Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-20 / 195. szám
1972-ig nyolcvanhétmillió forint az állami építőipar korszerűsítésére Nehéz ma már visszaemlékezni, nogyan is kezdte az állami építőipar. A felszabadulás utáni evekben az újjáépítés rohammunkái sok szüitségesz- közt igenyeltek, s csak az ötvenes évek eiején — Satálin- város és Komló építése idején vette kezdetét az, ami folytatódik most, erőteljesebben, mint bármikor: az építőipart a kívánalmakhoz fejlesztik. Hogy az igényeket gyorsan ki tudják elégíteni, hogy gyorsan épüljenek a lakások, az emberi fizikai munkát a minimálisra csökkentik... Az építőipar Tolna megyei fejlődésének jelentős állomásai vannak. Az első a Gyapoteg- renáló építése volt az ötvenes évek elején, aztán 1958-ban a szekszárdi Toldi utcai bérházak, s még ebben az évben a gyárépítés kezdete Simontor- nyán és Bonyhádon. Aztán egy újabb lépés: 1966-ban Szek- szárdon a Gróf Pál utcai lakónegyed-építés. Akkor ezek a 45 négyzetméter alapterületű lakások voltak a legkorszerűbbek, hatvanhat végén elkezdték a panelházépítést és 1968- ra a vállalat teljesítette az ötéves terv lakásépítési programját, zömében a 65 négyzet- méter alapterületű panellakásokat készítették. S a jövőt példázza, sejteti a 160 lakásos univázas rendszerű épület Szekszárdon. És a távolabbi jövő: 1971-től Utinor technológiával készítik a lakásokat. Lesz olyan év, amikor nem kevesebb, mint 500 Utinor-szisz- téma szerint készülő lakást ad át a vállalat. Az építőipari tevékenység hatékonyságát, korszerűségét legjobban azzal lehet lemérni, milyen az adott vállalatnál az a mutató, amely kifejezi, hogy egy főije hány lóerő esik. A TÁÉV-nél ez a mutató 2,2. Tehát egy személyre 2,2 lóerő jut, az országos gépi felszereltség« lóerő kapacitás négy. Természetes következménye a fejlesztésnek. Ugyanis az elmúlt években elsősorban a létszám szaporítása volt a cél és miután ez megtörtént és kellő anyagiak álltak rendelkezésre, sor kerülhet a vállalat technikai színvonalának növelésére is. Az építőiparban ma százmillió forintos kapacitásnöveléshez hatvanmillió forint fejlesztési alapra van szükség. Ez a vállalat öt éve még a kétszázmilliós évi termelési produktumot sem érte el. Az idén a vállalat termelési értéke 420 millió forintot tesz ki. A negyedik ötéves tervben a TÁÉV évi kapacitását 70 százalékkal kívánják növelni. A fejlesztésnek csak egy útja van: korszerű termelési módo- ieU alkalmazni, megválRadnai István kőműves, többszörös kiváló dolgozó, huszonegy éve dolgozik a vállalatnál. toztatva a jelenlegi technológiát. Az ezzel kapcsolatos köz- gazdasági számítások már megtörténtek. A fejlesztéshez hozzájárultak az illetékesek. És csaknem kilencvenmilliót költenek gépek, berendezések, felszerelések vásárlására. A fejlesztés első számú egysége a poligon-utinor beruházás. A vállalat 32 millió forintot költ ennek az üzemnek a létesítésére, s a következő ötéves tervben a lakásokat ennek révén korszerű technológiával lehet építeni. Az üzemben nemcsak az utinor 'technológiával készülő lakásokat csinálják, hanem gyártják majd a panelos technológiához szükséges elemeket is. A „lakásgyár” öt év alatt négyezer lakást képes produkálni. Csupán egy jellemző a korszerű építési módra: Egy tízszintes épület összeszerelését kilenc tagú brigád egyharmad időt alatt készíti el mint hasonló épületet hagyományos technológiával, ötször annyi létszámmal. A megye lakásépítési programjában szereplő lakásokat a vállalat e módszerrel készíti majd. A lakásépítésnél természetesen csak részfeladat megoldás az, ha a szerkezet-építést korszerűsíthetjük. Szükség van a mélyépítő, a szak- és szerelőipar megfelelő korszerűsítésére is. A mélyépítő munkák korszerűsítésére két év alatt huszonötmillió forintok költenek, ehhez tizenötmillió forintos állami támogatás is járul. Ezenkívül húszmillióba kerül a meglévő és elavult gépek kicserélése. A szak- és szerelőipart olyan gépekkel szerelik fel, amelyek a termelékenységet nagymértékben növelik. E nagyarányú fejlesztés révén a vállalat az építőipari gépesítettség tekintetében megközelíti az országos szintet, sőt a tervek szerint 1975-ig elérik az akkori átlag feletti színvonalat. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat a közeljövőben jelentősen bővíti tehát gépparkját. Uj daruk, kotrók, földmunkagépek, speciális berendezések állnak majd a munkások rendelkezésére. Vásárolnak például három POK- LEM típusú gépet, amely ma a szakmában a legkorszerűbbnek számít. Ez egy olyan mélyépítő hidraulikus gép, melyet csatornázásnál és alapozásnál egyaránt tudnak használni. Elkészült. s már üzemel a megye legkorszerűbb betonüzeme a vállalat központi telepén. Megkezdték a kézi gépek vásárlását is. Azt tervezik, hop a szakma eddig ismert k " munkagépéit megvásárol iá így elektromos vakoló? mennyezetvakoló gép, elektt- mos fűrészek, famegmunká' es lakatosipari gépek kerülnek a munkásokhoz, hogy könnyebben, gyorsabban tudjanak jó munkát végezni. ^ Jelenleg a vállalati feladatok megvalósításában háromezer személy vesz részt. Mérnökök, technikusok, munkások, tisztviselők. Szeptember elsején 800 ipari tanuló kezdi meg tanulmányait két tucat szakmában. Tolna megyében összesen 1400 kőművest tartanak számon. A TÁÉV-nél 240 a kőművesek száma. A vállalat két év alatt nyolcvanhétmillió forintot költ korszerűsítésre. S álljon még itt e hatalmas fejlesztési összeg mellett a következő adat is:, több mint húszmillió forintot fordítanak a dolgozók utazási, étkezési hozzájárulására azon felül, hogy a munkásszállásfenntartási és egyéb munkásellátási ráfordításokat a költségek között számolják el. A negyedik ötéves tervben az eddiginél nagyobb feladatok megoldása vár a vállalatra. A felkészülés erre megtörtént. A siker is — minden bizonnyal — olyan eredményes lesz, mint a vállalat alig egy évtizedes működése Tolna megyében, i, -Pj A nyolcvan tonnaméteres MB 80 B—01 típusú toronydaru a Gemenc Szálló építését szolgálja ki. Huszonöt méteres gémkinyúlással 3200 kilogramm terhet tud felemelni 12 emelet magasságba. Népújság 5 1970. augusztus «0» kobra József, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat osztályvezetője igy kezdte a kőművesmesterséget tanulni: — Egy zsákban elfért az összes szerszám. A felszabadulás után, amikor én a szakmát kezdtem tanulni, egy ház elkészítéséhez alig néhány szerszám kellett. Egy zsákban elfért a fandli, a kőműveskanál, a kalapács, a függő- vas, a vízmérték, meg q »«mór. Es a bogrács is a zsákba került kis Imii ^ * szalonnával, meg hagymával. Tarján! Lajos, igazgató a vállalat jövőjéről ezt mondja: — Az egyre növekvő igények miatt szükséges a vállalatot a korábban tervezettnél gyorsabb ütemben fejleszteni. A megyei vezetés és a minisztérium segítségével az elkövetkező két évben nyolcvanhétmillió forintot költünk a vállalat korszerűsítésére. Ma már nem elégséges az építőipari tevékenységhez a fandli, a kanál, meg a kalapács. Gépek, jól használható, gazdaságosan dolgozó gépek kellenek.
