Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-20 / 195. szám
/ „A budai királyi várat, ahol a Zsigmond nagyszerű épületein kivül megtekintésre méltó dolog nem volt, kiépíteni Mátyás tűzte ki feladatául. Különösen a vár belső palotáját tette nagyon díszessé. Termeket építtetett, fényűzésben a rómaiakétól el nem maradókat. Ezekben tágas ebédlők, csarnokok s a legpompásabb szobák. Mindenütt aranyozott és különböző ábrázolatokkal diszitett rekeszes mennyezetek. Ablak- és ajtófelek jeles faragva- nyokkal, a kandallók teteje négyesfogatú lovakkal, s más római szobrokkal van díszítve. Alatta a kincstár, s más raktárak. A keleti oldalon sok terem és szoba, az emeleteken, melyekhez magas lépcsők, sőt fedett folyosók is vezetnek. Ezen oldalon van a tanácskozó terem és ünnepélyes ebédlő... A királyi váron kivül, az alant fekvő völgyben a legszebb kert és márványból épült kerti ház van. Ennek előcsarnoka négyszögletes és csatornáson vésett oszlopokkal van határolva, ezeken érckandelláberek. Az ebédlő és szobák mennyezete és ablakai oly díszesek, hogy a hajdankor legfényesebb emlékeit megközelitik. Odébb rejtett folyosó, zöld gyepágyak, köutak, halastó. Több emeletű, venyigével befutott s emeleteiken üvegablakos tornyok, melyeknél kellemesebbeket elképzelni sem lehet. A kerti házat ezüsttel futtatott cserép fedi." (Bonfini) Abból a képből, melyet az olasz historikus fent idézett szavai nyomán felvázolhatunk magunknak az Ajouk és Zsigmond építtette és Mátyás által európai hírűvé fejlesztett budai várról, az utókorra semmi nem maradt. A Duna és a főváros fölé magasló büszke, kupolás épületcsoport, mely a második világháború, az ostrom során kiégett és máig sem épült újjá teljesen, lényegesen későbbi. Előbbiek romjaira emelték Mária Terézia és I. Ferenc József korában. Több évtizedes kutatómunka azonban feltárta a régi budai vár elveszettnek hitt maradványai egy részét, és ezek, az új palota déli szárnyában otthont kapott Budapesti Történeti Múzeum kiállításaival együtt olyan páratlan történelmi érdekességet kínálnak, melyhez hasonlóval kevés főváros dicsekedhet. A budai várhegy a mon- goldúlás idején még beépítetlen legelő volt. Az akkori idők magyarja Buda alatt a mai Óbudát értette. A vár építését IV. Béla kezdte, az Anjouk folytatták, de ők is szívesebben laktak Visegrádon. Zsigmond magyar király és német-római császár idején épült be fokozatosan, déltől észak felé haladva a várhegy, míg Mátyás idejére kialakult az egész hegyet körülölelő erődrendszer. A királyi székhelyen a főurak is építkezni kezdtek, kisebb-nagyobb palotáik azonban nem képeztek valamiféle elzárt, arisztokratikus negyedet, hanem vegyesen álltak a jómódú polgárok, iparosok, kereskedők házaival. A várnegyed mai utcahálózata évszázadok során jött létre, követve a Várfalak vonalát, éppen ez ad valami máshol fel nem lelhető sajátos összhangot az egésznek, összhangot annak ellenére, hogy a várnégyed nem egységes stílusú. Reneszánsz házak kapualjában váratlanul gótikus ülőfélék bukkannak elő, középkori ablakkeretek békésen megférnek barokk, empire, vagy éppen copf stílusú palotácskákkal. A várnegyed a felszabadulás óta elvesztette azt a szerepét, amit mint államigazgatási központ, évszázadokon át betöltött. Kialakulóban van azonban egy teljesen új, melyről kormányhatározat intézkedik. Ez a kulturális centrumé. A volt királyi palota keleti szárnyában Európa egyik legmodernebb könyvtára kap otthont, ide költözik az Országos Széchenyi Könyvtár. A Duna felőli szárny teljes egészében múzeum lesz és múzeumok, tudományos intézmények kerülnek más, még mindig újjáépítés alatt álló épületekbe is. Zsigmond király lovagterme az újonnan megnyílt Budapesti Történeti Múzeum egyik legszebb látványossága. Itt őrzik Luxemburgi Zsigmond nagyméretű arcképéi:. a terem másik oldalán pedig Mátyás király és Beatrix királyné szép féldomborművű arcmását. A középkori terem ma padlófűtést kapott. Ma ez az újonnan feltárt épületkomplexum egyik legszebb látványossága. A déli rondella, mely valamikor déli irányból védte a vár feljáróját, néhány évtizeddel ezelőtt még teljes egészében föld alatt volt. A második világháború után megkezdett feltárási munkák során szabadították ki és állították helyre eredeti formájában A várnegyed újjáépítésének irányitói vagy súlyt fektettek a régi és új harmonikus ötvözésére, Hiba lett volna minden áron „régi” épületeket emelni ott, ahol azokból a viharos századok csak nyomokat hagytak. Ehhez a középkori kapualjhoz, mely o Tárnok utca elején található, teljesem, modern, ház csatlakozik, a BUDAI VÉR
