Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-28 / 201. szám

Tamásiban nincs uborkaszezon Az ifjúsági klubban nemrég a XI. Nemzetközi Néprajzi Filmszemlén is levetített fil­mekkel mutatkozott be a Ta­mási Járási Művelődési Köz­pont filmcsoportja. A filmek, amelyek a decsi alkotótábor­ban készültek a közelmúltban, megnyerték a fiatalok tetszé­sét. Mayer Lajos, a művelődé­si központ művészeti előadó­ja. a filmcsoport vezetője, méltán remélheti. hogy az alapvetően szükséges technikai felszerelések beszerzése után most már jó kollektívával he­lyezheti biztos alapokra a Tamásiban már hosszú hóna­pok óta vajúdó amatőrfilm- munkát. Annál is inkább vá­rakozással tekinthetünk a jö­vő elé. mivel a Dombóváni Művelődési Központ filmesei segítik a tamásiakat. A koope­ráció — a dombóváriak sike­reit és a tamásiak lelkesedé­sét ismerve! — minden bi­zonnyal' Tolna megye amatőr­filmes hagyományait fogja öregbíteni. A tamási csoport — amely hamarosan új tagok­kal is gyarapszik — soron kö­vetkező nagyobb munkája a Tamásiban megrendezett nem­zetközi lovásnapok megörökí­tése volt. Az ifjúsági klubban e hó­napban egy magnósklub is alakult, magnóbarátok köre elnevezéssel. A magnózáson túl különböző előadások, vi­ták, kirándulások, filmvetíté­sek is szerepelnek a program­ban. A kör az ősz elején már szeretné vendégül látni a paksi magnósokat, akikkel le­vélben már felvették a kap­csolatot. A tamási járás több kisebb községébe is terveznek magnósesteket, elsősorban a nemrégiben Tamási nagyköz­séghez csatolt Pariban. Az el­múlt alkalommal a kör fog­lalkozásán Gyugyi Géza rá- dió-tv műszerész „Mit - kell tudni a magnózáshoz?” című előadássorozatának első részét hallgatták meg a kör tagjai. Az előadás után a Nagyvilá­gon e kívül című filmet te­kintették meg, amely az 1956- os ellenforradalom idején disszidáltak hazatéréséről, kin­ti „élményeikről” szól. A film levetítése után hosszan elbe­szélgettek a filmről.-bp­Balatoni ny, 1970. (Rovatunk fiatal, bár nagyon régi tudósítója a vakációzok, üdülők hozzánk közeli paradi­csomában, a Balaíon-parton járt. Mint ezt az első storyban olvas­hatjuk, kerékpáron. Krónikába foglalt élményei közül kettőt adunk itt közre, mintegy vi­gasztalásul azoknak akik sajnál­ják. hogy ez a nyár nem lar- jott örökké. . .) Gyalogtúra Mint minden nyáron, az idén is sok volt azoknak a fiataloknak a száma, akik az autóstop társadalmi méretű Uárhoztatása ellenére gyaiog- szerrel és a szerencsére haé gyatkezva járták a „iiilagöt’Vi persze szigorúan hazai keretek között; A balatoni úton öt-tíz' méter távolságra állnak a sloposok. Kocsikaravánok húz­nak el az intege'cők mellett, akik elunva az áildogálást. időnként arrébb poroszkálnak. hogy ott megújuló remények­kel ismét integetni kezdjenek, majd türelmüket vesztve „jó­kívánságokat” küldjenek a magányos tovaszáguldó úrve­zető titán. Itt egy különítmény, kopott farmerek, csikós trikók. Led Zeppelin sapkák. Viselőik szótlanul bandukolnak. Éppen amikor mellettük elkariká- zunk, fékez a 408-as Moszkvics a lógó fejjel gyalogló fiatalok mellett. Fiatal ember a gép­kocsi vezetője is, talán egy­két éve még ő is stopozott és tudia mit jelent a szívesség- tevés, mert integetés nélkül állt meg. — Beszálltok? — kérdi a vendéglátó szívélyességével. — Köszönjük, inkább nem. __ ? ? ?! — Miskolcról jöttünk és majdnem gyalog idáig. Most rontsuk el a gyalogtúra telje­sítményét a cél előtt, pár ki­lométerrel?! Különben is. csa­lódtunk eddig a gépkocsiveze­tőkben. — Miért? — Nagyon egyszerű, bogy miért! Mert az országúira vi­selt szerelés miatt fene tudja minek gondolnak minket. Én például esetemv hallgató va­‘ gyök. két barátom még közép- ' iskolás. ‘Meglátják a farmért, az .olcsó,, jpi . jMoshatp Irinákat "átí"autótulajdonosok és azt hi­szik, hogy csibész társasággal van dolguk. Nem, hogy' nem állnak meg. gúnyosan vissza­integetnek. Van amelyik visz- szakiabálja, hogy hova men­jünk. . . — És ezért mentek gyalog? — Ezért is. Tiltakozásnak szánjuk a gyalogtúrát. Kíváncsi' lennék, hány kö­vetője akadt eddig, vagy akad ezután a három miskolci fiú­nak?.1 Ilyen is... Színhely a siófoki s'trand. Idő fél három, .ragyogó napsü­tés. Barátommal )a víz közelé­ben heverészíink. amikor kö- zibénk robban egy fekete fiú hadonászva és érthetetlen sza­Autóstopra várva Lengyel diákok a vakációban szintén szívesen baran­golnak az országban. Képünkön két fiatal — látható n mindketten Beatles-raiongök — teljes felszereléssel hor­gonyzott le az országút szélén, várva a szerencsére. Felettük a feliratos tábla: Autóvezető, segíts a gyermeknek! vakat hadarva. Újságárusnak néztem. De micsoda újságárus az, aki portéka nélkül ágál? Jobban odafigyelve értem meg, hogy a német nyelvnek vala­mi tájszólásá't beszéli — és azt is elég bizonytalanul. — Ich italianó. si sinyorl jaja! — darálja és a nála lé­vő táskából előránt néhány fehérneműt, kesztyűt és egy .színpompás nyakkendőt. — Mi, csinálsz karambol, forint nincs, szerviz, sok fo­rint. aüt.ómobil.^.bumjbyim,, — Karját széttárva'áll es lassan a' közfigyelem gyűrűjében. Kö­zelebb húzódunk, mi is,.tTba­• räturik pedig á mellette napo­zó kopaszodó férfit „támadja meg” a kezében lobogó áru­val. A megkísértett elhárítja szelíden a vásár alkalmát, de faggatni kezdi németül a '’eke- le fiút, aki idegesen kapkodva kezd. — Mein pap? Niksz papa? Papa nach hause! Az egyik szemlélődő, akinek kézzel-lábbal megmagyarázta az olasz, hogy mi mennyibe kerül, láthatóan a kesztyű iránt érdeklődik leginkább, azt pró­bálja mindenáron ráerősza­kolni enyhén szólva is lapát nagyságú tenyerére. Feszül a bőr és finom, de éles reccse- néssel nyílik ketté az oldal­varrásnál. A tömzsi alkalmi árust erre úgy istenigazából elönti a méreg és mit sem bánva, hogy bukás vár rá. fel- bődül: — Azonnal tedd le, te bi­valy! Nem bizony, nem taps csat­tan, hanem fergeteges, meg­semmisítő nevetés. Mire fel­ocsúdunk, az epizód főszerep­lője úgy eltűnt, mintha meg­nyílt volna alatta a föld. — krutek — Vízvezetékszerelö szakmunkásokat és egy fő nyugdíjast. raktári adminisztrátornak felveszünk. TOLNA MEGYEI FESTŐ ÉS LAKÁS­KARBANTARTÓ K T S Z , Szekszárd, Marx Károly u. 22. (416) 1 Rézbánya a tsz-udvarban A képről ítélve, bárki azt hihetné, hogy az asszonyok rőzsevágással foglalkoznak. Holott a látszat csal. Ezek az asszonyok bányászok. A kop- pányszántói termelőszövetke­zet tagjai, a szövetkezet ud­varában nyitott „bányában” termelnek vörösrezet, ah míni- umot, és egyéb fémet, azon­kívül műanyagot. A termelést tonnában lehet mérni. De hogyan kerül a „réz­bánya” egy termelőszövetke­zet udvarába? Egyszerűen: megállapodás útján. A termelőszövetkezet veze­tősége azon törte a felét, ho­gyan tudna egy néhány asz- szonynak állandó munkát ad­ni? A kábelgyár vezetése vi­szont nem tudta, hogyan ter­melje vissza a leeső Kábel­végeit, hibás, selejtes’ Télön- tésű. kábelek, vezetékek érté­kes fémanyagá,t- ..Illetve;.,,tud­ták, csak néni tudtak erre a munkára is munkeröt állí­tani. így jött össze a szövetkezet és a gyár vezetősége, így jött létre a megállapodás az egész speciális rézbányáról. gosan sokat vesződnek: egy­szerűen, tűzbe rakják. Nem is olyan könnyű mun­ka, mint valaki hinné, igény­be veszi a kezet, a csuklót. — Először jobban elfáradt a kezem, mintha kapáltam volna — mondja az egyik asszony, a többi ráhelyesel. — Mennyi hasznot hoz ez a munka a termelőszövetke­zetnek ? — Évente másfél miiről —• mondja Csordás Ferenc, elnök, — És mik a kilátások? mennyi ideig termel ez fa „bánya”? — Hulladék, meg selejt mindig lesz. A kábelgyárnak is valószínű megéri, hogy fi­zessen a hulladék feldolgozá­sáért. Tekintélyes mennyiségű vörösrezet, ólmot kapnak így vissza, amiért az országnak valutát kell fizetni. Hogy úgj' mondjam, hármas a haszon; öfe országnál? - 'kevesebb vál tó át kell fizetni, de olcsóbban téli­méi a kábelgyár, és még h termelőszövetkezetnek is van haszna. Ennyi, csupán ennyi a kopj- pányszántói termel őszó verhei­zet rézbányájának a titka. A szövetkezet udvarán va­lóságos kazalnyi vár feldol­gozásra a különböző méretű vezetékekből. Van itt karvas­tagságú, és egy-két- ml Ili méte­res. Harminc asszony foglal­kozik azzal, hogy a szigete­lést a „drótról” lefejtse. Az egészen vastag kábelek bur­kolatát fejszével vágják fel. A vékonyabbat, a hűvelyknyit késsel. A huzal végét satuba fogják, és alkalmatoson ki­alakított késsel végighasítják. A legvékonyabbal nem túlsá­A TAMÁSI ÉPÍTŐIPARI KTSZ felvételre keres szakmunkást. Telefon: Tamási 44. (356) AZ A G R O T E R V az ország legnagyobb mezőgazdasági tervezővállalata Kérjük. keresse fel az AGROTERV­PAVILONT és tekintse meg a felépített könnyűszerkezetű épületünket. Munkatársaink mindkét helyen készséggel allnak az érdeklődök rendelkezésére és kérésükre felvilágosítást adnak az AGROTERV sokrétű tevékenységéről. VÁRJUK PAVILONUNKBA! MÉM MEZŐGAZDASÁGI TERVEZŐ VÁLLALAT. Budapest. XI., Budafoki út 79. (357) f

Next

/
Thumbnails
Contents