: — Közlöm az elvtársakkal, hogy nincs szó ilyen ruhael- vételről, ez csak rémhír. — Ha nincs róla szó. miért nem mondják meg nyíltan — kapta a választ. — Csak egy papírt kell tenni a hirdetőtáb­lára. hogy emberek, a ruháiéi szóló hír rémhír... A kedé­lyeket meg kell nyugtatni, tá­jékoztatni kell a tagságot, a dolgozókat mindenről, nemcsak a külpolitikai kérdésekről. • N agyon belemelegedett az egyik hozzászóló. Az elnök szép csendben figyelmezteti: — Elvtárs, szíveskedj ki­csit tömörebben. . . — Tömörebben? Ide azért jöttem hogy elmondjam a vé­leményemet, e£t pedig köteles vagy titkár elvtárs végighall­gatni. mint ahogy én is a te beszámolódat szó nélkül vé­gigültem. — Csak a tömörségre gon­doltam ... — Jobb, ha elmondom rész­letesen, akikor jobban megér­titek . .. Felállt a kiküldött a piros drapériával letakart asztal mögött* s beszélni kezdett, így: —. Kedves elvtársak, egy­két keresetlen szóval én is hozzá akarok járulni... Morgás, dörmögés a szék­sorok között, melyből azt le­hetett kiérezni, ..hogy mer egv kiküldött keresetlen szavakkal egy komoly testület fontos taggyűlésén felszólalni . . * Persze előfordul hogy a bí­rálatnak a pártszervezeten túl is el kell jutni, ha még egy kicsit „csomagolják is". Az egyik pártt-aé íav fogal­mazta a gazdaságirányítási mechanizmust: — A jelenlegi gazdaságirá­nyítási rendszerüpk . ,. * Egy-egy párttaggyűlés két- három óra hosszat tart. Sok­sók észrevétel hangzik el. S rrtindegyik eljut az illetéke­sekhez. Október végén megkezdő­dik a Déli pályaudvar nagy­arányú fejlesztése és korsze­rűsítése. Az első szakaszban alakítják ki a Metró-állomást és a pályaudvart összekötő lépcsősort. Az utasok a Met­ró felszíni épületét elhagyva a pályaudvar jelenlegi pénz­tárainak szintjén postát, Ibusz-irodát, és telefonfülké­ket találnak, s úticéljuknak megfelelően mehetnek a bu­szokhoz, villamosokhoz, vagy indulhatnak. jegyet , váltani, il­letve leadni csomagjaikat a megőrzőbe. A várócsarnok területe kö­rülbelül háromszorosára nő. A Metróval érkező utasok a vonatokkal szemben, a váró­csarnokban érnek a peron szintjére. Az utasok a gyűrű Tegnap déielőtfSzekszár.don, a megyei művelődési házban jogásztalálkozót tartottak. A Magyar Jogász Szövetség Tol­na megyei szervezetének meg­hívására a fővárosi szervezet több vezetője és tagja jelent meg az összejövetelen. A ven­dégek között láthattuk dr. Mátyás Miklóst, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét, dr. Patkós Lajost, a Fővárosi Bí­róság elnökét, dr. Kiss Sán­dort, a Központi Kerületi Bí­róság elnökét, dr. Götz Já­nost, a főváros főügyészét, dr. Szily Lászlót, a megyei bíró­ság elnökét, Harmat Józsefei a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét. dr. Tóth Bálin­tot, a megyei NEB elnökét. Dr. Szilcz Ákos, megyénk főügyésze, a Magyar Jogász Szövetség Tolna megyei szer­vezetének elnöke köszöntötte alakban elhelyezendő -24 pénz­tárnál (azaz a forgalomtól függően nyitva tartóknál) válthatnak jegyet. A pénztá­rak szellőzését' és hőmérsék­letszabályozását klímaberen­dezéssel oldják meg, de meg­tervezték természetes szellőz­tetésüket is. Ugyancsak ezen a szinten helyezik el a 150 személyes éttermet, amelyet a várócsarnokból, és a bisztrót, amelyet a peronról lehet meg­közelíteni. Aki előre váltott jeggyel ér­kezik, az a várócsarnok érin­tése nélkül juthat fel a pe­ronra. (A tervezők gondoltak a gyerekkocsival érkezőkre is, kis hajlásszögű rámpát ter­veztek részükre.) A Déli pályaudvar' további az egybegyűlteket! Tömör át­tekintést nyújtott a megyei szervezet munkájáról, majd átadta a szót dr. Prandler Árpádnak; a Magyar Jogász Szövetség főtitkárának. Dr. Prandler Árpád szólott árról a munkáról, amelyet a jogásztársadalom világszerte végez a békéért, a haladásért, a népek összefogásáért. A jogászszövetség fővárosi szer'- vezetőnek tevékenységét is­mertetve elmondta, hogyan elemezték a jogásznők, a fir atal jogászok helyzetét, mi módon teremtettek gyümölcsöd ző kapcsolatot a sajtóval. Tartalmas hozzászólások után a találkozó résztvevői megtekintették a művelődési házat, majd a villásreggelit követően meglátogatták a ge- menci vadrezervátumot. fejlesztése során, a második szakaszban, a forgalom vár­ható növekedését figyelembe véve, három uj sínpárt fek­tetnek le Ebben a szakaszban kap a pályaudvar vizuális tájékoztatót, telefonközpontot és különféle biztosító beren­dezéseket. A műszaki pálya­udvarhoz tartozó vágánvháló- zat ‘(gépesített mosó, tisztító­vágány és a villamos előfűtés próbavágánya) szintén az építés második szakaszában, körülbelül 1974-i:e készül el. A program első és második szakaszát már jóváhagyta a közlekedés- és postaügyi mi­niszter. A munkálatok első szakaszának befejezését 1973, április 4-ére tervezték. —P )— Nyomócsögyártó berendezési gyártanak Szentendrén A Gazdasági Bizottság egyik kiemelt beruházása a Beton- és Vasbetonipari Müvek szentendrei gyáránaic épí­tése. A 3S4 millió forintos köítséggel épülő gyárban gravi­tációs és nyomócsöveket, mozaikiapokat készítenek. Külö­nösen a nyomócsövek gyártása fontos a főváros vízellátá­sa szempontjából. A gravitációs csöveket gyártó olasz be­rendezésekkel már régóta termelnek, most kezdték el az, új csarnokban a Szovjetuniótól vásárolt nyomócsögyártó berendezések szerelését. A BVM szocialista szerződési kö­tött a szerelésben részt vevő és kooperáló vállalatokkal, hogy a berendezés az idén elkészüljön. Képünkön: szerelik a szovjet nyomócsögyártó berendezést a, szentendrei gyárban. (MTI foto: Mező Sándor felvétele — KS) A Déli pályaudvar korszerűsítése

Next

/
Thumbnails
Contents